Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. március 28., csütörtök Húsvét titka KISS ANDRÁS — FELTÁMADÁS NÉLKÜL NINCS ÉLET! s Életre kelt bábok NESZTA MAMA KINCSEI Balatonszabadi és Ádánd plébánosát, dr. Kiss Andrást, 44 esztendeje szentelték pappá. Tágas fogadószobájában rengeteg könyv, a falon II. János Pál pápa képe, a szekrényben pedig a veszprémi megyés püspökről készült felvétel. íróasztalán képeslapok sorakoznak a balatonszabadi templomról; tanítványai ezeket kapják tőle ajándékba. És a hittanórákat. 150 gyerekkel foglalkozik a mérhetetlen vitalitású plébános, aki szeretné, ha mielőbb rendes tantárgyként oktathatná a hittant. A hetvenesztendős katolikus papot életéről kérdeztük. — Zamárdiban láttam meg a napvilágot — mondja —, s rajtam kívül még kilenc gyermeknek adott életet édesanyám. Apám Erdélyből települt át, s asztalosként kereste kenyerét. Korán árvaságra jutottunk, szegénylegényekként nőttünk föl, de mi sohasem éreztük magunkat annak. Egy nádfedelű, földes házban laktunk, megelégedetten. A jó eszű fiú Siófokon járt polgáriba, majd a piaristákhoz járt, s onnan került a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemre. Fél évig Miháldon, másfél esztendeig pedig Fűzfő-gyártelepen volt káplán. A következő állomás a hatezres lélekszámú De- vecser. — 1953-ban helyeztek ebbe a tiszta katolikus mezővárosba plébánosnak — meséli. Nem szerettem sohasem a nyilvános szerepléseket, de jól éreztem magam ezen a helyen. Mivel ,,nem pendültem egy húron”az akkori hatalommal, kezdeményezték eltávolításomat. Örömmel töltött el, hogy a nép viszont kiállt mellettem. Elmentek Rákosiig, aki — mivel addig ilyen kérelemmel nem keresték meg —, örömmel adta híveim tudtára: „ Nyugodjanak csak meg, a papjuk a helyén marad!” Egy ideig maradtam is, de a püspök—félelmében — szusz- pendált engem. Ami annyit jelentett, hogy semmiféle egyházi ténykedést nem végezhetek. Küldetett is értem egy fekete autót. Összeszedtem legfontosabb dolgaimat, s beültem. „— Reverendás ávósok vitték el”— mondták fűnek-fának a deve- cseriek, pedig szó sem volt erről. Csak néhány pap jött el, hogy segítsen a pakolásban. Hogy mi következett ezután? A plébános úr mosolyogva adja tudtomra: — Fél esztendeig ostyacsomagolás volt a feladatom. Annak ellenére, hogy nem miséztem, ugyanúgy kaptam a járandóságomat. Majd Nagydobszára helyeztek. Innen pedig — ennek immár 29 éve — Bala- tonszabadiba kerültem. Amikora húsvét jelentőségéről faggatózom, ezt mondja: — A legnagyobb egyházi ünnepen sokkal nagyobb titokról van szó, mint karácsonykor. És erre a titokra (is) készülnünk kell! Sokan ezt elfogadják, s én úgy látom, e titoktól függ az ország feltámadása is. Úgy érzem, minden ünnep egy kicsit előrébb viszi az egyes ember és az ország ügyét is. Feltámadás nélkül nincs élet. Nincs rendes élet. Akkor lesznek keresztények az emberek, ha hisznek a feltámadásban. A keresztény Európának is ez az alapja. Ha nem él bennünk Krisztus, akkor nem lehet világkereszténység. Az emberi méltóság alapja rejtőzik a húsvétban. Ha nem hiszünk a feltámadásban, a halál martalékai leszünk. Húsvét titkával ettől akarjuk megmenteni az embereket. Lőrincz Sándor A tenyérnyi szoba egy élet munkájának a tükre. A falakon a grafikák a három gyereket, a hat unokát mintázzák. Az akvarel- lek az ifjúságot, Nagymarost, a Duna-parti nyarakat idézik. A polcokon a kis üvegek tengernyi kincset rejtenek: gyöngyök, flitterek, gombok, szalagok minden mennyiségben. A legfőbb értékek azonban a szekrény tetején sorjázó hatalmas dobozokban bújnak meg: Hófehérke és a gonosz boszorka, kisgidák és farkasok békésen megférnek itt egymás mellett, nem háborúzik a török basa és a szultán. Nem szomorkodik Hamupipőke, mert Gátsné Sólymos Neszta keze angyali mosolyt varázsolt arcára... Ez a 73 éves kaposvári nagymama a bábkészítés nagyasz- szonya. Mindent tud, amit e szakmáról tudni kell, sőt még jóval többet is! Maga tervezi, készíti bábjait, de ha kell, forgatókönyvet ír, díszletet tervez, s ha megszállja az ihlet, könyvet is ír mindarról, ami számára oly természetes, s mindent jelentő: a bábokról, azok pedagógiai fontosságáról. A hófehér hajú, törékeny asszonytól semmi sem idegen, ami a képzőművészethez tartozik. — Harmincegy évig voltam óvónő, majd egy évtizedig óvodafelügyelő. Az ifjúságom, a barátaim Nagymaroshoz kötnek, a bábozást mégsem ott szerettem meg. Balabon- berényben Somogyi Tücsök néven alakítottunk a férjemmel egy bábcsoportot, mely hamarosan országos hírű lett. A férjem tanította a gyerekeket, s tőle lestem el a bábkészítés alapjait. Az első munkám egy sündisznó volt — mondja Neszta néni. Több ezer bábot készített az elmúlt évtizedekben. Jó néhány közülük a legmagasabb elismerést is elnyerte, megkapta a képző- és iparművészeti zsűri elismerését. Bizony kár azért a rengeteg bábért. Neszta nénit szerénysége visszatartja attól, hogy alkotásait a nagyközönség elé tárja, hogy kiáll ításokat, vásárokat szervezzen... — A lányom álma egy kiállítás, mely egyszer talán valóra válik. Én is szeretném, ha megismernék műveimet, de ezért képtelen vagyok egy lépést is tenni. Csak dolgozni szeretek: tervezni, alkotni — a többit jó lenne, ha valaki átvállalná. Talán egyszer mégiscsak összehozunk a lányommal egy kiállítást. Jó lenne együtt látni a legszebb darabokat egy hatalmas teremben. — A legfőbb vágyam egy műhely, ahol kedvemre alkothatnék, egyszerre többfélét is: ha kedvem támad festeni, hát ecsetet ragadnék, ha rajzolhatnék, elővehetném a rajztáblámat, s ha a bábkészítéshez van kedvem, leülnék a varrógép mellé. De mit kezdhetek egy ilyen kis szobában? Öten lakunk a lakásban, s ha mindannyian dolgozunk valamit, bizony meg sem tudunk moccanni. De nem panaszkodom. Minden reggel örömmel kelek föl, mert vannak újabb és újabb ötleteim, amelyeket megvalósíthatok, s am íg ez így lesz, örülök az életnek. széki Éva Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Láttuk, hallottuk, olvastuk... FOGYASSZUNK KEVESEBB KONYHASÓT! A magas vérnyomás megelőzhető Nemzetközileg elfogadott értékek szerint a 160/95 higanymilliméter feletti vérnyomásértéket tekintik magasnak, de a 140/90 értéket meghaladó vérnyomás már odafigyelést, esetleg „karbantartást", de mindenképpen diétát igényel. A jelzett értékek közül az első szám a szív bal kamrájának összehúzódásakor a nagy artériákban mért nyomást jelenti (ez az ún. szisztólés érték), míg a második szám az elernyedéskori értéket (diasztolé) mutatja. A magas vérnyomás kezdeti állapota még nem szokott egészségügyi panaszokat okozni, nem önmagában veszélyes, hanem azért, mert hajlamosít a későbbi szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a szívinfarktust (a szív koszorús ereinek az elzáródását), az agyvérzést, az erek károsodását az érelmeszesedés válthatja ki; az erek meszese- désének pedig egyik gyakori okozója a magas vérnyomás. Vannak további ún. kockázati tényezők (rizikófaktorok) is: a vér zsírtartalmának emelkedése, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a cukorbetegség. Ha valakit az ellenőrzés során „kiszűrnek”, még semmi oka nincs a kétségbeesésre. A magas vérnyomásnak ugyanis csak ritkán van szervi oka (például szív- vagy vesefunkciós zavar). Ha a magas vérnyomást idejében észreveszik, akkor az esetekjó részében pusztán diétával (konyhasóban szegény étrenddel) vissza lehetne szorítani az emelkedett vérnyomás- értékeket. Vannak emberek, akik szinte automatikusan a sószóróhoz nyúlnak, ha étkezéskor leülnek az asztalhoz, pedig a szervezetbe történő sóbevitel — a statisztikai adatok szerint—mintegy kétszerese hazánkban az élettanilag indokolt mennyiségnek. Célszerű tehát az étrendet úgy ösz- szeállítani, hogy a sóban eleve gazdag (például az azzal konzervált) ételeket elhagyjuk. Ilyen a füstölt hentesáru, a sós hal, a szardellapaszta, a sóban eltett zöldségféle (az utóbbiból felhasználás előtt a sófelesleg jó része kellő ideig történő ázta- tással kimosható). Sajnos az emberek — mivel ilyenkor még nincs panaszuk— nemigen tartják be a sószegény diétát, az orvosok talán ezért is folyamodnak már kezdetben is gyógyszeres kezeléshez. Ma a magas vérnyomás csökkentésére alkalmas gyógyszereknek igen széles választéka áll rendelkezésre, a kiválasztott gógyszerrel azonban minden beteget „be kell állítani”: mivel a gyógyszerek az egyes emberekre nem egyformán hatnak, egyedileg kell kialakítani azt a gyógyszeradagot, amely alkalmas arra, hogy az adott személyben a kívánatos vérnyomásértéket létrehozza. Ezt követően térnek át az ún. fenntartó kezelésre. Más az eset, ha kimutatható szervi oka van a magas vérnyomásnak. Ilyenkor előtérbe kerül az alapbetegség kezelése. Akinek megállapították a magas vérnyomását, semmi oka sincs arra, hogy korábbi, normális, kiegyensúlyozott életvitelét feladja — azonban rendszeresen ellenőrizze (ellenőriztesse) vérnyomását! Életvitelében célszerű jó néhány kockázati tényezőt kikapcsolnia: a dohányzást abbahagyni, a testsúlyt normalizálni, a napi munka, pihenés és alvás idejét a klasszikus 3x8 órában stabilizálni, a mozgásszegény életmódot abbahagyni. Ne tévesszük szem elől: a hipertóniák fele — orvosi vélemény szerint — pusztán sószegény diétával is karbantartható lenne... Dr. K. K. Somogy, mint keresztnév? Ezúttal régi újságokban, évkönyvekben lapozgattunk, s mintegy fél évszázad távolából „szemlézzük”: mi foglalkoztatta akkoriban az embereket? Dr. Tálas Mihály szentesi tisztiorvost például az ősmagyar keresztnevek édekelték, s össze is gyűjtött belőlük több- száznyit. íme néhány a ma már ritkábban előforduló vagy egyáltalán nem található fiúnevek közül: Arató, Áldomás, Buzogány, Csiperke, Fényes, Gyarmat, Hargita, Igaz, Jólegén, Karakán, Maradék, Ménes, Rigó, Rugacs, Süllő, Szikár, Somogy, Turul, Vihar, Vő- legén... S a lánynevek? Csupán példák a bőséges választékból: Asszonka, Ajándék, Bíborka, Csecse, Csiperke, Gyönyörű, Hölgyasszon, Kedves, Kicsike, Kökényes, Kétszem, Nyújtód, Páva, Suta, Szendike, Szépe, Szépasszon, Szerelmes, Szőke, Ünőke... és így tovább. „Meghalt hasrágásba...” Hogy dr. Tálas Mihály ötvenkét évvel ezelőtt hol „bányászta elő” ezeket a szerinte „ősmagyar keresztneveket”, nem tudni, mint ahogyan ma már az sem deríthető ki, mely temetőből származnak az itt következő sírfeliratok: „Ez a sír borítja Gulyás Pál hulláját, / Ki húsz évig hajtá a község csordáját. / De mert bőszült bika hátulról ment neki: / Örök világosság fényesedik neki!" Aztán: „Itt nyugszik a feleségem. / De jó neki. Hát még nekem!” Továbbá: „Itt nyugszik Kerepesi János. / Született Vácon, Meghalt Pesten. / Kár vót neki Pestre jönni. ” Végül: „Itt nyugszik Bugyi János, született Debrecenbe, meghalt hasrágásba. ’’ A „szegényügy rendezése” Akkoriban íródtak ezek a sorok, amikor fennen hirdette újság s plakát a Kneipp malátakávé és a Franck kávépótló pótolhatat- lanságát, a Flóra terpentin színszappant, a Maxim petróleum gázlámpát és a Palma cipőtalpat. („Émbert barátjáról, cipőt a talpáról... Minden cipész talpal a vízhatlan Palma Okma tartóstalppal!") A következő sorokat is akkori — 1936. évi — kiadványból idézem: „A belügyminiszter a szegényügy országos rendezése és a koldulás megszüntetése végett az Egri Magyar Norma bevezetésére november 1 -ig adott határidőt a városoknak és a nagyközségeknek.” Ezerből csak öt... És most álljon itt egy másik idézet: „A legtöbben (47 százalék) úgy látják: szűkös megélhetésre elegendő a jövedelmük. További 11 százalék még ennél is nehezebbnek ítéli meg a helyzetét, s arról számolt be, hogy nagy nélkülözések közepette kénytelen élni... Az ezer közül mindössze öt olyan ember akadt, aki gondtalannak nevezte a megélhetését..." Ezek a megállapítások abból a kérdőíves közvélemény-kutatásból valók, melyet 1991 elején ezer, a felnőtt népesség társadalmi összetételét tükröző ember körében végzett a Szonda Ipsos magyar—francia média-, vélemény- és piackutató intézet. (Megjelent a Népszabadság március 13-i számában.) A két idézet keltezése között eltelt 55 esztendő. — sz—c
