Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! 1991. január 10., csütörtök Lennon gyilkosa megszólalt Tíz éve múlt december 8-án, hogy a hideg New York-i esté­ben pisztolygolyóval pontot tet­tek egy nemzedék — a beat korszak—legjelentősebb kép­viselőjének életére. Mark Da­vid Chapman — már csak a bűnügyi krónikák ismerik a ne­vét — hidegvérrel lelőtte John Lennon zeneszerzőt, énekest, a kordivat szerinti békemozga­lom vállalt szerepű harcosát. A négy liverpooli fiú közül a leghí­resebbet. Chapman most be­szélt először arról, hogy miért húzta meg a 38-as kaliberű pisztoly ravaszát. Az interjú az atticai börtönben készült, ahol 20 éves büntetését tölti. „Tíz­éves korom óta hittem John Lennon dalszövegekben meg­fogalmazott idealizmusában, aztán a Beatles-rajongás sátá­ni gyűlöletté változott” — mondta az amerikai újság ri­porterének. 1980-ban, frissen nősülve, nyakán a munkanélküliség őrlő gondjával, már a pokolba kí­vánta Lennon szavait — és gazdagságát. Összetörte vala­mennyi Beatles-lemezét, és ezek romjain térdelve könyör- gött a Sátánhoz, hogy segítse elpusztítani John Lennont — mondta az interjúban. „Mind erősebben hallottam a belső hangot: Meg kell tenned!” New Yorkba utazott, és Lennon lakása közelében vett ki szo­bát. Az ítélet-végrehajtás azonban ekkor még nem sike­rült. Néhány nap múlva vissza­tért, biztos volt benne, hogy de­cember 8-án „elérkezik a nagy idő”. Délután fél 5-kor megpil­lantotta a házának kapuján ki­lépő Lennont, és a legújabb lemezét dedikáltatta vele. Len­non még beszélgetésre is haj­landó volt. Ez lefegyverezte, megbénította. De egész este a ház közelében várakozott. És amikor 22 óra 50-kor feltűnt az autó, és kiszállt belőle egykori bálványa, ötször húzta meg a pisztoly ravaszát. Fémeket vonzók versenye „Mágneses tenyér — 1990" elnevezéssel ren­dezték meg Szófiában e különleges képességek­kel rendelkezők vetélke­dőjét a múlt év végén. A fotó Tánya asszony pro­dukcióját örökítette meg — mint láthatjuk, egy huszonnégy személyes evőeszközkészlet villáit és kanalait tapasztotta magára, nem is szólva a homlokán ketyegő karórá­ról. (MTI Külföldi Képszerkesztő­ség) Pulykás diplomácia Miközben az élelmiszerse­gélyek érkezése és a csoma­gok elosztása a téma a szovjet sajtóban és az utcán, az éhe­zők egy különösen veszélyes csoportjáról is tud már az utca embere. Szószólójuk nem ke­vesebbet helyezett kilátásba, mint azt, hogy felzabáltatja a városi tanács hivatalnokait. Juríj Nyikulin, a Moszkvai Nagycirkusz igazgatója, hír- ügynökségi jelentések szerint, magának Gorbacsovnak mondta a következőt: „A cir­kusz művészei szorosabbra húzhatják a nadrágszíjat, az állatidomárok üres gyomorral is dolgozhatnak, de van fogal­ma Önnek arról, hogy milyen előadást rendez egy kiéhezett oroszlán? Nos, ha nem kaphat­nak húst az állataim, a tigrisek és az oroszlánok, felrakom őket egy kamionra, és a moszkvai városi tanács elé haj­tatok. De ha még ez sem elég, kinyitom a ketrecek ajtaját, és beterelem a vadakat a tanács­házba, hogy lakjanak jól...” Nyikulin, az egykori bohócból lett igazgató azzal érvelt Gor­bacsov előtt, hogy a háborús éhezés idején, 1942-ben Sztá­lin elrendelte, hogy a cirkusz állatsztárjainak minden körül­mények között biztosítani kell az élelmet. A moszkvai tanács viszont most úgy rendelkezett, hogy „a vadállatok nem kap­hatnak húst”. Varsói Szerződés, buka­resti ár, moszkvai nyilatkozat és még ki tudja hányféle tör­ténelmi díszítőjelző után ta­valy decemberben hangzott el minden idők legszebb felhí­vása. Nevezzük berlini felhí­vásnak, a szülőhelye után. A francia hírügynökség röpítet­te világgá, hogy a volt NDK neves személyiségeinek egy csoportja felszólította honfi­társait (ugyancsak a volt NDK-ból) „az emberközeli, népi diplomácia módszeré­nek alkalmazására". Egysze­rűbben szólva: töltsék együtt a karácsonyt és a szilvesztert az ideiglenesen ott állomáso­zó szovjet csapatok katonái­val. „Osszuk meg velük az New Orleansban, ahol köz­ismerten előszeretettel fo­gyasztanak méregerős étele­ket, azt vizsgálták, hogy az érzékszervi hatáson kívül károsítja-e a gyomrot az erős fűszer. Egyidejűleg azt is megvizsgálták, hogyan vet­hető össze a hatásuk az asz­pirinével. Azt tapasztalták, ünnepi pulykát!” A karácsonyi megbékélés és az európai egység szellemében fogant felhívás szándékához nem férhet kétség. Ki is mondják a szerzők, hogy „ez a tett hoz­zájárulhat a népek közti meg­értéshez. A „történelmi felhívás" azonban pusztába kiáltott szó maradt, objektív és szubjektív okokból. Ugyanis még mindig 380 ezer szovjet katonát kel­lett volna a tál mellé ültetni (nem beszélve a családjuk­ról), és ez már elhomályosí­totta a felhívás magasztos indítékait, netán a „nagy puly­kavész’’ címen vonulna be Németország újkori történe­tébe. hogy az aszpirint és a hagyo­mányos, nem csípős ételt fogyasztók gyomrában látha­tó károsodás keletkezett, míg azoknál, akiknek gyomorfalá­ra közvetlenül erős paprika oldatát fecskendezték, s en­doszkóppal vizsgálták, sem­miféle változást nem észlel­tek. Koplal a moszkvai cirkusz Csíp, de nem árt HÍREK AZ ÖBÖLBŐL Hotelszámla és gázriadó A hadseregek farkasszemet néznek a Perzsa-öböl térségében, a világ azonban egyre kevésbé figyeli, hogy kinek a szem­pillája rezdül először. A világot már jobban érdekelte a túszok sorsa, és a kiszabadítá­sukért indított akciók sikere. És most itt a „kegy”: Bagdadban bejelentették, hogy minden vendéget elengednek... Ám az első szállítmánnyal egyidejűleg megérkezett a számla is. A Foreign Office, a brit külügyminisztérium szóvivője felhá­borodottan közölte, hogy Bagdadból meg­kapták a „vendéglátás” költségét tartal­mazó elszámolást. Eszerint az iraki fővá­ros egyik előkelő szállodájának 19 brit la­kója 150 ezer fontot—közel 18 millió forin­tot — tartozik fizetni. Vagy ha ők fizetés- képtelenek, a külügyminisztérium rendez­ze a számlát. A szállodai szolgáltatást augusztus eleje, egészen pontosan a ku­vaiti invázió óta vették igénybe a brit állam­polgárok. Mivel a számlák sehol sem tüntetik fel a szállóvendégek eredeti szándékát, a brit A szaúdi sivatagban szolgálatot telje­sítő amerikai katonák számára gyártja ezeket az órákat a szovjet csisztopoli óragyár. Ez az üzem eddig csak a szov­jet tiszteket látta el karórákkal. Az Egye­sült Államok megrendelésére most 200 ezer darabot szállítanak. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) külügyminisztérium illetékese közölte: csak a hazautazást jelentő repülőjegy árát hajlandók megfizetni, az internálás költsé­gét nem, még ha ez osztályon felülinek is mondható. A számlát tehát visszaküldték a vendéglátónak, aki luxusbörtönbe zárat­ta a 19 brit polgárt. Név szerint is Szaddam Huszeinnek, merthogy a „vendégek” az invázió napjáig az ő palotáját építették. Képzeljük magunkat egy amerikai kato­na helyébe, aki valahol a Perzsa-öböl vidé­kén teljesít szolgálatot. Mi a teendője, ha a közelében hirtelen egy tüzérségi lövedék csapódik be, amelyből ideggáz áramlik ki? Ha a katona nem veszi fel legalább fél per­cen belül a gázálarcát, érezni kezdi az ideggáz hatását, amely hányingerben, erős izzadásban, mellkasi görcsökben nyilvánul meg. Az Öböl térségében állomásozó külföldi csapatokat iraki részről négyféle ideggáz is fenyegeti. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy egy életfontosságú enzimet megaka­dályoznak a normális működésben. Ennek az enzimnek kell lebontania a szervezet­ben az acetilkolint. Ez az idegrendszerből jeleket továbbít az izomzat azon részének, amely a légzést vagy például az emésztést is lehetővé teszi. Bénulásuk halálhoz ve­zet. A mérgezésre utaló jelekre a katona előveszi az állandóan magánál hordott el­lenméreg-felszerelését, amelynek auto­matikusan működő injekciósfecskendőjé­vel atropin- és oxim-vegyületek beadásá­val közömbösítheti az ideggázok hatását. Az iraki vegyifegyver-készlet nagy része azonban a mustárgáz, amely egyelőre hasonló módon nem közömbösíthető, rá­adásul napokon keresztül tartósan kifejti a hatását. Ellene egyelőre csak az amerikai hadseregben rendszeresített, kb. 5 kg sú­lyú, kettős rétegű vegyvédelmi öltözék je­lent védelmet. Bokáig érő hajzuhatag Sylvia Ziegler müncheni fiatalasszony dicsekedhet a képen látható hajkoronával, s a reklámfotózásban hasz­nosítja e kivételes fejdíszt. Kislánya, Franziska segít a rakoncátlan tincsek elrendezésében. (MTI Külföldi Képszerkesztöség) Robotolimpia A robotok glasgow-i világ- versenye mindjárt egy apróbb malőrrel kezdődött. Annak a robotnak, amelynek a tervek szerint az olimpiai lángot kellett volna a verseny színhelyére szállítania (stíl­szerűen egy görög étterem­ből), elromlott az elektroniká­ja. Egy másik „versenyző” képtelen volt folytatni a meg­kezdett mozdulatsort, mert a fényképezőgépek vakui el­kápráztatták az érzékelőit. A versenyt egyébként egy ja­pán gyártmányú robot nyerte, mégpedig azzal a teljesít­ménnyel, hogy képes volt egy akadályokkal teletűzdelt pá­lya megtételére anélkül, hogy útközben megállt volna, .gon­dolkodni”. A szakértők szerint a robo­tika legnagyobb gondja az ér­zékelés. Olyan robot készíté­se a cél, amely képes arra, hogy felismerje, megkülön­böztesse a tárgyakat egy­mástól, de anélkül, hogy me­móriája túlságosan sok előre beprogramozott szabályt tartalmazna. Ezek a rendsze­rek ugyanis túl merevek. Ah­hoz például, hogy a robot fe­lismerhessen egy fát, tudnia kell, hogy a fa törzsből, ágak­ból, levelekből áll. Több cso­port dolgozik olyan „idegháló­zat” létrehozásán, amely az agyműködés leegyszerűsített változatát imitálja, például lá­tás útján lenne képes tárgyak megkülönböztetésére. A robotolimpia legáltaláno­sabb tapasztalata, hogy na­gyon messze vagyunk még attól a szinttől, amit a fantasz­tikus filmek alapján a robotok­ról elképzelünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom