Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

XLVI. évfolyam, 67. sióm ü\(WPILWP 1990. március 21., szerda lpt1qqqqqqqM MJA Egyre szélesebb a hitelkínálat (.1. oldal) „Neked most meg kell halnod!” (4. oldal) A felkelő nap országa és Európa (5 oldal) Wbm Wliii v wm ; ss 's . PISP m » SÜTOWW ~ lm ' Wm$*m s m» wmsi-1 •, ■ Mélységes a felháborodás • • q marosvásárhelyi pogrom miatt Németh Miklós üzenete Petre Románhoz — Horn Gyula az ENSZ főtitkárához fordult Magyarországon gyógyítják Sütő Andrást — Kaposvári tiltakozógyűlés Nem egészen három hónapja a romániai véres törté­nések idején került fekete zászló a kaposvári volt me­gyeháza erkélyére. Tegnap délután megint fekete zászlót lengetett a szél, s mellette a kivágott közepű román nem­zeti lobogót, a forradalom emlékét. Százötven-kétszáz em­ber gyűlt össze a kaposvári sétálóutcán, hogy a szóno­kokkal együtt tiltakozzanak a marosvásárhelyi pogromok miatt. Dr. Pogány Gábor, az SZDSZ képvselőjelöltje lé- pet elsőként a volt megye­háza erkélyén felállított mikrofon elé. — Magyarok és románok egyaránt nagy várakozással néztünk a román demokrá­cia elé: talán vége lesz a negyven, a hatvan, a két­száz éves gyűlölködésnek, hogy végre Románia is Európához fog tartozni. A mostani események után úgy látszik, sokkal mélyeb­ben él az emberekben a fé­lelem, a gyűlölet, a másság, a másság keresése. De­monstrációkkal támogassuk, hogy egyenjogú állampolgá­ra legyen Romániának a magyar, román, szász, a bolgár; mindenki aki abban az országban ál. „Meg vagyunk győződve, hogy a román nacionalisták téves úton járnak és abban is bízunk, hogy akik ezt te­szik, nem az egész népet képviselik." Dr. de Sorgo Tibor, az MSZP képviselőjelöltje vet­te át a szót: A hétfői, pog­rommá fajult marosvásár­helyi tüntetés világossá te­szi a közép-európai népek választotta demokratikus átalakulás gyötrelmeit. A régi rendszer és az évszá­zados nacionalizmus gyöke­rei igen mélyek. Az előadó Sütő András gondolatait idézte: „Ha nem vetnek vé­get a példátlan magyarelle­nes uszításnak és nem sza­vatolják az egyéni és kol­lektív jogokat, fennáll a veszélye, hogy ellenőrizhe­tetlen megmozdulásokra ke­rül sor.” Most ez megtör­tént! Nem követhetjük — hang­súlyozta — az elmúlt évti­zedek hallgatáspolitikáját. Tiltakozunk, s ha kell a nemzetközi közvéleményhez, szervezetekhez fordulunk. Ezt tesszük abban a re­ményben, hogy szavunk gá­tat vet a nacionalizmus minden formájának. Így le­gyen ! Király Béla független je­lölt üzenetét képviselője ol­vasta fel. A képviselőjelölt megígérte: minden erejével azon lesz, hogy a világ köz­véleménye tájékoztatást kapjon a román hatóságok és tömegek magyarellenes brutalitásáról. Nem tűrhet­jük a határainkon túl élő magyar honfitársaink üldöz­tetését. Dr. Tarján Lászlóné, a Kisgazdapárt képviselőjelölt­je a magyarok Istenét kér­te: rendeződjön végre az erdélyi magyarság sorsa és a hétfőihez hasonló véres provokációkra soha ne ke­rülhessen sor. Az előadók a jelen levő polgárok egyetértésével til­takozó levelet fogalmaznak, amelyet a román nagykö­vetségre juttatnak el. A kaposvári Táncsics Mi­hály Gimnázium tantestüle­te Románia nagykövetségé­hez eljuttatott levelében határozottan tiltakozott az ellen, hogy „pár hónappal a forradalom után, mely egész Európa rokonszenvét kivív­ta, ismét embereket vernek meg és aláznak meg, csak azért, mert anyanyelvükön mernek megszólalni, csak azért, mert magyarok, azért mert alapvető jogaik érde­kében szervezetten lépnek föl. Ceausescu idején csak el­hallgattatták Sütő András írót, csak házát dobálták meg, a forradalmat köve­tően azonban félholtra verte a nagy hozzáértéssel fel­bőszített és felkészített tö­meg. Ez sajnos várható volt azután, hogy március 15-én és azt követően meg­gyalázták Romániában azok­nak a hősöknek az emlékét, akik nem csak egyetlen nép szabadságáért áldozták éle­tüket. Mikor lesz már vége? Meddig lehet még védtelen embereket megverni a nyílt utcán? Meddig statisztál még a hivatalos Románia a soviniszta, fasiszta tömegek randalírozásához, vandaliz­musához? Miikor lehet Románia for­radalmát végre valóban forradalomnak nevezni?” — hangzik a tiltakozás. A somogyi és baranyai református egyházmegye lelkipásztorai tegnap közös lelkészértekezletükön meg­döbbenésüknek adtak hangot a marosvásárhelyi esemé­nyeknek, és az RMDSZ székházát ért támadás miatt. Állásfoglalásuk kimondja: „A romániai forradalom napjaiban és azt követően (Folytatás a 2. oldalon) A Fidesz nemcsak a fiatalokat képviseli Makai Zoltán, a Fidesz 2. számú választókerületi kép­viselőjelöltje mutatkozott be tegnap este Jutában, a mű­velődési ház zsúfolásig meg­telt kistermében. A találko­zót Kristóf Csaba, a Fidesz országos választmányának tagja nyitotta meg. A beve­zetőben leszögezte a Fidesz megalakulásáról szólva, hogy a rendszert szerették volna megváltoztatni. A Fidesz az első időszakban eléggé peri­fériára szorult, a sajtó elég­gé rossz dolgokat közölt ró­luk, úgy próbálta beállíta­ni, hogy hőbörgő fiatalok csapata, akik nem ismerik a tisztességet, a becsületet, valamilyen istentelen cé­loknak engedelmeskedve kiabálnak össze hetet-havat. Teljesen elhallgatták a Fi­desznek azt a hangját, hogy szakértőik vannak: közgaz­dászaik, akiknek egy része keleten, más része nyugaton végezte iskoláit, s összeállí­tottak egy olyan programot, amelyik révén kilábalhat az ország a bajból. Ezután Makai Zoltán Ju­tában élő, a hetesi általá­nos iskolában tanító 27 éves erdőmérnök mutatkozott be. Elmondta miért lett a Fi­desz tagja, mint alakult ki a véleménye a társadalom­ról, a gazdaságról. A gaz­daság válságával kapcsolat­ban azt fejtegette: hogy másfél-két éve a kormány­nak és a pártnak engedmé­nyeket kellett tenni a kül­földnek ahhoz, hogy újabb hiteleket kapjon. (Folytatás a 2. oldalon) Nem csupán vallási párt akarunk lenni... — Hogyan értékeli — pártja szempontjából — a választási kampány eddigi menetét dr. Keresztes Sán­dor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke?- — Száznégy egyéni képvi­selőjelöltet tudtunk állítani és 15 területi listán szere­pel a Kereszténydemokrata Néppárt. Ezzel meg lehe­tünk elégedve, de nincs okunk arra, hogy túlértékel­jük e számok jelentőségét. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy csak mostaná­ban kezdünk igazáz ismert­té válni, tehát joggal bízha­tunk abban, hogy progra­munk iránt tovább nő az érdeklődés. — Miként igyekeznek en­nek a kampány most folyó szakaszában megfelelni? — A választók bizalmára építő programmal lépünk fel, olyan eszmék szószóló­jaként. amelyek a világ minden részén nagy töme­geket vonzanak. A legfonto­sabb tulajdonságunknak azt tartom, hogy mi kiszámít­hatóak vagyunk, elveinket az idő érlelte és nemcsak a mostani választásokra, ha­nem sokkal előrébb aka­runk látni. Egész Nyugat- Európában jól felismerhe­tően három eszme körül csoportosulnak az emberek: a szociális-demokrata, a liberális és a keresztényde­mokrata gondolat körül. Mi úgy hisszük, ez a tagozódás még sokáig így marad, te­hát arra törekszünk, hogy e harmadik eszmerendszernek legyünk markáns magyar- országi képviselői. — Önök azonban mindig hangsúlyozzák: nem csupán vallási párt akarnak lenni, a kereszténység csak egyik pillére gondolkodásuknak. — Mi világnézeti párt va­gyunk, s tárt karokkal fo­gadjuk a nem hívőket is! Ami pedig a kereszténysé­get illeti: interkonfesszio- ná-lis jellegre törekszünk, a keresztény egység helyreál­lítására és a határainkon túl élő magyar hívőkkel való együttműködésre. Nem véletlenül szól a protestáns Johann Sebastian Bach ze­néje a csíksomlyói katolikus templomot felvillantó kép­sor alatt választási tv-műso- runk kezdetén. De minden cselekedetünket a magyar­ság sorsának jobbítása ösz­tönzi — ezt néppárti jelle­günkkel is szeretnénk kife­jezni. A magyar vidék a mi hátországunk, hiszen a fal­vakban él a hitgyakorlás, s mind több fiatal értelmisé­gi keres a vallásban olyan kérdésekre választ, amelyek­re a marxizmus nem tudott megnyugtatóan felelni. — A Kereszténydemokra­ta Néppárt a nemzeti csúcs­nak nevezett párttalálkozón a konstruktív ellenzék sze­repkörét vállalta ... — Akárcsak négy és fél évtizeddel korábban. Mi mindig a reform folytatása mellett szavazunk, függetle­nül attól, hogy éppen me­lyik párt konkrét javaslata van napirenden. Fontos tö­rekvésünk ugyanakkor az is, hogy bizonyítsuk: a dik­tatúrák eltűnése nem for­dítja nyomban helyes me­derbe a gondolkodást. Ab­ban kell pártunknak tevé­keny szerepet vállalni, hogy a most folyó átalakulásbán az erkölcsi, tudati válság is mind hamarabb megoldód­jék. Higgadtan, felelősséggel MDF VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁRON Mintegy ezer résztvevő énekelte éli a Himnuszt teg­nap este a Kilián művelő­dési központban az MDF választási nagygyűlésének kezdetén, ahol ezt követően a marosvásárhelyi magyar- ellenes atrocitások miatt tiltakozó közös állásfoglalást olvastak föl. A gyűlést megnyitva Hó­dos Győző, az MDF kapos­vári szervezetének elnöke fölidézte a főbb állomásait annak a demokratizálódási folyamatnak, melynek elő­mozdításában az MDF ki­emelkedő szerepet játszott. Ezután az elnökségben he­lyet foglalók között köszön­tötte Egon Alfred Klebs urat, a brüsszeli Európa Parlament Keresztényde­mokrata frakciójának ve­zetőjét, aki a gyűlésen föl­szólalva az NDK választá­sokat megnyert Keresztény- demokrata Néppárt üdvözle­tét tolmácsolta, amely — mint mondta — az MDF-et szövetségesének tekinti. Szólt arról is, hogy az Európa Közösség kész tár­sas viszonyt kialakítani Ma­gyarországgal, amely idővel a közösség tagjává is vál­hat. Az est fő szónoka Antall József, az MDF elnöke volt, aki bevezetőben a romániai események feletti megdöb­benésének adott hangot, majd pártja politikai cél­kitűzéseit vette sorra. Az MDF szellemiségév meghatározó három áram­latként a 30-as évektől ki­bontakozott népi nemzeti vonalat, a hagyományos ma­gyar szabadelvűséget és a modern kereszténydemok­rácia elveit említette. Ez utóbbi — mondta — a ka­pocs az MDF és az európai demokrata pártok között. Részletesen szólt arról a meghatározó szerepről, me­lyet az MDF a nemzeti ke­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom