Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

6 Somogyi Néplap 1989. július 29., szombat GYERMEKEKNEK MI A FURCSA? Elárulom! A két nyuszi­nak összesen két füle van. A franciaországi Nizzában gaz­dálkodó Betti úr mutatja be a nyúlfarmján született két különleges nyuszikáját. Á leleményes cinke Ez nem mese, gyerekek! Több. mint tíz év óta áll használatlanul a hegyi ke- rekeskútunk kötőgerendá­ján. a tető alatt, a valami­kor permetlé mérésére hasz­nált öreg korsónk Egy hónapja — véletlenül odapillantva — különösnek találtam, hogy a korsó szá­jából egy szénaszál lógott ki. Leemeltem a korsót. és meglepetésre egy művészien rakott fészket találtam ben­ne. s abban 11. fehér alapon piros pontokkal tarkított ap­ró tojás volt. — Tehát mégsem kihasz­nálatlan ez a régi korsó, ha- . nem betölti egy „madárszál­ló". egy műodú szerepét — gondoltam örömmel, s a kor­sót óvatosan, a fészek meg- bolygatása -nélkül visszahe­lyeztem. — Apró kis madár lehet, ha ki-be tud repülni, hiszen a korsó száját a köt­tető szinte félig elfedi , Azt. rögtön tudtam, hogy nem verébíészket találtam. De jó, hogy pár éve ismét, kedves ióbarátra akadtam- megvettem a bizonyára Er­délyben élő Kelemen Atti­la ornitológus Madaras könyv című művét! — ju­tott eszembe —. Most van hova fordulnom felvilágosí­tásért. A könyvből felismertem, hogy a széncinke fészkére találtam: a tojások leírása, darabszáma, s a fészkelés leleményessége alapján is. Ez a kis madár ugyanis ter­mészetes vagy műodún kívül, néha igen érdekes helyet vá­laszt íészkelésre: postaládá­kat, csővégeket, falrepedé­seket. Most a védett korsót választotta. Fészkét puhán kibélelte. A fészket továbbra sem háborgattam. Talán két he­te azonban már a fiókák csiripelése is kihallatszik a korsóból. S néha az etető madár ügyes ki- vagy be- röppenését is. kileshettem: valóban széncinke ütött ott tanyát, ráillik a tollazat le­írása. S hogy ez milyen hasznos, kedves kis madár! Rovar­evő, a fiókanevelés idősza­kában igen nagy mennyisé­gű rovart elpusztít. Télen olajos magvakat, tök-, nap­raforgó-, valamint gyom- magvakat is szívesen fo­gyaszt. A fiókák 15—16 na­pos korban hagyják el fész­küket. E madár évente két­szer, sőt háromszor is költ. A korsót óvatosan kikötöt­tem, nehogy a macskák martalékává váljanak a fió­kák ... Mindezt azért mondóméi nektek, gyerekek, hogy óv­játok és védjétek e kedves — valamint a többi hasznos — madarat is. Ti többet te­hettek értük, mint az elfog­lalt felnőttek, különösen a nyári szünetben. de egész évben is. Az említett könyvben meg­találhatók a különböző ma­darak részére ajánlott mű- odúk és elhelyezésük mód­jának rajzai. A cinke részé­re ajánlott műodú ilyenfor­ma. Annyit változtattam rajta, hogy esetleges macska kár­tevők ellen síkos, bádogo- zott, csúcsos tetőmegoldást, javasolok, sőt alul is taná­csos egy bádogdarabot a fá­hoz kötni (egyetlen eldobott, régi vödör oldalából kivág­va), mint sokszor galambdú­cokon szokták. Amíg levelemet megírtam, kirepültek az első költésű fiókák... Bársony Lajos Péterke Pöttöm gyerek, nagyra nem nőtt, Alighogy egy méter, Ámde bátor; árnyékától Nem -ijed meg Péter. Megkergeti a kutyát is, A lovat megüli, Ha nem enged, a nótáját Jól elhegedüli. Apja szemébe büszkeség, Meg az öröm ült ki: Csak a kaptárt — inti Pétert-, A kaptárt kerüld ki. De Péternek több sem kellett, Benyúl a kaptárba; Hát gyerekek, ott ozután Csúfosan megjárta! Alaposan helybenhagyták Péterkét a méhek, íme, itt van a szomorú Vége a mesének ... Szarka Zoltán tanuló VIDÁM SOROK Párbeszéd — Apa, mikor veszel ne­kem félcipőt? — Majd ha fél lábad lesz! — Akkor mit húzzak föl? — Egv vödör vizet a kút- ból! v Díszlövések Egy kis hollandus ágyú­dörgést hall. — Jaj, papa! Mi ez? — Megérkezett a svéd király. Ebben a pillanatban újabb lövés.. Mire a gyerek: — Ez is a svéd királynak szólt? — Ez is. — Miért? Elsőre nem ta­lálták el? Következtetés — Papa, hol van Rozi? — Kiszaladt a pályaud­varra. — Aha! Biztos most jön meg az esze. Osztozkodás — Jóska, ha adsz egy fo­rintot, mindkettőnknek ngyanannyi pénze lesz majd. — Azt mondom, Péter, inkább te adj nekem egy forintot, mert így nekem kétszer annyi pénzem lesz. mint neked. Találjátok ki ebből a pár­beszédből, hogy hány forint­ja van Jóskának és hánv Péternek. (A megoldást ellenőrizhe­titek a 15. oldalon ! játékműhely és múzeum A kecskeméti Szórakaté- nusz Játékműhely és a vá­rosi és falusi játékkultúra kialakulását bemutató mú­zeum — töretlenül népszerű a gyerekek és az érdeklődő felnőttek körében. Úgy tű­nik, továbbra sem csorbít­ják a saját kézzel készített, természetes alapanyagú já­tékok vonzerejét a vadonat­új legókészletek és a Barbie- kedvencék sem. Nagyszüléink játékai gokból álló, állandó kiállítá­sunkra. Ismerve más gyűj­temények helyzetét is. állan­dó kiállításunkra. Ismerve más gyűjtemények helyzetét is. nem csekélység, hogy egv tárgy kivételével a teljes készlet a saját tulajdonunk. — Mit emelne ki az új. állandó kiállítás anyagából? — Minden korosztály ked­vencei az első teremben lát ható konstrukciós, építőjáté­Tavaszünnep — a falusi gyermekek csutkababáival Az intézmény 1981 óta működik a megyeszékhely hagyományt és modernséget ötvöző központjában. Egyik fő célja: az ország, vala­mint az egész magyar nyelv- terület hagyományos — vi­déki és városi — játéksze­reinek és tárgyegyütteseinek s a hozzájuk kapcsolódó do­kumentumoknak a gyűjtése, rendszerezése, és kiállításo­kon történő bemutatása. Kroston Vizi Józsefet talál- kozásimkkor arról kérdez­tem, mire a legbüszkébb ma a Szórakaténusz igazgatója­ként? — Elsősorban tervszerűen és célszerűen vásárolt anya­kok. Népszerűségük bizo­nyítja, hogy már a múltban is szívesen játszottak a gye­rekek azokkal a tárgyakkal, melyek aktivitásukra építe­nek. A fajátékoknak olvan orototípusaival találkozha­tunk itt, melyek Magyaror­szágról terjedtek el. De ba- gvar származású a korabeli kiadásban látható asztali fo­ci is. Hasonlóképpen nép­szerűek voltak- a Zsolnay és a hollóházi gyár gyermek- porcelánkészletei, úgy lát­szik. gyártásuk akkoriban kifizetődő volt. A kifejezet­ten hazai termékek között, ugyancsak népszerűnek szá­Konstrukciós építőjáték a budapesti Bergengócia já­tékkészítő műhelyből mított a közismert magyar kártya is. — Hogy történt a gyűjtés? — Nem volt könnyű. A személyes gyűjtőmunkán’ kí­vül készletünk egy része hir­detés útján került hozzánk. Sokat segítettek azok a vi­déki kollegáink is, akik já- tékgyűjteményük adatait küldték, küldik el rendsze­resen számunkra. Jó lenne, ha rendelkeznénk elegendő pénzzel, hogy a mai kor já­tékaiból is vásárolhassunk. A gyűjtés során meglehető­sen sokfelé jártunk, például Erdélyben és az Ipolyságban is, Fülekről — igaz, csak fo tókon — fajátékokat hoz­tunk, Legnagyobb felfedezé­sünk szinte csak a véletlen­nek, illetve az örökösök tárgyszeretetének volt kö­szönhető. Tulajdonunkba került egy bajai játékkészí­tő műhely teljes anyaga, az. öntőformáktól a pecsétekig. A Farkas család annak ide­jén több évtizedik babákat, babafejeket gyártott. — A játszóház a maga ne­mében páratlan az ország­ban, de vajon — tevékeny­ségének egyes területein' legalább — országos köz­pontnak tarthatja-e magát? — Intézményünk éppen nyolc éve született, s mára, azt hiszem, végképp kinőt­tük a gyerekruhát. Elmond­hatom, sikerült elérnünk, hogy játékügyben valóban országos központ lehessünk. Nem véletlen, hogy az egy esztendeje megalakult Ma­gvar Játéktársaság színhelye is a Szórakaténusz lett. Baba és árnyéka Jó megfigyelő vagy? Akkor nem lesz nehéz kitalálni, hogy a kép bal felső sarkában látható árnyrajz melyik meg­számozott baba árnyképe. (A helyes válasz a 15. oldalon.) HÁNY FECSKE CSINÁL NYARAT? Egy fecske semmiképpen sem. Legalábbis nálunk. Dé­lebbre, Itáliában azonban némiképpen módosul a me­netrend, mint ahogy ezt egy olasz közmondás is tartja: Szent Benedekre fészkére lel minden fecske. Ez pedig a tavaszforduló napja, már­cius 21. Vajon az idén nap­tárt tévesztettek-e a fecskék, vagy netén eltérítették őket? A válasz korántsem egysze­rű. amint ezt bizonyítja, hogy az olasz képviselőház 13 zöld, tehát környezetvédő képviselője egyenesen a kor­mányhoz nyújtott be inter­pellációt ez ügyben. A La Repubblica szerint a miniszterelnökhöz intézett kérdés így hangzott: „Ké­pes-e a kormány magyará­zatot adni arra, hogy miért nem érkeztek meg a fecs­kék, rendelkezik-e olyan in­formációval, amely révén ér­tékelni lehetne ezt a korsza­kos jelenséget, levonhatnánk a szükséges következtetése­ket? „A tizenhármak nem rejtették véka alá, hogy a fecskék hiányát a mértékte­len környezetszennyezéssel és a légköri viszonyok meg­bomlásával kapcsolják ösz- sze amihez pedig a kor­mánynak így vagy úgy, de köze van. „Ezek a madarak végtére is azt az évszakot jelentik, amely elűzi a fel­hőket és a szomorúságot." A leckét tehát föladták. Két nap múltán megérke­zett a válasz, de nem a par­lamentből. hanem a madár­védők szövetségétől, s így hangzott: „A fecskék itt van­nak. szabályosan megérkez­tek. Amelyek nem, azok áp­rilisban jönnek. Az ornitoló­giái melléfogásért pedig az olasz iskola a hibás, amely megköveteli Garibaldi szüle­tésének dátumát és a wa- terlói csata idejét, de nem tanítja meg a gyerekeket ar­ra, hogy miről lehet megis­merni a madarakat. ”, A honatyák mentségére szolgálhat, hogy mindehhez még felejtettek is időköz­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom