Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
6 Somogyi Néplap 1989. július 29., szombat GYERMEKEKNEK MI A FURCSA? Elárulom! A két nyuszinak összesen két füle van. A franciaországi Nizzában gazdálkodó Betti úr mutatja be a nyúlfarmján született két különleges nyuszikáját. Á leleményes cinke Ez nem mese, gyerekek! Több. mint tíz év óta áll használatlanul a hegyi ke- rekeskútunk kötőgerendáján. a tető alatt, a valamikor permetlé mérésére használt öreg korsónk Egy hónapja — véletlenül odapillantva — különösnek találtam, hogy a korsó szájából egy szénaszál lógott ki. Leemeltem a korsót. és meglepetésre egy művészien rakott fészket találtam benne. s abban 11. fehér alapon piros pontokkal tarkított apró tojás volt. — Tehát mégsem kihasználatlan ez a régi korsó, ha- . nem betölti egy „madárszálló". egy műodú szerepét — gondoltam örömmel, s a korsót óvatosan, a fészek meg- bolygatása -nélkül visszahelyeztem. — Apró kis madár lehet, ha ki-be tud repülni, hiszen a korsó száját a köttető szinte félig elfedi , Azt. rögtön tudtam, hogy nem verébíészket találtam. De jó, hogy pár éve ismét, kedves ióbarátra akadtam- megvettem a bizonyára Erdélyben élő Kelemen Attila ornitológus Madaras könyv című művét! — jutott eszembe —. Most van hova fordulnom felvilágosításért. A könyvből felismertem, hogy a széncinke fészkére találtam: a tojások leírása, darabszáma, s a fészkelés leleményessége alapján is. Ez a kis madár ugyanis természetes vagy műodún kívül, néha igen érdekes helyet választ íészkelésre: postaládákat, csővégeket, falrepedéseket. Most a védett korsót választotta. Fészkét puhán kibélelte. A fészket továbbra sem háborgattam. Talán két hete azonban már a fiókák csiripelése is kihallatszik a korsóból. S néha az etető madár ügyes ki- vagy be- röppenését is. kileshettem: valóban széncinke ütött ott tanyát, ráillik a tollazat leírása. S hogy ez milyen hasznos, kedves kis madár! Rovarevő, a fiókanevelés időszakában igen nagy mennyiségű rovart elpusztít. Télen olajos magvakat, tök-, napraforgó-, valamint gyom- magvakat is szívesen fogyaszt. A fiókák 15—16 napos korban hagyják el fészküket. E madár évente kétszer, sőt háromszor is költ. A korsót óvatosan kikötöttem, nehogy a macskák martalékává váljanak a fiókák ... Mindezt azért mondóméi nektek, gyerekek, hogy óvjátok és védjétek e kedves — valamint a többi hasznos — madarat is. Ti többet tehettek értük, mint az elfoglalt felnőttek, különösen a nyári szünetben. de egész évben is. Az említett könyvben megtalálhatók a különböző madarak részére ajánlott mű- odúk és elhelyezésük módjának rajzai. A cinke részére ajánlott műodú ilyenforma. Annyit változtattam rajta, hogy esetleges macska kártevők ellen síkos, bádogo- zott, csúcsos tetőmegoldást, javasolok, sőt alul is tanácsos egy bádogdarabot a fához kötni (egyetlen eldobott, régi vödör oldalából kivágva), mint sokszor galambdúcokon szokták. Amíg levelemet megírtam, kirepültek az első költésű fiókák... Bársony Lajos Péterke Pöttöm gyerek, nagyra nem nőtt, Alighogy egy méter, Ámde bátor; árnyékától Nem -ijed meg Péter. Megkergeti a kutyát is, A lovat megüli, Ha nem enged, a nótáját Jól elhegedüli. Apja szemébe büszkeség, Meg az öröm ült ki: Csak a kaptárt — inti Pétert-, A kaptárt kerüld ki. De Péternek több sem kellett, Benyúl a kaptárba; Hát gyerekek, ott ozután Csúfosan megjárta! Alaposan helybenhagyták Péterkét a méhek, íme, itt van a szomorú Vége a mesének ... Szarka Zoltán tanuló VIDÁM SOROK Párbeszéd — Apa, mikor veszel nekem félcipőt? — Majd ha fél lábad lesz! — Akkor mit húzzak föl? — Egv vödör vizet a kút- ból! v Díszlövések Egy kis hollandus ágyúdörgést hall. — Jaj, papa! Mi ez? — Megérkezett a svéd király. Ebben a pillanatban újabb lövés.. Mire a gyerek: — Ez is a svéd királynak szólt? — Ez is. — Miért? Elsőre nem találták el? Következtetés — Papa, hol van Rozi? — Kiszaladt a pályaudvarra. — Aha! Biztos most jön meg az esze. Osztozkodás — Jóska, ha adsz egy forintot, mindkettőnknek ngyanannyi pénze lesz majd. — Azt mondom, Péter, inkább te adj nekem egy forintot, mert így nekem kétszer annyi pénzem lesz. mint neked. Találjátok ki ebből a párbeszédből, hogy hány forintja van Jóskának és hánv Péternek. (A megoldást ellenőrizhetitek a 15. oldalon ! játékműhely és múzeum A kecskeméti Szórakaté- nusz Játékműhely és a városi és falusi játékkultúra kialakulását bemutató múzeum — töretlenül népszerű a gyerekek és az érdeklődő felnőttek körében. Úgy tűnik, továbbra sem csorbítják a saját kézzel készített, természetes alapanyagú játékok vonzerejét a vadonatúj legókészletek és a Barbie- kedvencék sem. Nagyszüléink játékai gokból álló, állandó kiállításunkra. Ismerve más gyűjtemények helyzetét is. állandó kiállításunkra. Ismerve más gyűjtemények helyzetét is. nem csekélység, hogy egv tárgy kivételével a teljes készlet a saját tulajdonunk. — Mit emelne ki az új. állandó kiállítás anyagából? — Minden korosztály kedvencei az első teremben lát ható konstrukciós, építőjátéTavaszünnep — a falusi gyermekek csutkababáival Az intézmény 1981 óta működik a megyeszékhely hagyományt és modernséget ötvöző központjában. Egyik fő célja: az ország, valamint az egész magyar nyelv- terület hagyományos — vidéki és városi — játékszereinek és tárgyegyütteseinek s a hozzájuk kapcsolódó dokumentumoknak a gyűjtése, rendszerezése, és kiállításokon történő bemutatása. Kroston Vizi Józsefet talál- kozásimkkor arról kérdeztem, mire a legbüszkébb ma a Szórakaténusz igazgatójaként? — Elsősorban tervszerűen és célszerűen vásárolt anyakok. Népszerűségük bizonyítja, hogy már a múltban is szívesen játszottak a gyerekek azokkal a tárgyakkal, melyek aktivitásukra építenek. A fajátékoknak olvan orototípusaival találkozhatunk itt, melyek Magyarországról terjedtek el. De ba- gvar származású a korabeli kiadásban látható asztali foci is. Hasonlóképpen népszerűek voltak- a Zsolnay és a hollóházi gyár gyermek- porcelánkészletei, úgy látszik. gyártásuk akkoriban kifizetődő volt. A kifejezetten hazai termékek között, ugyancsak népszerűnek száKonstrukciós építőjáték a budapesti Bergengócia játékkészítő műhelyből mított a közismert magyar kártya is. — Hogy történt a gyűjtés? — Nem volt könnyű. A személyes gyűjtőmunkán’ kívül készletünk egy része hirdetés útján került hozzánk. Sokat segítettek azok a vidéki kollegáink is, akik já- tékgyűjteményük adatait küldték, küldik el rendszeresen számunkra. Jó lenne, ha rendelkeznénk elegendő pénzzel, hogy a mai kor játékaiból is vásárolhassunk. A gyűjtés során meglehetősen sokfelé jártunk, például Erdélyben és az Ipolyságban is, Fülekről — igaz, csak fo tókon — fajátékokat hoztunk, Legnagyobb felfedezésünk szinte csak a véletlennek, illetve az örökösök tárgyszeretetének volt köszönhető. Tulajdonunkba került egy bajai játékkészítő műhely teljes anyaga, az. öntőformáktól a pecsétekig. A Farkas család annak idején több évtizedik babákat, babafejeket gyártott. — A játszóház a maga nemében páratlan az országban, de vajon — tevékenységének egyes területein' legalább — országos központnak tarthatja-e magát? — Intézményünk éppen nyolc éve született, s mára, azt hiszem, végképp kinőttük a gyerekruhát. Elmondhatom, sikerült elérnünk, hogy játékügyben valóban országos központ lehessünk. Nem véletlen, hogy az egy esztendeje megalakult Magvar Játéktársaság színhelye is a Szórakaténusz lett. Baba és árnyéka Jó megfigyelő vagy? Akkor nem lesz nehéz kitalálni, hogy a kép bal felső sarkában látható árnyrajz melyik megszámozott baba árnyképe. (A helyes válasz a 15. oldalon.) HÁNY FECSKE CSINÁL NYARAT? Egy fecske semmiképpen sem. Legalábbis nálunk. Délebbre, Itáliában azonban némiképpen módosul a menetrend, mint ahogy ezt egy olasz közmondás is tartja: Szent Benedekre fészkére lel minden fecske. Ez pedig a tavaszforduló napja, március 21. Vajon az idén naptárt tévesztettek-e a fecskék, vagy netén eltérítették őket? A válasz korántsem egyszerű. amint ezt bizonyítja, hogy az olasz képviselőház 13 zöld, tehát környezetvédő képviselője egyenesen a kormányhoz nyújtott be interpellációt ez ügyben. A La Repubblica szerint a miniszterelnökhöz intézett kérdés így hangzott: „Képes-e a kormány magyarázatot adni arra, hogy miért nem érkeztek meg a fecskék, rendelkezik-e olyan információval, amely révén értékelni lehetne ezt a korszakos jelenséget, levonhatnánk a szükséges következtetéseket? „A tizenhármak nem rejtették véka alá, hogy a fecskék hiányát a mértéktelen környezetszennyezéssel és a légköri viszonyok megbomlásával kapcsolják ösz- sze amihez pedig a kormánynak így vagy úgy, de köze van. „Ezek a madarak végtére is azt az évszakot jelentik, amely elűzi a felhőket és a szomorúságot." A leckét tehát föladták. Két nap múltán megérkezett a válasz, de nem a parlamentből. hanem a madárvédők szövetségétől, s így hangzott: „A fecskék itt vannak. szabályosan megérkeztek. Amelyek nem, azok áprilisban jönnek. Az ornitológiái melléfogásért pedig az olasz iskola a hibás, amely megköveteli Garibaldi születésének dátumát és a wa- terlói csata idejét, de nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogy miről lehet megismerni a madarakat. ”, A honatyák mentségére szolgálhat, hogy mindehhez még felejtettek is időközben.
