Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-07 / 240. szám

1988. október 7., péntek Somogyi Néplap 5 Somogyi orvosnapok A fertőző betegségok ellen Harmincadik alkalommal nyitották meg tegnap Bala- tonföldváron a somogyi or­vosnapokat. A rendezők ne­vében dr. Kopa János osz­tályvezető főorvos, a Pécsi Akadémiai Bizottság klini­kai kutatási szakbizottsága Somogy megyei szakosztályá­nak elnöke köszöntötte a konferencia' résztvevőit, köz­tük Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát. Dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyet­tese megnyitó beszédében méltatta a rendezvény jelen­tőségét, Somogy „orvostár­sadalmának” közös szándékát az. együttműködésre, a fej­lődést elősegítő tapasztalat- cserére, amely e hasznos ha­gyomány alapja. Nagy mun­kát vállaltak magukra a fó­rum szervezői, s azok is, akik felkészültek az előadásokra, eszmecserékre. Évről évre több és színvonalasabb elő­adás hangzik el a somogyi orvosnapokon, ezt bizonyítja, hogy most már nemcsak a megyei szakemberek érdek­lődnek a rendezvény iránt s hogy a Pécsi Akadémiai Bi­zottság is részt vesz a mun­kában. Ezután, Jobbst Kázmér akadémikus, a pécsi orvos- tudományi egyetem proiesz- szora, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság elnöke, köszöntötte a konferencia résztvevőit, s elismerően szólt a somogyi eredményekről. — A háromnapos rendez­vényen főként a fertőző be­tegségekkel foglalkozunk — mondta dr. Kopa János, a tanácskozás szünetében —, de más fontos kérdéseket is megvitatunk. Nemcsak az AIDS miatt időszerű ez a té­ma, hanem mert az életben, a gyógyításban a fertőzés le­hetősége állandó, s a fertőző betegségek jellege is meg­változott az utóbbi időben. A konferencia új vonása, hogy a második napon délután úgynevezett kerekasztal-be- szélgetést tartunk a fertőző betegségek kezeléséről, s ezen főként az alapellátás­ban dolgozók, zömmel kör­zeti orvosok vesznek részt. Dr. Virágh Zoltán, a me­gyei köjál igazgató főorvosa arról beszélt, hogy a fertőző betegségk miként hatnak a gazdasági életre, milyen mér­tékben befolyásolják az eredményeket. Nos, a táp­pénzen és a gyógyszerköltsé­gen kívül a termelőmunká­ból való kiesés okoz súlyos gondokat és károkat. Me­gyénk járványügyi helyzete jónak mondható, ennek elle­nére évente mintegy íélmil- í'iárd forint gazdasági kárt okoznak a megbetegedések. Többféle védőoltásra tenne szükség, s a különféle higié­nikus szabályok betartásával az étel-, valamint a foglal­kozási és ia gyermekkori fer­tőzések megakadályozása ré­vén nagyobb eredményre le­hetne jutni. Nagyobb inten­zitással kell fellépni az inf­luenza ellen is. Az orvosnapok rendezésé­ben közreműködött a MÁOTE (Magyar Általános Orvosok Tudományos Egye­sülete) somogyi szervezete is dr. Mohr Tamás segesdi kör- orvos vezetésével. — Van-e ideje, lehetősége az elfoglalt körorvosnak tu­dományos tevékenységre? — kérdeztük. — Hogyan pró­bálnak lépést tartani a tudo­mány fejlődésével? — Kétségtelen, hogy nagy erőfeszítést, áldozatot kí­ván, ám nagyon fontos, hogy a tudománnyal való kapcso­latunk folyamatos és élő le­gyen — mondta dr. Mohr Tamás. — A MÁOTE arra törekszik, hogy a körzeti or­vosokat összefogja, segítse, és amennyire lehetséges, be­vonja őket a tudományos munkába. A már említett ke­rékasztal-beszélgetés is (az első ilyen rendezvény a me­gyében a körorvosok részé­re) ezt szolgálja. Az elmúlt évek konferenciáin a 145 körzeti orvos közül legföl­jebb ha tízen vettek részt. Most fölitehetőleg a kerekasz- tal-beszélgetésre való tekin­tettel, sokkal többen megje­lentek. S hadd említsem meg: a 145 körzeti orvos kö­zül minden ötödik vállalko­zott arra, hogy egy repre­zentatív felmérést készítsen a területén élő cukorbetegek­ről. A fertőző betegségek idő­szerű problémáiról, illetve a szabadon választott témákról tegnap két szekcióban cse­rélték ki tapasztalataikat az orvosok. Ma és holnap toly- tatják a tanácskozást. Sz. A. Koszorúzás Aradon Aradon, a Maros folyó mentén, a vár mellett a ke­gyelet virágai borították csütörtökön az 1848-as ma­gyar szabadságharc vérta­núinak gránit emlékművét. A helyi lakosok, a távolabb­ról érkezettek és magyar lá­togatók ezrei töltötték meg az emlékmű környékét s hozták el a megemlékezés virágait, a helyi közösségek kis koszorúit. A vértanúk emlékművét Szűts Pál. hazánk bukaresti nagykövete és Aradi Sándor katonai és légügyi attasé koszorúzta meg, miközben az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Koszorút helyezett az em­lékmű talapzatára a Békés megyei küldöttség is, Szik­szói Ferencnek, a megyei népfrontbizottság titkárának vezetésével. A kora reggeli órákban román részről Gheorghe Burdán, a városi néptanács első elnökhelyettese koszo­rúzott. Szűts Pált — a koszorú­zás után — fogadta Gheorg­he Oancea, az RKP aradi városi bizottságának titkára, a városi néptanács végre­hajtó bizottságának elnöke. Megemlékezés a Batthyány örökmécsesnél Budapesten Batthyány La­josnak, az 1848—49-es sza­badságharc kiemelkedő sze­mélyiségének és mártírjának emlékművénél tegnap dél­előtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Hazafias Nép­front és a KISZ V. Kerületi Bizottsága. A Himnusz el­hangzása után a HNF bu­dapesti és V. kerületi bi­zottsága, a KISZ V. Kerü leti Bizottsága, valamint a főváros iskoláinak, üzemei­nek, intézményeinek képvi­selői helyezték el a megem­lékezés koszorúit, virágcsok­rait a Batthyány-örökmé- csesnél. A Nagy László Kör aukciója Nagy László halálának ti­zedik évfordulója alkalmából képző- és iparművészek al­kotásaiból, valamint magán- tulajdonban lévő műalkotá­sókból aukcióval egybekötött nemzetközi kiállítást ren­dez a Nagy László Kör. A művészeti produktumokat október 30-ig lehet beadni a MÁV Marx tér 1-2. szám alatti kongresszusi termében. Telefon: 318-343. ____________KÖNYVESPOLC A TISZTÁZÓ EMLÉKEZET HÉTVÉGI tájoló A memoárirodalom köz­kívánalom. A krimik és a habkönnyű szórakoztató re­gények mellett ez az az írásfajta, amelyet az olvasó leginkább kedvel. Sikerének titka egyszerű: olyan dolgok látnak általában ezekben az írásokban napvilágot, ame­lyekről a legtöbbször nem .is hallottunk. Egy-egy em­lékirat annál népszerűbb, minél több újdonságot tar­talmaz. Hozzá kell tenni: újfajta gondolkodásmód kel­lett ahhoz, hogy a levéltá­rakban, fiókokban levő visz- szaemlékezések megjelenhes­senek. Legújabban a Zrínyi Ka­tonai Kiadó vállalkozott egy sorozatra Cilinder és sisak címmel; két kötetét már kézbe is veheti az olvasó. Egymáshoz kapcsolható e két írás, hiszen mindkettő a háborúba sodródó Ma­gyarországról szól. Az egyik­nek az írója a húszas évek miniszterelnöke, Bethlen Ist­ván, a másiké Náray Antal volt vezérkari tiszt, a hábo­rú alatt egy ideig az MTI és a Rádió elnöke. Bethlen István emlékira­tát Bolza Ilona, a Magyar Vöröskereszt egyik vezető tisztviselője őrizte meg, aki ahogy írja — Bethlen „csa­ládjával társadalmi kötelék­ben” állt. Bolza a miniszter- elnök bizalmasának számí­tott. 1944 nyarán a bujdosó Bethlen Bolzáék Nógrád me­gyei birtokán írta meg ta­nulmányát. Első lapjára a következő címet írta: „A magyar politika a második világháborúban.” Politikai tanulmány vagy vádirat — adta meg a mű alcímét a volt miniszterelnök. Az ötvenoldalas tanul­mányt átolvasva kirajzoló­dik előttünk az akkori Ma­gyarország. Bethlen meg­rajzolja a háborúban sodró­dás útját éppúgy, mint az állam és katonai vezetés ke­vésszer ésszerű, annál több­ször kapkodó, súlyos hibák­kal terhelt politikáját. Rend­kívül érdekesen ír a robba­náshoz vezető gyújtózsinórok egyikéről, a nemzetiségi kér­désről. Hibáival együtt — amelyre bevezetőjében Rom- sics Ignácz történész muta­tott rá — egy önálló arcu­latú politkai pálya rajzoló­dik ki. Az erről szóló em­lékiratot nemcsak kutatók, hanem diákok és haszonnal forgathatják. Náray Antal visszaemlé­kezése legalább ilyen érdek­lődésre tarthat számot. A könyv bevezetőjében Szakály Sándor történész felvillant­ja Náray pályáját, s az em­lékirata föltalálásának a re- gensburgi püspökségi levél­tárba vezető oknyomozó út­ját is. A Horthyhoz végig hű katonatiszt írását már azért is újdonságnak találjuk, mert az elfogultsága mel­lett remekül mutatja be egymást követő kormányok katonai és külpolitikáját Náray előtt a kormányzót és fiait kivéve senki sem volt szent, főként nem az egy­mást követő miniszterelnö­kök. Ezt a memoárt — bő­ségességét és alaposságát le­számítva — Kádár Gyula ismert könyvéhez tudnám hasonlítani. A katonai, poli­tikai eseményeken kívül részletesen szól a propagan­dáról, valamint a vezető körök intrikáiról is. Náray a maga becsületesnek tar­tott útját járva „menetelt” a legnehezebb időkben is. S végül néhány szó a két szerzőről. Bethlent éppen Somogybán tartóztatták le a szovjet csapatok, majd szov­jet hadifogságban halt meg 1947-foen. Náray Antal 1945- ben hazajött Ausztriából. Az ötvenes évek viharai őt is megrázták, de a konszolidá­ció után bekapcsolódott a társadalmi életbe; nyugdíjas tanárként halt meg 1973- ban, Budapesten. Békés József A mustszagú október ele­je hagyományosan a múze­umi és műemléki hónap nyitánya. A húszéves szent­endrei szabadtéri néprajzi múzeumban lesz az orszá­gos megnyitó. A tíz évvel később létesített szennai gyűjtemény egy X-szel fia­talabb. Vasárnap irtft egész napos program keretében emlékeznék meg a gyűjte­mény létréhozásáról, amit európai díjjal ismertek el. A szürettel egybeeső esemény búcsúval kezdődik vasárnap 9 órakor. Népművészeti vá­sárt tartanak a faluban, 10 órától lesz a kézművesek bemutatója. A gyerékek szá­mára műsorról is gondos­kodtak a szervezők. Ebéd után — 14.30 órától — a hagyományőrzők lépnek do­bogóra; a helyi gyermek- táncosoport mellett bemu- itatkoznak a buzsákiak, a karádiak, a kaposvári Kalá­ka táncegyüttes, a csökölyi hagyományőrzők és a Fonó- munkás Ki'sszínpad is. Az eseménnyel egyidőben emlé­keznék meg a szennái sza­badtéri néprajzi gyűjtemény alapításának tizedik évfor­dulójáról. Kora estébe nyú­ló program a kaposvári Ví- kár Béla vegyes kar, a ta­nítóképző főiskola kórusá­nak és a Liszt Ferenc Zene­iskola kamarazenekarának hangversenye a műemlék református templomiban. ■ Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központiban Honthy Márta kiállítása pén­teken 17 órától látogatható. A kiállítást Hamvas János, a város tanácselnöke nyitja meg. A harminchat kiállí­tott munkát a hónap végé­ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Szüreti mulatságot, vígsá- - got ígér a marcali művelő­dési központ is. Szombaton 16 órákor rendezik meg a hagyományos szüreti felvo­nulást a városban, 20 órától szüreti bálra várják a ven­dégeket. Az 1936-iban Ungváron született dr. Fedinecz Atanáz kiállítása Kaposváron, a vá­rosi művelődési központban tekinthető meg. A (kárpátal­jai képzőművész a szülőföld gazdag történelmi és szelle­mi múltját, páratlan szép­ségű tájait mutatja be fest­ményein. Darius Król lengyel festő­művész lengyel festőművész tárlata a Kaposvári Galé­riában a hónap közepéig te­kinthető meg. Közéleti kulturális fó­rumra invitál a nagyatádi városi KlSZ-foizottság hét­főn .18 órára a városi mű­velődési központba. Az első találkozó programjából: be­mutatják a Valahol Magyar- országon, illetve a Tőlünk kicsit keletebbre című fil­met. A isomogyi képző- és ipar­művészek hagyományos őszi tárlatának adott otthont a Somogyi Képtár Kaposvá­ron. (Képünkön Horváth Já­nos festőművész alkotása.) A Kaposvárt Helyőrségi Műve­lődési Otthonban pedig Czinkotay Frigyes festőmű­vész tárlata tekinthető meg. Gálosfán vendégszerepei ma a budapesti Radnóti Színpad. 19 órakor mutatja be Humorban nem ismerünk tréfát című műsorát. Fesztivá'lprogramot ígér szombatra a Kaposvári Mu­tató. A Kilián György Vá­rosi Művelődési Központban 17 órákor Cseh Tamás mu­tatkozik be. A délelőtti tér­zene után csaknem egész na­pos sportvetélkedő lesz a városban. A Csokonai köz­ben és a megyei tanács par­kolójában kézművesék kí­nálják portékáikat, utca- zenészek szórakoztatják az érdeklődőket. A rendezvény , este bállal fejeződik be. Magyar siker Bulgáriában Kárpátaljai képek Érdekes kiállítás dr. Fedi­necz Atanáz orvos festő tár­lata a kaposvári Kilián mű­velődési központban. A lá­togatót már messziről meg­ragadja az érdekes, bizarr színharmónia. A festmények e színek által különös han­gulatot árasztanak, a komp­lementer kontrasztok hatá­sára pedig állandó lüktetést kapnak. A fő téma a művész szá­mára a kárpátaljai paraszti élet. Az a paraszti lét, amelyben helyet kap a len­dületes, erőt sugárzó és az. elhagyott, segítségre szoruló ember szimbóluma éppúgy. mint a több képen megje­lenő elmúlás gondolata. Az alkotások érdekessége a gömbformák gyakori al­kalmazása. A lendületes ecsetvonásokban érzékelhető az alkotó határozott gondo­latvilága. A kiállítás megkomponá- lása révén a képek úgy ke­rülnek egymás mellé, hogy hol kiegészítik egymást, hol pedig ellentétben állnak egymással, ezzel is kiemel­ve az egyes műveket. Így egészíti ki egymást és egy­ben ellentétet is hordoz az Őszi hangulat mint az el­múlás és a Kora tavasz mint az élet kezdetének szimbóluma. Az elrendezés hibájának róható fel viszont, hogy a Párizsi utcarészlet és a Négy testőr című alkotás hangulatában elüt a falusi világot bemutató képektől. Ferdinecz Atanáz 1936- ban született Ungváron. A Kárpátaljáról 1980-ban tele­pült át Magyarországra. Szü­lőföldjének gazdag szellemi múltja, költői szépségű tájai alakították és alakítják ma is művészetét. Festményei ezt a kiapadhatatlan kultu­rális örökséget tükrözik. Barna Zsolt Az észak-bulgáriai Ore- sakban a 70-es évek óta szer­veznek rendszeresen népmű­vészeti kiállításokat, az idén pedig már harmadszor rendeztek ugyanitt nemzet­közi kiállítást. Nagyon szép anyaggal mutatkozott be Magyaror­szág — a kerámiaedények és -figurák, szőnyegek, fehér és színes hímzéssel díszített té­rítők, függönyök, népi hang­szerek, gazdagon hímzett né- í>i ruhadarabok, bőrből ké­szült használati tárgyak, fa- edények és kovácsoltvas termékek kecskeméti mester­emberek keze munkáját di­csérik. Minden bizonnyal a magas mesterségbeli tudás és a kiváló minőség alapján ítélte a zsűri a második dí­jat a magyaroknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom