Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-14 / 294. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 14., hétfő Az űrfegyverkezés téves értelmezése Reagan cin ok szerint „megoldották'' a csúcstalálkozón az amerikai űrfegyverkezés körüli vitát, Bush alelnök azonban valamivel óvatosabban nyilatkozott. Az elnök szombati rádióbeszédében — s ezt megelőzően a csúcstalálkozót követő valamennyi megnyilatkozásában — lényegében azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „szabad kezet” kapott az űrfegyverkezés folytatásához, mind a fejlesztéshez, mind a kipróbáláshoz, sőt adott esetben a telepítéshez is. Bush vasárnap azt mondta, hogy a kérdés koránt sincs lezárva, és az még nehézségeket okozhat a hadászati fegyverek csökkentéséről kötendő szerződés előkészítésében. Mint ismeretes, szovjet részről a csúcstalálkozó előtt közölték: az űrfegyverkezés kérdéseit nem tekintik Washingtonban témának; egyrészt a hadászati fegyverek csökkentésében kell előre lépni, másrészt a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról megkötött és változatlanul érvényben levő ABM- szérződés fenntartásáról kell tárgyalni. A közös közlemény mindkét kérdésről további tárgyalásokat irányoz elő, nem foglalkozik az ABM-szerződós értelmezésével, de megállapítja, hogy a feleknek mag kall egyezniök annak meghatározott időre történő fenntartásáról. Amerikai sajtókommentárok, s a csúcstalálkozón részt vett szakértők vitatják az elnök értelmezését, és azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió nem járult hozzá az űrfegyvarkezésn program olyan folytatásához, amely áthágná az ABM- szerződés korlátozó rendelkezéseit. Busch ugyan az NBC televíziós hálózatnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a washingtoni csúcs után az Egyesült Államok „folytatja az erőteljes kutatási programot és a fegyverek kipróbálását”, de gondosan elkerülte annak meghatározását, hogy milyen próbákat lehet végrehajtani. Bush azt hangoztatta, hogy Reagan elnök úgy véli: szabad kezet kapott... .^egyelőre várakozó álláspontra kell helyezkedni” a hadászati fegyverzetcsökken- tés és az űrfegyverkezés összekapcsolását illetően, s a Szovjetunió „még felvetheti ezt”. A közös közlemény ezzel foglalkozó megállapításait az amerikai sajtó úgy értelmezi, hogy a nézeteltérések továbbra is fennállnak, de a felek megegyeztek abban, hogy a kérdést egyelőre nem tekintik akadálynak a hadászati fegyverek csökkentésére vonatkozó megállapodás útjában. Dizdarevics a jugoszláv államelnökség új tagja A bosznia—hercegovinál köztársasági képviselőház Raif Dizdarevics külügyminisztert megválasztotta a jugoszláv államelnökség tagjává az Agrokomerc-bot- rány nyomán megüresedett helyre. A bosznia-hercegovinai köztársaságnak ez év szeptembere óta nem volt állandó képviselője a kilenc tagú jugoszláv kollektív államfői testületben, mert Hamdija Pozderac, az Agro- komerc Kombinát váltóbotránya miatt lemondott tisztségéről. Raif Dizdarevics az ő helyébe lép, s a testület alelnöke lesz. A tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó szabályok szerint a jövő év május közepétől pedig egy évre átveszi az elnöki (államfői) tisztséget. Raif Dizdarevics 61 éves. A bosznia-hercegovinai Foj- nicében született és muzulmán nemzetiségűnek vallja magát. Már fiatalon, 1943- tól részt vett a jugoszláviai antifasiszta népfelszabadíti háborúban. 1945-ben felvették a JKP-be. Az ország felszabadulása után, 1945-tol 1951-ig az _ állambiztonsági szervnél dolgozott, majd a külügyminisztériumba került. 1967-től külügyminisz ter-helyettesként tevékeny kedett. 1978-tól 1982-ig a bosznia- hercegovinai köztársasági elnökség elnöki teendőit látta el. 1982 májusától egy éven át a jugoszláv parlament elnöke volt. Azóta a jugoszláv kormány külügyminisztereként nevét külföldön is megismerték. Pártértekezlet kezdődik Bukarestben Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának elnökletével vasárnap Bukarestben ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A testület egyhangúlag elfogadta a hétfőn kezdődő országos pártértekezlet elé terjesztendő és vitára bocsátandó beszámolókat. Ezek között szerepel a gazdasági helyzetről szóló előterjesztés, amely előirányozza a termelőerők további növekedését, a termelés még hatékonyabbá tételét az ország sokoldalú szocialista fejlődése érdekében. Napirenden szerepel továbbá a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáról szóló jelentés, különös tekintettel a munkásdemokrácia fejlesztésére, és a gazdasági-pénzügyi rendszer korszerűsítésére. Ezenkívül az életszínvonal növelésére, valamint a területi fejlesztésre vonatkozó határozattervezet kerül a pártértekezlet elé. Az országos pártkonferencia hétfőn Nicolae Ceauses- cu beszédével kezdődik. A román vezető ismerteti a KB beszámolóját a végzett munkáról és a feladatokról. Ezután megkezdődik a vita, amelyet szerdán zárnak le, s ekkor meghozzák a határozatokat a KB által előter- lesztett programokról. Moszkvában már lefényképezhették a washintoni csúcstalálkozó első hivatalos napján született ikreket, akiket az esemény kapcsán Mihailnak és Hónaidnak neveztek el. Képünkön: az édesanya, Galina Szaharova két gyermekével. Szovjet atomrobbantás Föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtottak végre vasárnap, moszkvai idő szerint 6 óra 20 perckor a Szovjetunióban, Szemipala- tyinszk környékén a kísérleti telepen. A felrobbantott töltet TNT-egyenártéke' 20 ás 150 kilotonna között volt. A robbantás célja a hadi- technika korszerűsítése — közölték. A Szovjetunió következetes híve a nukleáris robbantások általános betiltásának. Erről tanúskodik, hogy a kísérleteket 1986 végéig, csaknem másfél éven át egyoldalúan fel is függesztette. Ehhez a kezdeményezéshez azonban az Egyesült Államok nem csatlakozott, így a Szovjetunió ez évben felújította a kísérleteit. Fizikai kutatásokat, népgazdasági célokat szolgáló, illetve katonai célú robbantásokat egyaránt végeztek. A nukleáris robbantások korlátozásáról novembertől újra folynak szovjet—amerikai tárgyalások Genfben, az ellenőrzés kölcsönösen elfogadható módszereinek kialakítása a cél ezeken. Közelgő francia elnökválasztás Minden hétre egy botrány Öt hónap múlva elnököt választ Franciaország. Az alkotmány értelmében ugyanis hét esztendeig tart egy elnök mandátuma. A szocialista párti Francois Mitterrand-t még 1981-ben a franciák elsöprő többséggel választották meg köztársasági elnöknek. A győzelem olyan átütő erejű volt, hogy az új államfő azonnal feloszlatta a parlamentet és idő előtti választásokat írt ki. S a jobboldal tehetetlenségébe és kudarcaiba belefáradt franciák valóban elsöprő többséghez juttatták a báloldal pártjait a nemzet- gyűlésben. Társbérleti kötélhúzás A Szocialista Párt öt esztendő alatt sokat tett az ország felvirágoztatásáért. Nem tudott azonban megbirkózni a munkanélküliség problémájával, sőt, az öt év alatt lényegesen nőtt is a munka nélkül maradtak száma, eközben az inflációs ráta emelkedett, ami maga után vonta a vásárlóerő csökkenését. Főként ez a három tényező játszott közre, hogy a Szocialista Párt az 1986-os parlamenti választáson — bár Franciaország legnagyobb pártja maradt — mégsem tudott annyi szavazatot összegyűjteni, ameny- nyi parlamenti többségét is biztosította volna. Ezt a szövetségre lépett jobboldali pártok szerezték meg, s így 1986 márciusában az új- gaulleisták vezetője, Jacques Chirac alakíthatott kormányt. A jobboldal hatalomra jutása igen bonyolult helyzetet teremtett. A köztársaság elnöke a baloldalról érkezett — más eszmékkel és elképzelésekkel, mint a jobboldali kormány és annak tagjai. De ezt a különös, Franciaország történetében is először kialakult politikai társbérletet — bár kemény ütközetek folytak a miniszterelnökség és az elnöki palota közt — valójában mindkét fél igyekezett fenntartani. Chirac tudta, hogyha törésre kerül sor, csak alulmaradhat. Mitterrand-nak ugyanis módjában áll a kormányt feloszlatni és új miniszterelnököt kinevezni. Chirac ezzel szemben csak bosszanthatta és megalázhatta az elnök, de el kell tűrnie jelenlétét a minisztertanácson, vétóival egyetemben, és az ellen sem tehet, hogy Mitterrand a mindenkori elnökök hagyományos joga értelmében irányítsa és megszabja a francia kül- és katonapolitikát. Ugyanakkor Mitterrand helyzete sem volt egyértelműen könnyű; csak személyeket cserélhetett, de a választáson győzelemhez jutott jobboldali pártokat semmiképpen sem „válthatta le”. A kötélhúzás szinte a Chi- rac-kormány megalakulásának percétől tartott. A közvélemény ezt a küzdelmet olykor lélegzetvisszafojtva figyelte. Chirac láthatóan gyorsan és határozottan próbálta megsemmisíteni a szocialisták öt esztendős kormányzásának vívmányait. Talán nagyobb rokonszenCharles Hernu, volt hadügyminiszter, aki belekeveredett a titkos iráni fegyverszállításokba vet ébreszt, ha nemcsak rombol, hanem épít is. Mitterrand viszont mindenképpen rokonszenvet ébresztett, ahogy elnöki posztján őrködött az ország általános érdekét véve alapul vétói megfogalmazásakor. Chirac megtépázott tekintélye A jobboldali gőzhengert végül is egy jelentéktelennek ígérkező esemény nem várt fordulata állította meg. Amikor egy esztendővel ezelőtt a diáktüntetések kirobbantak, mindenki, Chirac is, azt hitte: nyolc hónap előtti győzelmére támaszkodva olyan hatalom és erő birtokában van, hogy szembefordulhat a diákokkal: lelesöpörheti követeléseiket, rohamrendőrei pedig véresre és békülékenyre botoz- hatják őket. Chirac azonban elszámította magát. Egy nem egészen elvethető reform elleni diákmegmozdulás — a jobboldali reagálás hatására — a rendszer elleni megmozdulássá nőtt. Benne öltött testet a fiatalokban élő nyugtalanság és aggodalom jövőjük iránt. A diákmegmozdulások szinte véget sem értek és egy olyan vasutassztrájk rázta meg az országot, amelyhez hasonló kevés volt Francia- ország történetében. Ettől kezdve Chirac népszerűségi százalékszáma a közvélemény-kutatásokon egyre esett, s ennek logikus következményeként a Mitterrand iránti bizalom stabilizálódott, majd a mutatók emelkedni kezdtek. A bizonytalanná vált politikai talajon Chirac lefékezte a tempót, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, visz- szavonta a felsőoktatási reformjavaslatot és egy sor más elképzelését sem igyekezett minden áron, még az elnökválasztási kampány kezdete előtt keresztülhajszolni. Ilyen körülmények közt érkezett el a szeptember, amikor a francia iskolákban és a politikai életben is új év kezdődik. De ezt az évadnyitót nemcsak a lefékezett politika és a megtépázott tekintély jellemezte, mindehhez járult a jobboldali szövetség lazulása is. Chirac mellett — aki soha nem titkolta, hogy a miniszGyermektragédia Egyiptomban ötvenhárom iskolásgyermek, hat tanáruk, és a kirándulóbuszukat vezető sofőr életét vesztette pénteken egy közlekedési szerencsétlenségben Kairó Heliopolis elővárosában. További hetvennyolc gyermek megsebesült, többségük súlyosan — jelentik a hírügynökségek. A szerencsétlenül járt, 13- 15 éves gyermekek a gizehi piromisoknál és a kairói ál- latkdrtben tettek iskolai kirándulást, s úton hazafelé autóbuszuk egy jelöletlen szintbeli vasúti átjáróban összeütközött a Kairó—Szuez útvonalon közlekedő személyvonattal. A szerelvény a járművet valósággal kettészelte, aztán a mozdony egykilométeres szakaszon magával vonszolta a kettévált autóbusz egyik darabját. A szerencsétlenséget valószínűleg az okozta, hogy a zsúfolt busz vezetője szabálytalanul hajtott a sínekre. A tragédia után a vonatvezető mégis pánikszerűen elhagyta a helyszínt és a rendőrség még az éjszakai órákban is hajszolta. A halálesetek közvetlen oka több esetben az volt, hogy a gyermekek elvéreztek, mire orvosi segítség érkezett. Az áldozatok családtagjait hivatalosan még nem tudták értesíteni, mivel nehézségek voltak az azonosításokkal. Az aggódó szülők és hozzátartozók így valósággal megostromolták azt a két kórházat, ahová a sebesülteket beszállították. Rendőri erőket vezényeltek ki, hogy a kórház belső rendjét megóvják, a gyászolók és rettegők rohamát felfogják. Megfigyelők jó esélyt adnak az elnöki vetélkedésben Raymond Barre korábbi miniszterelnöknek terelnöki posztot ugródeszkának tekinti az elnökséghez — további trónkövetelők sorakoztak fel. Köztük olyan politikusok is — például Raymond Barre —, akiknek tekintélye mérkőzött a hivatalban lévő miniszterelnök népszerűségével. Másrészt a jobboldali szövetségen is repedések támadtak, egyre több vita robbant ki és mindennapossá váltak a sértődött véleménykülönbségek. Átok-szitok hadjárat Az új-gaulleista párt, hogy mindezeken úrrá legyen és magához ragadja a kezdeményezést is, új taktikát kezdett. Ettől számíthatjuk a minden hétre egy botrány periódusát. A Nucci- ügy — amelyet elsőként fújtak fel nagyra és igazán látványossá — azt 'a célt szolgálta, hogy a választásokon . politikailag megvert Szocialista Pártot erkölcsileg is lejárassák. A rendkívül szerteágazó botrány főszereplője az utolsó szocialista párti kormány együttműködési minisztere, aki meglehetősen könnyelműen bánt a rá bízott pénzzel, s ha maga nem is vett el, legalábbis bizonyíthatóan, az állami pénzekből, ezt megtette kabinetfőnöke. A szocialisták replikája nem maradt el. Kiderítették, hogy a rádióállomásokat felügyelő független főhatóság egyik jobboldali tisztségviselője, hivatali beosztásával visszaélve, egy kifejezetten jobboldali személy kezére játszotta az egyik magánrádiót. Még el sem ültek ennek az ügynek a hullámai, a jobboldal újra támadott Elővették a Luchaire-dosszi- ét, azaz az Iránnak szóló fegyverszállítások ügyét és ebben nemcsak a volt hadügyminisztert, Charles Her- nu-t próbálták kikészíteni, lőttek az Elysée-palota felé is. Az átok-szitok hadjárat természetesen nem dönthet el semmit. Ezreket, tízezreket talán befolyásol, de amikor a szavazók a jelöltek közül választanak, sokkal inkább az dönt majd, hogy milyen programot javasoltak. De ezek az elképzelések ma még alig-alig ismertek. Többen jelezték már indulási szándékukat, de változatlanul nem tudni: indul-e másodszor is Francois Mitterrand. Ezt ugyanis a mai helyzetben perdöntőnek lehet mondani. De Mitterrand csak akkor jelölteti magát, ha biztosnak tudhatja győzelmét. De öt hosszú hónap még hátra van. S a 150 nap alatt 150 fordulat történhet. Másrészt Mitterrand esetleges félreállása a lehetőségek újabb tucatját teremtheti meg. Ezért öt hónappal a menetrendszerű elnökválasztás előtt csak azt lehet tudni, hogy nagyon mozgalmas hónapok előtt áll Franciaország, nagyon kemény belpolitikai összecsapások várhatók, s ugyanakkor a legképtelenebbnek vélt alkuk, megegyezések létrejöttén „sincs jogunk” meglepődni. Ónody György
