Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 242. szám Ara: 1,80 Ft 1986. október 14., kedd Reykjavik! mérleg A hűvös Izland fővárosában — immár tudjuk — karnyújtásnyira volt az a lehetőség, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok történelmi jelentőségű megállapodást érjen el a fegyverzetkorlátozás dolgában. Az újságíró tolla talán könnyen rá jár erre a szóra: „történelmi jelentőségű”, ám ezúttal valóban erről van szó. Ha összehasonlítjuk a szovjet tárgyalási csomag tartalmát mindazzal, amit a fegyverzetkorlátozás eddigi folyamatában elérni sikerült, beleértve a SALT 1-et és a SALT 2-t is, akkor nyilvánvaló: mindkettőt messze túlhaladó, valóban nagyformátumú egyezmény megvalósításának küszöbéhez érkeztek el a felek. Hogy ezen mégsem jutottak túl, az az Egyesült Államok hibája. A szovjet fél, szemben az amerikaival, nem ment üres kézzel Reykjavíkba. A hadászati fegyverek terén a Szovjetunió az összes hadászati támadóeszköz számának 50 százalékos csökkentését indítványozta. Ez olyan folyamat kezdetét jelentette volna, amely a század végéig elvezet e fegyverek teljes felszámolásához. A közép-hatótávolságú rakéták ügyében — a megegyezést előmozdítandó — a szovjet fél gyakorlatilag elfogadta a korábban Washingtonból indítványozott „nulla-megoldást”, amely valamennyi ilyen szovjet és amerikai európai telepítésű fegyver leszerelését igényli: tehát a szovjet SS 20-asokét éppúgy, mint az amerikai Pershing 2-ekét és a robotrepülőgépekét. A Szovjetunió e kérdésben különösen messze ment el a másik fél biztonsági érdekei figyelem- bevételekor, az engedmények dolgában: beleegyezett abba is, hogy az angol és a francia arzenál ilyen típusú erői érintetlenek maradjanak. Hozzájárult ahhoz is, hogy az amerikai aggályokat figyelembe véve — kölcsönösségi alapon — Ázsiában is csökkentsék a közép-hatótávolságú eszközöket. Nem zárkózott el attól sem, hogy külön tárgyalások kezdődjenek az ezer kilométernél kisebb hatótávolságú (tehát közepes hatótávolságúnak nem minősíthető) rakétákról, s kész volt arra, hogy a jelenlegi szinten befagyassza saját ilyen eszközeit. (Mint ismeretes, az amerikai Pershing 2-k és robotrepülőgépek telepítése után a Szovjetunió, Berlin és Prága beleegyezésével, az NDK-ban és Csehszlovákiában telepített ilyen fegyvereket.) Végül a harmadik nagy kérdéscsoportnál a Szovjetunió beleegyezett a mindenre kiterjedő ellenőrzésbe és megértést mutatott ama amerikai álláspont iránt, amely az atomkísérletek teljes moratóriuma helyett egyelőre csupán a tárgyalási készségre, a kísérleti robbantások számának és robbanó erejének limitálására korlátozódott. Valószínűleg nincs példa arra, hogy egy nagyhatalom valaha is ilyen mélységű engedményeket tett volna a biztonsága alapjait érintő kérdésekben, nem félútig, hanem talán háromnegyed útig menve cl. A megállapodást, mely szinte készen volt, végeredményben az futtatta zátonyra, hogy az Egyesült Államok elutasította a Szovjetunió elemi biztonsági igényét. Nevezetesen azt, hogy ha megkezdik a gyakorlati végrehajtást, akkor ebben a periódusban, amely tíz esztendeig tartana, egyik fél se törekszik katonai főlényre. Ez pedig annyit jelent, hogy a rakétaelhárító rendszerekről érvényben levő 1972-es ABM-szerződést nem megsérteni, hanem megerősíteni kell. Vagyis a felek teljes kötelezettséget vállalnak arra, hogy a következő tíz évben szigorúan megtartják azt, s megtiltják a kozmikus fegyverek laboratóriumokon kívüli fejlesztését, próbálását. (Korábban a Szovjetunió e szerződés 15—20 évre való kiterjesztését javasolta, szemben az amerikai hat és féllel.) Ez volt az, amit az amerikai delegáció meghiúsított. Az amerikai elnök és külügyminisztere az utolsó tárgyalási pillanatban egy tetszetős — ám már az első látásra is elfogadhatatlan — ellenjavaslattal válaszolt: az Egyesült Államok tízéves halasztást ígért a kozmikus fegyverek hadrendbe állítására, cserébe a két ország támadóhadászati fegyverzetének teljes felszámolásáért. Ez a javaslat azonban nem jelentett engedményt, hiszen tíz év alatt az űrfegyverek semmiképpen sem állíthatók hadrendbe. Viszont az Egyesült Államok szabad kezet kapott volna a világűrben folytatandó kísérletekhez, amelyeknek eredményeképpen fölényre tehetett volna szert. Más szóval — noha már csak a pont kellett volna az i-re — a tárgyalásokat Reykjavíkban az Egyesült Államok ama meggyőződése futtatta zátonyra, hogy továbbra is joga, lehetősége van, vélt technológiai fölények Ibirtokában, előnyre törekedni. Amikor a találkozó másnapján a „hogyan tovább?” kérdését tesszük fel, csak azt mondhatjuk, hogy a dosszié nem zárult le. A dolgok újra-átgondolására van szükség, mindenekelőtt Washingtonban, ahol egy valódi újra-átgondolásnak természetesen együtt kellene járnia a hadiipari komplexum szélsőségeinek visszaszorításával is. Így lehetne elérni, hogy ne menjen veszendőbe az, ami Hirosima óta a legnagyobb lépést jelentené afelé, hogy az emberiség feje felől tűnjék el a gombafelhő fenyegetése. A csalódottság a reykjavíki várakozások után jogos, ám még semmi sincs veszve. A szovjet javaslatokat nem vonták vissza. Az út nincs végképp eltorlaszolva,'az új erőfeszítések meghozhatják a Isikert. Vajda Péter Alfonsin Moszkvában Hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Raul Alfonsin, az Argentin Köztársaság elnöke. Az argentin államfő a Szovejtunió Legfelsőíbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A repülőtéren a köztársasági elnököt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. Dr. Richard von Weizsäcker halónkban Megkezdődtek a magyar—NSZK államfői tárgyalások Budapesti pártdelegáció utazott Moszkvába Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Útjára elkísérte felesége, Marianne von Weizsäcker is. Az elnökkel érkezett többek között Klaus Blech államtitkár, az Elnöki Hivatal vezetője, Rudi Walther, a Szövetségi Gyűlés költségvetési bizottságának elnöke és Kari Deres képviselő. Az NSZK szövetségi elnöke és Losonczi Pál a Kossuth téri ünnepélyes fogadtatáson szovjet fővárosiban. A delegáció ferihegyi búcsúztatásánál ott volt Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Várkonyi Péter Bukarestbe utazott Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésére Bukarestbe utazott. (MTI) Budapesten ülésezik az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresszusa Az NSZK államfőjének különgépe délelőtt 11 órakor landolt Ferihegyen. A magas rangú vendég fogadtatására a magyar és NSZK zászlókkal, valamint magyar és német nyelvű üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren megjelent Losonczi Pál és felesége, Kovács László külügyminiszter-helyettes, s ott volt Horváth István, a Magyar Népköztársaság bonni, illetőleg Ernst-Friedrich Jung, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendégeik és vendéglátóik gépkocsiba szálltak és a Kossuth Lajos térre indultak. A díszmotorosak kíséretében a Kossuth Lajos térre érkező dr. Richard von Weizsäcker ünnepélyes fogadására a magyar és NSZK zászlókkal díszített Parlament előtt megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az Országgyűlés alel- nöke. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint a politikai és a gazdasági élet számos vezető személyisége. Jelen volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában érkezett a térre, meghallgatta a tiszteletére felsorakozott díszzászlóalj parancsnokának jelentését. A két ország himnuszának elhangzása után a két államfő ellépett a diszzászlóalj előtt. Űttörők (Folytatás a 2. oldalon.) Hétfőn Budapesten a kormány vendégházában megkezdte munkáját az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresszusa. Az ötnapos tanácskozást —amelyre 10 ország 28 űrhajósa érkezett — Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköz- társaság űrhajósa nyitotta meg. A házigazda, a Magyar Tudományos Akadémia Inter- kozmosz Tanácsa nevében köszöntötte az űrhajósokat és a világűr kutatásának eredményeit felhasználó szakértőket. Elmondotta: a tudományos kutatóprogramok az űrkutatásban részt vevő országok gazdasági tevékenységének mindinkább alkotó elemévé válnak. A kozmikus technika és technológia megismerésében, hasznosításában megvalósítandó még jobb nemzetközi együttműködés segítésére és a világ közvéleményének megnyerésére a tavaly megalakított szervezet már megtette első lépéseit. A mostani kongresszustól akt várják, hogy tegye még szervezettebbé és eredményesebbé a szövetség munkáját. Farkas Bertalan megemlékezett azokról az űrhajóGrósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Párt- bizottság első titkárának vezetésével hétfőn budapesti delegáció utazott Moszkvába. A küldöttség az SZKP moszkvai bizottságának meghívására három napot tölt a sokról, akik tragikus körülmények között életüket veszítették. A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással tisztelegtek az amerikai Challanger űrrepülőgép katasztrófája áldozatai emlékének. Az űrhajósok Budapestről levelet intéztek az elhunyt űrpilóták hozzátartozóihoz. Ezt követően Czinege Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese a Magyar Népköz- társaság kormányának nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Beszédében fel(Folytatás a 2. oldalon.) Tervezik már a munkát A panelházak > felújítására készülnek Kaposvár tanácsának végrehajtó bizottsága a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy az illetékes szervek mérjék föl a panel technológiával épült lakások felújítási igényeit. A vizsgálatot 1987 első negyedévének végére fejezik be. A fölmérést és a kivitelezés nagy részét az IKV végzi. Embersics Sándor igazgató: — A panellakások tatarozása országosan is kiemelt program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a téren már különösebb gyakorlattal rendelkeznének a szakemberek. Mi is csak az idén, a sávház részleges felújításával szereztük meg az első tapasztalatokat. Három ütemben végeztük el a munkát, s mire a harmadikhoz értünk, már jóval gyorsabban haladtunk. Most a Honvéd utca eleji házak karbantartását kezdtük meg. A teljes felújításokra még csak kísérletek folynak Budapesten. ahol mi is többször jártunk, hogy ellessük a „műhelytitkokat”. Például azt még nem tudjuk — országosan sincs erre gyakorlat —, hogyan cseréljünk ki egy panelelemet, ha erre szükség van. A részleges felújításokban már szereztünk tapasztalatokat. A jövőben a tervszerű karbantartásnak kell előtérbe kerülnie. — A vállalatnak néhány hónap múlva kész tervekkel számot kell adnia arról, hogyan és mennyiért tudják elvégezni a lakások felújítását. — Tervezőcsoportunk megkezdte a tető- és vasszerkezetek felülvizsgálatát s az egyéb fölméréseket. A felújítások zöme a következő ötéves terv programjában szerepel, de addig is mintegy tízmillió forintot fordítunk a lakások részleges felújítására, ennek jelentős hányadát a pianelházakra. — Hozzávetőlegesen menynyibe kerül majd egy lakás felújítása? — Egy-egy lakás átlagosan 150—200 ezer forintba kerül. A vállalatnak csak az üzemeltetéshez és a karbantartáshoz szükséges pénz áll rendelkezésére. A felújításokat állami támogatásból fedezzük. N. Zs.
