Somogyi Néplap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
1985. augusztus 16., péntek Somogyi Néplap 5 Csepűrágók a XX. században Két vad tekintetű majom, három öreg póniló, egy szőrét hullató teve, néhány szelídített gálamb: ez a Kaliforniai Cirkusz teljes állatsereglete, amellyel már tizenkét éve járják az utakat és falvakat Róma és Nájpoly között. Állandóan úton van, mint a középkor tör- vényenikívüli csepűrágói. Hamar felállítják sátrukat, hamar megtartják asz előadást, aztán hamar tovább- államak. Hosszabb ünneplésre úgysem számíthatnak, legföljebb egy-egy szerényebb vendéglátásra... A nagy, befutott cirkuszoknak nem vetélytársad ők, a hatóságok előtt pedig gyanúsak: előadásaik', akárcsak művészetük, a perifériákra vannak kárhoztatva. A bozótba, a piknikek szemétdombjai közelébe. Munkavállalási engedélyeiket az antimaffiatörvény értelmében szigorúan ellenőrizik, bár egyes kisebb szabálytalanságok fölött jóindulatúan szemet húnynab a csendőrök. A nézők esetlegesen jönnek. A gyerekeknek az iskolák előtt osztogatnák ingyenjegyet. A felnőttek közül főleg nők .jönnek el, és néhány ifjú szenölmespár, aki a cirkusizsátnait találja a legcsendesebb helyinek a csókolódzásra... A Kaliforniai Cirkusz családi vállalkozás, néhány jóbaráttal kiegészítve. A legkisebb gyerek is csinál valamit, ha mást nem, a kellékeket viszi a felnőtt művészeknek előadás közben,, így válik maga is vérbeli cirkuszossá. Így is több szerepet játszik egy-egy artista. Mr. Dends, a légtornász, egyben bűvész is. És ő a biztos kezű késdobáló meg a lassizóművész cowboy, mindig más néven és más jelmezben ... Olimpia, a kígyónő a késdobáló áldozata is. Marina a konferál lás mellett galiambszáímot is bemutat, A nehézségek ellenére is kitartanak a vándorcirkusz mellett. Szerelmesek ebbe a művészetbe és bár nap nap után létbizonytalanság fenyegeti őket, biztonságot ad nekik, hogy soha egyikük „árulásától” sem kell tartaniuk. Most Görögországról állmodnak. Ügy érzik, hogy az a felhőtlen tisztasági, az egyszerű érzések otthona. Űj számuk is lesz: Erurico, a családfő és igazgató kísértetiesen hasonlít Domenico Modugnó- ra. Már gyakorolja a görög közönségnek a „Volané’-t. Balatoni ideiglenes szálláshely — ez a hivatalos elnevezése a csavargó fiatalok szemesi begyűjtőhelyének. A Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet már tizenötödik nyáron üzemelteti ezt a szállásit. Rendőr vezetésével minden esite razziát tartanak a déli parton, s beviszik azokat a fiatalkorúakat, akik személyi igazolvány és pénz, valamint megfelelő szállás nélkül az éjszakában kóborolnak. A szemesi iskolában' három napig „vendégeskedhetnek”, élelmet, mosási, tisztálkodási lehetőséget kapnák- Ezalatt értesítik a szülőkét, s akiért nem jön el „a gondviselője, azt hazaszállítják. Az ellátás költségeit természetesen a szülőre hárítják. Ottjártunkkor a háznak ideiglenes lakója éppen nem volt. Nánási László szállás- vezetőtől érdeklődtünk a különös „hotel” nyári forgalmáról. — Eddig harmincnyolc gyereket h'Ozjtunk be esténként. Van, hogy napokig nem érkezik senki; a csúcs az az éjszaka volt, amikor hét fiatalkorút szállított be a rendőrség. Az ide jutók nagy része, körülbelül négyötöde fiú. Több minit a felük iskolás, a többi munkakerülő. Az ország minden részéből érkeznek; voltaik szegedi, mosonmagyaróvári lakóink is, nem kevelsien budapestiek. — Mit lehet megtudni az törzsgárda köszöntése Könyvtáros Tegnap a Palmiro Togliatti megyei könyvtár előadótermében került sor a könyvtáros törzsgárda köszöntésére és jutalmazási ünnepségre. Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte a törzsgárdatago- kat, a munkatársakat, valamint a megjelent vendégeket. Átfogó képet adott a Somogy megyei könyvtárhálózat kialakulásáról, fejlődéséről. Az 1950-es években a könyvtári munka fellendülését fémjelzi a felszabadulásunk tizedik évfordulóján elnyert kiváló megyei könyvtár cím. Az első falusi — Szőkedencsen megalakult — könyvtárat sorra követte számos vidéki bibliotéka létrehozása. A letéti könyvtárakba akkor beiratkozott 2—300 olvasólétszám napjainkra 4—5 ezerre bővült. Az 1970-es évek jobb anyagi feltételei lehetővé tették több új, színvonalas könyvtár működését. Az 1980-as években azonban a fellendülés, az olvasólétszám bővülése megtorpant. A bibliotékát látogatók csökkenő létszámát némileg indokolja rohanó világunk, felgyorsult életritmusunk; szorongató időhiányban kevesebb idő jut olvasásra. A könyvtárosoknak az eddiginél nagyobb erőfeszítésükbe kerül megértetni az emberekkel az olvasás, az információ szükség- szerűségét, hogy anyagi fellendülésüket szellemi gazdagodás is kísérje, s hogy a fáradtságos hétköznapok aktív pihenéssel: folyóiratok, könyvek, olvasásával érjen véget. Hangsúlyozta, hogy ezt az olykor apostoli munkát csak elhivatottsággal, szívvel lehet végezni, s ezért köszönet illeti a bibliotékáriusokat. A megyei könyvtárhálózat partnereivel — a megyei tanáccsal, a tömegszervezetekkel és üzemekkel, gyárakkal — együttműködve arra törekszik: a következő évek szerényebb anyagi feltételeit ésszerűen használják föl, hogy a könyvtár kulturális missziójának mindinkább eleget tegyen. Felszólalása végén köszönetét mondott a törzsgárda tagjainak, akik fáradhatatlanul — tíz, húsz, illetve harminc éve — szolgálják az olvasás ügyét. A törzsgárda tagoknak Só- tonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályvezetője adta át az emléklapokat, illetve Bors István és Gera Katalin emlékplakettjét. Tízéves munkájukért tizenöten kaptak elismerést, a könyvtárakban eltöltött két évtizedért pedig négyen: Békés József nagyatádi, Bóna József né gálosfai, Nemecz Sándor hosszúvízi és Zsoldos Jó- zsefné porrogszentpáli könyvtáros. Makker Jenő ságvári könyvtáros és Szita Ferenc megyei könyvtárigazgató harmincéves könyvtári tevékenységének elismeréseként nyert kitüntetést. Báli Aranka, a megyei könyvtár mód- szertanos munkatársa a Művelődési Minisztérium Szocialista Kultúráért kitüntetését kapta. Végül Tröszt Tibor, a párt- bizottság osztályvezető-helyettese méltatta Szita Ferenc áldozatos munkáját, elismeréssel szólt a pályán töltött elmúlt három évtizedről. Vendégjárás egy furcsa szállóban ide kerülő gyerekek családi hájtteréről ? — Az itt-itartázjoodás idején sokat beszélgetünk a fiatalokkal, de a szökés okáról nem szívesen nyila|tkozinlak. Ha erről faggatjuk őket, inkább füllentenek. Az azért megállapítható, hagy szinte miniden esetben valami családi probléma van a háttérben. A legtöbben' elvált szülők gyermekei. A szökés oka sokféle lehet: vagy az, hogy nem foglalkoznak eleget a gyerekekkel, vagy éppen ellenkezőleg, az, hogy elkényeztetik. A szülőkkel kapcsolatban azonban az a tapasztalatunk, hogy az esetek túlnyomó többségében az értesítés, nyomán azonnal eljönnek a gyerekért, néha utólag köszönő levelet is kapunk. — Adódtak kirívó etetek ? — Az idén nyáron halt- éves volt a legfiatalabb lakónk. Testvéreáivtel együtt gyalog indult el Somogyba - bődről Ajkára, pénz, csomag nélkül, és persze rájuk esteledett; ide kerülitek. Bármennyire szerették volna meglátogatni édesapjukat, vissza kellett őket juttatnunk az anyához, akinek a váláskor odaítéltíák őket. Tanév vtége felé sokam azért csavarognak el, mert a rossz bizonyítvány miatt nem mernek hazamenni. — Van valami következménye az iitt-tartózkodás- nak? — Értesítjük a megyei illetékeseket, inttéztoedést, visz- szajeLzést várunk az iskolától, ahol a gyerekeket általában elimarásrtalják. A gyámhatóság utótag berendeli a szülőket, szüksiág esetén tovább vizsgálja az ügy hátterét. Tehát ez a néhány napos „üdülés” nem múlik el nyomtalanul. Mégsem az utólagos büntetés a eéluin|k, hanöm azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek ne cselleng- jemlek egyedül a Bal'atom- partd éjszafcábatn. A felügyeletet ellátó, szakmai gyakorlatúikat itt töltő egyetemistákat arról kérdeztük, hogyan lehet kiszűrni, ki t szükséges behozni a szállásra. — Főleg szóirlakoizóhelye- ken, áiüíomásokoin szúrópróbaszerűen igazoltattunk. Aki nem tuctja igazodni magát vagy meggyőződtünk róla, hogy nincs szálláshelye, behozzuk. A gyerekek általában szó nélkül engedelmes - ködnek, a legtöbbéin hálásak is nekünk, mert maguk is el vannak keseredve, amiért a kempingekben nem kaptak olcsó száLlálsit Természetesen ha ittas vagy bűnelkövető fiatalra bukkanunk, az nem a mi hatáskörünkbe tartozik. Az előbbiek egészségügyi ellátásban részesülnek, az utóbbiak pedig a rendőrhatóság felügyelete alá kerülnek. — Nem olcsó mulatság az intézet számára a száiláfe fennitarttása — mondja ár. Orbán István, a Gyivi igazgatója. — Egy „beutalt” átlag 1000—1500 forintba kerül, az itt dolgozó pedagógusok áldozatos munkáját, az éjjel-nappali állandó ügyeleltet pedig pénzzel talán nem is lehet megfizetni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az ideiglenes szállást, kisebb apparátussal, egész évben érdemes lenne üzemeltetni. Különösen' eüő- és utószezonban sok a kallódó gyerek; őket olyankor az őrei központba szállítjuk megőrzésre. Azt tervezzük, hogy jövőre az eddigi három nyári hónap mellett legalább májusra és szeptemberre is kiterjesztjük a szállás üzemeltetését. T. K. Országos Ifjú Augusztus 20—24. között a miskolC-tapaload Iglói úti kemping ad otthont a XIII. Országos Ifjú Gárda-Szemlének. A KISZ Központi Bizottsága, az Országos Ifjú Gárda Parancsnokság, valttFotó: Gyertyás László Gárda-Szemle mint a KISZ Borsod megyei Bizottsága által szervezett ötnapos színes, változatos programsorozatra mintegy 800 fiatal érkezik az ország minden részéből. Nem vagyok divatember NYÁR — Jól tudom, hogy az interjú-műfajnak hagyományos formája van: az újságíró kérdez, az „alany” válaszol. Most mégis éh szeretném feltenni az első kérdést: miért éppen velem 'akart beszélgetni? "•— szögézi mindezeket a riporter mellének Bubik István, a Nemzeti Színház: méltán' népszerű, fiatal művésze. Majd választ sem válnva folytatja: — Bizonyára azért, mert mostanában — ahogy mondani szokás — jól fut a szekerem? Sorra játszom a főszerepeket, és meglehetősen gyakran tűnök1 fel a képernyőn, s hallatom hangomat a rádióban ? Mert alfélé „divatember” vagyak? , — 1981-ben, Klazimir Károly és Iiglódi István osztályában végeztem el a Szín- művészeti Főiskolát. — Ügy tudjuk, hogy a sportokat is kedveli! — Kosárlabdázom és focizok! Persze nem verseny-, szerűen, csupán hobbiból és testi kondícióm megőrzése érdekében. — A Nemzeti Színháziban tucatnyi főszerepet alakított az elmúlt négy évadban. Melyekre emlékszik a legszívesebben? , — Mercutiora, a Rómeó és Júliában', Máté figurájára Hübay Miklós Tüzet viszek című színművében, a Tragédia Ádámjára, a most véget ért évad szerepei közül pedig a Tartuffe-ra és a Ki- rályalsszony lovagjára. És egy mindmáig kedvenc alakításomra, még főiskolásként az Ódry Színpadon: Rif figurájára a West Side Story-foan. — Film? — Mindössze kettőre: a Vérszerződésre és a mozikban is játszott Óriás című tévéi ilrnre, — És a nyáron? — Zápoílyiai Jánost alakítottam Gosztonyi János Festett király című történelmi színművében, a gyulai Váriszínhálzban, Darvas Iván rendezésében. A tragikomikus hangvételű történet a mohácsi csatavesztés napján íkezdődifc, s Zápolya török előtti beihódolásával fejeződik be. Olyan jellegzetesen magyar „be- tegségek”-ről szól, amelyekből éviszázadok óta nem tudtunk kigyógyulni. Partnereim között van Kuíbik Anna, Esztergályos Cecília, Rubold Ödön, Hunték Frigyes, Csutka Láisizló, Nagy Zoltán és Fonyó István. Utána a margitszigeti Szabadtéri Színpadon ülök nyeregbe, ugyanis szerepem szerint mesebeli hőst alakítok, s igazi ló hátán szabályos lovagi tornát vívok a Széchenyi István Lovas- klub kaszkadőreivel, Horváth Péter és Mohács János Enyém a vár című. gyermekek számára készülő zenés eseményjátékában. Szabadidőmben pedig Szörényi Levente irányításával — énekelni tanulok: készülök az István, a király címszerepére, amely a Nemzeti Színház őszi bemutatója lesz, a két év előtti városligeti premier és a tavalyi szegedi szabadtéri változat után. — Eszerint elégedett ember ? — Csak akkor, ha aznap este sikerült szerepemet saját szigorú mércémmel is jól eljátszanom. Ez pedig nem mindig teljesül... Főként ezért félek attól), hogy csupán múló divat leszek, áthullok a hazai színművészet kegyetlen, rostáján. Garat Tamás
