Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

2 Somogyi Néplap 1985. június 7., péntek Megalakult a SZOT Elnökségének Nyugdíjas Bizottsága A szociális kérdések inté­zésében nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, ve­zető tisztséget betöltő orvo­sok és jogászok, nyugalomba vonulásuk után is a köz ügyeiért tevékenyen munkál­kodó szakszervezeti tisztség­viselők közreműködésével csütörtökön megalakult a SZOT Elnökségének Nyugdí­jas Bizottsága. Célja, hogy körültekintő és szakszerű munkával, szervezett formá­ban tárja fel az .idős embe­rek legfontosabb problémáit, s javaslatokat dolgozzon ki a SZOT Elnöksége részére ezek megoldására. A* SZOT vezető testületéi elé kerülő valamennyi olyan előterjesz­tést a Nyugdíjas Bizottság is megvitat és véleményez, amely érinti az időskorúa­kat, a nyugdíjasokat. A bi­zottság már a döntések elő­készítésében is részt vesz és kifejti álláspontját arról, hogy hoj és mit kell a leg­sürgősebben tenni az idős emberek életkörülmé­nyeinek, szociális és egész­ségügyi ellátásának javításá­ra. A bizottság abból az alapelviből indul ki, hogy a nyugdíj nem szociális ado­mány, a nyugdíjasokat nem az aktív dolgozók és nem az állam tartja el, a munkában töltött évek, évtizedek során ők maguk teremtették meg azokat az értékeket, ame­lyeknek egy része tisztessé­ges megélhetésükért most joggal tartanak igényt. Az újonnan alakult bizott­ságon túlmenően az egész szakszervezeti mozgalom se­gíti a nyugdíjasok, a nyug­díj előtt állók ügyét. To­vábbra is a megszokott mó­don támogatást kapnak a nyugdíjelőkészítésihez, a korhatárt elérők pedig, ha igényt tartanak rá, tovább­foglalkoztatásukhoz. Az arra rászoruló idős embereket a szakszervezet segélyezi, gondoskodik üdültetésük­ről, jogsegélyt nyújt szá­mukra, védi, képviseli érde­keiket. A SZOT Elnökségének most megalakult Nyugdíjas Bizottsága együttműködik más társadalmi szervekkel, így a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a Magyar Nők Országos Tanácsa idős- korúakkal, nyugdíjasok­kal foglalkozó szerveivel, hogy közös erőfeszítésekkel javíthassák az idős emberek helyzetét. Az említett szer­vezetek képviselői részt vettek a Nyugdíjas Bizottság alakuló ülésén is. A Nyugdíjas Bizottság el­nöke Palotai Károly, a SZOT alelnöke, Micsuch László, a MEDOSZ nyugal­mazott titkára, a MEDOSZ elnökségének tagja; a Nyug­díjas Bizottság titkára Surá- nyi Klára, a SZOT Munka- védelmi, Társadalombizto­sítási és Egészségügyi Osztá­lyának főmunkatársa. Szojuz T—13 Irány az űrállomás! MATO-tcmácskozás Mindkét fél érdekei A meglevő fegyverzetkor- iátozási szerződések megtar­tása a kelet—nyugati viszony stabilitásnak fontos eleme — hangsúlyozta beszédében Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a NATO külügyminisztereinek a portugáliai Estorilban csütörtökön megkezdődött tanácskozásán. Genscher be­széde, amely ugyan igyeke­zett letompítani az USA és más tagállamok vélemény­különbségeit, politikai és sajtókör ölkiben nagy figyel­met keltett, mert tartalmaz­ta a nyugat-európaiaknak azt az együttes óhaját, hogy Washington tartsa magát a hadászati fegyverek számát korlátozó SALT—II. szerző­désiben foglaltakhoz, vala­mint a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló «megái lapodáshoz. Az atlanti tömb tavaszi ülésszakának soros elnöke a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokra utalva azt mondta, hogy azon mindkét fél biztonsági . érdekeit fi­gyelembe kell venni, s úgy vélekedett, hogy a genfi tár­gyalások eredménye elvezet­hetne a szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. Roland Dumas francia külügyminiszter szintén ar­ról beszélt, hogy a „szerző­dések érvényben tartása a további tárgyalások elenged­hetetlen feltétele”. Lord Carringlton, a NATO főtitkára szerint „a SALT- kérdésben a nyugat-euró­paiaknak csupán konzultá­ciós szerepük van, de az Egyesült Államok nem hagyhatja figyelmen kívül szövetségesei véleményét”. NATO-forráso-k szerint az estorili tanácskozáson a tag­államok képviselői megerő­sítették : külügyminiszteri szinten képviseltetik magu­kat azon a megemlékezé­sen, amelyet agusztus 1-én tartanak a finn fővárosiban a Helsinki Záróokmány alá­írásának tizedik évfordulója alkalmából. A Szovjetunióban tegnap közép-európai idő szerint 8 óra 40 perckor föld körüli pályára bocsátották a Szo­juz T—13 jelzésű űrhajót, fedélzetén Vlagyimir Dzsa- nibekov ezredessel, a Szov­jetunió kétszeres hősével, az űrhajó parancsnokával és Viktor Szavinihhel, a Szov­jetunió hősével, az űrhajó fedélzeti mérhökével. A világűr további kuta­tását szolgáló program ér­telmében a Szojuz T—13-as űrhajó összekapcsolódik a Szaljüt—7 űrállomással, s a a két űrhajós az űrállomás és az űrhajó alkotta komp­lexumon végzi feladatait. A Szaljut—7 űrállomás három éve kering a föld körül. Legutóbb Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolokon és Oleg Atykov voltak a lakói, új világrekordot je­lentő, 237 napos űrrepülésük idején. 1984. október 2-án értek vissza főidre, az űr­állomás műszerei és beren­dezései azóta konzervált ál­lapotban vannak. Dzsanibe- kov parancsnok és Szavindh fedélzeti mérnök első fel­adata tehát, a felvitt eszkö­zök átszállítása és az űrál­lomás berendezéseinek új­bóli üzembe helyezése. A mostani űrrepülésre a világűr meghódítása szem­pontjából kiemelkedően fontos események évforduló­ján kerül sor. 30 évvel ez­Costa Rica fővárosában egyetemisták és tanáraik tüntettek az ellen, hogy amerikai ka­tonai tanácsadók képezik ki a helyi rendfenntartó erők tagjait (Telefotó — AP—MTI—KS) ?0f előttit létesült az első kilövő­állás a bajkonuri űrrepülő- téren, 25 éves az űrhajósok kiképző központja. Magyar- ország szempontjából külö­nösen fontos, hogy öt évvel ezelőtt kezdődött meg az első közös szovjet—magyar űrrepülés Valerij Kubászov és Farkas Bertalan részvé­telével. A szovjet távirati iroda jelentése szerint a Szojuz T—13 űrhajó berendezései kifogástalanul működnek-, Dzsanibekoy és Szavindh űrhajósok közérzete jó. Az űrhajó személyzete meg­kezdte a repüíési program végrehajtását. Akció a kórház ellen A „rend érdekében” ho­zott intézkedésnek minősí­tette a salvadbri hadsereg sajtóosztályának vezetője azt a vasárnapi akciót, amely­nek során a hadsereg ellen­őrzése alá tartozó biztonsá­gi szolgálat emberei lero­hantak egy San Salvador-i kórházat. A kórház elleni támadás közben lövöldözés tört ki és négy rendőr életét vesztette. A hadsereg szűkszavú ma­gyarázatából kiderült, hogy a kórházban lévő rendőrök és a biztonsági szolgálat emberei nem ismerték és valószínűleg kölcsönösen gerillának hitték egymást. A „félreértéshez” hozzájá­rult az, hogy a támadók és a rendőrök egyaránt civil­ben voltak. (A sadvactori kórházban rendszeres gya­korlat az, hogy a betegek között „álbeteg” rendőrök fekszenek; így próbálják megakadályozni azt, hogy a hazafiakkal szimpatizáló orvosok sebesült gerillákat is ellátásban részesítsenek.) A hadsereg szerint a kór­ház elleni támadásra azért került sor, mert az ottani orvosok és a kisegítő sze­mélyzet tagjai csatlakoztak a Salvadort társadalombiz­tosítási intézet több ezer dolgozójának május elején megkezdett sztrájkjához. | Lángban álló paradicsom A világsajtót bejárta a hír, hogy a -dél-amerikai partoktól 1000 kilométer tá­volságra. a Csendes-óceánon fekvő Galapagios-sziigetek legnagyobb lkán , az Isafoelán tűzvész pusztít. A Sierra Negra kráteréből lefelé, a feketére szenesedett legelő­kön minit apró mini-kráte­rek, itt is, ott is, lángnyél- vék törnek fel. A tűz hatá­rát jelző fekete vonal fenn a hegyen mintegy tizenöt kilométerre terjed, a part felé már több mint 30 kilo­méterre szélesedik. Kevés a tűzoltó A tüzet február végén észlelték ©löszön A 700 szi­getlaké lapáttal és botokkal igyekezett megfékezni a lángokat. eredménytelenül. „A tüzet lényegében húsvét óta ellenőrizzük — mondja Eduardo Moncallo százados, a tűzoltók parancsnoka, — A különítmény mindössze mégy tartálykocsival, két bulldózerrel, két teherautó­val és egy négyüléses heli­kopterrel rendelkezik. Az oltásban 200 katona és 56 kivezényelt szigetlaké vesz réseit. Külföldi szakemberek szerint az eloltáshoz leg­alább 1500—2000 emberre lenne szükség.” A tűz a la­za lávatalajban láthatatla­nul terjed, a bőséges oxigén és vlaistag gyökérzet táplálja, s hol itt, hol. ott borul lán­gokba a terület. Az embe­rek csákánnyal vagy kézzel keresik a felszín alatti pa­razsat, maijd rázúdítják' a magukkal hozott vizet. A lángok egyre jobban megközelítik Puerto Villa- mi! kikötőjét, a sziget leg­nagyobb települését. És egy­re kisebb a távolság attól a helytől, ahol ísabéla legér­tékesebb kincse: a többszáz óriás teknős fészkel. A tek­nősök állítólag 200 évesek és egyenként 4—500 fontot nyomnak. Darwin a keletkezés titkairól Itt, a szigeteiken, úgy tű­nik. a földi élővilág első megjelenésének titka kerül közelebb hozzánk — írta 1835-ben Darwin, a híres brit természetikutató, ami­kor a Galapagos-szigetek egyedülálló állat- és növény- ■ világét faniullmányoizta. Ta­pasztalatai alátámasztották evolúciós elméletét a fajok kiválasztódásáról: az örök harcban azok maradinak meg, akik jobban tudnak alkálimiaizfcodnd ' az adott kö­rülményekhez. Az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport 5 nagyobb, 8 közepes és 18 kisebb sziget­ből áll. A feltevések sze­rint ezek soha nem tartoz­tak semmiféle szárazföldíhöz. Az elszigeteltség következ­ménye, hogy több mint 200 sehol máshol nem található növényfajta tenyészik itt, és olyan áltatok, amelyek gyakran szinte szigetről szi­getre különböznek teknős- békák és Darwin-piníyek, tengeri gyíkok és szárazföl­di leguámok Csodálatos mó­don keveredik itt a trópu­si és a sarkvidéki állatvilág. Gaíapagöson pingvinek, pe­likánok és flamingók élnek egymás mellett. Az ember kártevése Az emberek nagy pusztí­tást vitték véghez ebben a paradicsomban, amióta a spanyol Fray Tamás de 'Berlanga 1535-ben felfedez­te. A tengeri rabiók a XVII. században összefogdosták a tóknősbékákat, hogy friss hús legyen hajóikon. A XX. században a szárazföldről érkező telepesek - idegien nö­vényeket hoztak magukkal, amelyek veszélyeztették az ősnövényzetet, idegen álla­tokat — kutyákat, macská­két, disznókat, kecskéket és patkányokat —, amelyek felfalták a szigeti állatok tojásait és növényi táplálé­kait. '1934-ben az ecuadori kor­mány a szigetek nagy ré­szét nemzeti parkká nyilvá­nította, az UNESCO pedig 1979-ben „az emberiség örökségének” deklarálta. A szigeteken élő mintegy 8 ezer ember azonban veszé­lyezteti ezt az örökséget. A falusi vadászok megbízásból irtják az idegen állatokat, ami segíti ugyan az ősi ál­illat- és növényvilág védel­mét, de nagy károkat is okozhat, mert az erdei em­berek dohányoznak és főz­nek. Feltehetően most is az történt — nyolchónapos szá­razság után így tört ki a sziget történetének legna­gyobb tűzvésze. Az oltáshoz a vizet távol­ból Puerto Viliamilből hoz­zák a tartálykocsik. Az út- talan utakon egy-egy for­duló órákig tart. A . tűz kö­zelében sűrű füst homályo- sítja el a napot A lombta­lanná vált fák között célta­lanul röpködnek a fészkűiket vesztett énekesmadarak. A védők árkokkal és csapások­kal igyekeznek féltartóztat­ni a lángok terjedését. „Nem hagyhatjuk elpusz­tulni a téten ősbé'kákat — mondja Moncallo százados —, hiszen az világralszóló botrány lenne. Ha nem. tud­juk feiitartóztatni a tűzet, helikopterrel kell biztonság­iba helyeznünk az állatokat. A baj csak az, hogy senki nem tudja pontosain, hol és hányán' vannak.” Az oltócsapatok addig vágják a csapásokat, míg a tüzet teljesen be nem ke­rítik. A természet néhány év alatt helyrehozhatná a károkat, ha zavartalanul ténykedhetne. Ám a buldó­zerek mély sebeket hasítot­tak a természet testén, -És ezeket nehéz lesz begyógyí­tani. Gáti István

Next

/
Oldalképek
Tartalom