Somogyi Néplap, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁP]A XLI. évfolyam, 132. szám Ara: 1,80 Ft 1985. június 7 , péntek » VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS CSEPELEN Ülést tartott A békére szavazunk Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a csepeli sportcsarnokiban rendezett választási nagygyűlésen ta­lálkozott a fővárosi dolgo­zókkal. A nagygyűlés a teg­nap sorra kerülő választások előtti utolsó politikai ' tö­megdemonstráció volt, záró­eseménye tehát a választási előkészületeknek, amelyek során az országgyűlési kép­viselő- és tanácstag jelöltek találkoztak választóikkal, kifejtették a Hazafias Nép­front programja alapján álló elképzeléseiket, s lakossá­gunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIlI. kong­resszusán elhatározott or­szágépítő célok megvalósítá­sa mellett'. A zsúfolásig megtelt sportcsarnok, ahová a csepe­li dolgozók mellett eljöttek más budapesti munkáskol­lektívák képviselői is, az el­nökségben helyet foglaltak a főváros, Csepel politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, az élenjáró dolgozó közösségek küldöttei, a mun­kásmozgalom veteránjai; az urnákhoz most először já­ruló fiatalok képviselői. Ott volt , Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Horváth István, a Központi Bizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke, Peják Emil, a Hazafi­as Népfront budapesti bi­zottságának vezető titkára, Ernszt Antal, az MSZMP XXI. kerületi bizottságának első titkára, Tari Antal, a Csepel Művek Ipari Köz­pontjának elnöke. A Himnusz hangjait kö­vetően Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront országos ta­nácsának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Elnöki meg­nyitójában hangoztatta: — Belpolitikái életünk je­lentős eseményéhez érkez­tünk. Május 15-én ország­szerte befejeződtek az új vá­lasztójogi törvény alján tar­tott képviselői és tanácsta­gi jelölőgyűlésük. Ezt köve­tően kezdődtek meg, s itt Csepelen fejeződnek be a választási gyűlések. A választási előkészületek nagy politikai aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A jelölőgyűléseken több mint másfél millió választópolgár vett részt, 200 ezer ember szólalt fel, s mondott véle­ményt az országos és helyi politikáról, a népfront által nemzeti programmá emelt kongresszusi határozatok­ról és a népfront jelöltjei­ről. A tapasztalatok egyön­tetűen tanúsítják, hogy a ren­dezvények a Hazafias Nép­front választási felhívásában körvonalazott politika szelle­mében zajlottak le, s a fel­szólalások e politika mellett tettek Hitet. A nagygyűlésen elsőként Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, az országos listán szereplő képviselő jelölt szólalt fel. Életútja, munkája elmúlt év­tizedeire visszatekintve fel­idézte hazánk e századi tör­ténetének jelentős forduló­pontjait, a dolgozó osztályok nyomorúságos korszakát, a második világháború éveit Kiemelte: a Szovjetunió Vö- - rös Hadserege óriási véráldo­zatok árán a végpusztulástól mentette meg kifosztott, ro­mokban heverő országunkat. Az illegalitásban és a szov­jet csapatok oldalán harcoló magyar kommunisták, ellen­állók, antifasiszták álma be­teljesült. Az országos választási listán képviselőjelöltként szereplő Kállai Ferenc fel­szólalásában hivatásának, a színészi mesterségnek a felelősségére utalva eűnond- ta: — Szenvedélyesen fi­gyelem az emberek ’ minden megnyilatkozását, cseleker deteik belső rugóit, egymás­hoz való viszonyukat, a társadalommal való kapcso­latukat. S természetesen mélységesen érdekelt vagyok abban, hogy vajon a kul­túra, a művészet mennyi­ben szolgálja az ember, a közösség jobbá tételét. Felszólalt a nagygyűlésen Bodor Lászlóné, a Papír­ipari Vállalat csepeli papír­gyárának dolgozója is. — Mint Csepelen dolgozó és élő ember számára nem kö­zömbös, miként fejlődik a munkáskerület, s hogyan alakulnak élet- és munka- körülményeink — mondotta végezetül Bodor Lászlóné.. Ezután Kádár János lé­pett a szónoki emelvényre. Kedves elvtársak! Bará­tijaim! Tisztelettel köszöntőm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntőm a televízió nézőit, a rádió hallgatóit. Az itt jelen lévők Sízamélyében köszöntőm Cse­pel1, Budapest dolgozóit, kö­szöntőm a miagyar munkás­osztályt, a szövetkezeti pa­rasztságot, az értelmiséget, az alkalmazottakat, a vá­lasztásra készülő, szocializ­must építő magyar népet. Az utóbbi hónapokban politikái életünk nagyon mozgalmas volt. Nemrégi­ben1 zajlott le a Magyar Szocilaillsta Munkáspárt­nak, társadalmunk vezető erejének nagy fontosságú XIII. kongresszusa. Azt kö­vetően, méltóan1 megemlé­keztünk ‘hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulójáról. Megünnepeltük május el­sejét, a munkásosztály, az internacionalizmus nagy nemzetközi ünnepét, és köz­ben megkezdődött a válasz­tási kampány. E politikai események során szó esett a bennünket vezérlő elvekről, politikánkról, céljainkról, helyzetünkről, nehézsége­inkről, a követendő útról, a megoldandó feladatokról. Minden lényeges kérdésről a tömeglek iránti bizalom­mal, nyíltan beszéltünk. Most ennek az eseményso­rozatnak, a választási poli­tikai munkának az utolsó szakaszában vagyunk. A le­zajlott jelölő és választási gyűléseket nagyfokú politi­kai aktivitás jellemezte. Ezeken mintegy másfélmil- lláóan vettek részt, a válasz­tóiknak több mint húsz szá­zaléka. Számunkra természetesen nagyon fontos, hogy az ál­lampolgárok milliói hogyan fogadták kongresszusunk határozatait és a Hazafias Népfront állásfoglalását, amelyben magáénak vallot­tá pártunk országépítő prog­ramját. Felelősséggel és örömmel szólok arról, hogy az emberek nemcsak nagy érdeklődéssel, hanem meg­értéssel, támogatással és tetürékészséggel fogadták tö­rekvéseinket, s ezt szavak­ban is kifejezték. Hiszen csak a választásokkal kap­csolatos gyűléseken kétszáz­ezer ember felszólalt és nyíltan állást foglalt. Ez óriási fontosságú. De ennél is fontosabb állásfoglalás fejeződik ki a mindennapi munkáb&n', a pártkongresz- szus és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából meghirdetett szo­cialista munkaverseny ered-» ményeibeni. A bányászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállalva, sízabadszombaton, kommu­nista műszakokon teljes erővel dolgoznak, hogy a szocialista céljaink elérésé­hez annyiba fontos idei nép- gazdasági tervet mennél jobb eredménnyel teljesít­sük. Ezért ezeket a mind (Folytatás a 3. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén időszerű politi­kai és gazdasági kérdések­ről tárgyalt. Az Állami Tervbizottság tájékoztatója alapján meg­vitatta a veszélyes hulla­dékkezelő telepek országos hálózatának kiépítésére ho­zott határozat végrehajtásá­nak helyzetét. Figyelemmel a ' veszélyes hulladékok ár­talmatlanításához fűződő fontos társadalmi és nép- gazdasági érdekekre, köte­lezte az illetékes miniszté­riumokat, hogy a tanácsok és vállalatok bevonásával gyorsítsák meg a végrehaj­tást. Rendszert vesznek a lengyelek A számok figyelmeztet­nek: Magyarországon csök­ken a sza rvas marha-állo­mány. Több ituoat állami gazdaság és termelőszövet­kezet számolja föl már az idén ezt az ágazatot. Fő­képp a tejet adó tehenek szálma változik, s ezzel együtt nem a vártnak meg­felelően nő a húsmarhaállo- mány. A Taurina fejlesztő közös vállalat,, amely háromszáz- ötven mezőgazdasági üzem­mel tant kapcsolatot, ti­zennégy éve alakult, s teg­nap Benzsncén tartotta so­ros ülését. A 7200 hektáron gazdál­kodó termelőszövetkezet ne­vében' Varga János elnök- helyettes köszöntötte a ven­dégeket, majd Ábrahám Csaba, a Taurina húsfőáiga-' zatának vezetője adott szá­mot a munkáról. Többek között elmondotta, hogy az Agrober külkereskedelmi irodájának, az Ágroinvest- nék a közreműködésével 400 választási korú 240 kiló át­lagsúlyú bikaborjút expor­táltak. amelyeket francia egyedekkel együtt neveltek. A különböző mutatók azt bizonyítják], nincs szégyen­kezni valónk, áüjuk a ver­senyt. S ez azért is fontos, mert a marhahúsra legin­kább külföldön van szük­ség. A Taurina a közel­múltban Taurina húsmarha néven a magyar tarka fajta húshasznú változatának ne­mesítésére flajtabejelentést tett, s ezt el is fogadták. Kisiparosok a lakossági szállításban Elemző — sok tanulság­gal is szolgáló — tájékoztató került a közelmúltban a megyei szállítási . bizottság elé a magánszemélyek sze­mély- és1 áruszállítási tevé­kenységéről. A téma fon­tosságára — és időszerűsé­gére — jellemző, hogy alig akadt bizottsági tag, aki nem vett részt a vitában. Talán furcsának hát, hogy vitát említek, hiszen a ma­gánfuvarozók megjelenése, számúk ugrásszerű növeke­dése vitathatatlanul a la­kosságnak nyújtott szállítá­si szolgáltatások javára vált: gyorsabban lehet fu­vareszközhöz jutni, eseten­ként anyagilag is jobban jár a fuvaroztató, ha ma­gánszemélynek adja a meg­bízást. Miért alakult ki vita még­is e kérdés körül? Főként azért, mert egy és más tisz­tázatlan a magánszállításolk- nál, például az, hogy a te­herfuvarozásra jogosító iparengedély, birtokában mi szállítható a járművön'. Elő­fordul, hogy a kis tehertér- ben tucatnyi állatot visz­nek, összezsúfolva, veszé­lyeztetve a rakomány, a kis teherautó és a: közúton köz­lekedő többi jármű biz­tonságát. A menetlevelek­kel sincs mindig minden rendben. Az áru- és személyszállí­tó kisipar létrejöttével me­gyénkben ds javult a lakos­sági és egyes közületi peri­férikus igények kielégítése, az áruk ’háZhoz szállítása; lerövidült a fuvarvállalások teljesítésének ideje, helyen­ként még túlkínálattal is lehet találkozni. Számos fuvarozó munkaközösség alakult; a fuvarvállaló kis­iparosokat főként az kész­tette gazdasági tömörülésre, hogy ily módon folyamatos muníkáihoz jussanak. Okikai kérdezheti b áriki: vajon hogyan „fémek ösz- sze” egy-egy helyen a volá- mosok és az álrufuvarozó kisiparosok? Nos, a megye­székhelyen például az év elején 274 magánfuvarozó tevéken,ykedett és 317 Vo­lán-teherautó állt a lakos­ság rendelkezésére. A vál­lalat igazgatója szerint a Volánt nem idegesíti az áruszállító kisiparosok je­lenléte, ha korrektek és szívügyüknek tartják a tisztes 'ipar védelmét. Az viszont elítélendő — s ezt nem tőle, hanem a vita mák résztvevőitől hallottuk a szállítási bizottság ülésén —, ha áz álrufuvairozó kis­iparosok nem ismerik — vagy ismerik, de nem al­kalmazzák — a díjszabást, visszaélnek az ellenőrzés je­lenlegi színvonalában mu­tatkozó hézagokkal. A ke­reskedelmi szervezetek és a magánfuvarozók tevékeny­ségének jobb összehangolása révén még hatékonyabbá válna a lakossági szolgálta­tás, hiszen így az egyes árucikkek házhoz szállítását még inkább az igényekhez igazítanák. A magánszemélyeknek a személyszállításban való részvételére, a munka kö­rültekintő megszervezésé­ire jó példaként a Siótaxit említették, s az elmondot­tak alapján, nem véletlenül nyerte el a kiváló munka­brigád címet ez a közösség. Siófokon egyébként egy ma­gántelefont is igénybe vesz­nek a fuvarvállalások fölvé­telére, illetve összehangolá­sára, a az idegenforgalmi szezonban: aiz Alföldről „át- ráinduló” taxisok is segítik a személyszállítási gondok enyhítését. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom