Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

1985. május 17., péntek Somogyi Néplap 5 Országos tanácskozás kezdődött Siófokon Tervezés, irányítás az egészségügyben HÉTVÉGI 1tájoló A Balaton-part „kongresz- szusi” városában, Siófokon tegnap háromnapos országos tanácskozás kezdődött hét­száz résztvevővel az egész­ségügy gazdasági tervezése, irányítása témakörben az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete gazdaság i -rnűlsaa- kii saalkcsoportjának szerve­zésiében. Plenáris üléssel kezdődött a tanácskozás, melyen dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szaíkszervezete központi vezetőségének fő­titkára megnyitójában a szekcióülések témáira utalva kifejtette, hogy a népgazda­ság új követelményéinek az egészségügy is igyekszik ele­get tenni. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél korszerűb­ben, hatékonyabban szüksé­ges gazdálkodni. Az intéz­mények önállósága fokozó­dik. Utalt a szakszervezet legfőbb feladataira, kiemel­te, hogy az egészségpoliti­kai célok elérésében az ed­diginél nagyobb mértékben támaszkodnak a munkahelyi közösségekre, a dolgozók kezdeményezéseire, fdkozni kell a munkahelyi demokná- ciiá't. Az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete a XI. kongresszusára készül. A jö­vőben a szakszervezet az ed­diginél jobban törekszik a rétegigények kielégítésére is. A hatékony egészségügyi el­látás — mondotta — na­gyobb szervezettséget köve­téi. A VII. ötéves terv előké­szítése folyamatában fontos állomás a .tegnap Siófokon megkezdődött tanácskozás, amely az egészségügyi gaz­dálkodás korszerűsítését hi­vatott serkenteni a tapaszta­latcserévél. A plenáris ülésen előadásit tartott dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhe­lyettes. Bevezetőjében kifej­tette, hogy az elmúlt évek­ben az egészségügy tovább fejlődött, ám a gazdálkodás­ban nem tartott lépést a vállalati gazdálkodással. Az egészségügy előtt a mennyi­ségi fejlesztés után a soron következő feladat az ellátás színvonalának javítása, bő­vítésre szorul a szociális el­látás. A VII. ötéves terv idején fokozni szükséges az egészségügyi intézmények gép- és műszerellátottságát, az egészségügyi hálózat inf­rastruktúráját. Azaz az or­vosi ellátáson túl javítani kell a betegek körülménye'n is. Nem mondhat le az egészségügy az intézményi rekonstrulkidióról sem, hiszen számos helyen elavult épü­letben fölyik a gyógyító munka — mos/dita dr. Juszt Lajos. Az informatika, a fo­lyamatszervezés is be kall épüljön az egészségügyi ter­vezésbe, irányításiba — vilá­gított rá, ezzel is a betegel­látás szervezettsége fokozha­tó. Számos pályázat készült az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete gazdasági-műszaki szakcsoportjának fölhívására, melyet a siófoki tanácskozás hivatott értékelni. Az egész­ségügyi miniszterhelyettes el­mondta, valamennyi dolgozat SOKSZÍNŰ SPORTKÖNYV Oltványi Tamás ltillái árnyékában KÖNYVESPOLC Rendkívül érdekes és iz­galmas, dokumentumokra épülő könyvet jelentetett meg az Autó-Motor című laip füzeteként a Lapkiadó Vállalat. A szerző Oltványi Tamás, a könyv, címe pe­dig: A halál árnyékában. Kezdjük azzal, hogy nem holmi krimiről van szó, ha­nem egy tartalmában sok-_ színű sportkönyvről, mely a Forma 1 autóversenyről, an­nak anyagi-erkölcsi hátteré­ről,, múltjáról, s egy kissé a jövőjéről is szól. Az elmúlt tíz • évben az autózás az olimpia és a labdarúgó-vi­lágbajnokság után a harma­dik helyre került a népsze­rűségi listán. Egy-egy fu­tamnak általában (a televí­ziós közvetítéseknek is kö­szönhetően) 35—40 ország­ban több mint egy milliárd nézője van. Az autósport azonban nemcsak sport. Sőt: sokak számára nem is elsődlege­sen sport, hanem üzlet. Még­hozzá jól jövedelmező üzlet! Elsősorban az autógyárak­nak az, amelyek így kíván­ják reklámozni önmagukat, termékeiket. De üzlet ez ma­gának az autóversenyzőnek is. A könyv nemcsak a sztárok kemény munkáját, a halállal való kacérkodását igyekszik fölvázolni, hanem a sport és a világgazdaság összefonódását, amely leg­élesebben éppen a Forma 1- ben jelentkezik. A brazil Emerson Ftttipaldi például évi 180 ezer dollárt kapott a Lotus autógyártól azért, hogy első számú versenyző­ként eredményesen szerepel­jen a világversenyeken, s öregbítse a gyár és a már­ka hírnevét. Az 1972-es év világbajnoka nem is végezte rosszul a dolgát. A szintén brazil és szintén világbaj­nok Nelson Piquet a Brab­ham—BMW gyártól már 1,3 millió dollárt kapott. Nem beszélve arról, hogy a ver­senyzők ezen felül egy-egy versenyért még külön pré- miumbar. részesülnek. Emel­lett saját bevételeik is van­nak. Tavaly a legnevesebb pilóták egy 15—20 másod­perces televíziós reklámjele- n etért olykor felvehették a 30 ezer dolláros maximális gázsit is. Niki Lauda, az osztrákok és a Forma 1 je­lenlegi legnagyobb egyéni­sége 1975-ben szerzett elő­ször világbajnoki címet, s ekkor kötött szerződést az Űj szolgáltatásokkal az olvasókért SOMOGYI KÖNYVTÁRAK Vita az olvasás lehetősé­geiről, jövőjéről. Növekvő könyvtárak, csökkenő állo­mánygyarapítás. Szakem­berhiány a könyvtárakban. Kell a jó könyv! Ked a jó könyv? — meditálunk. Ezek­re a kérdésekre nem lehet igennel vagy nemmel vá­laszolni. A számok bűvöle­tében tárja elénk a Somo­gyi könyvtárak című kiad­vány a megye könyvtárai­nak helyzetét, gondjait. Az írásőkból egyöntetűen kicseng az aggódás, kultu­rális örökségünk féltése, az olvasás szorgalmazásának felelőssége. A közművelődé­si törvény megvalósításának tapasztalatait összegezi Szi­ta Ferenc, a kaposvári Pal- miro .Togliatti Megyei Könyvtár igazgatója. Meg­tudhatjuk többek között, hogy megyénk az elmúlt tíz évben tíz új könyvtárral gazdagodott, és 26 települé­sen újították fel, illetve bő­vítették az intézményeket, A városok és a nagyközsé­gek könyvtári forgalma nem csökkent, de a kis telepü­lések, puszták olvasótábora fogyatkozóban van. Az ér­deklődési körök átalakulása figyelmet érdemlő jelensé­gekre irányíthatja a ‘kütlató könyvtárosok figyelmét. A közművelődési központ sze­repét is minél erőteljeseb­ben mágára vállaló intézmé­nyek évről évre bővítik te­vékenységüket. Könyvszer­kesztésre és kiadásra is vállalkozó megyei könyvtá- rimk élen jár a kezdemé­nyezésben. Ugyanebben az Tásban hiányolja a szerző, hogy a könyvtári munka összegezésénél kevésbé vál­lalkoznak a szerzők a könyv­tárak társadalmi helyzeté­ben bekövetkező változások regisztrálására, az olvasótá­bor összetételének elemzésé­re, a stagnáló és csökkenő olvasólétszám, valamint az olvasásra fordított keve­sebb idő és igény okainak elemzésére. Pedig ennek is­meretében talán feleletei kaphatnánk Bolevácz Jó­zsefnek, a tabi nagyközségi központi könyvtár igazgató­jának türelmetlen felveté­seire, amelyek a könyvtáro­si hivatás eddiginél fokozot­tabb elismerését is szorgal­mazzák. V. A. értékes véleményeket fogal­mazott meg a korszerűbb és hatékonyabb gazdálkodás elősegítése érdekében. Dr. Kállai Lajos pénzügy- minisziter-hélyettes elsősor­ban a tanácsi .irányítás meg­újhodásával foglalkozott elő­adásában. Jövőre az intéz­mények gazdálkodásában is megmutatkozik az önállóság szerepének fokozódása, ezzel lehetővé válik az eddiginél differenciáltabb intézményi támogatás. Ma az egészségügyi intéz­mények tervezési, irányítási, finanszírozási rendszerének, a munikáheiyi demokrácia továbbfejlesztésével, az anyagi érdekeltségi formák korszerűsítésével foglalkozik a tanácskozás. Szó ilesz a számítástechnika. alkalma­zásáról, az ügyvitelszerve­zésről; látszólag olyan té­mákról, amelyékről csak köz­vetve szerez tudomást a be­teg, de ma' már nélkülözhe­tetlenek a korszerű és haté­kony betegellátásban. osztrák „Römer-quelle” üdí­tőital-gyárral. Lauda évente több millió schillinget ka­pott, a gyár forgalma azon­ban Ausztriában egy év alatt 50 százalékkal nőtt... Mennyit ér egy győzelem? Hatalmas sikerek és óriási katasztrófák. Győzők és ál­dozatok. Sztárok és sztárje­löltek vallomásai, lehetősé­gei. A könyvben olvasha­tunk interjút többek között Fittipaldival, a „nőfaló” Ja­mes Hunt-tal, a „magányos amerikai” Mario A-ndretti- vel, valamint Niki Laudá- val, aki egy baleset után szinte a halál torkából tért vissza az életbe és a pályá­ra. Ö vallotta az autósport­ról: „Ha az ember fél, kép­telen a győzelemre.”. A kötet utolsó fejezetében tíz év Forma 1-es futamai­nak története található té­nyekkel, számokkal hitele­sítve. A több mint kétszáz ol­dalnyi szöveget érdekes, oly­kor sporttörténeti jelentősé­gű képek gyűjteménye kö­veti, melyek között megta­lálhatjuk például Lauda nürburgringi balesetének filmkockáit is. Gyarmati László A háromnapos program­ajánlat kiemelkedő esemé­nyének vasárnap este hét óraikor a somogyi művészeti szemle megyei gálája ígér­kezik a marcali kulturális központban.. A .területi ver­senyeken kiemelkedő telje­sítményt nyújtó diákszínpa- dok, zenekarok és szólisták előadása színvonalas szóra­kozásit kínál az érdeklődők­nek. A nagyatádi KlSZ-'bizott- ság szombaton tavaszi VIT- túrát szervez a Mecsek lan­káin. A táv 20 kilométer. Vasárnap az olimpiai ötpró­ba keretében a Nagyatád— Lábod—Somogytamóca— Nagyatád útvonalon a nők 35, a férfiak 60 kilométert kerékpározhatnak. A gyere- kakinék kedves szórakozást ígér vasárnap du. három órakor az öt gida és a far­kas című matinéelőadás. A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthonban szomba­ton este kilenc órakor Szte- vanovity Zorán koncertjén tapsolhat a közönség, míg vasárnap Itíz órákor a Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmet láthatják. Barcson, a Móricz Zsig- mond művelődési központ­ban vasárnap ifjúsági bál lesz a Spirál együttes köz­reműködésével. A képzőmű­vészetek iránt érdeklődők­nek Strdssowszky Szilárd festőművész kiállítása nyújt látványosságot. Országos pásztorkutya­szemlét tartanak Szántód- pusztán vasárnap tíz órától. Délután öt órai kezdettél a Siotour siófoki üdülőhelyi klubjában a Happyend bo­hóccsoport gyermekműsorát élvezheti a fiatailabb kor­osztály. Szintén ennek a korosztálynak kedvez a ho­mokszentgyörgyi általános művelődési központ pénteki programajánlata: délután fél háromkor a Tini-klub és a játszóház várja vendégeit. Szombaton a nyugdíjasklub tagjai kiránduláson vehet­nek részt. Veszprém és Pá­pa nevezetességeivel ismer­kedhetnek. A Kaposvári Galériában Völgyi Dezső, a Somogyi Képtárban pedig Batári László festőművészek kiállí­tása tekinthető meg. Péter János Visszatekintés című fotókiállítása az oktatási igazgatóságon e hét végén még várja az érdeklődőket. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pont szombaton este hét órától várja a fiatalokat, másnap éremauikeiónák a színhelye lesz. Csütörtökön nyílt a Va- szary János-teremben Ta­kács Zoltán festőművész tár­lata. A magabiztos rajzii tu­dással, gazdag fantáziával megkomponált alkotások maradandó élményt nyújta­nak a látogatóknak.. A balatonszéplaki Hotel Imterpress galériában ma nyílik Kő Pál szobrászmű­vész és Gönci András textil- iparművész kiállítása. A csaknem tíz éve köztéri szobrászattal foglalkozó Kő Pálnalk, a Képzőművészeti Főiskola tanárának alkotá­saiban a magyar népművé­szet és az egyiptomi művé­szet tükröződik, míg Gönci András a textiliparnak és -művészetének különös ágá­val, a nem-szőtt technoló­giák felhasználásával törek­szik arra, hogy ezt mind tisztább kifejezési eszközzé fejlessze. (Képünkön: Takács Zoltán festménye A Lehotka-jelenség Kockázatos volt a megyei művelődési központ kezde­ményezése, hiszen hagyo­mányok jószerével nincse­nek, az eredmény azonban felülmúlta a várakozást: zsúfolásig megtelt szerdán este a kaposvári Kossuth téri nagytemplom Lehotka Gábor orgonahangversenyé­re. S a közönségnek sem kellett csalatkoznia. Lehot­ka olyan élményt nyújtotta nemrég felújított, szép és meleg hangú, kétmanuálos hangszer segítségével, ami­lyenre a legkényesebb hall­gatók közül Is valószínűleg csak kevesen számították, s amelyre nagyon sokáig em­lékezni fogunk. Elismerést érdemel már maga az a körültekintés is, amellyel a művész a prog­ramot összeállította a há­romszáz esztendeje született Bach és Händel kompozí­cióiból. Hallottunk prelú­diumot, toccatát, fúgát, ko- rálelőjátékot, partitát és kantátarészletet, egyszóval a tizennyolcadik századi né­met barokk orgonairoda­lomnak csaknem valameny- nyi műfajából kaptunk íze­lítőt. Arról pedig, ahogyan Lehotka ezeket a különbö­ző 'karakterű darabokat in­terpretálja, tanulmányt le­hetne írni. Tanulmány hí­ján azonban — íme, egy vázlat! Játékstílusa a korszerűség iskolapéldája. A korszerűsé­gé abban az éntelemben is, hogy — eltérően a hazánk­ban hébe-hóba még ma is divatos és sajnos kedvelt beidegződésektől — nem igyekszik az instrumentum álszenvedélyes dübörögte- tésével, a dinamikai előírá­sok önkényes kezelésével és a ritmusok széthúzásával sznobok lelkét a magasba röpíteni, hanem, lefejtve a művekről a romantikus sal­langokat, ahhoz a Bachhoz. azaz patakocskához tér visz- sza, melyből ez a fantaszti­kus folyam — ahogyan Sza­bolcsi Bence nevezte — szétterebélyesedett. Játéka rendkívül pontos: a C-dúr prelúdiumot és a d-moll toccatát követő fúgában például nemcsak a fő- és a melléktéma, az úgynevezett dux és comes dallamvona- láát rajzolta meg markán­san, élesen, hanem a kidol­gozási részben sem „kent eL” egyetlen hangot sem, azaz szinte minden téglát külön felmutatott, amelyet a melódia-katedrálisokba be­épített. Sőt a téglák színére is felhívta a figyelmünket, gondosan vigyázva arra; ne­hogy a témákat ugyanazzal a hangszínnel exponálja és dolgozza ki. Tudatossága azonban nem egyszerűen a szakmájának minden csín- ját-bínját ismerő mester­ember tudatossága, hanem azé a leleményes művészé, aki gondosan ízekre szedi a Hangverseny krónika darabokat, hogy azután a legkorszerűbb követelmé­nyek szerint rakja őket is­mét össze. Lehotka pontossága soha­sem aggályoskodó, s ko­rán tsen érzelmek nélküli. Bizonyíték volt rá szer­dán egy korálelőjálték ked­ves, derűs, játékos előadá­sa, a C-dúr toccata és min­denekelőtt az utána követ­kező gyönyörű, vigasztaló Adagio bámulatosan elmé­lyült, lenyűgözően szép in­terpretálása, vagy a c-moll partita visszafogott komor­ságával megrendítő indítá­sa. Ráadásül kitűnő kama- raparmei is; alkalmazkodó, könnyed és szerény módon kísérte Kovács Kálmán bri­liáns, fénylő trombitaszólóit Händel C-dúr szonátájában és egy Bach-kantátarészlet­ben. Aligha csodálkozhatunk hát azon, hogy a hangver­seny befejezése után még húsz-huszonöt perccel is be­szélgető embercsoportok né­pesítették be Kaposvár fő­terét. A téma többnyire az volt: érdemes-e megyeszék­helyünkön rendszeresen or- gonahangyersenyeket tarta­ni, egy hagyományt meg­honosítani, ahogyan Szege­den, Pécsen, Debreceniben, Szombathelyen, Vácon és más városokban tették. Lengyel András

Next

/
Oldalképek
Tartalom