Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

1984. május 5., szombat Somogyi Néplap 3 KGST-együttműködéssel A mikroprocesszoroktól a robotokig Rekonstrukció a régi üzemcsarnokban Külföldön is keresettek Szinte észre sem vettük, s az éveik múlásával aprán­ként körülvesznek minket a milkroproaesszorok. Az olyan parányi, miniatürizált elekt­ronikus alkatrészek, ame­lyek gyerekeink legdivato­sabb játékaiban találhatók, de ott vannak máir mosógé- peinlkben is — hogy rádió­inkról és televízióinkról ne is beszéljünk. Sokat mondó adat: a magyar népgazda­ságban a hetvenes évek kö­zepe óta több mint har­mincszorosára nőtt a mikro­processzorok felhasználása. E tendenciát fölismerve hagyta jóvá a kormány még 1981-ben az elektronikai al­katrészeik fejlesztését és gyártását előirányzó köz­ponti fejlesztési programot. A tervidőszak végére azt' a célt jelölte meg, hogy beve­zessék hazánkban az integ­rált áramkörök úgynevezett szeletgyártó technológiáját, s megszervezzék a nagy bo­nyolultságú áramkörök gyár­tását. ÚJ KORSZAK Ezeket az alkatrészeket a számítógépektől a különböző háztartási eszközökig igen széles köriben lehet fölhasz­nálni, mégis a mikropro­cesszor gyártási programok elsősorban az ipari robotok­hoz kapcsolódnak. Ezek a mikroprocesszorral irányí­tott bonyolult masináik, ál­lítjuk, új korszakot nyitnak a gép és az ember kapcso­latában. Jelenleg a világban mintegy 20—25 ezer műkö­dik belőlük — legnagyobb felhasználójuk az autóipar, de dolgoznak robotok a sze­relőipariban, az öntödékben, raktáraikban, s alkalmazási Lehetőségűik — szinte túlzás nélkül mondhatjuk — hó­napról hónapra 'bővül. Érthető tehát, hogy a KGST-országakban is fölis­merték az ipari robotok je­lentőségét és azt, hogy mind szélesebb körű alkalmazásuk fontos feltétele a népgazda­ság előrehaladásának. Annál is inkább, mert a szakembe­rek úgy ítélik meg, hogy a KGST-országok jelenlegi át­lagos elmaradása a robot­technikában a vezető fejlett tőkésországokhoz képest kö­rülbelül egy évtizedre tehe­tő. Persze a KGST-országok között is meglehetősen na­gyok a különbségek. A Szovjetunió, az NDK és Bul­gária ma az élenjárók közé tartozik — ezekben az or­szágokban már a hetvenes évek közepén központi fej­lesztési programok alapján megkezdték a különféle ipa­ri robotok kifejlesztését, s ina már nem egy konstruk­ció alkalmazásra érett. A robotok nagy arányú, számos területen robbanás- szerű terjedése vetette föl annak szükségességét is, hogy a KGST-országok e sokoldalú berendezések fej­lesztésében, gyártásában, al­kalmazásában szorosabb együttműködést alakítsanak ki. A Szovjetunió mar az 1980—85 népgazdasági ter­vek egyeztetésekor kezde­ményezte a fejlesztések ösz- saahangolasát. A KGST bu­dapesti ülésszakán, 1982-ben pedig a tagországok kor­mányközi egyezményt írtak állá — a robottechnika nép- gazdasági horizontú alkal­mazására. TÍZEZERSZÁM ALKALMAZZÁK ■Az élrnúlt évek felmérő munkája után most alakul­nak ki azok a területek, ahol a következő időszakban a KGST-onszágok együttmű­ködhetnek egymással. Ide­haza a munkamegosztásban való bekapcsolódásiunk tisz­tázásának egyik feltétele volt, hogy .különböző válla­lati átszervezésekkel egyene­sítsük ki a hazai robottech­nikában itt-ott kusza vona­lakat. Igaz, némi .robotgyár­tó, pontosabban talán mani­pulátorgyártó hagyománya volt az Egyesült Izzónak. Csaknem félezer képcsőt át­rakó manipulátort szállított eddig a Szovjetuniónak, s emellett gyártott integrált áramköröket adagoló és sza­bályozó robotokat is. Most ez az egész termelő és szel­lemi 'kapacitás átkerült az ötvenmillió forint termelési értéket állíthatnának elő. Ennek a célnak elérését szolgálják azok a változta­tások is. amelyeket a közel­múltban vezettek be: öt önállóan termelő és gazdál­kodó üzemet hoztak létre, ezek vezetőit minden eddi­ginél' nafevobb önállósággal ruháztak föL A jobb mun­kának természetesen meg­lesz a jutalma is. hiszen ez évben mintegy négyszázalé­kos bérfejlesztésre van lehe­tőségük. Az úi gazdasági évből már négy hónap el­telt. s az eddigi eredmények biztatóak. Dr. Villányi Miklós, a MÉM államtitkára — mi­előtt átnyújtotta volna a kiváló vállalat elnyerését bizonyító oklevelet — em­lékeztetett arra. hogy álla­mi gazdaságaink tavaly rendkívül nehéz körülmé­nyek között gazdálkodtak: nemcsak az aszály okozott gondokat, hanem a piaci ■ körülmények is. Az állam­titkár beszédében emMteitite, hogy a hatékonyság érdeké­ben az eddigieknél is na­gyobb önállóságot szeretné-: nek adni az állami gazdasá­goknak — hogy továbbra is nyereségesek legyenek nagy­üzemeink itt. Somogybán is. Nagy Jenő } elénk közielleti, politikai te-' vékenyiségéhez. A különböző programúkon sok ezren be­szélgetitek, vitatkoztak nem­zetközi kérdésekről, ibazai gazdaságpolitikai tőnek vé­sőinkről, s az ifjúság társa­dalmi helyzetéiről. A három tavaszi évforduló alkalmat terieimitatb arra is, hogy a fiatalok elmélyültebb isme­reteket szerezzenek hazánk új — és legújabb kori tör­ténelméről. Nagy érdeklő­dést keltettek azok a ren­dezvények, amelyek az el­múlt négy évtize'd történeíté- vel foglalkoztak, s reálisan, az ellentmonidásókia't, a meg- torpamásökát és ezek hátte­rét is bemutatva adtak vá­laszt a fialtátok kérdéseire. A FIN alatt több olyan fórumot -is rendeztek, ame­lyeken az ifjúság helyzeté­ről, a KISZ munkájáról esett szó. Ezek legfontosabb ta­pasztalata: a fiatalok egyet­értenék aizzal, hogy a KISZ az eddiginél is következete­sebben támogassa azokat a gazdásági és társadalmi fo­lyamiatokat, amelyek a mai­nál ,töhb lehetőséget adnak a fiatalok cselekvő részvételé­re a szocializmus építésében. Felvetődött, 'hogy — az ed­digi törekvéseket folytatva — a KISZ-nek saját sorai­ban is toyabbi lépéseket 'kéll tennie a szervezeti élet demokratizálásáért, a fiata­lok kezdeményezéseinek tá­mogatásáért. újonnan alakult Mikroelekt­ronikai Vállalathoz, amely változatlanul foglalkozik majd a különböző mérő- és ellenőrző robotok gyártásá­val, fejlesztésével. A rofootgyártás súlypontja a Szerszámgiópipari Művek általi koordinált . vállalati együttes. E társulás tagjai elsősorban azok az elektro­nikai vállalatok, amelyek a korábbi években a különbö­ző elektront! kai irányító be­rendezések gyártásában — például a numerikus vezér­lésű szerszámgépeknél — nagy tapasztalatot szereztek. Oilyan cégekről van szó mint az EMG, a Vilati vagy az ÉVIG, hozzájuk pedig — mintegy háttérként — fi­nommechanikai vállalatok csatlakoznak. Ez a társulás válLaülkozilk arra, hogy kez­detben az egyszerűbb, de a hazai és a szocialista vá­sárlók által is igényelt gyár­tósorokká összekapcsolódó eszközöket, manipulátoro­kat gyártson és forgalmaz­zon. EBBEN IS SZAKOSODUNK Az Ipari Minisztérium sze­rint a robotok hazai széles­körű elterjesztését koránt­sem lehet csupán a hazai gyártásra alapozni. A fel­használás felfuttatását első­sorban a KGST-országok sok- és kétoldalú együttmű­ködésére kell építeni. Ennek érdekében folynaik a tárgya­lások például az NDK-val és Bulgáriával, illetve ezen országúk hatóságaival, vál­lalataival. Az egyik legutóbbi felmé­rés szerint a hazai vállala­tok ebben a tervidőszakban kevés, meglehetősen egysze­rű robotot kívánnak vásá­rolni. Nyilvánvaló azonban, hogy amint 'kibontakozik a szocialista országok együtt­működése, megjelennek a piacon a szocialista orszá­gúkban gyártott különböző röbotök, tehát a jelenleginél lényegesen nagyobb lesz a kínálat, és az alkalmazás is új lendületet kap. K. Nyíró József a Sió ivólevek A Siófoki Állami Gazda­ságban - mintegy 15 évvej ezelőtt — az országban az elsők között — kezdték meg a különböző gyümölcs alap^ anyagú rostos ivólevék gyár­tását. Az indíték az volt, hogy a gazdaságban termet’ gyümölcsöt minél gazdasá­gosabban hasznosítsák. A cél az eltelt évek során sem változott, bár a konzerv­üzem — ahol a ma már jól ismieilt és a vásárlók köré­ben kedvelt rostos ivóleve- ket készítik — kinőtte a gazdaságot. Salait gyümölcs alapanyagon kívül a kör­nyező termelőszövetkeze­tektől, állami gazd aságoktól is vásárolnak.' A feldől go­zásra kerülő gyümölcsök mintegy 70 százalékát szer­zik be ily módon, többek között kaiszibarackot. megy- gyet és birsalmát. A megnovekedett hazai és külföldi kereslet indokolta azt is. hogy a hagyományos termékeket is feldolgozó korszerű gépekkel fölszerelt üzemcsarnok mellett egy ú.i, üzemrészben kizárólag ros­tos gyümölcsnektárt készít­senek, 2 deoil it eres tasákók- ban és 7 deciliteres palac­kokban. Az úi üzemben múlt év végén indult meg a terme­lés és az év első negyed­évében már 2375 tonna ivó­iét készítettek. Az év vé­géig összesen 12 050 tonna, hatféle ízesítésű rostos gyü­mölcsnektárt gyártanak. Ez a mennyiség lényegesen több. mint ■ a korábbi évek­ben. s annak is köszönhető, hogy a két úi töltősoron egv időben tudják tölteni a ta­sakos és a palackos ivóle­vet. Az idén remélhetőleg nem okoz gondot a 'tasakök beszerzése sem: hatmillió darabot rendeltek a gyár­tóktól. 'A Sió ivóievet' külföldön is szívesen fogyasztják,. Ka­nadai partnerükkel évek óta rendszéres a kapcsolat, szá­mukra tasakban. úi vásár­lóiknak. az NDK-beli és a csehszlovák partnereknek pedig 1983 decembere óta szállítanak ivóleveket félli­teres üvegben. A vásárlói igényekhez való alkalmaz­kodást egyrészt a megren­delések gyors és pontos tel­jesítése. másrészt az egyre szélesedő választék jelzi, tartalomban és formában • egyaránt, A hazai kórházak és a különböző gyermekin­tézmények számára például ötliteres üvegekben szállít­ják az ivóleveket. Az erőteljesen növekvő íidítőgvártásnak. valamint a jelenleg felújítás alatt álló. de a szezonkezdéskor már ismét üzemelő régi csarnok­ban folyó munkának kö­szönhető. hogy az idén 28 százalékkal emelkedik a ter­melés. Június közepétől — a rekonstrukció befejezése után — a befőttekből mint­egy 300 tonnáivali többet, összesen 700 tonnát gyárta­nak. gyümölcsvelőből 2400 tonnát, savanyúságból pe­dig. szovjet megrendelésre 1750 tonnát készítenek. A nyári kampánymunkák ideién az üzem több mint 100 dolgozóián kívül idény­munkások és az ország kü­lönböző közép- és felsőfokú iskoláiból — többek ' között Pécsről. Szekszárdiról és Nagykőrösről — érkező diákok segítenek a feldolgo­zásban. A rendszeresen visz- szját'érő vendégék közé tar­toznak a csehszlovákiai Ga- lénta szafcköaépiskióliásali is. Az idén hetedik alkalom­mal. hat hétig lesznek itt kéthetes turnusokban kül­földi diákok. N. Zs. Értékelés a F/N-ről Fiatalok fórumai A csaknem két évtizedes hagyomány folytatásaként rendezték meg az idén ta­vasszá is a forradlalmii if­júsági napokat. Az esemény- sorozat tapasztialaitlairól a KISZ KB illetékesei tájé­koztatták az MTI munka­társát. Eltn^onditák: a szín­vonalasan előkészített prog­ramok — amelyeken a vártnál1 jóval több fdáital Másodszor is kiváló vett részt — jó hangulatiban zajlottak le; a március 15-i, ■a március 2i-ii és az április 4-i központi ünnepségek méltóit országszerte sokan vetitek részt azokon a ki­sebb közösségek számára szervezett politikai és ku’l- ituiáliis programokon, ame­lyeken. gyakran újszerű for­mában emlékeztek meg ta­vaszi ünnepeinkről. Sok he­lyütt a FI'N-rtendezvények- hez kiaipcsölódiva tartották meg a helyi értékelő, terve­ző KlSZ-itaggyűlésékét, kül­döttgyűléséket is. A rendezvénysorozat jó fórumot teremtett ú fialtátok A fóliások. — Iharosberényben így ismerik Fehér Lajost és feleségét; ők látják el a környék községeit (Csurgót is) palántával. Jelenleg szentesi piaoos és fehér özön paprika- palánta, va.amint a folytén növő K—3 paradicsom palánta- van a fólia alatt-. Fehérék is termenlek paprikát; számítá­suk szerint május végére szállítanak már a csurgói áfésznak Másodszor is kiváló vál­lalat lett a Dél-somogyi Állami Gazdaság. A kitün­tető címet tanúsító okleve­let dr. Villányi Miklós ál­lamtitkár adta át tegnap délután Nagyatádon a tizen­egyezer hektáron gazdálko­dó, 1800 dolgozót foglalkoz­tató gazdaság vezetőiének. Aradi József igazgatónak. Az ünnepi rendezvényen részt vett Kovács Béla, a megyei pártbizottság titká­ra, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke. Szabó Ká­roly, a Zala megyei Tanacs elnökhelyettese, Egerszegi László, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának titkára. Eljöttek Nagyatád párt- és állami vezetői, va­lamint a partner gazdasá­gok képviselői is. A dél-somogvi ..gazdaság tavaly hatvanhétmillió fo­rint nyereséget ért el. Áru­termelését tizenöt százalék­kal növelte. Hat és fél szá­zalékos bérfejlesztést való­sítottak meg itt; ugyanak­kor jelentősen csökkentet­ték a foglalkoztatottak lét­számát. mert ésszerű vál­toztatásokat vezettek be. Különösen az. állattenyésztés fejlődött sokat. Csupán ta­valy hatmillió liter tejet, adott a népgazdaságnak. Majdnem negyvenhárom- ezer sertést bocsátottak ki a I gazdaság telepeiről; több minit tizenhatezret a lábodi üzemükben dolgoztak föl. Ennek jelentős része ex­portra került. Zöldjisztből 25 530 tonnát állítottak elő. s ez meghaladta szükségle­teiket. így mintegy 7083 tonnát el is adhattak. Szép eredményekről szólhatnak a növénytermesztésben is; huszonkétezer tonna gabo­nafélét és tizenötezer tonna burgonyát termesztettek. Dél-Somogy erdőben és vad­ban gazdag vidék, nagy fi­gyelmet fordítanak itt a vadgazdálkodásra is,. Csu­pán ez az ágazat 4.8 millió forint hasznot hozott. S még nem beszéltünk a meliorá­ciós főmérnökségről sem. amely tavaly 20 600 hektá­ron végzett talajjavítást és műtrágyázást, ezer hektáron altalaj javítást, s körülbelül 380 kilométer hosszan fek­tetett le alagcsövet... A gazdaság jelentős^ eredmé­nyeket ért el az eszközgyár­tásban és a fafeldolgozás­ban is. A számok mellett nem feledkeztek meg a dolgozó emberről sem: korszerű technológiával új otthonokat építenek a dolgozóknak. A másodszor elnyert ki­váló cím úiabb eredmények elérésére ösztönzi a gazda­ság dolgozóit. Az igazgató' elmondta: szeretnék, ha az idén eg.ymilliárd-kétszáz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom