Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

Szovjet vezetők kitüntetése Az utóbbi két és fél évti­zedben két nagy reform- szakasz nyitott utat a gaz­daságban a további gyor­sabb fejlődés számára. Az első nagyobb reformlépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változtatása nyomán az iparban a változ­tatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyi­tottak. Ekkor lépett életbe a nyereségrészesedési rend­szer, az átlagbér automatiz­mus, a műszaki fejlesztési alapok képzésének a gya­korlata. A mezőgazdaság­ban a begyűjtési rendszert felváltotta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a köz­ponti kötelező vetésterv. A 60-as évek végén beve­zetett reform hatására a népgazdasági célokat a köz- gazdasági szabályzók közve­títették a vállalatoknak. Számottevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevé­kenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a. piaci impulzusok. A reform a ter­melési tényezőknek a fejlő­déshez valóban kedvezőbb összhangját teremtette meg, az elért magasabb szint vi­szont rendre újabb változta­tások szükségességét terem­tette meg. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázatvállalás, sem a vál­toztatásokkal együttjáró bi­zonytalansági tényezőktől való túlzott félelem nem le­het jó tanácsadó, ha tíz­millió ember sorsáról kell határozni. Lépni akkor kell, amikor annak eljön az ide­je, amikor az a valószínű­síthető legkisebb kockázat­tal jár. Egy ilyen döntés egy ország számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekin­tően, tervezetten s nem rög­tönözve szabad elhatározni. Egy vállalat, üzlet vagy gmk viszonya a kockázathoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saját zsebére annyit enged meg magának, amennyit akar. Ugyanakkor akadt példa — nem is rit­kán —, hogy egyesek az or­szág kockázatvállalását bát­ran sürgetik, a reform to­vábbfejlesztésének ütemét keveslik, ám saját maguk a vállalkozásban, újításban alig jeleskednek. Emiatt is eljött az ideje a reform to­vábbfejlesztésének — átgon­doltan, összetetten és foko­zatosan, ahogyan ezt a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása le­szögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyílnak az önállóbb és felelősségtelibb gazdálko­dás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogy a vál­lalatok a vállalkozáshoz, kezdeményezéshez szüksé­ges mozgásterüket egyre in­kább saját maguk alakíthat­ják ki. A törvényes keretek között olyan programot ter­vezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására ké­pesnek tartja magát, társul­hat, leányvállalatot alapít­hat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel, közös fej­lesztő vagy értékesítő vál­lalatok alakításával más­más ágazathoz tartozó egy­ségek egyesülhetnek egy-egy gazdaságos export vagy bel­földi üzlet kivitelezésére. E formákon keresztül a fej­lesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ága­zatból a másikba, vagy akár az egyik szektorból a másik­ba, is, a vállalkozó gyárak, szövetkezetek önálló dönté­se és persze kockázata alap­ján. Mindettől a vállalatok közötti együttműködés szín­vonalának javulása is vár­ható. A lényeg tehát — egyszerűbben szólva — ha van ötlet s az a törvényes keretekből nem lép ki, s van pénz, vagy mecénás, ak­kor nem kell engedélyre, jó­váhagyásra várni a megva­lósításhoz. Ehhez az önállósághoz azonban az eddiginél sok­kalta nagyobb, intézménye­sebb kollektív felelősségváf- lalás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vál­lalati kollektívák egyre tá- gabb körének nagyobb sza­va, szerepe lesz munkahe­lyük sorsának alakításában, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egy­re több szerephez jut a „be­lülről vezérlés” a külső irá­nyítás helyett. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csator­nán vezérlik majd a terme­lő-gazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgazdasági sza­bályozás segítségével, más­részt — s ez az új elem — a termelő-gazdálkodó egy­ségek meghatározott köré­ben, a munkavállalók intéz- ményesítettebb beleszólása révén is. A megalakítandó — első­sorban a közepes üzemek — vállalati tanácsaiban, illetve a kisebb vállalatoknál a ve­zetőség közvetlen megválasz­tása útján nem kevés fele­lősség kerül a dolgozó kol­lektívák vállaira. Üj feladat, új szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember szá­mára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség-meg­oszlásának aránya is. Mert igaz az, hogy a megválasz­tott igazgató, meghatározott ideig továbbra is egysze- mélyben lesz felelős a válla­lat mindennapi munkájáért, de már nemcsak a törvé­nyes felügyelet számára tar­tozik felelősséggel, hanem a vállalati tanács, vagy az iparvállalat „közgyűlés” szá­mára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, közös gondja. Ezáltal“ növekvő társadalmi­gazdasági szerepével össz­hangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező”. Az új tér kínálta, pályával per­sze mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körültekintés­sel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy egy új, hatásos eszköz birtokbavé­tele még nem jelenti azt, hogy azonnal tökéletesen bánni is tudunk vele. Te­hát ne keltsen kétségeket, ha az eredmények nem je­lentkeznek azonnal. Bízha­tunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények sokasodása, az ipar teljesít­ményének növekedése iga­zolni fogja, hogy most is a legmegfelelőbb irányba lép­tünk a reform továbbfej­lesztésének útján. Gerencsér Ferenc Tegnap a Mikroelektroni­kai Vállalat újpesti gyárá­ban ünnepélyesen átadták az integrált áramkörök előállí­tását szolgáló komplett gyár­tósort. A berendezéseket a szovjet ipar szállította, s a technológia licencét is a szovjet partnertől vette át a magyar elektronikai ipar. Kapolyi László ipari mi­niszter beszédében emlékez­tetett arra, hogy a nyolcva­nas évek elején az Ipari Minisztérium a magyar elektronikai ipar egészét át­fogó fejlesztési koncepció' dolgozott ki, amelyet a kor­mány 1981-ben központi fej­lesztési programként foga­dott el. Az iparpolitikai szempontból meghatározó .jelentőségű program . célja, hogy az ágazat fejlődéséhez hosszú távon biztosítsa a korszerű alkatrészbázist, mégpedig úgy, hogy a vál­lalatok a nemzetközi mun­Indira Gandhi kormányfő csütörtök este fogadta Sar­lós Istvánt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, min isatarelnok-helyett est. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a két ország széles körű együtt­kamegosztásban rejlő lehe­tőségeket maximálisan ki­használják. Mindenekelőtt az úgynevezett aktív alkat­részek, integrált áramkörök gyártásának fejlesztését irá­nyozták elő. Alekszandr Sokin szovjet elektronikai ipari miniszter elmondta, hogy a szovjet partnerek olyan technológi­át és gyártási eljárást adtak át a magyar iparnak, amely a világ élvonalába tartozik, s ezzel megteremtődött a feltétele annak, hogy a ma­gyar elektronikai ipar gyor­sabb ütemben fejlődjön, mint eddig. Az avatóünnepségen részt vevő vendégek — közöttük Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára — megte­kintették a laboratóriumsze- rűen kialakított üzemeket, műhelyeket. működéséről, a baráti kap­csolatok elmélyítését szol­gáló további teendőikről, va­lamint Indiának az el nem kötelezett országok mozgal­mában betöltött, világszerte nagy tekintélyt élvező nem­zetközi szerepéről. A szovjet párt és állam szolgálatában végzett kima­gasló munkájáért és érde­meiért több magas rangú szovjet vezetőit tüm/ttettek ki csütörtökön Moszkvában. A kitüntetéseket t Konsztan- tyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke nyújtotta át. Mihail Szolomencev, az Földvár Szárszó felé eső részén (a benzinkút közelé­ben), ahol mindig jólesik megpihenni, gyönyörködni a parkosított part és a tó szépségében, hangulatos kör­nyezetben áll egy csinos épület, amelyben a „Balaton fejlesztése” című állandó ki­állítás látható. Az építésügyi és tájékoztatási központ most felújította a tárlat anyagát, ugyanis az ezt meg­előző kiállítás az 1979-ben megalapozott regionális terv előtti állapotot tükrözte. A felújított tárlat a 79-ben meghatározott feladatok, s az azóta elért eredmények dokumentálásán kívül a Mi­nisztertanács által 1983. márciusában elfogadott hosz- szútávú program legfonto­sabb céljairól is tájékoztat­ja a látogatót. Kitűnő fotók, grafikonok, térképek sora­koznak a paravánokon, s a látvány — magyarázó feli­ratok kíséretében — meg­győzően érvel az intézkedé­sek szükségessége, jogossága mellett, nemzeti kincsünk a Balaton védelmében. A rendezők a többi 'között bemutatják azokat az állat- tenyésztő telepeket, amelye­ken a környezetkímélő üze­meltetés vált szükségessé, felhívják a figyelmet a tó SZKP KB PB tagja, a központi bizottság mellett működő pártellenőrzési bi­zottság elnöke a Szocialista Munka Hőse cimet kapta, s a vele járó Lenin-rendet s a „Sarló és Kalapács” ér­demérmet vehette át. Lenin- rendet kapott Dmitrij Usz- tyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. környéki parkerdőkre, a zártkertek helyes művelésé­re, a környezetbe illő épüle­tekre. Szépen gondozott sző­lősorok és a népi építészet sók szép emléke gyönyör­ködteti a nézőt; a többi kö­zött néhány szentantalfalvi zártkertet, a tájba illő pin­cét, présházat mutat be pél­daként a kiállítás. A vízvé­delemmel kapcsolatos ter­vekről, eredményekről .is be­számol: a szennyvízelveze­tés, illetve a kémiai tisztí­tás módjairól például. (A többi között fotón láthat­juk a keszthelyi szennyvíz- iszap és szemétkoimposztáló berendezést.) A hosszútávú fejlesztési program a vízmi­nőség javítására, az igény- bevétel és az infrastruktúra egyensúlyának megvalósítá­sára, s általában a minőségi fejlesztésre vonatkozó alap­vető célkitűzéseit vizuális esziközökikel tudatosítja ben­nünk a tárlat. Végül néhány művészi fotó a Balaton-fel- vidék kevéssé ismert tájait, műemlékeit idézi atmoszfé­rateremtő erővel. A fölújított kiállítást teg­nap délelőtt nyitotta meg Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes. Sz. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI Ara- 1,40 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 93. szám 1984. április 20., péntek ÖNÁLLÓAN. FELELŐSSÉGGEL Megnyílt a Varsói Szerződés külügyminisztereinek ülése Kádár János fogadta a küldöttségek vezetőit Lázár György vacsorát adott a vendégek tiszteletére Tegnap Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszows- ki, a Lengyel Népköztársaság, Várkonyi Péter, a Ma­gyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szo­cialista Köztársaság, és Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai miniszteri bizottságá­nak ülése alkalmából hazánkban tartózkodó külügy­minisztereket. Lázár György, a Minisztertanács elnöke este az Országház Vadásztermében vacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén részt vevők tiszteletére. Mikroelektronikai gyártósort adtak át Kitűnő fotók, grafikonok, térképek A látvány érvei Felújították a „Balaton fejlesztése” kiállítást Indira Gandhi fogadta Sarlós Istvánt ATOMFEGYVERMENTES EURÓPÁT! ATOMFEGYVERMENTES VILÁGOT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom