Somogyi Néplap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
Wenta Bogdan Wenta, a lengyel együttes huszonkét esztendős, csaknem kétméteres átlövője volt a Sopiana-kupa egyik meglepetése. — Iskoláskoromban fedeztek föl szülővárosomban, Gdanskban — kezdi rövid pályafutásának összegezését a szerény, kissé zavart fiú —, s ma is ott játszom. Időközben hajóépítési technikusi képesítést szereztem, a Lenin hajógyár a munkahelyem, jelenleg pedig az uniformissal váltogatom a mezt. A legnagyobb vágyam? Hogy a kézilabda ne váljon pank- rációvá, hanem maradjon ötletes, kultúrált játék. Szeretnék olyan kitűnő játékossá fejlődni, mint egykori vagy mai társaim közül Klempel, Anczak és Wasz- kiewicz. — Ehhez már nem hiányzik túlságosan sok — teszi hozzá befejezésül a kitűnő német tolmácsként közreműködő szövetségi kapitány. Zygfryd Wachta. L. A. Az KB I őszi végeredménye Pihenőre tért az N5 I mezőnye A vasárnapi forduló után az NB I-esek is téli pihenőre tértek. Két mérkőzés maradt erre a játéknapra. Bp. Honvéd—Volán 2:0 (1:0) Kispest, 4000 néző. V.: Kurmai. Bár jól küzdött a Volán, de a szoros eredmény alakulásában a Honvéd támadó» is ludasak. Góllövőik: Bodoroyi, Garaba. Ü. Dózsa—PMSC 2:1 (2:0) Megyeri út, 4000 néző. V.: Divinyi. A jól kezdő újpestiek 2:0 után kiengedtek, ekkor szépített a PMSC. Nagy kapushibák döntöttek a hazaiak javára. Góllövők: Tóth, Tö- rőcsik, illetve Mészáros. 1. Videoton 15 9 4 2 28-10 22 2. Bp. Honvéd 15 9 4 2 25-9 22 3. Ü. Dózsa 15 7 7 1 29-17 21 4. Rába ETO 15 6 6 3 31-26 18 5. Tatabánya 15 7 4 4 20-19 18 6. Csepel 15 5 5 5 20-16 15 7. Vasas 15 5 4 6 18-18 14 8» Zalaegerszeg 15 5 4 6 16-18 14 9. SZEOL AK 15 5 4 6 19-22 14 10. MTK-VM 15 5 3 7 24-25 13 11. Pécsi MSC 15 4 5 6 19-22 13 12. Ferencváros 15 4 5 6 22-27 13 13. Haladás 15 5 3 7 17-25 13 14. NYVSSC 15 4 3 8 16-24 11 15. Diósgyőr 15 2 6 7 11-22 10 16. Volán SC 15 2 5 8 16-31 9 Labdarúgó NB II Siófoki Bányász—Salgótarján 0:0 A somogyi csapat a 9. helyen áll. Totó A 48. játékhét nyertes szelvénye: 2 2 x 2‘1 2x1 lxlxl +x. 13 plusz 1 találatos szelvény 6 darab volt, nyereményük egyenként 366 939 forint. 13 találatos szelvényt 10 darabot találtak — ezek re egyenként 194 262 forintot fizetnek. A 12 találatos 1840 forintot ér, a 11 találatos 141, 0 10 találatos 33 forintot. Felajánlások az új nemzeti színház építésére Röplabda NB I Váratlan vereség hazai pályán A Kaposvári Vasas Izzó NB I-es női röplabda-csapata vasárnap hazai pályán fogadta a szintén kiesés ellen küzdő BVSC együttesét, s a mérkőzés meglepően'hamar — és nem várit eredménnyel — érit véget. BVSC—KV Izzó 3:0 (3, 12, 11) Kaposvár, 300 néző. V.: Pados, Hóbor. KV Izzó: Sántosiné, Csonka, Kovák, Simonná, Varga. Pintér. Csere: Majomé, Galiainé, Kristály. Edző: Vermes Károlyné. A vendégek kezdték a játékot, s egyből 3:0-ás vezetést szereztek. A hazaiak meglepően bátortalanul próbálkoztak a pontszer zéssel, s így a BVSC hamarosan 8:2 arányban elhúzott. A közönség várta, hogy végre magára találjon az Izzó, de a kapósv áriáik csupán egy pántot szereztek, s utána újra a fővárosiak következtek. Az egész játszma során zavarodottan, szánté lemerevedve mozogtak a somogyiak, s így sárna 15:3-as vereséggel ért véget a szét. A kellőképpen lehangodó- dott közönség a másik játszmában végire újra reménykedni kezdett. Hamar 4:0 lett az Izzó javára. Néhány egészen szép, látványos labdamenet csigázjta a kedélyeket, s 10:5-nél hiába kórt időt a BVSC, nemsokára már 12:8 vett az állás. Ekkor azonban teljesen érthetetlenül zavar keletkezett a haaziaknál. Néhány vitatható bírói döntés ugyan valóban akadt, de ez még nem lehet ok arra, hogy idegileg teljesen összeessen a csapat. Márpedig az Izzóra ezek után rá sem lehetett ismerni, s a budapestiek 8: 12-től nyerték meg 15:12-re a játszmát! Elúszott tehát a fordítási lehetőség, s a harmadik szét már ennek jegyében telt el. Az elején a hazaiak még meg-megpró- bátkoztak újítani, de igyekezetük kevésnek bizonyult Az utolsó fellángolás akkor következett be, amikor a BVSC már 14 pontot elért, s a mérkőzés-labdáért küzdött. Ekkor csupán ötödik próbálkozásra sikerült a vendégegyüttesnek föltenni az i-re a pontot. A mindkét együttes számára létfontosságú összecsapáson a hazaiak voltak az esélyesebbek, de ezt a tudatot — úgy látszik — idegileg nem tudták elviselni. Játékosaik rendkívül idegesen, elemi hibákat is vétve játszottak. A BVSC fölbátorodott az Izzó gyengeségén, és így megszerezte a ,rendkívül fontos két pontot. Jók: Korbelné, Andonka, Lantos, illetve Galiainé. Gy. L. BVSC—K. V. IZZÓ 3:1 (12, —12, —7, —6) K. V. Izzó: Sántosiné, Czanka, Kovák, Simon, Varga (Zalainé). Csere: Kristály, Bódis, Pintér, Fekete, Majomé. Edző: Vermes Károlyné. Másfélórás küzdelemben maradt alul az Izzó a hazai pálya előnyét jól kihasználó és nagyobb ütőerejű BVSC ellen, A csapat sokkal jobban küzdött, mint a hazai mérkőzésen; ez biztató a tavaszi folytatásra. Junior mérkőzés: K. V. Izzó—BVSC junior 3:1 Három pályázó 1987-re Űj-Delhi, Zágráb és az ausztráliai Brisbane is kérte az 1987. évi nyári Universiade rendezési jogát — ezt közölte az újságírókkal dr. Primo Kebiolo, a B’isu elnöke. Az 1989-es nyári játékokra is van már jelentkező: aiz amerikai Indianapolis. Ne- biolo szerint ha Párizs megkapja az 1992. évi nyári olimpiád játékok rendezési jogát, ez esetben a francia főváros minden bizonnyal elvállalja az 1991. évi nyári Universiade házigazda teendőit. Az új Nemzeti Színház építéséihez folyamatosain érkeznek a felajánlások. Szaporodnak a levelek, amelyek nemcsak pénzadományokról, hainem társadalmimumka-fel- ajánlásakról, s más, pénzre váltható akciókról is szólnak — tájékoztatták az MTI munkatársát a színházépítés irányítási teendőinek segítésére szervezett operatív bizottságnál. Hozzátették: kissé nehezíti a munkájuikait, hogy ezek a levelek a legkülönbözőbb helyekre — a szerkesztőségekhez, a televízióihoz, a Nemzeti Színiházhoz — futnak be, s csak ezután kapja meg az operatív bizottság. Ezéirt kérik, hogy a felajánlásokról szóló leveleket közvetlenül a bizottság titkárságára (MűveLödési' Minisztérium) küldjék. Az OTP XXIT. kerületi fiókjának tájékoztatása szerint — ahol a pénzadományok adatait gyűjtik — november 24-ig 21994 befizetésit könyvelitek el, több mint 3 millió 750 ezer forintnál. A befizetők: 1003 magánszemély és Ital csoport A fővárosiból eddig 949 adomány érkezett 1 405 871 forint értékben, vidékiről 1687 befizetésit regisztráltaik 1 550 616 forint értékben, s halt alkalommal küldtek külföldről különböző ösz- szegeket. Megérkezett már az országgyűlési képviselők hozzájárulása is, 704 ezer forint A Magyarok világszövetsége a napokban adta hírül, hogy a New Yorkban megjelenő niaigymiúltú magyar nyelvű heitilap, az amerikai Magyar Szó szerkesztőségek, vailamd/nit az amerikai magyar társaskör vezetősége ezer dolláros adománnyal járul hozzá az új Nemzeti Színház felépítéséihez. Victor Vasarely, a vilát^iirű magyar származású művész három képiének értékét — 224 ezer francia frankot — ajánlott fel. A legfrissebb külföldi felajánlás Caracas- bain: Bíró Sándor és Bíró Sándomé, továbbá Bíró László és Bíró Lászlómé összesen ötszáz dolilánt ajánlott fel az új Nemzeti Színház építésére. A KöZép-dumaivöIgyl Vízügyi Igazgatóság munkatársai' évenként 10 ezer forintot, a Pesit megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállaltait kollektívája ölt éven át haivi 260 forintot ajánlott fed. A Grain it- csiisizoló-sizerszáim és Kóedlónyigyártó Vállalat dolgozói 1984-tői öit éven keresztül évi 4Ó ezer forinttal járulnak hozzá az építéshez. A Földmérő és Talajvizsgáló Vália- lait kollektívája 1084-ben és 1086-ben 50—50 ezer forintot, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 50 ezer forintot, az Egyesült Építőipari Szövetkezeit 100 ezer forintot ajánlott fel. A leggazdagabb lista a tár- sadalmimuinika-f el a j ándásoké. A Fővárosi Távfűtő Művek dolgozói például vállalnák az új színház belső fűtési rendszerének elkészítését. A gyulai Szék- és Kárpiitosipari Vállaltait azt ajánlotta fel, hogy az összes zsöllyeszéket önköJitségd áron elkészíti, illetve térítésmentesen beszereli. Az akciók során szólni kell azokról a rendezvényekről, amelyek teljes bevételét az új Nemzeti Színház építésére szánták. Ilyen volft például a Mi mit tudunk? című előadássorozat a Fővárosi Nagycirkuszban — a résztvevő művészek egy előadás teljes bevéteUéveil járulták hozzá a költségekhez. A számlát gya- rapította-gyarapitja a Stúdió ’83 gálaestjének, valamint az Ajfflami Népi Együttes Budapest gpontcsarnok-belä műsorának bevétele is. A Pécsi Nemzeti Színház társulata a november 22-i előadáson befolyt összeg kétharmadával) lépett be az adományozók: sorába. Az Állami Bábszínház három művészcsoportja egy-egy előadás tefljes bevételét szánja az építésre. Már eddig is előfordult,' hogy — főként idősebb — sramházbarátok tárgyakat ajánlottak fel. A Bizományi Áruház Vállalatot ez inspirálta arra, hogy a deeembe* 10-én a MartimeMi tér és Bé« esi utca sarkán megnyíló új üzletükben a Nemzeti Színház javára tartanának árusí-, tásit az äyem, feLajámdoitt tárn^ gyükből. A Heffltoom kiadó olyan mi- nikömyv megjelemtetésére válUáilfkoena, amely a Nemzeti Színház utóbbi 3D—40 évé-, nék legnépszerűbb színészeit; rendezőit; tervezőit mutatná be, fotók/ktai és rövid ismertetővel. Tízezer példáin yosi megjelenés esetén ez mintegy 900 ezer forintot,, hozna a konyhára”. Az összeáldítást a Magyar Színházi Intézet, az előállítást a Zrínyi Nyomda végezné. Szilveszteri hadipiknik Két szoba egymásba nyitva. Az asztalok melllett hűtővödör pezsgővel. A vendégek konyakkal, borosüvegigel érkeznek. Hadi-piknik. Herr Arany fogad, az ál-gestapós. Most már szmokingban van, karcsú és elegáns. Jön egy díjbirikózó külsejű, drótkefe- hajú fekete férfi, vastag nyaka mint a bivalyé. Öt még nem láttáim. Padlizsánnak szólítják, erdélyi menekült, minit megtudom, a papája vaigy mamája bolgár volt kertészeteik nyomán ragadt rá a pesti gúnynév az aranyitjúsáig körében. Aztán itt van báró Petneházy Alex, és a szeretője. A Mariska. Winikler, a valu/taügynök, akit Tamásnál ismertem meg, egy absztrakt képet néz, már nem józan, a kezében konyakos, pohár. Mellette Herczeg Lajos, aki állandóan olyan képet vág, mintha a papa fegyvengyánámafc egész évi produktuma az ő vállát nyommá. És itt van Radocsay -Schwartz, aki mint valami kisgyerek a csörgőjével, egy zacskó Napoleon-arainmyal játszik, hogy mindenki nagybecsű figyelmét felhívja erre. PauLMMnau mellett Salamon Pici: platinahajú, karcsú, szépalakú, úgynevezett tetefonszínésznő, azaz színpadon még nem sokain látták. Mindenkire mosolyog, kétségbeejtő egyformán. — Gyerekek, hált sosem kártyázunk? — szólal meg Padlizsán. Előkerül a koporsó. A koporsó egy kis ládi- ka. Igazi smiemező hozzá se kezd a játékhoz enélkül, amelyből húzzák a kártyalapokat. Ilyen koporsó volt a Nemzeti Kaszinóban, a siófoki káirtyalklubbam és tudja az ég, hány kis kártyafészekben széles e Budapesten. És ülnek az asztal körül a partnerek. Csak kibicelek, hiszen nincs pénzem erre a játékra. Előttük pénz, sok pénz. Ment zseton nincs, így ’ készpénzre megy a játék. Legyen pengő, dollár, font vagy Naipoleon-anainy. A csillár minden égője ragyog, a francia kártya figurái ismerősén mosolyognak. Mintha nagyon messzire került volna a front és a háború. Ekkor kopognak az ajtón. Fekete egyenruhás, kifényezett fekete csizmájú, kar- nyilas lép be. Ctaerecsaipja bokáit és jdbbfkarját féltfelé lendítve kiált: — Kitartás! Éljen Szálasa! Mögötte a käs ürtgiebajszú Miihállkovics Andor, az álújságíró, álközgazdász és álha- zaifi. Ragyog a képe, mint aki gyémántot talált az utcán, íme, lássátok, milyen barátom van! Amikor már beljebb kerülnék, kiderül, hogy ez a kedves ivókoma, ez a Müller testvér nem razziázik, ezúttal magánember. Hát isizik is. Pamacs bajsza alá hangyaszorgalommal öniti a konyakot és dalol: „Ébredj magyar!”. De olyan röhögés a válasz, hogy megdöbbenve jártaitja körül véreres szemét a társaságon. Padlizsán kiabál a röhögésbe: — Te ne énekelj, mert Gigffi tesitvónnék jobb hangja van. Hanem inkább mondjál valamit nekünk a véroög valóságról. Müller testvérinek azonban az agya nem forog gyorsan. — Az micsoda, kérem — néz a társaságra a felemelt pohár mögül. Forog velem a villáig. És ezek elől kel bujkálni? Ezek miatt kéül rettegni ? Hiszen ostobák, fajamkók! Fnrrrnr! Prmrr! Prrrr! Nagy csend lesz. A géppiszitolyso- rozátok szinte az ablak előtt recsegnek, majd ismét egyes lövések. A szomszéd szobából, ahol Pici már egy csöppnyi nadrágban lejt valami keleti táncot a gramofomizené ütemére, áthallat&ziik a hirtelen meglbicsakló tű reccse- nése, amiint lefut a lemezről. És lent ismét csattognak a légi varék. — A győzelem éve, testvérek — csuklik Müler. Ebben a pillanatban a kártyaasztal felől rekedt hang hallatszik. — Kész vagyok, pejitásók, tortái késiz. Egy fillérem sem maradit Alex báró. — Na, mit bámultok? Azt hiszitek, már nincs tétem? Egy Petneházyinak mindig von mit kockára tenni. Ott az a kis. tündér, nem elég szép tét? Azé, aki megnyeri! És bárgyú moeollyiai int barátnője falé ... Tánc, tánc, körtánc, kavargó, őrült forgatag. Már az ágyamban fekszem, óriására nőtt arcokat lóitok. A kis Mihálkovics fejét, de a bőrkabátos vállán. Egy papirost sassal: „Geheime Staatspolizei”. A francia kártya figuráit. A Káré király nyilas kairsaalagot viseL Hánykolódom az ágyban és olyan józan vagyok, ahogyan csak nagyon részleg emberek tudtnak lenini. Aztán kopognak az ajtón és bezuhan Petneházy barátnője A Mariska. Sír, vacog. —i Ne haragudjon, hogy zavarom. Megölte, képzelje el megölte. Ez a gyilkos, ez a dög. — Ddhát ki kicsodát? — Alex. Agyonlőtte Szántó Ernőt. A volt felesége barátját Nem érti? Persze, hogy is éltemé, maga ezeket nem ismeri. Segítsen rajtam. Ez az őrült most akárkit lelő. Engem is; hiszen tudja, hogy gyűlölöm. Tudja, miért lőtte le aat a fiúit? Ernő ide- küldte hozzá a volt felesé - ért. hogy szeremen neki hamis papírt, mert: a környékükön állandóan razziáz- ntak. Ö nem segített néki, s a nő elment. Fél óra múlva idejölttt Ernő. Kereste Lilit, Nem hdltte el Alexnek, hogy nincs itt A másik szoba ajtaját behajtották, ment Pici disEmófllkodOíit odabent azt hiszem Padlizsánnal, de mindegy, semmi közöm hozzá. Alex rászólt, hogy names ott Lili, ne menjen be. Ernő mégis megfogta a kilincseit. Az aiz őrült máüvölltöitt: Űri becsületszavaimra nincs ott, ha bemésiz, lelőlek. És amikor Ernő belépett, lőtt is. A becsületszava miatt Ez a féreg, ez a rongy, akit egy vén hercegnő tartott ki, se- lyerrufiiúja volt három évig Gammas-bon. Töprenglek, hová vigyem a ■4ámyt Tamás elköltözött, tulajdoniképpen nincs itt senki, akiben megbíznék. Aztán eszembe jut, hogy a lánynak a szerelő Béla bécsi a keresztapja. Hová is vihetnem máshová? Magamra kapók valamirt és kísérem az alagsorba, Béla bácsi szobájába. Amikor visszamennék, akkor érkezik a szálloda kapujához Alex báró és Herczeg Lajos. Később megtudom, hogy a férfi, aki az imént sebeit kapott, még két újabb golyóval testében ott fekszik a Petőfi fér egyik padja tövében. .2 (Folytatjuk.)