Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
NEMZET ÉS ANYANYELV Újabb előadások, szennai kirándulással Bogtórl kápolnatárlatok Bors István és Galambos Tamás kiállítása A galériák — állandó kiállítások — patinájával vetekszik a bogiári kápolnatária- tok nyári programja. Műfaji változatosságra törekednek a rendezők — a Műcsarnok es a helyi tanács —. az idei három kiállítás hat kortárs- művésznek biztosit bemutatkozást Textilművész és keramikusművész szerepelt az évadnyitó tárlaton, most festő és szobrász, majd festő és grafikus ad randevút a képzőművészetek barátainak. Bors István Munkácsy-díjas szobrászművész és Galambos Tamás festőművész alkotásait a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Különös ez a bemutatkozás azért mert a Vörös kápolnában kiállított szobrok mintegy húsz év pályáját foglalják össze, s a néző okkai gondol arra, hogy a rendezők szűkmarkúak voltak Bors Istvánnal szemben. Nem keüüett volna összezsúfolni az életmű-válogatást egyetlen kis terembe, hiszen két kápolna is rendelkezésre állhatott volna. A kiállítási évadok idején mindenképpen érdemes egy hónapot életBors István: Vadász Tegnap reggel 9 órakor Ismét benépesült az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Oktatást Igazgatóságának földszinti előadóterme, ahol a kék színű üléseken a XI. országos honismereti akadémia résztvevői foglaltak helyet, kicsit még fáradtan a keddi — éjjel egy óráig tartó — somogyi buszkirándulás után, amelynek során jelen voltak a somogyvári történelmi emlékhely avatásán, megtekintették a Berzsenyi-kúriát Niklán, a Zi- chy-emlekmúzeumot Zalán stb. Dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a megyei. honismereti bizottság elnöke vezette be a tegnapi előadássorozatot, értékelve az akadémia eddigi tevékenységét. Ö mutatta be meleg szavakkal a szerdai első előadót, akit egyre többen ..Szathmári tanár úrnak” ismernek ebben az országban. Dr. Szathmári István, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára Nemzet és anyanyelv címmel tartott szenvedélyes hangú előadást. Mint mondta, roppant időszerű kérdést választott a rendezőség, amikor ezt a témát is napirendre tűzte. Anyanyelvi tudatosságunk ugyanis nem kevés kívánnivalót hagy roa^a után. Anyanyelvi tudatunkat a tudat értelmezésének segítségével definiálta. Előadásai sok példával illusztrálta, síkra szállva az idegen kifejezések elburjánzása ellen. A kooperáció, a delegáció, a drink bár, a hot dog stb. fölösleges kölönc nyelvünkön. Egyetértve véle, de a ka tan ördögöt is jóllakatva bennünk, idézek néhány általa is használt — talán észre sem vett — idegen szót előadásából: standard, motiváció, struktúra, integráció, kommunikáció ... Szó, ami szó, nem is olyan könnyű az idegen szavakat kikerülni, főként nem, ha tartalmukat pontosan fedő magyar megfetetőjük nincs 1 Néhány oktatási tonna anyanyelvi foglalkozásainak eUentmondásait is szóvá tette. Főként a fájó és orvoslásra váró szakmunkásképXL Országos Honismereti Akadémia KAPOSVÁR zói tapasztalatot, mely szerint az oda kerülő gyerekek egy har mada nem képes tökéletesen írni—olvasni, így az ismereteket befogadni sem. Pedig — egyetértünk vele — jó szakmunkás csak abból lesz, aki érti, amit végez. A Magyar Rádió nyelvi bizottságának is tagja Szathmári professzor, e minőségében számolt be arról a vitáról, amelyben az egyik fél az egyénit tartja hitelesnek, a másik a nyelvtisztaságot, a helyes hangsúlyozást. Példák sorát idézte a rossz hangsúlyokra. Felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy már a fiatal lányok körében is terjed a durva nyelv. Ennek társadalmi hátterét érdemes volna kutatni! A megszívlelendő tanulságok sorából még egyet idézünk: a rossz beszédű fő- emibert utánozzák! Olsvai Imre, a somogyi származású zenetudós, a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi intézetének tudományos kutatója zenei anyanyelvűnkről saját gyűjtésű anyaggal illusztrált előadást tartott. Hallottuk megszólalni a magnetofon- ss lemezfelvételeken azokat a csurgói, szemtai, kadarkúti parasztembereket, pásztorokat, akik azóta örök álmukat alusszák. Olsvai Imre pontos képet rajzolt a népzenei Kutatás kezdeteiről, Vikar Béla vitathatatlan érdemeit emlegetve — ő őrizte meg először a nép hangját fonográfjának segítségével — Kodály Zoltán 1303-as, Bar- tok Béla 190*1/1900-06 gyűjtéseiről is megemlékezett A zene és a szöveg egysége tudatosításának időszaka volt ez. A kodályi—bartóki definíciót idézte zenei anyanyelvűnkről, a fő csoportokat is szemléltetve értékes előadásában. Az oktatási igazgatóság aulájában a szünetben sokan megtekintették Bérei László Szárazó ’43 kiállítását, melynek anyagát most meg is jelentették Kaposváron. Képünk a kiállítás egy részletét mutatja. A negyven, évvel ezelőtti szárszói konferenciát idézte föl, előttünk Györffy Sándor, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum történésze egy megjelenés előtt álló könyv kefelevonatának segítségével. A résztvevő vallott nekünk a magyar népfrontmozgalom e fontos mérföldkövéről; szinte megelevenedni véltük a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség konferenciai telepét, a négy évtizedes események színhelyének szereplőivel. Megképződött előttünk Darvas József, Németh László, Erdei Ferenc, Si-iika István, Nagy István, Erdélyi József, Szabédi László, Veres Péter, Szabó Pál és mások arca. Mert bár a bal- és a jobbszárny mási álláspontot képviselt — Németh László pedig az úgynevezett harmadik utat hirdette —, Püski Sándorral valljuk, közös nevező volt, hogy a békeóíhajt kifejezték, és független Magyarország mellett szálltak sikra. Az akadémia résztvevői délután dr. Bodolay Géza kandidátus (Petőfi Irodalmi Múzeum) előadását hallgatták meg a topográfiai munka indításának mozgalmi feladatairól, majd Szennába mentek, ahol megtekintették a falumúzeumot és a református templomot. L. L. ezzel a színes program nem szenvedne csorbát, sőt a jelentősége nőne. (Egyébként volt már kezdeményezés ilyen bemutatkozás szervezésére, kár, hogy elhalt.) Bors István két évtizedes szobrász pályája törésmentesen épült. A különféle hatásokat úgy olvasztotta magába, hogy egyéniségét mindenkor megőrizte. Moore plasztikai nyelvén éppúgy önmagát fejezte ki, mint az ókori kultúrákat ihlető igézetében. A nagy kultúrák — a görög, az egyiptomi — hatottak művészetére leginkább egyben ösztönzést adtak, arra, hogy napjaink legégetőbb kérdéseire feleljen, alkotásaival. Mélységes humánum, jellemzi művészetét. Látszatra absztrakt szobrász, de a tartalom felöl közelítve kifejezésmódjához, nagyon is realista műveket hoz létre. Az ő realizmusa a gondolat — a mondanivaló — egyértelmű megjelenítésében rejlik. A Háború című szobra eddigi pályájának egyik legmarkánsabb alkotása. Szoborterv, kisplasztika formájábali azonban csupán jelzi, milyen döbbenet kifejezésére alkalmas formát tatéit Bors István monumentális szobrász, kár, hogy néhány köztéri alkotásától eltekintve ezt csupán szobor tervei bizonyítják. A Kereszteket hozhatom föl erre a legjobb példának. Történelmi keresztmetszet, jelkép erejét hordozza magában a terv. Végül egy megjegyzés: adósak még a rendezők a tárlatvezetésseL Ennek magnós formája felelne meg talán legjobban a bogiári kápolnákban. Galambos Tamást „naiv festőnek” is nevezik. Képei elsősorban mégis az ikomfes- tészettel rokonithatók, Fi- non, részletező ecsetvonásai nyomán azonban a de- karativitáson átüt gúnyoros hangvétele. Az ikonszerű ábrázolás csupán „álarc”, alatta mutatja meg műveinek igazi arcát Galambos. Legkézenfekvőbb példának az Álszent ikonfestö című képe kívánkozik ide, a többi talán elmélyültebb ismerkedést igények Történelem, című tablója az elmúlt évszázadra vetít fényt a kor eszmei, politikai változásait kifejezve. Látványban gazdag két kH állítás várja a látogatókat ezekben a hetekben Boglár- lellén a kápolnákban. Kár csak végigfutni a termeken, maradandó élményt a művekkel való szarosabb kap-: csolat ígér csupán. Horányi Barna Szövetkezet a művelődésért (Tudósítónktól.) Hét művészeti együttes és csoport működik a megyében a balatonmáriai áfész anyagi és erkölcsi támogatásával. A csoportok jól szervezett, eredményes tevékenységét a fellépések sora jelzi. Ott voltak a somogyi művészeti szemle eseményein, a helyi, körzeti, járási rendezvényein. A balatonszentSzkíta tőr, ismeretlen bankjegytervek A közelmúltban több különleges tárgyhoz jutott a Magyar Nemzeti Múzeum. Hazánkban egyedülálló az időszámításunk előtti VI. századból származó szkíta *astőr. A 40 centiméter íosszúságú tör markolatát — a jellegzetes szkíta állat- itilusu művészetnek megfe- etően — sasfejekkel diszi- etíek. Hasonló tőrök eddig isak a Saovjefamae déli sztyeppvidékén voltak ismeretesek. Az első hazai szkíta tőrt a. restaurátorok vették munkába. A numizmatikai gyűjtemény legújabb kori pénz- történeti anyagát gazdagítja néhány bankjegytervezet. A 15 dokumentum 1926-ban készült, s azok a pengőrendszer bankjegyéinek a szakemberek előtt eddig ismeretlen fcervpeldányai. Julianus baráttól Farkas Bertalanig Emléket állítanak azoknak a magyar utazóknak, földrajzi felfedezőknek, akik hozzájárultak földünk megismeréséhez, az egyetemes földrajztudomány és kultúra gyarapításához. A Magyar Földrajzi Társaság — más tudományos közintézmények közreműködésével — kialakítja a Magyar utazók, földrajzi felfedezők című állandó kiállítást, amelyen tudománytörténeti gyűjteményéből minden érdeklődőnek bemutatja hazánk fiainak áldozatos gyűjtő-, kutatómunkájának eredményeit, relikviáit. Az első ilyen jellegű tárlatot — amelynek Érd ad otthont a város egyik műemlék épületében — ez év őszén, a múzeumi és műemléki hónapban nyitják meg a közönség előtt. A Xm—XVIII.- századi tárgyak közt láthatók majd az őshazát kutató Julianus barát, a Csendes-óceán északi részének és Madagaszkár belsejének földrajzi feltárásában részt vett Benyovszky Móric munkásságának, az első magyar tudományos expedíció tagjainak — Hell Miksa és Sajnovdcs János tevékenységének — tárgyi emlékei. A XIX. század és a századforduló felfedezésekben gazdag időszakát különösen sok dokumentum szemlélteti. Az ázsiai gyűjteményben szerepelnek például Stein Aurél, Körösi Csorna Sándor és követői, Reguly Antal, Orbán Balázs, Vámbéry Ármin kutatásainak bizonyítékai, Cholnoky Jenő kínai kutatásainak dokumentumai. Az afrikai kontinens feltárásában részt vett Teleky Sámuel, Magyar László, Sass Flóra, Torday Emi] gyűjtő- útját is érdekes tárgyak jelzik majd. Felhívják az utókor figyelmét Fenichel Sámuelre és Bíró Lajosra, Űj- Guinea áldozatkész kutatódra. A XX. századi magyar utazók közt állítják ki például Almásy László sivatagi expedíciójának, ifj. Lóczy Lajosnak, Szumátra és Dél- Ametrika „vállalójának”, Kit- tenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond vadászutazófcnak gyűjteményeit. A legújabb kori magyar expedíciókról és kutatásókról — a többi közt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós világűrbeli munkásságáról — is tájékoztatják majd a látogatókat a kiállítás rendezői. györgyi Kis-Balaton Tánc- együttes részt vett a megyei gálán. A Kis-Balaton, a megye egyik legjobb eyüttese, a balatoni évadnyitón szórakoztatta a kö-, zönséget, és reszt vett a jugoszláviai Bjelováron egy rangos néptáncfesztiválon. Most készülődnek a bala- tonföldvári folklórfesztiválra, és meghívásuk van a csehszlovákiai Nagyidéra. A vörsi pávakor életében fontos esemény volt a rádiószereplés. A balátonbe- rényi Kobzos-Pödrős együttes az idén az ausztriai Krems városában vendégszerepeit hagyományőrző műsorával. A szövetkezet balatonkeresztúri női énekkara a Tamásiban rendezett országos szövetkezeti kórusfesztiválon ezüst fokozatú minősítést ért el. A sző- csénypusztai asszonykórus Szekszárdon a mezőgazda- sági kiállítás és vásár alkalmával lépett fel. Júius végén a püspökladányi áfész vegyes kórusa és citerazenekara lesz a szövetkezet vendége. Balaton- szentgyörgyön adnak közös műsort a balatonmáriai áfész Kis-Balaton Tánc- együttesével és balatonké- resztúri női kórusával. Tervezik már a programot a KPVDSZ kulturális napokra SOMOGYI NÉPLAP Galambos Tamás: .Tudás csókja
