Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
Pantallók — exportra Lendületes évkezdés, hazai tervek Jr I ■ Raksi két arca Több ország ifjar feszítenek a Kaposvári Ruhagyár készítette öltönyökben. Mert mutatósak ezek a ruhák; visszafogott szín, elegáns fazon jellemzi őket. Nagy a keletjük tehát. A zakókat a kaposvári és a pécsi gyáregységben varrják, a nadrágot a kadarkúti üzemrész dolgozói készítik. Az ottani telepvezető-helyettes, Máté László mondta, hogy ezt az évet még nagyobb lendülettel kezdték, mint korábban bármelyiket. Volt egy kis lemaradásuk: angol exportra készítettek 1560 nadrágot, ennek a varrását, szállítását decemberben fejezték be, s januárban készültek el a holland exportra szánt tétellel. Kadarkúton most belföldre készítenek téliesített, bélelt pantallókat (5372 darabot). Ezt szintén hazai Elkészült Kecskemét határában a szőlészeti kutatók új székháza. Héthektáros kertjében „szölőarborétumot” alakítanak ki: a régi és az uj fajták, a hagyományos és a korszerűbb művelési formák egyaránt helyet kapnak benne. Az új épületben dolgozó kutatók — a Kertészeti Egyetem szőlészeti és borászati kutatóintézetének munkatársai — nemcsak a homoki A hó volt a leggyakoribb téma e héten: kis megszakításokkal hat napig esett — és olvadt. Szombaton azonban végre kisütött az utakat szárító nap, s jótékonyan segítette a hóeltakarítást végzők munkáját. A hét téli hírei azonban nemcsak a hóval kapcsolatosak: megyénk mezőgazdasági üzemeiben folytatódott a múlt évi munka értékelése egyre több gazdaságban tartják meg a zárszámadó közgyűlést. Péntekén a he- tesi tsz tagsága hagyta jóvá a számvetést. E közgyűlésén részt vett dr. Markója Imre igazságügyi miniszter is, s felszólalásában kifejtette: az idei népgazdasági terv a mezőgazdasággal szemben is kettős követelményt támaszt: járuljon hozzá a nemzetközi fizetőképesség megtartásához es az életszínvonal megőrzéséhez. Az országos célokkal összhangban határozta meg a somogyi mezőgazdasági üzemek rendelés követi: új fazonú öltöny. A kadarkúti üzemben 143- an dolgoznak. Somogyhat- vantól Nagyatádig huszonöt kilométeres körzetből jönnek ide dolgozók. A munkások fele bejáró. A tetszetős öltönyöket varró szabók helyzete éppen nem irigylésre méltó. A helyi menetrendhez kell igazodniuk, mert külön busz nincs számukra. Megoldja-e a kadarkúti üzem a környék lányainak, asszonyainak foglalkoztatását? Jelenleg három szalag működik az üzemben, az egyik kismamaszalag. Negyven fiatal édesanyát foglalkoztatnak itt — elsősorban kadarkútiakat. Mc»t egy műszakban dolgozik az üzem, ám ha a létszám engedi, több műszakot szőlőtermesztés jelenével és jövőjével foglalkoznak, hanem az egész hazai szőlőnemesítést is koordinálják. Tájegységenként vizsgálják a szőlő tápanyag- és vízigényét, a fajtahonósulást, az energia- igényt és a vírusfertőzöttsé- get: számon tartják, összehangolják a gazdasági egységekhez tartozó szőlőnemes í- tök, kutatók munkáját, s figyelemmel kísérik az új fajták sorsát. feladatát a megye* pártbizottság is. amikor döntött az idei tennivalókról. A megoldás módjáról szólva a megye vgzető politikai testületé határozatában kimondta: ,.a célok teljesítését a meglevő erőforrásokra alapozva, az anyagi—műszaki háttér továbbfejlesztésével, de az eddiginél céltudatosabb, szervezettebb, összehangoltabb munkával biztosítsák az üzemek'’. Az anyagi—műszaki háttér megteremtésére ezekben a hetekben is van bőven tennivaló: a határt hó takarja, ám a műhelyekben, gépudvarokon szorgos munka folyik. A technológiai sorrendnek megfelelően javítják a gépeket: először azokat amelyekre a hó elolvadása után azonnal szükségük lesz a gazdaságoknak. A Mészöv esti törtökön tartotta küldöttközgyűlését. A somogyi fogyasztási, lakás- és takarékszövetkezetek múlt évi gazdálkodását értékelte, s döntöttek a mai körülmény eknek. ne&íeleit is Indítanak. A múlt évben létesített mikei varroda azon. ban nagyon sok dolgozót elcsábított a kadarkúti szalagok mellől; érthető ez, hiszen így a mikeieknek megszűnt a bejárás. Kadarkú- ton most nagyobb a létszám. de a fiatal, szakképzetlen munkások betanítása hosszú folyamat Viszont bíznak bennük, s rövid idő múlva már ők is helytállnak a termelésben. S ámbár nagyüzemi a termelés, munkájukat megirigyelheti akár egy angolszabó is. üzletpolitikai célokról. Sok sző esett ezen a tanácskozáson a kis te'epü'ések ellátásáról. Megyénkben az utóbbi évtizedekben jelentősen változott a település- szerkezet, aprófalvas jellege azonban megmaradt. Száz somogyi ember közül 63 ma is valamelyik községben él. s a falusi lakosság 11,5 százalékának ötszáz lélekszámúnál kisebb településen van az otthona. Ellátásuk nagyrészt a fogyasztási szövetkezetekre hárul — a kis falvak apró boltjainak közvetítésével. A tanácskozáson hozzászólók kifejtették: az érezhető változásokat is elismerve még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy javuljon az ott élő emberek napi cikkekkel való ellátása. A megoldás módja: a szállítók és a fogyasztási szövetkezetek munkájának még jobb összehangolása. Az elmúlt hét jó példákat is mutatott, hogy7 a kis települések ellátása érdekében Megalakult a Mobilia társulás Mobilia Bútorexport néven gazdasági társulást hozott létre a Generaiimpex külkereskedelmi vállalat. E gazdasági társulás célja, hogy a bútoripari kapacitásokat jobban kihasználja, szervezettebbe tegye a kereskedelmet, összehangolja a ko'zép- és hosszú távú gyártás-, gyártmány- és piacfejlesztesi elképzeléseket, s fokozza a gazdaságos exportot. Ügy tervezik, hogy az idén a gazdasági társulásban részt vevő termelő vállalatok tőkéskivitelüket jelentősen bő-víiik. A társulás révén a termelők fokozatosan bekapcsolódnak az exportcélú kereskedelmi tevékenységbe, a külkereskedők pedig új, az értékesítésbe eddig be nem vont piacok föltárására és korszerűbb üzleti konstrukciók létrehozására törekednek. A társulás tagja az egri Agria és a veszprémi Balaton bútorgyár, a bajai Bácska, a győri Cardo bútoripari vállalat, a pécsi bútorgyár, valamint a Bútoripari Egyesülés. Csiszolóanyag kristályokból A Szovjetunióban új csá- szolóanyagot készítettek. Az új csiszolóanyag szilárdsága a gyémántéval azonos, és bár kevésbé ütésálló, hóállósága felülmúlja a gyémántét: 1200 Celsius-fokot is elbír. Bármilyen szilárdságú és szívósságú acélfajták., félvezetők és gyémánttal nem megmunkálható ötvözetek csiszolhatok vele. végzett munka -meghozza az eredményt. A februári télben nehezen voltak járhatók — főként reggel — a bekötő utak, a legtöbb falusi boltba azonban mégis időben oda vitték a friss kenyeret, péksüteményt, s pótolták az elfogyott napi cikkeket, a sót, a cukrot, a lisztet... Falun is, városon is sok vevőt szolgáltak ki e héten •a kereskedők: félidejéhez érkezett a legnagyobb télben rendezett télvégi kiárusítás. Igaz, boltonként változott az azonos cikkekre adott kedvezmény, a forgalom azonban azt bizonyítja: a vevő megtalálta, amit keresett. Az idén akkor érkezett meg a tél, amikor a téltemető farsang hagyományos rendezvényét tartották Kaposváron. Farsangolásból erre a hétre — a mostani hét végére — is jutott, s több színes rendezvény csalogatta a megye- székhely lakóit A leglátványosabb ezek közül pénteken a virágkötészeti kiállítás volt. Másfajta virágkötészetnek is szemtanúi lehettek a piacra járók: a hóesésben kosárszám kínálták a hóvirágot. És megjelent a virágzó aranyeső is — a tavasz közeledtét hirdetve. Dr. Kercza Imre Hullámvasutat is tervez- hetnenoK a raksi országút helyebe: dombról le, majd föl a nem is túl szelíd emelkedőn. A kaptató aljában mindig rákapom a szemem arra a íener, tömzsi tornác oszlopos hazra. Most be is terek ide. A vastag fa- gerenda mennyezet alatt ta- vaszkek szemű, erős vonásu öregasszony üt — rádiózik —, arcát mélykek kendő keretezi, melynek két szárnyát biztositótű fogja össze; kék a lélekmeiegitöje is, fekete a szoknyája. Orul a betérőnek. Jövőre már két kasza nyomja a vállat — hetvenhét esztendő — mégsem néniké, hanem erős parasztasszony, aki fölött szinte nyom nélkül szállták el az évek, — Édös fiam, ez volt a legelső ház a faluban, olyan öreg épület ez — bujkál az elégedettség a hangjában; egérke a teli kamrában. — Ügy nézze, hogy ez volt a tiszta szoba, amit mi első szobának neveztünk. Kilenc élő személy élt egy fedél alatt, amikor Mernyéröl ide kerültem az uramékhoz, menynek. Később választottuk ketté fallal, így lett az egykori szobából kettő. Ügy volt. hogy építünk, már a küjet is megvásálltuk, de az öregek elhaltak, és az uram János öccse is odamaxadt a kettes háborúban. Hát ittmaradtunk ... Az emlékek kosara gazdag paszitoskosár; minden van benne. Csima Lajosné, az egykori Harsányi Annus nem sajnálja tőlem a „kalácsot”, a „borocskát”. — Tudja, édös fiam, az uramék hatan voltak testvérek, hatfelé kellett osztani a birtokot, azt a harminchat holdat, és akkor már szét is olvadt az a föld, mint a hó tavasszal. Hát így... A mi családunkban meg a baj féreg rágott: apám meghalt három hónappal előbb, mint ahogy születtem. Anyám küszködött a négy gyerekkel, engem hathónapos koromig szoptatott, aztán kiadott az öregeknek. Engem ők neveltek föl. Ez itt nagy porta volt ám! Kétezernégyszáz négyszögök A föld meg darabokban, szerteszét: az Igyenesben, a Szűrük elején (ahová a ggbonát hordtuk és csépeltük, az a szürük eleje), a Malomoldaibán, ahol a halastó van, meg az erdőnél. Huszonötben kerültem ide Raksi ha, a fiunk meg csak 40-ben született meg. Pedig nem tettünk semmit, hogy ne jöjjön... összeteszi a két kezét" a lélekmeiegitöje előtt. A tavaszkék szemekben nincs zavar, nyíltan pillantanak az idegenre. — Tudja, 1927-ben megbetegedtem, tüdőgyulladásom volt, aztán vizes ruhába csavartak. Baumgarten doíktor, az igali orvos kezelt, igen jó doktor volt. Olyan Vicces ember, aki nem hagyta a beteget sző nélkül. Hát nekem kellett is a jó szó, mert nyolcvan kilóról negyvenre fogytam, olyan voltam, mint a gebe. Azt mondta a jó doktor: „Csi- máné. gyerekre ne is számítson, csak harmincötnegyven éves korában!” Hát hallja, igaza lett. Na, megyek hozzá gömbölyödve 40- ben, mosolygott még a szeme is: „Mit mondtam, Csi- máné?” Világra is hoztam a fiamat, három kiló hatvan dekával. Most az igali keverőben dolgozik, a fiú unokám is szakmunkástanuló már, olyan szépen citorál, hogy még az NDK-ba is kiküldték jutalmul! Csak az uram szegény ... Meghalt 75-ben. tüdőzsugorodásban. Indul a hajdani füstös konyhába, hogy rakjon a tűire; füstölőnek használják a szabad köményes helyiséget. A hullámvasútnak van egy léniás leágazása, a Dózsa utca. Igaz, jobbra-balra azért cikcakkozik ez is, viszont megszűntek a kocsi alatt a hullámtarajok. Az utolsó házban senki, a gazdája bent telel a lányánál Siófokon. A pillantás innen. a futballpálya széléről — mert az is itt van — elkorcsolyázhat az igali templomtoronyig. A következő ház a 72-es, Szépen rendbe tett. friss színekkel hívogató épület. Hátul a kert, még így tél utolsó harmadában is latszik, hogy a gazda szívén viseli gondját. A gazda meg a felesége csak három éve lakója Ráksinak, ennek az 520 lakosú kisközségnek, melyet az őslakosokon kívül szaporítottak a hajdani rák- sipusztai cselédek, Schmidt uraság emberei — az a puszta már csak az emlékekben él —, és szépen beépültek a regiek közé; ma már meg nem mondaná senki a házak alapján, ki volt cseléd, ki gazda. A szépen rendbe hozott ház két lakója azonban arra hívja fel az idegen figyelmét, van egy harmadik rétege is a lakosságnak; a városiból kitelepülök egyre többen lesznek apróíal- vainkban és ez később talán valami újnak elindítója lehet az életmódban. Itt vannak példának okáért Krolyék! — Nyugalmat, életet jelentő tiszta levegőt akartunk — így summázza a kitelepülés okát a szürkés hajú, szemüveges férfi, Kroly László. — Apróhirdetéseket böngésztünk és rá akadtunk erre a házra. A gazdája Igalba költözött; ötvenezerért eladta az épületet. Gazdálkodásra alkalmas porta volt ez, mi az istálló helyére szobát varázsoltunk. Csak tudná, milyen izzasztó munka egy ilyen varázslat! Komfortost tottuk az egész épületet. Igen, a falvak új IaW>i általában apróhirdetések útján kerülnek választott lakóhelyükre. Krolyék életében az ’ apróhirdetés másfajta szerepet is játszóit Anna asszony meséli: —' Hirdettem, hogy férjhez mennék. így ismerkedtünk össze a férjemmel, akinek jó stílusa volt, a tizenhat válaszoló közül a legjobb. Nem ázt írta, mim van, hanem: mit tudok nyújtani. Azt hiszem, alapnak "ez nem kevés, össze is fontak sorsukat. Kroly László le- szolgáita az éveit, Nagy Annát meg a betegseg küldte nyugdíjba, ez diktálta' a falura költözés gondolatat is. — Kaposváron az Április 4. közben laktam — fonja tovább a szót az asszony. — A négy falon kívül semmi sem volt, nem lehetett mész- szire látni onnan; dolgoztam a villamossági, gyárban, es szorgalmasan jártam a Balázs János képzőművészeti körbe Ruisz tanár úrhoz, az az akt a falon abból j korszakomból való. Kihoztam a festéket, az állványt ide is, de ha hiszi, ha nem: nem volt még idom a fes- tegetésre, ez a kert egész embert kíván! — A bérház zaja után ez a csönd maga a gyógyulás — elégedetten mondja ezt a házigazda. — És jó emberekre leltünk itt Ráksiban. Látja csodálkozásomat: más helyen nem egyköny- nyen fogadják be az ' idegent. — Ha egy napig nem lépek ki. valaki már ránk kopog, nincs-e valami baj. Megyek az utcán, és köszönök még a fiatalabbnak is. Iratom a szemükből, hogy elfogadtak bennünket. Nagyon jó, szorgalmas nép él itt. és végtelenül barátságosak. A közösségnél jobb nincs! Érezni, hogy nem vagyunk egyedül. Van olyan ráksi lakos, aki Pestet hagyta ott, és jött vissza ezért. Nyaranként felkerekednek világot látni — jártak nyugati országokban, most erdélyi körútra fizettek be —, az emlékek melegítenek télen is. Két egymásra talált, falura lelt ember. Ráksiak. Leskó László Héf üzemében évente 1700 tonna lé-ztafélét készít a megyei sütőipari vállalat. Legutóbb Csurgón kezdték meg a sós teasütemény és a kókuszos ízesítésű csemegék gyártását. Tizenhét asszonyt és leányt foglalkoztatnak ebben az üzemben. Az idén tíz vagonnyi süteményt szállítanak a boltokba. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Szőlőfajta-bemutató kertet létesítenek
