Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

ZÁRSZÁMADÁS „Aki egyetért a beszámolóban és a vitában elhangzottakkal, a múlt év gazdasági ered­ményeinek felosztásával, kérem, kézfeltartás­sal szavazzon” - jól ismert szavak, nincs zár­számadás, ahol ezek elmaradnának. Talán ez az a néhány mondat, amely mindenütt telje­sen azonos. A tények, az eredmények, a kö­vetkeztetések mindenütt magukon viselik az az adott közösség, nagyüzem sajátosságait Folynak a zárszámadások. A mai napra termelőszövetkezeteink mintegy kétharmada elvégezte már egy gondoktól nem mentes, de összességében és általában eredményes év számvetését. Számos tény bizonyítja, hogy megyénk agrárágazatában előrelépést hozott 1982. - hadd utaljunk a sok közül most csak arra, hogy minden korábbinál több - csak­nem hatszázhetvenhét millió forint - nyereség felosztásáról döntenek megyénk szövetkezetei e közgyűléseken, és összesen három termelő- szövetkezet zárja csők veszteséggel az évet. Az összképen belül természetesen nagyok a különbségek. Nincs gazdaság, ahol a kritikus számvetésen ne hangzana el az is, hogy a ma, a holnap eredménye az ágazat minden dolgozójától többet kíván. Megpróbáltatások között A zárszámadás egy nap az évből. Másnap már min­den folytatódik a megszo­kott módon. A Somogy vári szövetkezet gépműhelyében szorgalmasan ügyködnek a szerelők, folytatódik a tá­rolt termények elszállítása, fűrésztől, fejsze csattogá­sától hangos az erdő. A ga­bona fehér takaró alatt szunnyad, és a jó gazda megnyugvásával gondolnak rá, hiszen még a hó előtt sikerült valamennyi terü­letre kijuttatni a fejtrágyát. Megy minden a maga út­ján. De a fejekben még jó ideig ott motoszkál néhány, az év tanulságát summázó megállapítás. — Mert van, ami örömmel tölthet el itt mindenkit — jegyzi meg Buzsáki Kálmán elnök —, de azért jócskán van még súly a gondok „csomagjában”. A szerény, de tisztességes eredmény, a nem egészen hárommillió forintos nyere­ség, amely módot adott négyszázalékos kiegészítő részesedés kifizetésére is, szorgalmas munkáról ta­núskodik. Kivált ha hozzá­tesszük: mélyről indult ez a közösség, s az öt évvel ez­előtti kátyúból csak igen nagy erőfeszítéssel, lépésről lépésre lehet kimozdítani a szekeret A szívós akarat csal hatatlan jelei már lát­szanak. Buzsáki Kálmán szavaival élve: aminek, mindenki örül­het, az a növénytermelési ágazat eredményeinek sora. összességében ez az ágazat több mint ötmillió forint nyereséget hozott a szövet­kezetnék. Hogy a betakarí­táskor is, a zárszámadáson is megbecsüléssel szóltak mindazokról, akiknek részük volt ebben, az természetes. S az is, hogy ezzel együtt nem takargatták: ezeken a földeken vaín még tartaléka az előrelépésnek! Hiszen volt tábla, amelyik harminc­öt és volt amelyik ötvenhá­rom mázsa búzát termett:, a kukorica hozama is ötven­öt és nyolcvanhárom mázsa között volt. A gondok csomagjában a terhet jórészt az állatte­nyésztés jelenti. Bizonyos, hogy nem jó érzéssel hall­gatták a besámoló summá­zó tényeit: valamennyi ál­lattenyésztési ágazat veszte­séget termelt tavaly. S ha csak ezt tekintenénk, önma­gában nagyon lehangoló volna a kép, de észre kell venni, hogy a mai vesztesé­gek mögött olyan lépések, tettek és szándékok húzód­nak meg, amelyek minden­képpen a bajból való kimoz­dulást szolgálják. Az igaz, hogy alig több mint három­ezer literes a tejtermelés te­henenként, de néhány éve ezerhats-zázról indultak. És az is igaz, mintegy száz­negyven tehenet selejteztek ki a múlt évben, hogy az idén a több mint négyszá­zas tehenészet minőségileg is képes legyen a termelés dinamikusabb növelésére. Hasonló minőségi váltás jellemzi a juhászatot is. Szokták mondani, hogy a mínuszokat nem könnyű tudomásul venni; de ha mö­göttük holnapot építő szán­dék és tettek sora húzódik meg, akikor átvitt értelem­ben van értelme a veszte­ségnek is. Azon a napon, a zárszám­adás napján sok szó esett erről a közgyűlésen. S ar­ról is, hogy az állomány mi­nőségi váltásán túl, sok függ az emberektől. Attól is, aki a takarmányt termeli, attól is, aki naponta ápolja, gon­dozza őket. Szerény, de tisztességes eredménnyel zárt a sornogy- vári szövetkezet. Van mi­nek örülni, és van. teher, amitől szabadulni kellene. A közgyűlés a bizonyságok sorában : egy: a változtatás­hoz megvan a szándék, az akarat Mernyei fejlesztések A tervezettet jócskán meghaladó 13 milliós nye­reséggel zárta az évet a mernyei tsz. Szükségük is volt azonban erre az adott­ságaikhoz mérten nagy nye­reségre, hiszen a gazdaság a múlt évben nagy arányú fejlesztésbe fogott. Matild- pusztán egy éve kezdődött egy 520 férőhelyes tehené­szeti szaktelep építése. A 33 millió forintos beruházás azóta már félidejénél tart, s bár végleges átadására csak 1984-ben kerül sor, már az idén tavasszal megkezdődik az épületek betelepítése. Az olcsó faszerkezetes is­tállók és a hozzájuk tarto­zó modern Alfa Laval fe­jőház új esélyeket kínálnak a gazdaság gyors ütemben fejlődő tejtermelő ágazatá­nak. 1981-ben 32, tavaly 27 százalékkal nőtt a tsz tej­termelése. Az idei terv is ennyit ír elő. Ezen a 4000 litert várhatóan már meg­haladó szinten a mostani te­lep áldatlan körülményei között elkerülhetetlen vol­na a megtorpanás. Az új telep még idejében megte­remti azonban a fajta, a Biztos lépésekkel A gadánri művelődési ház egyik termében kiállí­tás. Képeik, villanások a múltból, jelzések egy nem éppen göröngytelen út egy- egy kilométerkövéről; maket­teken áruk, termékek, ame­lyek már elválaszthatatla­nul a mához tartoznak. Em­lékezésre, összevetésre kész­tet a mesztegnyői szövetke­zednek ez a zárszámadás al­kalmából szervezett kis be­mutatkozása. Már van mát mutatni! Nézem ai arcokat. Ki­egyensúlyozottak. békések, derűsek. Pedig a nagyterem ezúttal egy kicsit szűk. szék sem jut mindenkinek. De ki­nek jutna eszébe morcos- kocini ezért?! Pedig nem volt mindig így; csaptak itt össze indulatok, kudarc és csaknem kilátástalan kese­rűség redőzte az arcokat Volt bukdácsolás és volt mélypont. A mesztegnyői szövetkezet egyike azoknak megyénkben, ahol a talpra- állás csak a belső szándék­kal párosuló jelentős külső segítséggel mehetett végbe. Hallgatom a beszámolót. Vasvári János elnök össze­gez. — 111 az elmúlt évek az alapok lerakásában igen jelentős előrelépést ered­ményeztek. Ez sok örömre és gondra vet fényt, de elbiza­kodottságra nem. Mert az igaz, hogy az eredmények nőttek, hogy már százmillió fölötti nagy­ságrendben mérik a bevé­telt, a termelési értéket, s a tiszta eredmény is meg­haladja a hét és fél milliót. De azért esetenként még akadozik a pénzügyi gazdál­kodás, talán egy kicsit na­gyobb gondossággal a bal­eset is kevesebb lehetett volna... — Helyzetünket állandó­an vizsgálni kell — mondta az elnök —; önkritikusan hogy gazdaságunk változtat­ni tudjon, és tudjon alkal­mazkodni az előírásokhoz, a piaci viszonyokhoz. Ami itt történt nem kevés. Neveket jegyzek föl: kiemel­kedő munkát végzett: Bo- da László, Horváth Irnré- né, Nemecz Sándor, Takács György. Neveket írok fel; akik a nehéz helyzeten se­gítették át a szövetkezetei: Horváth István és brigádja, Horváth József, aki Illon- cson mindig ott volt, Riba György, aki hajlott kora el­lenére is fiatalosan mozog az építkezéseken ... Lenné­nek még nevek, amelyekkel folytatni kellene a sort, de hol van mód százak' nevé­nek felsorolására? A zárszámadáson szóba kerül minden. Az, hogy a növénytermelés másfélszer annyit hozott, mint tervez­ték, hogy csökkentek az ön­termelési szint és a tartás­technológia összhangját. Ugyancsak a javuló ered­mények kénysaerítettek ki egy másik beruházást. Az új 33 százalékos állami tá­mogatás lehetőségével élve 300 vagonos gabonatároló építését kezdték meg. E munkával már az aratás kezdetére szeretnének elké­szülni. Fél éve még kétséges voü,t megkezdödhet-e a gazdaság­ban a 4000 hektárnyi terü­let természeti feltételeit ja­vító melioráció; most abba is belevágtak. Meglehet, hogy a pénzügyi feltételek az eredetileg tervezettnél iassúb ütemet tesznek csak lehetővé, a gazdaság vezetői azonban jól látják, hogy a további késlekedés a nö­vénytermesztés holnapi eredményeit kockáztatná. Tavaly 2,8 milliós nyere­séget hozott a gazdaság ci- pőfelsőrészgyártó üzeme. Ez arra biztat, hogy bővítsék tevékenységüket. Ha a már megkezdett tárgyalások eredménnyel járnak, külföl­di megrendelők számára is készítenek talpakat a mer­nyei asszonyok. összességében a gazdaság fejlesztéseinek célja az, hogy a tavaly elért példát­lan sikerüket az időjárás ki­vételes kegye nélkül is megismételhessék. költségek, az eredményesség biztonságosabbá vált. Tel­jesítette bevételi tervét az állattenyésztési ágazat, de az összefüggések, a fajlagos mutatók arra engednek kö­vetkeztetni, itt is van még tartalék jócskán. Nagyot lendítettek a gazdálkodáson a melléküzemágaik, a jó kedvvel végzett foglalkozta­tás mellett alapot adtak az újratermelés biztonságához is, mint ahogy az egész kö­zösség érdekét szolgálta a föl lendülő háztáji termelés. Egy év alatt hetvenhét szá­zalékkal nőtt a szövetkezeten keresztül értékesített ház­táji forgalom és ez év ele­jére meghaladta a tizenkét- mARió forintot. Az elnök azt mondta, a következő év feladatai már a kertek alatt vannak, s ezek elvégzése nem kevesebb erő­feszítést 'kiván, mint amit eddig kellett tenni a kátyú­ba ragadt szekér kimozdítá­sáért. Mert a veszteségből a nyereséghez nem volt köny- nyű az út. — A szövetke­zethez tartozó községek kül­ső arculata — hangzott el az egyik felszólalásban — mutatja azt a változást, amely itt történt. És ezt az is látja, aki idegenként ke­resztülutazik. Aki nem hall­gatja végig a zárszámadó közgyűlést, nem nézi meg a közelmúlt történetének ki­állítását. És nem találkozik azzal a tizenhárom, most nyugdíjba vonuló emberrel, aki a közgyűlésen nemcsak pénzjutalmat, hanem piros dobozban iparművész ter­vezte bronzplakettet is ka­pott Mindössze három szó felirattal: „Tisztelet az évek­nek”. Az egyik ilyen plakett tu­lajdonosa mellettem ült. „Nagyon szép — mondtam neki —; gratulálok!” Leír­hatatlan, ahogy bólintott, kézbe fogta a dobozt Volt ebben egy kis szelíd mosoly, egy kis elégedettség, maga- biztosság, még talán az is: rászolgáltam. Talán egyszerre néztünk az előttünk levő feliratra. Csak egy mondat a termelő­szövetkezetek negyedik kongresszusáról: „Van mi­ért új módon dolgozni és gazdálkodni.” Külföldön is példa A Kaposvári Szarvasmar­ha-tenyésztő Közös Vállalat tavaly már 145 gazdaság 56 ezer tehenére és annak sza­porulatára kiterjedően vé­gezte rendszerszervezői te­vékenységét. Szolgáltatásai­kat még címszavakban sem lehetne fölsorolni e tudósí­tásban. Hogy e sokrétű mun­kát eredményesen végezték, az számok nélkül is kide­rül a vállalat minap tartott „zárszámadó” igazgató ta­nácsi ülésén. A gazdaságok a rendsze­rektől egyre keményebben követelik meg a mérhető hasznot hozó konkrét mun­kát. Ahol gond, hiányosság van, ott rendszerint parázs vita jellemzi az évi mun­kát összegző tanácskozáso­kat. Dicsérettel ért föl, hogy a KSZKV vezetőinek beszá­molóját derűs csend követ­te. Sikerük nyitja minde­nekelőtt az. hogy összhan­got teremtettek a korszerű­ség és ésszerűség között. Bebizonyították, hogy a leg­magasabb biológiai értékű fajták, a világszínvonalú technológiák jól megférnek a beruházást nem vagy alig igénylő megoldásokkal. Si­került a szarvasmarha-te­nyésztés mai közgazdasági feltételei között is megtalál­ni az eredményesség útját. A rendszer átlagában ta­valy 203 literrel emelkedett az egy tehénre jutó tejter­melés, és elérte a 4103 li­tert. Javult a husmarhatar­tás eredményessége is. Nem titkolták viszont, hogy a mutatós átlagszamok mögött mindannyiszor nagy a szó­ródás, nem egy esetben több száz literes különbségek is varrnak az azonos feltételek közt termelő üzemek között. Az egy liter tej előállításá­hoz fölhasznált 37 deka­gramm abrak kedvező mu­tató, de ugyancsak „átlag”. Szót érdemel, hogy a ko­rábbi 39 helyett tavaly már 66 gazdaság hasznosította az energiatakarékos takar­nia nyeiőállí tás i módszere­ket. 27 ezer hektárra nőtt rendszerbe tartozó nagy ho­zamú gyepterület Az or­szágban egyedülálló s min­demé kiterjedő állategész­ségügyi szolgáltatásaikat külföldön is példaként em­lítik. A húsmarhatartásban egyetlen fillért sem szabad beruházásra költeni — vall­ják a rendszer szakirányi- tód, s közben számítógépijei dolgozzák ki e „primitív” módon tartott állományok szapjorodásbiológiai opti­mumát Alighanem ez a mai követelményekhez iga­zodó szemléletmód a titka a rendszer rendkívül dina­mikus fejlődésének. Szol­gáltatásaik idei tervezett árbevétele csaknem kétsze­rese az 1981-es ténynek. A tavalyi jó eredmények új kezdeményezések felté­teleit teremtették meg. Ezek közül kettő különösen fi­gyelemre méltó. Külkereske­delmi társaságot kívánnak létrehozni az export növelé­se érdekében. Ez 1934-től várhatóan önálló expjortjog- gal értékesítene külföldöm tenyészállatokat, takarmány- premixeket, spjermát, és arra ezeknél is jobban kamato­zik: szellemi javakat, tartá­si és takarmányozási tech­nológiákat. Az eddigieknél olcsóbb és jobb takarmányokkal kí­vánja ellátni a gazdaságo­kat az a most alakuló gaz­dasági társulás, melynek rendszerek, vállalatok és gazdaságok mellett a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola új kutatásfejlesztési egyesü­lése is tagja. Fontos hír az is, hopv a KSZKV április­tól 40 százalékkal mérsékli alapszolgáltatásai diját. A speciális szolgáltatásokért plédig az üzemek egyedi megállapodás alapján fizet­nek majd a munka tényle­ges eredményének arányá­ban. A rendszer tehát ön­maga számára dolgozott ki szigorúbb a partnergazda­ságoknak előnyösebb érde­keltségi feltételeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom