Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
1 vértanúk emlékezete testvéreit üdvözölte a nemzeti függetlenségért küzdőkben. A reakció nemzetközi szövetsége éppen ezért egyesült Kossuth Magyarországa ellen. És a másik oldalon: ezért sereglettek a haladás hívei a( magyar szabadságharc lobogója alá szerte Európából, ezért állt át néhány tisztán látó cári tiszt a forradalom elnyomására küldött hadseregből a forradalom védelmére. És méltatlan sors jutott az aradi véftant^nak később is. amikor már ápolták emléküket. A kiegyezés utáni Habsburg-időkben és a Hor- thy-korszakban hazafias frázis puffogtatás, folyt 1849. október ti-a minden évfordulóján, feledtetni akarván ázt a történelmi igazságot, hogy a nemzeti •- függetlenség és a haladás nemzetközisége szorosan összetartozik. Nem sikerült, nem sikerülhetett. A nép — ha legendákkal, a* történelmi tényeket talán nem mindenben pontosan fedve is — megőrizte szívében a mártírok igazi emlékezetét. S amikor ismét idegen elnyomás fenyegette, az országot, amelyet már mások érdekeiért háborúba vittek, éppen 1941. október 6-án zajlott le az első tüntetés az ország fasizálódása, a náci szövetség ellen. Az új küzdelem harcosai emlékeztek a forradalom és a szabadságharc mártírjaira. 1848 49 valóságos ‘ tanúságára emlékeztettek. Vajha többen megfő-' gadták volna ezt a figyelmeztetést: az országnak nem kellett volna olyan szörnyű árat fizetnie azért, amiért eleink is küzdöttek — a haladás, a szilárd függetlenség útjára jutásért. Az aradi tizenhármak, a nemzet szabadságáért és függetlenségükért életüket feláldozott valamennyi hős emléke egy nemzet lelkében él. Égnek a, jelképes lángok. És mintha egy nemzet fohászát fejezte volna ki Damjanich Jánosnak az utolsó éjszakán papírra vetett es az utókorra maradt gyönyörű imája: „Oltalmazd meg. Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől!... Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot !” F. I. Somogyi termékbemutató Pécsett Új szín a kéf megye kapcsolataiban Tegnap délelőtt somogyi kiállítás és vásár kezdődött Pécsett. A Centrum Áruház rendezte a tájnapokat. A pécsi fegyveres erők klubjában 7 somogyi cég árubemutatóját tekinthetik meg az érdeklődők, és a közeli áruházban meg is lehet vásárolni ezeket a cikkeket. Négy szövetkezet és a Kaposvári Ruhagyár képviseli a ruhaipart, rajtuk kívül a fazekas háziipari szövetkezet és a húskombinát termékei szerepeinek a kiállításon. A legtöbb holmit a ruhagyár mutatja be; férfiaknak, nőknek és gyerekeknek való öszi-téli öltozekeaet vittek a „tarlatra”. A Kapos szövetkezet kötöttárukat, a Dráva bőrből készült cikkeket, a Napsugár női szövetkabato- kat, a Lady szövetkezet pedig gyerekeknek való dzsekiket es anoiiákokat állított ki. A somogyi tájnapok rövid megnyitó ünnepségen Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője szólt a két megye kapcsolatainak erősödéséről, kiemelve, hogy Somogy és Baranya együttműködésében az effajta bemutatkozás új színfoltot jelent. A megyékről szóló rövid ismertetőt követően azt is elmondta: remélhető, hogy a mostani bemutatkozást az üzleti forgalom növekedése követi majd. ' / Honfi J'iborné, a Centrum Áruházak vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy cégük három éve foglalkozik tájnapok szervezésevei. Kezdetben az volt a céljuk, hogy új termékeket keressenek, új termelőket kutassanak föl. Kezdeményezésük bevált, s üzleti módszereik között egyre nagyobb rangot kapnak az ilyen bemutatók. Mindenütt van az országban Centrum Áruház, kiveve Somogy és Tolna megyét. Ez némiképp gátolta a kapcsolatok fölvételét, ám most „megtört” a jég, s remélhetőleg ezután gyorsan bővül a kapcsolatrendszer. A kiállítás eléggé sok érdeklődőt vonzott. Miután megnéztük, az áruházba is bekukkantottunk, és megállapíthattuk, hogy a rendezők szándéka megegyezett a vásárlók érdeklődésével; nemcsak nézelődők akadtak a bemutatón, hanem keresték is az emberek a kiállított árukat a boltban. Országszerte vetik a búzát Országszerte megkezdődött a búza vetése. A gazdaságok arra törekszenek, hogy lehetőleg október 5. és 25. között földbe kerüljön a kenyérnek való zöme, a tapasztalatok szerint ugyanis az ebben az időben elvetett mag adja a legnagyobb termést. A hűvösre, nedvesre fordult időjárás ellenére teljes erővel dolgoznak a vetőgépek, mégpedig szinte kivétel nélkül nyújtott műszakban, sőt számos mező- gazdasági üzemben — megteremtve az éjszakai munka személyi és technikai feltételeit — éjjel is vetnek. A vetést sürgeti az a tapasztalati tényen alapuló megfigyelés, hogy ősszel a hosz- szabb csapadékmentes periódust mindig esős időszak követi, s a szeptember — mint emlékezetes — szokatlanul száraz volt. Az elmúlt negyven nap időjárása mindenesetre rendkívüli módon kedvezett a szántóföldi munkáknak. A nyárias melegben meggyorsult a termények érése és a száraz időben teljes kapacitással tudtak dolgozni a betakarító gépek, ennek köszönhetően általában egy héttel előbbre tart a termesgyűjtés, mint más években ilyenkor. Kedvezően alakult a betakarítás költsége is. A városrendezés első lépései „Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert 'gyökerestől irtom ki a gazt. . . Utasításaim nincsenek, de teljhatalmam van, korlátlanul rendelkezhetem a király nevében” — írta 18^9. augusztus 24-én Aradról báró Julius von Havnau, az osztrák hadsereg főparancsnoka. Magyarország és Erdélv korlátlan hatalommal felruhá-' zott katonai és polgári kormányzója bizalmasának, Karl von Schönhals császári és királyi altábornagvnak. Ugyanebben a levelében már élt is büszkélkedhetett első áldozatával: „Ezzel a szörnyű példával tartozom a hadseregnek és a világnak elrettentő például, tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakasztattam egy Aufíen- berg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzu- chelli ezredben, aztán ezredes és Kossuth segédtisztje”. És: „Kiss, Leiningen, Poel- tenberg, Vécsey stb. is követni fogja, mihelyt megérkezt^. Az eljárás a lehető legrövidebb lesz. megállapítjuk az illetőről, hogy tisztként szolgait nálunk, es fegyveres szolgálatot teljesített a lázadó hadseregben”. Valóban rövid volt az eljárás. Az első vértanút, akit magyar nevén. Ormai Norbert vadászezredesként tart számon a történelem, követték a többiek, számszer i n t tizenhármán, akiket 1849. október fi-^n az aradi sáncon végeztetett ki a vérszomjas osztrák tábornok. Ugyanaznap Pesten, az Újépület előtt ölték meg az öngyilkosságot megkísérlő Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Az aradi tizenháromról szoktunk szólni az elbukott 1848- as forradalom és szabadság- harc vértanúit említve, de ennél jóval nagyobb a számuk. Hiszen október 25-én Haynau agyonlövette Kazinczy Lajos ezredesü 1850- ben január 19-én kivegeztet- te Hauk Lajos alezredest., 1850. február 7-én a halál megváltotta szenvedéseitől Lenkey János tábornokot, akit Haynay szintén halálra szánt. De kivégzőosztag golyójától találva vagy a hóhér kötelén végezték még mások is; ismerjük Csányi László, Jeszenák János, a lengyel Mieczyslaw Woro- niecki ezredes, Csernus Manó, Perénvi Zsi gmond és Szacsvay Imre tragikus sorsát. Egy krónikás összesen száztizennégy kivégzést regisztrált: negyvenkilencen kötél, hatvanötén golyó által végezték életüket. Hay- nau így irtotta a „gazt”, gyilkoltatta azokat a férfiakat, akiknek emlékét az idő múlásával egyre nagyobb tisztelettel és kegyelettel őrzi a nemzet, amelynek forradalmi érzületeit a schwarzgelb terror nem tudta megtörni, s amely két újabb levert forradalom, 1918/19 után immáron egy győztes forradalmi átalakulás utáni korszakban él. Haynau bár megölethette azokat. akiket hatalmaiba kerített, mégis végzetesen tévedett, amikor azzal hencegett: „A magyarok háromszáz év óta mindig lazadók, csaknem valamennyi Habsburg király idején törtek ki forradalmak. Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem. hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak”. És Haynau nemcsak a magyar nemzetet kívánta elrettenteni. Hiszen a magyar eseményeket nagy figyelemmel és rokonszenvvel követték szerte Európában. Heine, Marx, Engels éppúgy, mint a korszak sok más nagyszerű gondolkodója, s az utcák népe, amely bar csak töredékesen értesülhetett a magyarok harcáról, ösztönösen Számos tényezőtől függ, hogy miiyen lesz egy település néhány évtized múlva, mennyire tekintik kellemes otthonuknak a lakói. Meghatározó szerepet játszik a tervszerűség, amelynek érvényesülését a rendezési tervek szolgálják, Ezek tartalmazzák a fejlesztés irányát, jellegét, a követendő városképét, és flygelem- be veszik a célszerűségi és esztétikai követelményeket. Megyénk városainak e fejlesztési dokumentumait eddig a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet készítette. Most első ízben a Somogy megyei Tervező Vállalat kapott megbízást ilyen munkára: Marcali .általános rendezési tervét kell kialakítaniuk. A feladat újszerű, ebből erednek szépségéi es buktatói is. A tervezés Deákvári Dénes kezében összpontosul. Vele beszélgettem e munka követelményeiről. — Mi a tervező első teendője egy ilyen, több évre szoló feladat végrehajtásának megkezdésekor ? — Meg kell ismernie a várost, múltiának, jelenének minden jellemző vonását. Tehát nemcsak kívülről, az épületek, az utcák, illetve a statisztikai adatok tanulmányozása révén, hanem belülről )*, a lelke mélyéig. Ezek után jöhetnek csak a számok, az adatok, a fejlesztési elképzelések. / — Mindez hosszú időt vesz igénybe, és széles körű tájékozódást követeL — Igen. Az első lépés a dokumentumok, a honismereti es egyéb helyi kiadványok átlapozása. Ez azonban nem elegendő. Ahhoz, hogy tisztán álljon előttünk a város társadalmi összetétele. a rétegek mozgása, a gazdasági és szellemi élet főbb jell^nzői, ahhoz, sok emberrel kell beszélgetnünk. így megismerjük a település korábbi életét, történelmi es irodalmi hagyományait, az utcák, a terek kialakulásának körülményeit, a különböző ígenye- ket és a szükségletéket. — Ez azt jelenti, hogy a tervezőnek kissé szociológusnak is kell lennie. — Valóban. A társadalmi mozgások irányának, erejének, s gazdasági folyamatok jellegének tanulmányozása nélkül aligha lehet élő. a változásokhoz alkalmazkodó tervet készíteni, amely jó közérzetet nyújtó, kedvező környezet kialakítását segíti. — Mi okozza a legnagyobb gondot munkájukban? — Egyes középületek sorsának bizonytalansága. Az. hogy mikor nyílik mód átépítésükre, illetve helyettük újak létesítőiére. Állandó gondunk a gazdaságossági megfontolások összehangolása az esztétikai követelményekkel. — Többször hallani, hogy az érvényben lévő rendezési tervek kötöttségéi akadályozzák egyes fejlesztési programok gyors es olcsó megvalósítását. — Szeretnénk, ha tervünket nem érné ilyen vad. Ezért figyelembe vesszük a jelen és a közeli évtizedeik körülményest meghatározó tényezőket. Olyan doícumen- tumot. szeretnénk készíteni, melyet hosszú évek múlva is jól lehet kezelni. Ezért egv- egy terület beepílesére több változatot is kidolgozunk. — Hol tartanak a mu»kában? — Két év múlva kell átadnunk a tervet. Még az elején tartunk. Ismerkedem a várossal, igyekszem szánté valamennyi intézmény es üzem vezetőjével, a politikai és társadalmi szervek képviselőivel tárgyalni, és mennél több. a lakóhelyüket jól ismerő emberrel beszélgetni. Holnap például Boronkára megyek. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a várost ne önmagában vizsgáljuk, hanem vonzás- körzetével. a környező településekkel szerves egységben. Ez egyébként az általános városrendezési terv alapvető követelménye. r. l. Új tanműhely Üj tanműhelyét épített a Barcsi Építőipari Szövetkezetek Közös Vállalata. A fiatalok által végzett sok társadalmi munkával és a MÉM egymillió forintos támogatásával készült villanyszerelő-tanműhelyben Győri Vilmos szakoktató irányításával a tanulók a szakma minden fogását elsajátíthatják. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével a helybeli szakmunkásképző oktatótermei zsúfolttá váltak, így a diákok szakmai tantárgyait is az új tanműhelyben oktatják
