Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

Vitézek csokoládélányokkal Ha nem teszel föl nap­szemüveget, bizony megva­kulsz a kődtől, melyet a ten­gerről fújt a város fölé a saél, s amelyet a felkelő nap sugarai lesznek a legsűrűbb hómezőnél is fényesebbé. Tornáztatnod kell erősen az álomtól összeszűkült szem­héjaidat, nehogy egy gépko­csi kerekei afa ‘kerülj az elénk forgalomban, s közben töröd a fejedet szakadatla­nul, hogy hol kortyolhatnál egyet a közelben a nevezetes Pfis''ka konyakból a sós le­vegőtől alaposan meggyötört torkod üdvére. Végre sikerül, s mire kihozzák a nemes ne­dűt, az ég is olyan valoszí- nütlenül kékké változik, hogy a hollywoodi filmgyár dísz- letíestői valószínűleg mind­örökre a sutba dobnák ecset­jüket, ha látnák. Várna, ismét felocsúdott az éji tetszhalál­ból. Ezrek caplatnak a pél­dásán gondozott parkok sé­tányán át az öbölhöz, s szin­te szédülsz a bábeli nyelvza­vartól; itt német a szó, ott lengyel, , magyar ’ is szép számmal, hébe-hóba angol vagy francia, s a lépten-nyo- mon füledet bizsergető török beszéd rögvest eszedbe jut­tatja: csak egy káprázatosán kék víztömeg választ el Ázsiától, azaz annak is csu­pán a fele. A táj fürkészése közben elismerően gondolsz azokra a milétosziakra, trákokra, ró­maiakra. akik a páratlan ter­mőfölddel áldott szelíd vidé­ket választották hazájukul, megérted a két ősi ellenség, Attila hun király és Theodo­sius bizánci császár gyorsan: keletkezett készségét is a bé­kekötésre. Ott, hol a világ hajdani két ura békejobbot nyújtott egymásnak, a monu­mentális római fürdő .marad­ványai között, most gyerme­kek bújócskáznak. Fiam ámuldozva kérdezi, hogyan lehetséges, hogy az óriási fürdőtermek, a méteres át­mérőjű csatornák kétezer év múltán is épségben fennma­radtak. Tudja már, hogy la­kótelepi otthonunk „szava­tossági” ideje mindössze egy emberöltőnyi. .. A gyermekded futkosás egy múzeumnak berendezett rombolóhajón folytatódik a tengeröböl partján. „Ügy kellett' a pogányoknak” — összegezi véleményét az apró emberke, miután megtudja; ez a hajó süllyesztette el hetven éve a török hadiflotta büszkeségét a Hamidije cir­kálót. A romantikus felhe- vülés azonban múlékönynak bizonyul, szétfoszlatásához nem keli más, csak egy vé­letlen ismeretség egy étterem teraszán — Eszvettel, ézzel a nagyon kedves fiatalember­VÁRNAI KÉPESLAP rel. akinek ősei még Murad szultán hadaival' kerülhettek a Balkán félszigetre, ám ö ■már a Csernomore csapatá­nak balhátvédjeként igyeke­zett dicsőséget szerezni bol­gár hazájának — a Liwer- pool és a Bayern . München ellen is. Erröi a kísérletről azonban nem szívesen nyi­latkozik . . . Inkább kis falu­járól cseveg hosszasan, fele­ségéről. „Természetesen tö­rök lányt vettem el, nemcsak azért, mert szeretem, de Al­lah is így akarta", s a mu­zulmánok istenének nevét megbocsátó mosollyal és fi­nom kézlegyintéssel köti ösz- sze, immár egy új kor gyer­mekeként éreztetve: a ha­gyomány még szent és sért­hetetlen. S a barátság ked­véért rendel még két korsó sört, majd magam is kettőt, miközben föl teszem a „ke- resztkérdést": bort is iszol olykor? Ritkán — feleli ti­tokzatos mosollyal. A Korán előírásai tehát ebből a szem­pontból nem kötelezőek im­már Eszvet számára? Vagy a bor hazájából érkezett ven­dégnek szólt a diplomatikus válasz? Nem tudom . . . Fiam viszont úgy tetszik, feledte a Hamidijét elsüllyesztő rom­bolót. „Minden török ilyen rendes ember”?, — kérdezi . pillanatokkal a búcsúzás után. Ennyi maradt hát az Egri csillagok, A koppányi aga testamentuma hatásá­ból ... A tenger ismét, Botev és Vapcarov imádott tengere. Sirály vijjogás, tűzforró ho­mok a talpad alatt. A helyi rádióadó az Omega együttes új számaiból sugároz össze­állítást: újabb láncszem ab­ban a sorban, mely tegnap­előtt este az . egyik kikötői étteremből kiszűrődő Monti- csárdassal kezdődött és teg­nap egy húszperces Csárdas- királynő-egyveleggel folyta­tódott a váro6 főterén a haditengerészet kitűnő fú­vószenekarénak előadásában. Csokoládélányok kavalkádja homoksárga alapon, sunyi ' pillantások a napszemüveg pajzsa mögül, v miközben ..pokrócszomszédom” lehuny­ja szemét, . . Hajsza a mere­dek sziklák között eltűnt, kagylókra és kövekre vadá­szó fiúcska után, majd „vi­gaszdíjként” kagylóvásárlás a páratlan tengeri akvárium előtt, s szűnni nem akaró szemrehányások. „Látod, a kis bolgár srácoknak megen­gedték a szüleik!” . A Nemzeti Galéria felhívása A Magyar Nemzeti Galé­ria Kondor Béla életművét reprezentáló kiállításra ké­szül. A , Galéria — ha hely hiányában nem is tudja be­mutatni a teljes életművet — vállalkozott a tudomá­nyos értékű életmű-kataló­gus elkészítésére. Ezért kér­nek mindenkit, akinek bir­tokában Kondor Béla alko­tásai vannak: keressék fel a Galéria mai magyar osz­tályát személyesen vagy te­lefonon. Űjabb kárpótlásnakv kell hát következnie: vidámpark a Druzsbán. Várnától kilenc kilométernyire. A hazai épít­kezési szokásokhoz szokott magyar bámulni kénytelen a gyönyörű üdülőhelyen: húsz szálloda, töméntelen étterem es eszpresszó épült fel á ter­mészettel ragyogó összhang­ban, úgy. hogy minden fa, minden tenyérnyi zöldfelület sorsáról külön döntöttek. Egyszer mintha az őserdőben tévelyegnel. másszor — mint a messze .földön híres ven­dégfogadó. a Kolostorkunyhó falai között — szinte várod az olvasójukat morzsolgató szakállas szerzetesek, a fehér fityulájuk alól szemérmesen ki-kipillantgató apácák meg­jelenését. azutan a nyüzsgő, nagyvilági szállodák Európá­jába csöppensz hirtelen. Kap­kodod bizony a fejedet szün­telenül az értékrendszerek, magatartásminták. erkölcsi felfogások e félelmetesen szép találkozási pontján, íz­lelgeted Ke’let egzotikus va­rázsát és Nyugat ésszerű ele­ganciáját. elragadó népmű­vészén termékek egykori funkcióját találgatod egy csi­nos faházban, melynek kapu­ján ez a felirat szökik sze­medbe: Etnográfiai Múzeum, a Szent 'Atanaz tempóm ikonjainak jóvoltából leckét kapsz a pravoszláv hit és a nemzeti függetlenségi harc összefüggéseiről, beleszédülsz az utcán a bolgár és török népviseletek pompájába, majd felpillantasz, a száz esz­tendeje született. Dimitrov hatalmas fényképeit látod, s „bennszülötteket” farmerban., préselt trikóban, amint az antifasiszta ellenállás hősei­nek grandiózus emlékműve előtt róják le kegyeletükét, s az űrhajósok által személye­sen ültetett fácskák előtt. Gagarin fájának tetejéhez már a kikloposznak is nyúj­tózkodnia kellene — Farkas Bertalanénak a csúcsához a bölcsődések is sikeresen ka­paszkodhatnának egyelőre. A világhírű Kőerdő negy­ven-ötvenmillió éves, termé­szet alakította szürrealista Szoboralakjai és a csupa- nyugalom kis állatkert kö­zötti félúton, a szellösen épí­tett Vlagyiszlavovo lakóte­leppel szemközt óriási pusz­taság, mely tizenötezer ke­resztény és kétszerannyi tö­rök katona holttestét borítja. Áhítatos csend az 1444-ben lezajlott csata múzeumában, a húszévesen elpusztult II. Ulászló király szarkofágjá­nál. Hunyadi szobránál, s az öldöklés ereklyéinek végtélen sokasága odabent. A homlok­zaton címereknek jelképként is értelmezhető sora. Pápista lengyelek és magyarok, cseh husziták, bizánci papoktól megkeresztelkedett bolgárok és románok' fogtak itt össze, hogy visszafordulásra kény­szerítsék az Európa meghó­dítására törekvő fenevadat. A várnai éttermekben min­denesetre manapság éppoly ■ sokan fogyasztják a kebabot és az ugyancsak a Boszpo­ruszon túlról származó anizs- pálinkát, mint a borjúhúst és a Plfszkát. Lengyel András Filozófus és nevelő volt 350 éve született John Locke Az európai felvilágosodás egvik legnagyobb alakja, az angol John Locke.. 16:32. augusztus 29-én született a Bristol mellett.) Wrigtonban. Tanulmányait előbb a híres westminsteri 'kollégiumban, majd Oxfordban a Christo- churk Col lege-ban végezte. A kiváló angol gondolko­dó, filozófus és nevélő leg­ismertebb alkotása az Érte­kezés az embert értelemről címmel látott, napvilágot, többszöri átdolgozásban. 1689—1690-ben jelent meg, miután egy belőle készült kivonat francia fordításban már nagy sikert aratott. Az emberi értelemről szó­ló mű különös jelentőségű, hiszen mélyreható lélektani elemzések útján az ismeret- elméletben is a tapasztalat elvét juttatja érvényre, lecke mindjárt értekezése elejen kifejti, hogy gyakor­ta hallgatva barátai metafi­zikai vitatkozásait — ame­lyek rendszerint semmi eredményre sem vezettek — az a gondolata támadt: a fi­lozófusoknak elsősorban az emberi ismeret eredetet kel­lene kutatniuk, mivel jó lenne tudni, meddig terjed az emberi értelem megis- meróképessége, s — egyál­talán — mely jelenségekről szerezhetünk tudomást. Fi­lozófiai rendszerében tehat mindénekelött azt a kérdést kívánta eldönteni, hogy vannak-e velünk született ismereteink, eszméink. Ez­zel foglalkozik az értekezés első kötete, eles kritikával illetve a XVII. századig oly divatos „yelünk. született eszmék” tanát. A szerző szerint minden képzetünk a tapasztalatból szármázik, s ígv sem az elméleti igazsá­gok, sem az erkölcsi elvek nem születhetnek velünk. A mű második köteteben Locke főként az emberi le­lek eredetét és sajátosságait kutatta, a harmadikban a nyelv lényegevei, a negye­dikben pedig a megismerés­sel és a véleményalkotással foglalkozott. Már előbb, 1685-ben név­telenül közzé tette első hí­res értekezését a toleranciá­ról (a vallási türelemről); áz Európa-szerte nagy vi­hart kavart egyházi körök­ben. 1689-ben,— ugyancsak névtelenül — jelent meg tőle két tanulmány a polgá­ri kormányzatról. E tanul­mányokat azóta is az ún. politikai liberalizmus alap­vető müvének tartják. 1693-ban adta ki Locke a Nehány gondolat a nevelés~ röl című munkáját; .ez nem 'csekély hatást gyakorolt az újkori pedagógiai gondolko­dás fejlődésére. Locke kö­Nemzetközi kamarazenei talátkozó előtt fi Budapesti Vetések Kaposváréi; Remek hangversenyt rög­tönzött. tegnap délelőtt a Somogyi Képtárban a Buda­pesti Vonósok együttes — kaposvári tartózkodásának záróakkordjaként. Az alig két hónapja újjáalakult együttes tagjai fiatal zene­tanárok, illetve nagvzeneka- rokban játszanak. Mint kon­certmesterük, Hargitai Géza mondta: ők tizenegyen a Vivaldi Kamarazenekar ha­gyományait folytatják, s el­sősorban preklasszikus mü­vekkel lépnek föl, illetve kortársaink alkotásaival. Ez­úttal Händel a-moll concerto grossója, egy Respighi- és egy Vivaldi-concerto mellett Járdányi Simfoniette című művét adták elő. A két utóbb? aratta a legnagyobb közönségsikert. A kaposvári bemutatkozás mintegy főpróbája volt kö­vetkező szereplésüknek: a jövő hónapban ugyanis Befgrádba utaznak, s föl- léonek a nemzetközi kama­razenei találkozón. Ott mo­dern művet adnak elő. Forműtöm csillaga könyvespolc Nem véletlen, hogy Alek- szandr Mitta, a legeredetibb hangú szovjet filmrendezők egyike karikaturistaként kezdte pályáját. A karikatú­ra esszenciája aZ életbölcse­letnek. s aki bölc.4, az derű­vel képes szemlélni a vele és a másokkal történteket. Mitta filmjei a Katasztrófa földön-égéit kivételével tu­lajdonkeppen mozgó karika­túrák. Már a Csengetnek, nyiss ajtót! sem volt egy­szerűen gyerekfilm; arról a forrásvidékról származott, amelynek legjobb, legkeser- nyésebben mulatságos rep­rezentánsa a Hurrá, nyara­lunk! A Ragyogj, ragyogj, csillagom — Mitta második jelentős alkotása; évente megismétli á Televízió a kö­zépiskolásoknak. Alapmű. Mint ahogy unikum a Péter car és a szerecsen is, amely­ben Mitta alighanem föl­használta a cseh Karel Ze­man Verne-adaptacióinak eredményeit is ;• filmtrükköt és „valóságot” ötvöz úgy, hogy a néző egységesnek látja a filmstílusL A Ragyogj, ragyogj, csil­lagom irodalmi forgatóköny­vét most kisregényként ad­ta közre a Magvető , kiadó Rab Zsuzsa kitűnő fordítá­sában a rare sorozatban. (Csak reménykedhetünk, hogy végre akadt egy kia­dó, amely fölkarolja ezeket az irodalmi lag is értékes for­gatókönyveket, és közkincs- csé teszi!) Mitta—Dunszkij— Frid — ez a szerzőhármas; a kisregény-forgatókönyv pedig azt bizonyítja, ha a rendező kezdettől részt vesz az alapmű megalkotásában, akkor a film nem sokkal tér el a forgatókönyvtől. Ez akár tanulság fc lehet. vetette, hogy a pedagógusok a tanulókat mindenekelőtt öntevékenységre neveljék, tanítsák őket játszva tanul­ni. fejlesszék testi erejüket, ügyességüket, de mindenkor vegyék figyelembe a növen­dékek egyéni és életkori sa­játosságait. Allamelmeletében Locke messze megelőzte kortársait. Mint az alkotmányos mo­narchia elvenek kidolgozója ö választotta szét elsőként a politikai es az egyházi ha­talmat. ő fejtette ki a kép­viseleti rendszer alapvoná­sait. A halás utókor lóként azért ertekeli nagyra John Locke életművét, mivel a XVIII. századi európai fel­világosodás szinte minden vezéreszméje az ó munkaé ban öltött testet először A francia és a német felvilá­gosodás legkiválóbb alakjai méltán tartottak nagy előd­jüknek. V. M. L. A Ragyogj, ragyogj, csilla­gom hőse úgy­nevezett szín­házi ember, aki a forradalom­mal párhuza­mosan a szín­házat kívánja forradalmasí­tani. Nem hin­ném, hogy For­műtöm zseniá­lis rendezői- színész. De olyan ember, akit a vihar he­ve megper­zselt, s ettől maga is tűzbe jött. Forműtöm színházi forra­dalmának szín­helye egy orosz kisváros, ame­lyet szinte szél­kakasként pör­get a ( polgár­háború; hol vö­rösbe, hol fe­hérbe, hol zöldbe öltözik, attól függően, hogy a forra­dalmárok. a vrangelis- ták. vagy a zavaros helyze­tet kihasználó banditák bir­tokolják-e. Emiatt aztán Forműtöm polgártárs szín­házi forradalma nagyonis esetleges. (Forműtöm — a Forradalom Művészete a Tö­megeknek nevű egyszemé­lyes mozgalom rövidítése.) Kistinó. a lovát kereső bak­fis nem is tudja kiejteni a szót, így hát „gazdáját” pél­dás tisztelettel csak Főtu­mornak emlegeti. Forműtöm a Szent Johan­na populáris és forradalmi változatának bemutatójára készül. Mint Jézus a kőtá­rokat úgy űzi ki a művésze­tek templomából — egy paj­taszerű „kultúrházból” — a konformista mozist, aki né­mafilmjét mindig a megfe­lelő • uralomhelyzethez iga­zítja kísérőszöveggel. Ez a sosem volt, mégis valóságos Városka tulajdonképpen a polgárháború eseményeinek olyan színhelye, amelyben minden fordulat végbemegy; talpalatnyi helyszíné az ese­ményeknek — lombik. A gyors változásoknak esik ál­dozatul a színházi forrada­lom. Pedig Forműtöm mellé olyan valóban zseniális naiv festő csatlakozik, mint av ha­lódó fa zöld almait érettre pingáló Fegya piktor. Közös jeleneteikben emelkedik a film olyan szürrealista ma­gasságokba, mint a kitűnő lengje! szerző. Tadeusz No­wak két regénye, a Ha ki­rály leszel, ha bakó leszel es az Ördögfiak. Humorral szemlélni a tra­gikus történést csak az utód képes; alighanem ez volt az első ilyen típusú szovjet mű. (Ahogy a magyar filmművé­szetben A tizedes meg a töb­biek a háborúról . . .) Ebben rejlik a kisregény es a belő­le készült film ha tárna is. Mitta és szerzőtársai egy — néhány ívnyi — műben si­kerrel ábrázolták bonyolult­ságában azt a kort. Igazi em­bereket állítanak elénk, nem plákátfigurákat harsány jel­szavakkal. Lám, Forműtöm is megalkuszik, s a fehér tisztek szája íze szerinti re- vűt rendez. .. De amikor ál­dozatra van szükség, egy percig sem habozik: az elő­adást támadásra felhasználó zöldekre ráhúzza a vizes le­pedőt — akarom írni: a kor- tinát. Ahogy Nemes Károly a filmről megállapította: „olyan mű született, amely a művé­szet és a forradalom egysé­géről beszélt anélkül, hogv leegyszerűsítette volna ezt. az összefüggést. S ez a mozza­nat — a leegyszerűsítés hiá­nya — különösen fontos ak­kor. amikor a szovjet művé­szetben — a szovjet filmmű­vészetben is — újra számta­lan illusztratív, tételesen és külsőségesen forradalmi szel­lemű mű jelent meg.” A szerzőhárm ásnák még az olyan „tipikus” árulókat is sikerült emberré formálni, mint a két arcú Ohrim. For­műtöm krédója ugyanis a mára is érvényes: „A forra­dalom . belső szabadságot adott nekem. Az a művészet, amelyről egész életemben ál­modtam. most vált lehető­vé ... Sőt szükségessé!!’ A filmben ez a garabonciás művész meghal. A könyvben — s talán ez a szívünk sze­rinti változat — rendezőként, színészként átéli a halált, sőt pompás jeleneteket alkot be­lőle: de túléli ... Az ekhós szekér halad tovább vele, a legendák világába. L. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom