Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
A MAGYAR MÁRTÍROK 50 vagon gyümölcs exportra Szedés, válogatás, sm • i '■ I Sr A lexikon meghatározása szerint a mártír, a vértanú valamilyen eszmébe vetett hitért kínozta- tást, halált szenvedő ember. Eredetileg az ókori Rómában keresztény hitük mellett vérükkel, azaz életükkel tanúskodó áldozatokat nevezték így, később a fogaimat kiterjesztették a politikai véleményükért, meggyőződésükért az üldözést, a halált vállalókra. A társadalmi haladás érdekében elszenvedett halál esetében különösen méltányolni kell az egyéni helytállást, a meggyőződés melletti kitartást (az igazán rossz ügyek hívei ritkán mutatnak ilyen bátorságot). Természetes, hogy a „jó ügyek’’ mártírjai általános tisztelet tárgyává válnak, példaképpé, már csak azért is, mert a későbbi események 4nintegy igazolják, bizonyítják, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. A politikai mártíromság tipikusan újkori, modern jelenség, mert korábban a vallási ideológia uralkodó helyzete következtében a társadalmi mozgalmak általában vallási köntösben jelentkeztek, így a mártírsors az egyes vallásos irányzatok harcai közepette jutott osztályrészül keresztény hitté- irítőknek, más hitek követői- , nek, eretnekeknek, protes- • tánsoknak, ellenreformátoroknak, szabadgondolko- dóknak. Magyarországon a Habsburg-ellenes rendi, függetlenségi törekvéseknek és ezekhez kapcsolódva az erőszakos ellenreformációval szembeni ellenállásnak nemcsak fegyveres harcosai, hősei voltak- A hitükért gályára küldött prédikátorok, az ok nélkül bebörtönzött^: és vagyonukból kiforga toltak, a Sárospatakról elüldözött tanárok és diákok, a Caraffa vértörvényszékén az önkénynek meg nem hódoló eperjesi kínba Iáit szenvedettek már politikai meggyőződésüket tudatosan vállaló mártírok. Történelmünkben az első egyértelműen világi és világnézeti mártírok az 1795- ben kivégzett magyar jakobinusok voltak. Az 1848— 49-es szabadságharc leverése után alaposan megnövekedett a vértanúságukkal nemzeti pantheonunkban jogot nyertek száma: a politikai és katonai tevékenyTakarékosság — gondtalanabb élet. Ezzel a jelmondattal indult tavaly első alkalommal a takarékossági hónap, melynek akkor Somogybán Boglárlelle volt a központja. Az idén a megyei megemlékezés színhelye Nagyatád lesz, ahol a Gábor Andor Művelődési Ház október 24-én a takarékosság jegyében zajló egész napos rendezvénysorozatnak ad helyet. Az MHSZ megyei szervezetének repülő- és autómodellező „produkcióját” a rádióamatőrök bemutatója követi majd. A nagyatádi városi KISZ-bizottság és a takarékpénztár közös rendezésében a város üzemi KISZ- alapszervezetei vetélkednek a takarékosságról, Atád történetéről, irodalomról, történelemről. A versengést sportjátékok színesítik. Ezen a napon harcászati eszközökkel is megismerkedhetnek a város lakói. Október 20-tól öt napon át látogathatják az érdeklődők azt a kiállítást a művelődési házban, amelyen az OTP, a takarékszövetkezetek és a posta ügyes kezű dolgozóinak kézimunkáit, fafaragásait mutatják be. Az októberi rendezvénysorozat érdekessége a betéttombola lesz: azok, akik Nagyatádon a takarékpénztárban és -szövetkezetben vagy a postánál október i — 23. között legalább egy darab ötezer forint értékű takarékbetétkönyvet, gepK.ységükért kivégzettek száma meghaladta a százötvenet, az aradi tizenhárom (helyesebben tizenöt) csak szimbóluma, megtestesítője valamennyi üknek, ők az önkény tombolásának szobor nélkül is állandóan szemünk előtt levő mementói. Százharmi bekét év távlatából sem lezárt, elfeledés- re való ügy az 1849-es mártírok sorsa. Abból a sok gondolatból és kérdésből, ami velük kapcsolatban ma fölmerülhet bennünk, ragadjunk ki egyet: szükség volt-e áldozatukra, volt-e értelme haláluknak, a nemzet, az emberiség számára? Szabadságharcunk minden heroizmusa, minden jogossága, . ritka tisztasága ellenére sem volt híján a katonai és politikai hibáknak, az emberi gyöngeségeknek. Egy sor kérdésben hiányzott az egység, s nemcsak az éppen aktuális feladatok tekintetében nem volt meg mindig a szükséges egyetértés, de a harc célját illetőleg sem. Mindez persze többé- kevésbé törvényszerű. így van ez minden hasonló mozgalomban. De a végső vereség és az azt követő terror megteremtette azt az egységet, amit a győzelmek és a közbülső vereségek csak bomlasztottak. A megaláztatás fájdalmában és a jogos fölháborodásban ismét találkozott az egész nemzet, sőt jórészt az egész ország, mert a magyarokkal szemben bizalmatlan vagy éppen ellenséges nemzetiségi irányzatok személyükben tisztességes követői sem üdvözölték a terrort A magyarok harcát bizonytalankodva, lelkesedés és kétely között hányódva figyelő külföldi közvéleményt is a méltósággal viselt vereség és az egyértelműen igazságtalan bosszú látványa állította mellénk, s tette általánosan tisztemé a magyar nevet. Az aradi és a többi magyar- országi vértanúk a legtöbbet mégis magának a magyar nemzetnek adtak, ide értve a késői generációkat is. Minden népnek, a nemzetté válás stádiumában levőknek pedig különösen, szüksége van a nagy közös élményekre, mondjuk: a maga nagy francia forradalmára. A szabadságharcunk jelentette nemzeti élményt éppen Arad tette olyan maradandóvá. Az 1849-ben kivégzetesmyeremény-betétkönyvet, nyereménybetétkönyvet vagy takaréklevelet váltanak, egy tombolát kapnak, ‘s a 24-i ünnepség keretében a tombolajegyekre öt darab, egyenként ezer forintos nyereménybetétkönyvet sorsolnak ki. A nagyatádi takarékossági ünnepségen — melyet a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a helyi KISZ-bizottság, a konzervgyár és a Dél-somogyi Állami gazdaság közösen szervez — az Országos Takarékpénztári Központ képviselője jutalmat ad át a nagyatádi óvodák KISZ- alapszervezetének és a konzervgyár forgácsoló brigádjának. ök ugyanis élen jártak a takarékossági mozgalomban; a forgácsoló brigád például évente közel hatvanezer forintos anyagmegtakarítást ért el. A megyei rendezvény egyik kiemelkedő eseménye Kaposváron lesz október 8- án. A Pécsi Postaigazgatóság által a postai dolgozóknak szervezett vetélkedőnek ad helyet azon a napon a megyeszékhely. A hónap utolsó napján, a takarékosság világnapján ünnepi műszakokat tartanak Somogy pénzintézményeiben. Az OTP-fiókok mellett működő tíz társadalmi tanácsadó testület pedig ünnepi üléseket tart októberben, a „Takarékosság — gondtalanabb eset” jegyeben. tek, a hosszú várfogságra, jó esetben kényszerbesoro- zásra ítéltek vállalták múltjukat, tetteiket, nem tagadtak meg az őket a vesztőhelyre vagy a hosszú nyomorúságba juttató eszméket. Mindehhez erőt csak eszméik tisztasága, az ügyük jogosságába vetett hit adhatott, s ugyanez adott erőt honfitársaiknak is a következő nehéz évek átvészeléséhez. Az életért, az elveszett évekért az egyénnek kárpótlás nem adható, a családtagoknak sem az elszenvedett fájdalomért, de már a kortársak is érezték, egyértelmű lett, hogy a súlyos, de vállalt áldozat nemcsak morális tett volt, erkölcsi példa, de történelmi erőforrássá is vált — nemcsak évekre, de évtizedekre, sőt remélhetőleg évszázadokra. Mai világunkban a humanizmus, a társadalmi igazságosság eszméit jóval szélesebb körben osztják, vallják, mint a múlt század derekán, s így talán kevesebb hősi tettre van szükség. Ugyanakkor a kényelmesebbé, jobbá, könnyebbé vált élet elhalványítja annak a tudatát, hogy az élethez hozzátartozik az állandó erőfeszítés, az áldozatvállalás. Nemcsak önmagunkért, családunkért, de társadalmunkért is kell vállalnunk a jobbítás, a tökéletesítés árát. Szerencsére ritkák azok a helyzetek, amikor egy közösség, egy nemzet érdekében vállalni kell a legnagyobb áldozatot, az ifjú nemzedék vagy a legjobbak életének a fölkínálását. B izonyára igaz az * közismert tétel, hogy nem az a nép szerencsétlen, amelynek nincsenek hősei, hanem amelyeknek hősökre van szüksége. De legalább annyira szerencsétlen az a nép, amelyik szükség esetén nem képes az áldozatokra, nem tud hősöket adni. Ilyen szempontból nézve a magyar nemzet Mohácsokban, mártírokban gazdag történelme nem is tűnik olyan balszerencsésnek. J. G. Az ember különösen ha fiatal es a szebbik nemhez tartozik, él-hai a divatos öl- tösteödésért. Munkásszállásokon megfigyelhető, hogy a kis fizetésű lányok olykor másra sem gyűjtenek, mint egy-egy „menő” ruhadarabra, amely rangot jelent a társaságban. A pénz többnyire könnyebben jón össze, másít az áhított öltözék. A legújabb divathullámok ugyanis inkább a turistautak csatornáin át jutnak el hozzánk, semmint a hazai kereskedelemén. Persze távolról sem csak a kereskedők hibáztathatok. A magyar ipart általában a góliát méretű egységek jellemzik, s nem kivétel ez alól a konfekcióipar, a kö- töttéruipar, sőt, a cipőipar sem. A nagyüzemek meglehetősen lomhán követik az igényeket, inkább arra törekszenek, hogy minél nagyobb szériákat gyártsanak. Számukra ez a kifizetődőbb, és ez a biztonságosabb is. Nagy sorozatban pedig el sem lehetne ad ni * például a répanadrágot, amit igazán kevesen viselhetnek: csupán azok, akik egyszerre merészek, karcsúak és nagyon fiatalok. • Bár a divat minden iparilag fejlett országban nagy üzlet, a legújabb kreációk Párizsban és Londonban sem az áruházak fogasain jelennek sm« eíosaar. Hanem hol ? A mosolygós, piros almák útrakészen várakoznak a Bárdibükki Állami Gazdaság gyümölcsösében. Eddig már száznegyven vagonnal szedtek le a gazdaság dolgozói, valamint az általános- és középiskolások, de ez nem a teljes mennyiség: még negyven vagonnyit a legrövidebb időn belül le kell szedni és el kell szállítani. A sok eső nem kedvezett az almaszüretnek. Ahogy Borsos István üzemvezető elmondta, a csapadékos napok húsz vagon kiesést jelentettek, melyet most teljes „erőbedobással” pótolnak. Ebben segítségükre , vannak a kaposmérői, a to- ponári általános iskola tanulói, a ladi erdészet dolgozói, és — ha végeztek a paprikaszedéssel — jönnek a kaposmérői kertészet munkásai is. A múlt évhez képest jobbak az eredmények: tavaly október végén tarTermészetesen a butikokban, a kis divatáruüzletekben. És tegyük hozzá — csillagászati árakon. No, nem is az kéne nekünk, ami ott látható, és ami itt megfizethetetlen. Beérjük mi azzal, ami egyszerre viselhetőnek is és tartós divatnak is bizonyul. Ezt azonban már, úgy tetszik, megcélozhatjuk, sőt: meg is vehetjük. Erre a derülátó megállapításra az ad okot, hogy a divatszakmában megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak a kistermelők. és áruik forgalmazói, a butikok. Nem. vagy legalábbis nemcsak azokra a maszekokra gondolok, akik — visszaélve divatéhségünkkel — silány minőségű ruhaneműt kínálnak borsos áron valamelyik belvárosi ház udvari üzlethelyiségében, a villogó fényreklámok alatt. Inkább gondolok azokra a vállalkozó szellemű kereskedőkre, — akik — az új rendelet értelmében — bérbe vettek egy-egy állami üzletet, vagy valamelyik kiskereskedelmi vállalattal, szövetkezettel szerződve vezetik annak a cégére alatta boltot. Másként, mint eddig, más árut kínálva. Nekik, akik szerződésben vagy bérletben vezetnek divatáruüzletet^ több a lehetőségük, mint a hagyományos rendszerű bo&ofc veaetowaek. Ontottak ott a szedésben, mint most az idén. A kiskorpádi hűtőházba hetven vagon álma kerül majd, melyből már ötvennyolc vagonnal szállítottak oda. Télen a hűtőházból a gyümölcs felét exportálják, a 'többit a konzervipar dolgozza fel. A negyvenöt vagon közvetlenül értékesített almából harminc vagonnal a csehszlovákiai Ostrava hűtőházába szállítottak. A termőhelyről huszonöt tonna friss gyümölcsöt az NDK-ba exportáltak a napokban. Ugyancsak további huszonöt tonna almát szállítanak Csehszlovákiába. Ä Zöldért böhönyei pincéjébe tizenkét és fél vagon alma került, további három vagonnal vittek a budapesti Zöldért- boltokba. Az állami gazdaság nyolcmillió forint értékű almaválogatót vásárolt a Kapós- géptől, mely a próbaüzem tapasztalatai szerint megnan vásárolnak árut, ahonnan akarnak, akár a magánkisiparostól, akár valamelyik ktsz-től rendelnek, szabályosan járnak el. És mivel a kockázatot maguk vállalják, alaposan meggondolják, hogy mit szerezzenek be. Csakis olyan árut, amelynek piaca, vásárlóközönsége van. Aligha véletlen, bogy a sok ezer meghirdetett, szerződésbe vagy bérletbe adandó üzlet közül a legkelendőbbek — nem számítva a vendéglátóhelyeket — a divatáruboltok. Ezekre licitálnak a legtöbben, mert látják bennük az üzleti lehetőséget. Itt vannak azután a Módi butikok, a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat hasonló jellegű, de szerényebb választékú üzletei, amelyek hagyományos rendszerben működnek. És a közelmúltban, megjelent a versenytárs-hálózat: a Skála-Coop beharangozta az „S-modell” üzleteket. Meg is nyílót* már közülük négyet Budapesten es egyet Dunaújvárosban. A reklámkampány meghozta a hatását: a nyitás utáni első napokban akkora volt a vásárlók érdeklődése hogy hosszú sorokban a2 utcán várakoztak a bejutásra. Hogyne, hiszen a Skála- Coap azt ígérte, bcrt&jwban gyorsítja és jelentős mértékben megkönnyíti a szedést követő munkálatokat. A gyümölcsös területén új utak épülnek, megszűnik a sár, amely minden évben komoly gondot okozott a szedőknek és a szállítóknak. Szaporább lesz a rakodás is 3 s a tartályládák hibásodása,- törése már eddig is jelentős mértékben csökkent. Az alma mellett még tíu zenöt vagon téli körte vár szedésre a bárdibükki gyümölcsösben. Az eddig leszedett hét vagon körtéből csaknem a teljes mennyiség a szigetvári és a nagyatádi konzervgyárba került. Elszállítottak hatvanegy vagon szilvát is, ebből tizenöt vagonnal Svájcba és az NSZK- ba. A jövőben még nagyobb szüksége lesz a gazdaságnak a szorgos diák- és felnőttkezekre, hiszen még az idén további huszonöt hektár almát és tizenhét hektár szilvát telepítenek. mindent kínál, ami a jólöl- tözötfcséghez szükséges: sportos és elegáns finomkonfekciót a szőrmétől a blúzokon át egészen a fürdőruháig. „Az S-modell üzletek divattanácsadód —akik a divatot személyre szólónak tekintik — örömmel segítik önt abban, hogy kiválaszthassa, ami egyéniségének, ízlésének legmegfelelőbb” — hirdeti a legújabb butdkhálózat. Bár a valóságban a válogatás, a vásárlás egyelőre nem ilyen elegáns és kényelmes körülmények között folyik, és az árak is egy kicsit magasak, tény, hogy az S-modell szintén valami újat hozott. A tervek szerint 1985-ig összesen 40 boltot nyitnak; jövőre például Nyíregyházán, Szombathelyen, Tatabányán, Egerben. A nagy- és á' kistermelők áruit egyaránt forgalmazzák, de a kis szériákhoz — mint mondották — ragaszkodnak. A szerződéses boltok, a magánkereskedők, és mellettük a két hálózat — a Módi és az S-modell — üzletei már nemcsak a kisszériás divatcikkek megjelenését jelzik, hanem arra is engednek következtetni, hogy verseny alakul ki közöttük. Tehát a divatos öltözködésre az eddiginél több lehetőség nyílik. G. 35s. SOMOGYI NÉPLAP Az idén Nagyatád m házigazda Október: takarékossági hónap Vmrsanyben a fogyasztókért Divatbutikok
