Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

í CSAVARGÓK A parkoló mellett állítot­ták le a Yamahákat. Minden fej arra fordult. Ki elisme­rően, ki irigykedve szemlél­te őket. Néhány perc alatt embergyűrű képződött a mo­torok körül. A bőrruhások lecsatolták a füs tszán ű üvegű bukósisakokat, lehúzták a zippzárt a bőrruha elején, és tudoinást sem véve a bá­mészkodókról valami árnyé­kos helyet kerestek, ahol hi­deg üdítőt is ihatnak. Most, hogy véget ért száguldásuk, érezték, milyen forrón tűz a nyári nap. A két fiú messziről nézte a gépeket, egy bolt kirakata fölé húzott napvédő vászon árnyékából. Ők jobban bír­ták, hiszen a kopott farmer fölött semmit nem viseltek — koszos mellényükéi a ke­zükben tartották. Az egyik­nél vászontáska volt, abban cipelték magukkal minden holmijukat: személyi igazol­ványokat, egy tollat, két tö­rülközőt, és összes vagyonu­kat, ami az induláskor sem volt sole, most pedig hét fo- rinitma csappant. Egy hete jöt­tek. el hazulról, és azóta ró­ka módra éltek: koszosak voltak, behúzott nyakkal osontak a park fái között, alaposan szemügyre vették a környéket, mielőtt este vac­kot készítettek maguknak egy bokorban vagy egy épü­lő villában — ahol éppen rájuk sötétedett Napközben a parton tenferegteg, néha belevetették magukat a víz­be, de jobbára csak napoz­tak. És figyeltek! Mert a strandon mindig föl lehet csípni valamit: egy doboz ci­garettát némi kasztot ap­róbb holmit amit nem is nagyon keres, aki elvesztette. Most a motorokat nézték. Nem annyira a gépek érde­kelték őket mint inkább a csomagok. Már tegnap elha­tározták, hogy valami rende­sebb holmit szereznek, ami- bőL pénzt lehet csinálni. Éa íme, itt van! Motoron érke­zett, csak oda kell menni érte; leemelni, aztán eladni... Egy barna bőrtáska látszott a legalkalmasabbnak: nem volt a géphez szí jazva, s az is nyilvánvaló volt hogy nem üres. Csak még várni kelL, Egyelőre a motorok a figye­lem középpontjában, állnak, nem lehet kockáztatni... Lassan teltek az órák. A fiúk vártak mozdulatlanul. Aztán elérkezett az idő. Egyi­kük odasomfordált a moto­rokhoz, leemelte a táskát Utána rohanás ... Senki nem kergette őket. Mentek még pár utcain. »>z- szat, majd a part mentén egy bokrosabb résznél megálltak. A táskában piperecikkek voltak: szappan, spray, kré­mek. És egy parányi magnó, néhány kazettával. Jó „zsák­mány”, biztosan gyorsan el lehet adni! Csak vevőt kell keresni rá. Este egy elhagyott félig lebontott épületbe húzódott a két fiü. Már voltak ott: két másik srác meg egy lány. Azoknál ■ volt kaja, cigaretta és bor. Ök meg a zenét hoz­ták. Persze a magnót csak egy pillanatra kapcsolták be — szól-e egyáltalán? —, az­tán újra elnémították. Ne­hogy valaki arra járva meg­hallja. Sokáig beszélgettek, suttog­va, a cigarettaparázs fényé­nél. Elfogyott a bor. A vizen a szállodák fényei remegtek, s egyre sűrűbb lett a csönd. — Kocsi kéne — mondta az egyik fiú A lány rögtön fölpattant: — Szerezzünk! Jó lenne átugrani a másik oldalra! Itt úgyis keresni fogják a mag­nót, ott meg még nem púé­nak a dologról. Ketten vállalták, hogy hon­nak egy autót, s gyorsan el­tűntek az éjszakában, A má­sik három csendben várako­zott. Feszülten figyeltek. A lány azt mondta: — Zoli jól ismeri a kocsi­kat; szakmája. Nem lesz semmi zűr. Egyre erősebben ha Hat­szőtt egy autó hangja, aztán a két lámpa fénye suhant végig a fák törzsén. Az autó fékezett, a két srác kipat­tant belőle. — Minden oké; gyertek! Beugrottak a hátsó ülésre, aztán indulás. Ma nincs el­lenfél. Az 1600-as Lada szin­te két kerékre ágaskodva in­dult, a tank benzinneL tele. A kézről a szennyeződést le lehet mosni, de nincs az a víz, az a tisztítószer, amely a munka nyomait eltüntetné. özv. Csepeli Józsefné — Ma­riska néni — keze ilyen. Míg együtt voltunk, nem vette észre, hogy a kezét figyelem; az talán mondatainál is hí­vebben szóit arról a temér­dek munkáról, amit ez a kő­rös-hegyi, hatvankét eves, nyugdíjas asszony végez. — Van olyan hét, hogy négy teherautó árut visznek el a kertemből és vannak olyan parcellák, amelyeket mar harmadszor, negyedszer hasznosítok. Hatszáz négyszögöl, öntö­zőberendezéssel fölszerelt, igazi mintákért at övé. — Húszezer forintomba ke­rült az öntöző, de megérte! Talán sokan nem értik, de nekem a kert ad élőt, szere­tetek örömet, ez a munka segít elviselni azt a sok csa­pást, amit a sors rám mért... Kicsit elcsuklik a hangja. A szép birodalomban, a taka­ros, modern házban teljesen egyedül él. Férje, egyetlen lánya végleg magára hagyta. De csak egy pillanatra tör­nek elő a könnyek, ismét mosoly játszik a naptól ége­tett arcon. — Nekem csodálatos, hogy elvetek egy szem magot, és látom, ahogy fejlődik, virág­zik, termést hoz.'L Azt meg nem is lehet megköszönni eléggé, ahogy a termelőszö­vetkezet segít, törődik ve­lünk. Csak így tudok ekkora kert mellett még tíz disznót is hizlalni az ólban ... Gazdag, lassan pirosodó termés alatt roskadoznak a paradicsombokrok; hovato­vább szedni lehet az ubor­kát — s már csak emlék, hogy mennyi zöldhagyma, re­tek, saláta, cukorborsó, kel­káposzta került ki ebből az udvarból. És Mariska néni csak egy a sok közül aki ez évtől újfajta „szövetségre” lepett a szövetkezettel. — Gulyas Pál két év óta szervezi főállásban a háztáji üzemágat — idézi Bessenyei György elnök a mai gyakor­lat előzményeit. — Minden tavasszal kérdőíveket adunk ki a tagoknak és nem tagok­nak; azon ők feltüntetik, hogy mennyi takarmányra, vetőmagra, műtrágyára, nö­vényvédő szerre lesz szüksé­gük, milyen és mennyi árut adnak. Ez évtől terjesztettük ki ezt a gyakorlatot a háztá­ji zöldség- és gyümölcster­melésre. A saját, harmincöt hektáros kertészet termékei mellett igy sokféle friss árut tudunk szállítani a Balaton- parti eladóhelyeinkre, a ve­lünk szerződésben levő üdü­lőknek. — Hány termelővel kötöt­tek megállapodást? — Zöldség, gy umolcs I e - rinteteben ez az első év. Hu- saeasoitess szsrsódtek »eiunk Rövidesen már a műúton su­hantak. A forgalom eieg gyér volt Egy AH-s kocsi suhant el mellettük; egy pil­lanatra megijedtek, de sze­rencsére a másik kocsi to­vábbment ... A fiú egyre mélyebbre nyomta a gázpedált, a kocsi belefúrta magát az éjszaká­ba. Az egyik kanyarban ugyan nehezen engedelmes­kedett az autó, de nem tör­tént semmi baj. Csukott sze­mű házak között rohantak. Macska szaladt át az úton. Aztán a kővetkező ka­nyarban kicsúszott a kocsi. Végigszámtotta az árokpar­tot, majd egy töltésbe fúrta az orrát, s oldalára dőlt. El- szédültek a benne ülők, de csak egy pillanatra. A volán mögül kétségbeesett hang szólt hátra: — Mind megvagytok? Valamennyien épek vol­tak. — Csoda — mondta az egyik, aztán kimásztak a ko­csiból. Az úton autó közele­dett, reflektora már befogta az összetört Ladát. — Fűtés! — És rohantak valamennyien. — A táska ottmaradt — Most már mindegy. Lihegve megálltak, pihen­ni. Másnap újra a városban voltak. Találtak egy csendes helyet, ahol majd éjszaka ki­pihenhetik magukat. A tás­káról, a kocsiról nem beszél­tek. Talán megússzák az egé­szet. Faradtak voltak, égett a szemük. Gyorsan, és mélyen elaludtak. Zseblámpa fényére ébred­tek, emberek állták körül őket Az egyik megszólalt: — Jó estét, fiúk! Van ná­latok valamilyen igazolvány? Tehát vége a nyárnak. A zöld furgon vitte őket a rendőrség felé, s ők dörzsöl - geltek szemükből az álmot. El kéne futni vagy egérré változni, és elbújni az ülés ala. Az ülésen kuporogtak, s amikor a kocsi befordult ve­lük a kapun, amit egyenru­hás őr nyitott ki előttük, már nem gondoltak semmi­re. Dán Tibor Búcsúzás Aggódva nézegeti az eget, ahogy raktárról raktárra jár. Bunk Józsefnek, a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ter- ményátvevőjének hamaro­san kezdődik a szezon. Hat hatalmas raktár a birodal­ma, amelyekbe 500—600 va- gonnyi búza és kukorica ke­rül. — Ilyenkor már fertőtle­nítve, készen áll a raktárak többsége. Az egyikben van még tavalyról néhány vagon- naL, de mire az új érkezik, elszállítják. Az eső nagyon aggaszt. Nem mindegy ugyanis, hogy eső után arat­nak-e vagy tartós melegben. A szárítás jelentősen növeli a költségeket, s az ilyen ter­ménnyel több a gond, gyak­rabban kell vizsgálni, ellen­őrizni, nem gyulladt-e be, mennyi a víztartalom... Toponáron, az Őrei úti át­vevőhelyen beszélgetünk. Nézzük a tiszta, gondosan előkészített raktárakat, ame­lyek arról vallanak, hogy Bank József felelősséggel és nagy hozzáértéssel végzi munkáját. Mátyás József, a körzeti üzem kereskedelmi vezetője és Taliács Istvájn, a vállalat pártszervezetének a titkáré, egybehangzóan jegy­zik meg: — Sok ilyen lelkiismeretes ember kellene, mint Bank József. Noha 60 esztendős, fiataloknak is dicséretére vá­ló szorgalommal, igyekezet­tel végzi munkáját. Nála meg nem fordult elő, hogy hanyagságából kár érte vol­na vállalatunkat. Hamarosan megkezdődik a gabona beszállítása a kör­Mindennap friss zöldség Mariska néni mintakertje mintegy félmillió forint érté­kű áru eladására. A háztáji megbízott min­dennap megmondja, miből mennyit kér. Hajnalban a szövetkezet autója végigjárja a házakat. Mariska néni sze­rint ez az egyik legnagysze­rűbb dolog: egy lépést sem kell tennie, az udvarban ve­szik át, fizetik ki az árut. És a reggeli nyitáskor teljesen friss zöldség fogadja a vevőt. — Ezek szerint jól jár mindenki ? — Úgy érzem, igen, Azon-1' kívül, hogy a szövetkezetnek erkölcsi kötelessége a bala­toni ellátás segítése, meg is találjuk a számításunkat. Ezért is fejlesztjük tovább ezt az ágazatot. — Milyen módón? — Van egy Borkút nevű helységünk, haromszazeves dezsjH* »neeveL két »adí*­deles, nyitott helyiséggel. Gyönyörű környezetben. Azt szeretnénk komplett vendég­látóhellyé tenni; épp ma küldtük el pályázatunkat a megyéhez. A Siotour, az Ag- roinform eddig is hozott ide csoportokat, ilyen kapcsola­tokra építünk a jövőben is. Az egység ellátását pedig a községben levő szakcsoportra alapozzuk; együttműködésre lépünk a gazdákkal, felvásá­roljuk tőlük a szőlőt, feldol­gozzuk, és forgalmazzuk. Minden vagyuk, hogy jövő májusra kész legyen. Mariska néni mint szak­csoporti tag ebben a prog­ramban is érdekelt A keze temérdek munkáról beszél. — ... nem lehet megkö­szönni elegge, ahogy törődik velünk a szövetkezet... Vére® Stítféa nyéken levő termelőszövet­kezetek földjeiről. Topon ár, Magyaratód közös gazdasá­gai küldik a kenyérnek va­lót s az átvevő minősíti, mérlegeli azt Vannak kü­lönböző műszerek, de ha Bank József kézbe vesz egy maroknyi búzát — ősszel ku­koricát —, már tudja, hogy vizesebb-e a termény a meg­engedettnél vagy sem. Ilyen­kor kerül elő a műszer, hogy véletlenül se tévedjenek a minősítéssel. — Nekem az jelenti az életet amikor sorra érkez­nek a búzával és naás ter­ménnyel megrakott teher­autók, pótkocsis vontatók. Ilyenkor hajnaltól késő estig nincs megállás. Nagyon sze­retem ezt a munkát, életem nagyobbik részét ezzel töl­töttem el. Sajnos, ez az utol­só szezon. Még átveszem az idei termést, azután, amikor kiürülnék a raktárak, elbú­csúzom, nyugdíjba megyek. A földmű vesszövetkezetek - nél kezdte 1948-ban műtrá- gyaátvétellel, -kiadással, az­után 1949-ben elvégzett egy terroényfelvásárló és mag­vizsgáló tanfolyamot. A vál­lalathoz 1952-ben került Nagy felelősség, felkészült-' ség kell e munkához. Hiszen Bank József raktárvezető, átvevő, minősítő, kiadó egy személyben, egyúttal ő látja el a környék gazdáit táppal. Ebből évente 80—100 vagon­nal értékesít — Mire kell ügyelnie? — A búzánál a víztarta­lomra, a tört szemekre, a gabona tisztaságára, a hekto- litérsúlyra, tároláskor a ned­vességtartalomra. Gondot okoz, hogy kukoricát fólia alatt is tárolunk, arra külö­nösen kell ügyeim — sorolja feladatait. Tagja az aranykoszorús és a vállalat kiváló brigádja cí­met is elnyert Igazság szo­cialista brigádnak, melyet a keverőüzem dolgozói, illetve a felvásárlók alakítottak. Ti­zenkét évig tanácstagként is tevékenykedett szülőfalujá­ban, Toponáron. A Hazafias Népfront aktívájaként egyet­len társadalmi munkából sem maradt ki. — Tervei, céljai? — Ha átadtam a raktára­kat, üdülni, pihenni megyek Hajdúszoboszlóra Negyven- évi munkásságom alatt csak egyszer jutottam el üdülőbe. Most lesz időm, hogy ked­venc hobbimmal, a méhész- kedéssel is többet foglalkoz­zam. De a vállalattól sem szakadok' el teljesen. Szíve­sen megyek majd helyette­síteni, segíteni felvásárló, át­vevő kollégáimat. Szalai László Szolgáltatások „tikkadása" Az ingerült telefonáló nem titkolt fölháborodással re­csegte a készülékbe: micso­da dolog, hogy a megyeszék­hely egyik fontos mezőgaz­dasági boltja — sőt még a raktára is — július 1-tól csaknem fél hónapig zárva lesz! Méltatlankodásának okát is elmondta: azért uta­zott Kaposvárra, hogy eb­ben az üzletben vásároljon, hiszen szüksége volna egyre- másra most. a mezőgazdasá­gi munkák idején a háztá­jiban. Megnyugtatására kö­zöltük, hogy talál hasonló boltot a Május 1. utcában — ahol most épp nem leltároz­nak —, különben sem zárják be egyszerre az összes ha­sonló üzletet. A leltározásinak megvan a sajátos „menetrendje”. Né­mely esetben mégis elgon­dolkodtató. miért épp akkor vesznek számba bolti és rak­tári készleteket — olykor he. lekig —. amikor azokra a fölhasználóknak a legína- gvobb szükségük van. Elég nagy azoknak a kis­iparosoknak, - kiskereske­dőknek a száma is, akik ilyenkor ugyancsak hosszú időre bezárják műhelyüket, mert szabadságra mennek. Minthogy szolgáltatásaik többnyire -nem Idényjellegű­ek, nem kívánhatja tőlük senki, hogy télen pihenjék ki fáradalmaikat, mint a faigylaltosok vágy a búcsúk, vásárok körhintásai, bazáro- saii. Mindezeket egybevetve azonban szinte naponta ta­pasztalható, hogy nyáron a szolgáltatások — a kánikulát nehezen tűrő emberekhez hasonlóan — „lanyhulnaik”, tikkiadmak. Bizisten senkiinek sein hiányzik most a karácsonv- laárus, a farsangi álarcokat és trombitákat kínáló utca­sarki „kereskedő", annál in­kább bosszankodunk, ha a bolton, ahol nyári trikót is árulnak, zárva van az ajtó, esetleg leltározást jelző táb­lácska fogad. Igaz, hogy ezzel együtt nő a tiszteletünk azok Iránt az eladók iránt, akik az élei. miszerboltokbain és áruhá­zakban — a klímaberendezé­seket is nélkülözve — nyi­tástól zárásiig kiszolgálnak ■bennünket (és a szabadságo­lást ott is megoldják.) De •ettől még más ajtókon nem nyílik ki a zá,r. Pedig a boltból élünk. És — állítólag — a boltosok is. n. f. A Killiáin, Gyöngy Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban 198Í. július 10-én 18 órakor: „Sándor Mátyás” est Fellépnek: Bujtor István. Ambrus Kirí. Szegedi Molnár Gera. Felföldi Anikó, Tayer András. Kísér: Körmendi Vilnsoo és zenekara. Műsorvezető: Keleti Fád Jegyek a rendezvényirodában és a helyszínen válthatók. (84958) A BARCSI VÖRÖS CSILLAG MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET mintaboltja nyári időszakban (szeptember, 30-ig) REGGEL 6 ÓRÁTÓL ESTE 7 ÓRÁIG várja vásárlóit mm*

Next

/
Oldalképek
Tartalom