Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-30 / 151. szám
ffS ____Jl_________* I . ■ f| I ■ ___aldozata a z iraki alkotmány atyja Bonisxadrnak nem volt része benne Ha Vvarck i körme emed keddit he-uiún délre a vasárnap esti lóherén i ménén ylet halálos áldozatéinak száma — közölte a-/, iráni rádió. A jelen lésből kitűnik, hogy a sok súlyos .sebesüli, miatt ez a szám meg tovább növekedhet. A halálos áldozatok közül a legismertebb Moha mined Hosszéin Behesti ajatollah, (Képönkön) az iszlám köz- társasági párt vezetője, a legfelsőbb bíróság elnöke volt. Az 52 éves síita főpapot az egyház vezető szelepét biztosító ..iszlám alkotmány atyjaként” és — Khomeini után — Irán legm* gyobb hatalmú politikusaként tartották számon. Nyugati hírforrások szénirit Beli esti , a többi fiőpaptől eltérően. tekintélyes világi műveltséggel is rendelkezett, és kitűnő szervező képességű, tapasztalt politikus hírében állott. Ellenfelei szemére vetették, hogy nem vett részt a saó rendszerének megdöntéséért vívott harcban. Khomeini ajatollah. Irán legfőbb vezetője hétfőn úgy rendelkezett, hogy ügyvezető mi nisztereket: kell kinevezni azok helyébe, akik áldozatul estek a vasárnap esti robbanásnak, majd minél hamarabb, véglegesen be kell tölteni a megürült kormány- . tisztségeket. A főpap ezt a rendelkezését Badzsai kormányfővel es Rafszandzsani a jatol labda], a parlament elnökével közölte, amikor a két politikus felkereste, hogy személyesen számoljon be a merényletről. A teheráni rádió közölte továbbá, hogy Khomeini — Behesti helyére — Abdelkarim Másszon Ardebili főügyészt nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnöké- . vé. Radzeai miniszterelnök hétfői beszédében leszögezte, hogy „az. iráni forradalom — lobb vezetőjének elvesztése ellenére Is — tovább halad a maga választotta úton”. Monlazeri ajatollah, akit Khomeini lehetséges utódjának tekintenek, hétfőn figyelmeztetett: az iszlám forradalom veszélyben van ég az iráni nép azt követeli az állami szervektől, hogy „vas- szigorral csapjanak le a bűnösökre”. Mint már jelentettük, Mom- tazeri fia. aki szintén szerepet játszott az iráni politikai életben, ugyancsak a vasárnapi merénylet haiálos áldozatai között volt. Behzad Habavi állam,miniszter. kormányszóvivő éberségre hívta föl honfitársait az iszlám köztársasággal szemben ellenséges „cso- portocskákkal” szemben. A politikus nem volt hajlandó nyilatkozni arról, kiket gyanúsítanak a merénylet elkövetésével. Annyit azonban elmondott, hogy — tudomása szerint — Baniszadr leváltott elnöknek nem volt része benne. Tanácskoznak a rendkívüli kongresszus küldöttei Varsóban hétfőn Stanislaw Kaniának, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának elnökletével tanácskozásra Ültek össze a kilencedik, rendkívüli pártkongresszusra megválasztott küldöttek képviselői. A megbeszélésen részt vettek a kongresszusi előkészítő bizottság elnökségének és titkárságának tagjai, továbbá a vajdasági k ü IdöU-munkacsoportok megbízottai. A találkozó célja, hogy közvetlenül a vajdasági szin- 'tű beszámolási-választási konferenciák után elemezzék a LEMP programtervezetéről és szervezeti szabályzatának módosítási tervéről eddig folytatott vitát. Szó van ezenkívül a kongresszus előkészítésével kapcsolatos különféle kérdésekről is. Üdvözlő beszédében Kania kifejezte azt a reményét, hogy a július közepére kitűzött kongresszusig hátralévő rövid időt maximális mértékben sikerül kihasználni. Egyik legfontosabb feladatként említette, hogy az előkészület eknek olyan rendszerét és formáit kell kialakítani, amelyek réven a küldöttek legalább a kongresszusi bizottságok megválasztásának eljárási kérdéseiről kő»)« nevezőre jutnak. Ugyancsak a legfontosabb feladatok között említette a kongresszus- dokumentumainak es anyagainak időben történő előkészítését. Kazimierz Bcrcikowski, a politikai bizottság tagja, a kb titkára a párt egységének jelentőségét, a bizalom helyreállításának szükségességét hangsúlyozta. Rámutatott: ..a kongresszus határozatainak jól kell szolgálniok azt a célt, hogy a nemzetközi kommunista mozgalmon belül erősödjék pártunk helyzete, valamint a LEMP iránti bizalom, az a meggyőződés, hogy a párt saját erejéből ki tudja vezetni az országot a válságból”. Franciaország Merre tovább? Ki ez a Mitterrand és mit akar? — tudakolták ameri- kaias harsánysággal az óceánon túl nem is olyan régen. Azóta politikai portrék áradata ismertette meg a világot az új francia elnök ösz- szetett. „reneszánsz” egyéniségével, a polgári indulást es a bal rátartást egyaránt átfogó pályafutásával. Arra a kérdésre viszont, hogy mit akar ő és pártja, miként alakítják majd a francia jövőt — most kezd • körvonalazódni a válasz. Mindenekelőtt^ tisztázódott egy alapvetően fontos probléma: mi legyen a választási szövetségessel — a Francia Kommunista Párttal? Aligha kétséges, hogy egy olyan fejlemény, amely a kommunistákat kizárja Franciaország új kormányából, súlyos tehertételként nehezedett volna a mitfcerran- di vezetésre. Nem mintha a szocialista párt a parlamentben egymaga nem állhatná a jobboldali rohamokat. A szocialista part a kommunista honatyák nélkül is abszolút többségben van a nemzetgyűlésben. A kommunisták kijátszása azonban sebet ejtett volna Mitterrand erkölcsi arculatán, mert vitathatatlan, hogy a négy estél milliós kommunista szavazó tabor voksai segítették a sancialistapárti elnökjelöltet az Elysée-palotába. SOMOGYI NÉPLAP . Hála? Morál? — fintorognak a javíthatatlan cinikusok. Mi közük a politikához? Sok. De nem csupán erről van szó. Érdekről is. Egyetlen francia baloldali kormány sem engedheti meg magának, hogy palettájáról hiányozzék az a szín, amelyet a kommunisták képviselnek. A giscardi súlyos örökség felszámolása, á változás véghezvitele megköveteli a kommunisták dinamizmusát. Mindamellett a négy kommunista miniszter kinevezése, ne áltassuk magunkat, korántsem volt könnyű döntés. Párizst az Egyesült Államok előzőleg durva nyomásnak vetette alá, utólag pedig Bush amerikai alelnök magában a francia fővárosban jelentette ki bal jós latiján, hogy ez a lépés érinteni fogja az Egyesült Államok és Franciaország kapcsolatait. Mitterrand azonban mert De Gaulle módjára dönteni, vagyis a külső nyomással szemben a francia szempontot juttatta érvényre. Nem vitás, hogy a kommunisták bekapcsolása Franciaország kormányába jő esélyt nyújt arra, hogy a mostani „francia változás” ne kerüljön he a baloldal „elszalasztott alkalmaként” a jövendő történelemkönyvekbe. , Ez aonbaa még odébb van. Addig is meg. keU oldani a munkanélküliség riasztó problémáját. Tévedés lenne azt hinni, hogy Giseard-t arisztokratikus vezetési stílusa vitte a romlásba. Ez csak hozzájárult bukásához. Az ijesztő aranya munkanélküliség miatt fordultak el tőle a franciák. Az új kormány ezért szakit azzal az amerikai és nyugat-európai gyakorlattal, amely a foglalkoztatottság rovására, az infláció elleni harcot állítja előtérbe — tudjuk milyen eredménnyel. A Mauroy- kormány elsődlegesnek az új munkahelyek létesítését tekinti. Előnyös feltételű kölcsönökkel jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek új helyeket teremtenek a fiatalok számára. A termelő munkát szolgálja az is. hogy a kormány — a szociális intézkedések keretében — emelte a legkisebb fizetéseket. Nem csupán a szociális igazságtalanság jóvátételéről van itt szó, hanem egyúttal a vásárlóerő növeléséről is, amelynek vissza kell hatnia a ter melésre. Jogos az aggodalom, hogy mindez pénzbe kerül. Valóban a francia kormány válaszút elé került. Vagy túl- óráztatja a bankóprést, azaz a vágtató inflációval telfa- latja a szociális juttatásokat, vagy pedig megadóztatja a nagyon nagy vagyonokat. A kabinet ez utóbbi mellett döntött. A nagytőke, a bukott jobboldal izzó dühe érthető, az viszont már kevésbé, hogy ezt az adóintézkedést a konzervativizmus szószólói „szociálizmusnak” tüntetik fel, amelyet „meg kell állítani’'. Még a frank védelme sem „szocializmus": egyszerűen elemi francia nemzeti érdek. Amikor ugyanis a baloldal győzelmének hírére az amerikai, angol és más nagybankok piacra dobták frank tartalékaikat, hogy leverjék a1 francia pénznem árfolyamát, a Banque de France a felkínált mennyiség felvásárlásával kivédte ezt a tőzsdei támadást Biztosra vehető, hogy az ilyesfajta pénzügyi manőverek mindannyiszor felbukkannak majd, valahányszor csak a francia baloldal előre kíván lépni, valahányszor napirendre tűzi a bankok, valamint a tucatnyi nagy monopólium államosítását, vagy pedig a külpolitikában a giscardi afrikai csendőrszerep módosítását. Ilyenkor mindig meg fog szólalni egy kórus, hogy íme: a rózsaszínű Franciaország vörösre vált át. Merő képzelgés lenne azt hinni, hogy ennek az ének-: karnak csupán a nemzetközi és a francia jobboldalon vannak szólistái. A jobboldali szólamokat már jó néhány hang átveszi a baloldali,'táboron belül is. Ezek a hangok mérsékletet hirdetnek, ami önmagában helyesnek is tűnhet föl. A francia baloldalt már nem egyszer sodorta tragikus helyzetekbe a „mindent, de azonnal” lelkesen hebehurgya követelése, De más a fontolva haladás és megint más a munkáskövetelések, az államosítások, a reformok sohanapjára halasztása. A szétvert jobboldal a baloldali vezetés tehetetlenségében, a kezdeményezések kifulladásában, a reformtervek elvetélésében, s ennek nyomán a tömegek kiábrándulásában reménykedik, miközben mindent még is tesz azért, hogy valamiféle- ilyen fordulat bekövetkezzék. Arra spekulál, hogy a „káosz után” kaján mentőanaval- •ként jelenhet meg a politikai porondon. j A tét tehát nem jelentéktelen: a baloldali Franeia- or.szag sorsa, amelynek ála- kítasaban a kommunisták most már kormányszinten is beleszólnak. Hívei József Moszkvába érkezett Willy Brandt Tegnap este Moszkvába érkezett Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet politikus l.eonyid Hrezsnyev, a-/, S'őKP KB főtitkára, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke meghívásának tesz eleget. Willy Brandt kísérelében a szovjet fővárosba érkezett Hans-Jüryen Wischnetvski, az SPD elnökhelyettese is. A vendegeket a repülőtéren Borisz, Ponomarjov, a/.S/.KP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB Központi -Bizottságának titkára, valamint több más hivatalos személyiség fogadta. Mitterrand első randevúja Nyugat-európai csúcsértekezlet Francoiß Mitterrand francia köztársasági elnök nyolc kormányfővel ült tárgyaló- asztalhoz hétfőn délután a Közös Piac luxembourgi toronyépületében: a nyugatnémet Helmut Schmidt, a brit Margaret Thatcher, az olasz Giovanni Spadolini, a holt land Andreas van Ayt, a belga Mark Eyskens, a luxemburgi Pierre Werner, a dán Anker■ Jörgensen és a görög Georgiosz Rallisz társaságában. (Az ír kormányfő. Charles Haughoy, belpolitikai okok miatt nem tudott eljönni.) Jelen vannak a kétnapos tanácskozáson a külügyminiszterek is. Az elnöki tisztet az ügyvezető holland kormányfő, van Agt látja el. Július 1-vel kezdődik s brit soros elnökség fél eve. A most valószínűleg döntés nélkül maradó problémák megoldása — köztük a költségvetési hozzájárulások kérdése — az őszre és a brit elnökség időszakára marad tehát. Mitterrand kérte ugyanis, hogy a bizottság reformjavaslatait érdemben később vitassák meg és a miniszteri tanács, tehát a külügyminiszterek értekezlete hozzon döntést, Gaston Thorn, az európai közössegek bizottság gának elnöke vázolta a költségvetés növelésére es a mezőgazdasági artámogatdvik viszonylagos csökkentésére irányuló javaslatokat. Ezeket mind az, angolok, mind a nyugat nemetek irieglehetó- sen hűvösen fogadtak. Újraválasztották a KKP vezető testületét Pekingben tegnap este hivatalos közleményt hozlak nyilvánosságra a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 27. és 20. között megtartott VI. plénumáról. A plénumon részt vett a központi bizottság 195 tagja és 114 póttagja, valamint 53 szavazati joggal nem rendelkező személy. Az ülésszakon, amelyet pontosan meg nem határozott időtartamú előkészítő ülésszak előzött meg, Hu Jao-pang, Je Csien-jing, Teng Hsziao-ping, Csao Ce- jang, Li Hszien-nien, Csen Jun és Hua Kuo-feng, a politikai bizottság állandó bizottságának tagjai elnököltek. A KKP KB VI. plénumának napirendjén a következő kérdések szerepeltek: 1. határozat megvitatása és elfogadása a Kínai Kommunista Párt történetének bizonyos kérdéseiről a Kínai Népköztársaság létrejötte óta eltelt időszakban. 2. A központi bizottság legfontosabb vezető személyiségeinek újjáválasz.tása, illetve megválasztása. A közlemény hangoztatja, hogy a párt történetének „bizonyos kérdéseiről” szóló határozat, amelyet a plénum részvevői egyhangúlag fogadtak el, összegezi a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt 32 esztendő legfontosabb történelmi eseményeit, különösen a „nagy kulturális forradalmat”, „tudományosan elemzi a párt vezérlő ideológiájában ebben az időszakban megnyilvánult erényeket és hibákat, elemzi a hibák szubjektív tényezőit és társadalmi okait, kifejti a mancetungi es/ipek- nek, «unt a kínai kommunista párt vezérlő ideológiájának jelentőségét. A plénum egyhangúlag elfogadta Hua Kuo-feng lemondását a központi bizottság elnöki és a központi bizottság katonai bizottságánál^ elnöki tisztségéről. Ezt követően a részvevők titkos szavazással újjáválasztották, illetve kiegészítették a központi bizottság vezető testületét, a válaszás eredménye a következő: 1. Hu Jao Jiang a központi bizottság elnöke. 2. Csao Ce-jang a központi bizottság alelnöki 3. Hua Kuo-feng a központi bizottság dlclnöke. 4. Teng Hsziao-ping a központi bizottság katonai bizottságának elnöke. 5. A központi bizottság politikai bizottságának állandó bizottságában a központi bizottság elnöke és aletnükei foglalnak helyet: Hu Jao- pang, Je Csien-jing, Teng Hsziao-ping, Csao Ce-jang, Li Hszien-nien, Csen Jun es Hua Kuo-feng.. ti. Hszi Csung-hszun. a központi Bizottság titkárságának tagja lett. A közlemény szerint a párt legfelsőbb vezető testületének újjá választása és kiegészítése azt célozza, hogy erősítsék a „kollektív vezetést” és biztosítsák a központi bizottság III. plénumán elfogadott vonal és politika végrehajtását. Üzletkötőnek középiskolai végzettségű, tárgyalóképes férfit keresünk Gépkocsival rendelkezők előnyben. Miami Bíz(osdó fiókja, Fonyód (84929)