Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

ffS ____Jl_________* I . ■ f| I ■ ___aldozata a z iraki alkotmány atyja Bonisxadrnak nem volt része benne Ha Vvarck i körme emed ke­ddit he-uiún délre a vasár­nap esti lóherén i ménén ylet halálos áldozatéinak száma — közölte a-/, iráni rádió. A jelen lésből kitűnik, hogy a sok súlyos .sebesüli, miatt ez a szám meg tovább növe­kedhet. A halálos áldozatok közül a legismertebb Moha mined Hosszéin Behesti ajatollah, (Képönkön) az iszlám köz- társasági párt vezetője, a legfelsőbb bíróság elnöke volt. Az 52 éves síita főpa­pot az egyház vezető szele­pét biztosító ..iszlám alkot­mány atyjaként” és — Kho­meini után — Irán legm* gyobb hatalmú politikusa­ként tartották számon. Nyu­gati hírforrások szénirit Be­li esti , a többi fiőpaptől elté­rően. tekintélyes világi mű­veltséggel is rendelkezett, és kitűnő szervező képességű, tapasztalt politikus hírében állott. Ellenfelei szemére ve­tették, hogy nem vett részt a saó rendszerének megdön­téséért vívott harcban. Khomeini ajatollah. Irán legfőbb vezetője hétfőn úgy rendelkezett, hogy ügyvezető mi nisztereket: kell kinevezni azok helyébe, akik áldozatul estek a vasárnap esti rob­banásnak, majd minél ha­marabb, véglegesen be kell tölteni a megürült kormány- . tisztségeket. A főpap ezt a rendelkezését Badzsai kor­mányfővel es Rafszandzsani a jatol labda], a parlament el­nökével közölte, amikor a két politikus felkereste, hogy személyesen számoljon be a merényletről. A teheráni rá­dió közölte továbbá, hogy Khomeini — Behesti helyé­re — Abdelkarim Másszon Ardebili főügyészt nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnöké- . vé. Radzeai miniszterelnök hétfői beszédében leszögez­te, hogy „az. iráni forrada­lom — lobb vezetőjének el­vesztése ellenére Is — to­vább halad a maga válasz­totta úton”. Monlazeri ajatollah, akit Khomeini lehetséges utódjá­nak tekintenek, hétfőn fi­gyelmeztetett: az iszlám for­radalom veszélyben van ég az iráni nép azt követeli az állami szervektől, hogy „vas- szigorral csapjanak le a bű­nösökre”. Mint már jelentettük, Mom- tazeri fia. aki szintén sze­repet játszott az iráni poli­tikai életben, ugyancsak a vasárnapi merénylet haiálos áldozatai között volt. Behzad Habavi állam,mi­niszter. kormányszóvivő éberségre hívta föl honfitár­sait az iszlám köztársaság­gal szemben ellenséges „cso- portocskákkal” szemben. A politikus nem volt hajlandó nyilatkozni arról, kiket gya­núsítanak a merénylet elkö­vetésével. Annyit azonban elmondott, hogy — tudomá­sa szerint — Baniszadr le­váltott elnöknek nem volt része benne. Tanácskoznak a rendkívüli kongresszus küldöttei Varsóban hétfőn Stanislaw Kaniának, a LEMP Közpon­ti Bizottsága első titkárának elnökletével tanácskozásra Ültek össze a kilencedik, rendkívüli pártkongresszus­ra megválasztott küldöttek képviselői. A megbeszélésen részt vettek a kongresszusi előkészítő bizottság elnöksé­gének és titkárságának tag­jai, továbbá a vajdasági k ü IdöU-munkacsoportok megbízottai. A találkozó célja, hogy közvetlenül a vajdasági szin- 'tű beszámolási-választási konferenciák után elemezzék a LEMP programtervezeté­ről és szervezeti szabályzatá­nak módosítási tervéről ed­dig folytatott vitát. Szó van ezenkívül a kongresszus elő­készítésével kapcsolatos kü­lönféle kérdésekről is. Üdvözlő beszédében Kania kifejezte azt a reményét, hogy a július közepére kitű­zött kongresszusig hátralévő rövid időt maximális mér­tékben sikerül kihasználni. Egyik legfontosabb feladat­ként említette, hogy az elő­készület eknek olyan rend­szerét és formáit kell kiala­kítani, amelyek réven a küldöttek legalább a kong­resszusi bizottságok megvá­lasztásának eljárási kérdé­seiről kő»)« nevezőre jut­nak. Ugyancsak a legfonto­sabb feladatok között emlí­tette a kongresszus- doku­mentumainak es anyagainak időben történő előkészítését. Kazimierz Bcrcikowski, a politikai bizottság tagja, a kb titkára a párt egységének jelentőségét, a bizalom hely­reállításának szükségességét hangsúlyozta. Rámutatott: ..a kongresszus határozatai­nak jól kell szolgálniok azt a célt, hogy a nemzetközi kommunista mozgalmon be­lül erősödjék pártunk hely­zete, valamint a LEMP irán­ti bizalom, az a meggyőző­dés, hogy a párt saját ere­jéből ki tudja vezetni az or­szágot a válságból”. Franciaország Merre tovább? Ki ez a Mitterrand és mit akar? — tudakolták ameri- kaias harsánysággal az óceá­non túl nem is olyan régen. Azóta politikai portrék ára­data ismertette meg a vilá­got az új francia elnök ösz- szetett. „reneszánsz” egyéni­ségével, a polgári indulást es a bal rátartást egyaránt átfogó pályafutásával. Arra a kérdésre viszont, hogy mit akar ő és pártja, miként ala­kítják majd a francia jövőt — most kezd • körvonalazód­ni a válasz. Mindenekelőtt^ tisztázódott egy alapvetően fontos prob­léma: mi legyen a választá­si szövetségessel — a Fran­cia Kommunista Párttal? Aligha kétséges, hogy egy olyan fejlemény, amely a kommunistákat kizárja Franciaország új kormányá­ból, súlyos tehertételként ne­hezedett volna a mitfcerran- di vezetésre. Nem mintha a szocialista párt a parlament­ben egymaga nem állhatná a jobboldali rohamokat. A szocialista part a kommu­nista honatyák nélkül is ab­szolút többségben van a nemzetgyűlésben. A kommu­nisták kijátszása azonban sebet ejtett volna Mitterrand erkölcsi arculatán, mert vi­tathatatlan, hogy a négy es­tél milliós kommunista sza­vazó tabor voksai segítették a sancialistapárti elnökjelöl­tet az Elysée-palotába. SOMOGYI NÉPLAP . Hála? Morál? — fintorog­nak a javíthatatlan ciniku­sok. Mi közük a politikához? Sok. De nem csupán erről van szó. Érdekről is. Egyet­len francia baloldali kor­mány sem engedheti meg magának, hogy palettájáról hiányozzék az a szín, ame­lyet a kommunisták képvi­selnek. A giscardi súlyos örökség felszámolása, á vál­tozás véghezvitele megköve­teli a kommunisták dinamiz­musát. Mindamellett a négy kommunista miniszter kine­vezése, ne áltassuk magun­kat, korántsem volt könnyű döntés. Párizst az Egyesült Államok előzőleg durva nyo­másnak vetette alá, utólag pedig Bush amerikai alelnök magában a francia főváros­ban jelentette ki bal jós la­tiján, hogy ez a lépés érin­teni fogja az Egyesült Álla­mok és Franciaország kap­csolatait. Mitterrand azon­ban mert De Gaulle módjá­ra dönteni, vagyis a külső nyomással szemben a francia szempontot juttatta érvény­re. Nem vitás, hogy a kom­munisták bekapcsolása Fran­ciaország kormányába jő esélyt nyújt arra, hogy a mostani „francia változás” ne kerüljön he a baloldal „el­szalasztott alkalmaként” a jövendő történelemkönyvek­be. , Ez aonbaa még odébb van. Addig is meg. keU oldani a munkanélküliség riasztó problémáját. Tévedés lenne azt hinni, hogy Giseard-t arisztokratikus vezetési stí­lusa vitte a romlásba. Ez csak hozzájárult bukásához. Az ijesztő aranya munka­nélküliség miatt fordultak el tőle a franciák. Az új kor­mány ezért szakit azzal az amerikai és nyugat-európai gyakorlattal, amely a foglal­koztatottság rovására, az inf­láció elleni harcot állítja előtérbe — tudjuk milyen eredménnyel. A Mauroy- kormány elsődlegesnek az új munkahelyek létesítését te­kinti. Előnyös feltételű köl­csönökkel jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek új helyeket teremtenek a fia­talok számára. A termelő munkát szolgálja az is. hogy a kormány — a szociális in­tézkedések keretében — emelte a legkisebb fizetése­ket. Nem csupán a szociális igazságtalanság jóvátételé­ről van itt szó, hanem egy­úttal a vásárlóerő növelésé­ről is, amelynek vissza kell hatnia a ter melésre. Jogos az aggodalom, hogy mindez pénzbe kerül. Való­ban a francia kormány vá­laszút elé került. Vagy túl- óráztatja a bankóprést, azaz a vágtató inflációval telfa- latja a szociális juttatásokat, vagy pedig megadóztatja a nagyon nagy vagyonokat. A kabinet ez utóbbi mellett döntött. A nagytőke, a bukott jobb­oldal izzó dühe érthető, az viszont már kevésbé, hogy ezt az adóintézkedést a konzervativizmus szószólói „szociálizmusnak” tüntetik fel, amelyet „meg kell állí­tani’'. Még a frank védelme sem „szocializmus": egysze­rűen elemi francia nemzeti érdek. Amikor ugyanis a baloldal győzelmének hírére az amerikai, angol és más nagybankok piacra dobták frank tartalékaikat, hogy le­verjék a1 francia pénznem árfolyamát, a Banque de France a felkínált mennyi­ség felvásárlásával kivédte ezt a tőzsdei támadást Biz­tosra vehető, hogy az ilyes­fajta pénzügyi manőverek mindannyiszor felbukkannak majd, valahányszor csak a francia baloldal előre kíván lépni, valahányszor napi­rendre tűzi a bankok, vala­mint a tucatnyi nagy mono­pólium államosítását, vagy pedig a külpolitikában a giscardi afrikai csendőrsze­rep módosítását. Ilyenkor mindig meg fog szólalni egy kórus, hogy íme: a rózsaszí­nű Franciaország vörösre vált át. Merő képzelgés lenne azt hinni, hogy ennek az ének-: karnak csupán a nemzetkö­zi és a francia jobboldalon vannak szólistái. A jobbol­dali szólamokat már jó né­hány hang átveszi a balolda­li,'táboron belül is. Ezek a hangok mérsékletet hirdet­nek, ami önmagában helyes­nek is tűnhet föl. A francia baloldalt már nem egyszer sodorta tragikus helyzetekbe a „mindent, de azonnal” lel­kesen hebehurgya követelé­se, De más a fontolva hala­dás és megint más a mun­káskövetelések, az államosí­tások, a reformok sohanap­jára halasztása. A szétvert jobboldal a bal­oldali vezetés tehetetlenségé­ben, a kezdeményezések ki­fulladásában, a reformtervek elvetélésében, s ennek nyo­mán a tömegek kiábrándu­lásában reménykedik, mi­közben mindent még is tesz azért, hogy valamiféle- ilyen fordulat bekövetkezzék. Ar­ra spekulál, hogy a „káosz után” kaján mentőanaval- •ként jelenhet meg a politi­kai porondon. j A tét tehát nem jelenték­telen: a baloldali Franeia- or.szag sorsa, amelynek ála- kítasaban a kommunisták most már kormányszinten is beleszólnak. Hívei József Moszkvába érkezett Willy Brandt Tegnap este Moszkvába ér­kezett Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet po­litikus l.eonyid Hrezsnyev, a-/, S'őKP KB főtitkára, a Szovjetunió legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke meghívásának tesz eleget. Willy Brandt kísérelében a szovjet fővárosba érkezett Hans-Jüryen Wischnetvski, az SPD elnökhelyettese is. A vendegeket a repülőtéren Borisz, Ponomarjov, a/.S/.KP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB Köz­ponti -Bizottságának titkára, valamint több más hivatalos személyiség fogadta. Mitterrand első randevúja Nyugat-európai csúcsértekezlet Francoiß Mitterrand fran­cia köztársasági elnök nyolc kormányfővel ült tárgyaló- asztalhoz hétfőn délután a Közös Piac luxembourgi to­ronyépületében: a nyugatné­met Helmut Schmidt, a brit Margaret Thatcher, az olasz Giovanni Spadolini, a holt land Andreas van Ayt, a belga Mark Eyskens, a lu­xemburgi Pierre Werner, a dán Anker■ Jörgensen és a görög Georgiosz Rallisz tár­saságában. (Az ír kormány­fő. Charles Haughoy, belpo­litikai okok miatt nem tu­dott eljönni.) Jelen vannak a kétnapos tanácskozáson a külügyminiszterek is. Az el­nöki tisztet az ügyvezető holland kormányfő, van Agt látja el. Július 1-vel kezdődik s brit soros elnökség fél eve. A most valószínűleg döntés nélkül maradó problémák megoldása — köztük a költ­ségvetési hozzájárulások kér­dése — az őszre és a brit elnökség időszakára marad tehát. Mitterrand kérte ugyanis, hogy a bizottság reformja­vaslatait érdemben később vitassák meg és a miniszteri tanács, tehát a külügymi­niszterek értekezlete hozzon döntést, Gaston Thorn, az európai közössegek bizottság gának elnöke vázolta a költ­ségvetés növelésére es a me­zőgazdasági artámogatdvik viszonylagos csökkentésére irányuló javaslatokat. Ezeket mind az, angolok, mind a nyugat nemetek irieglehetó- sen hűvösen fogadtak. Újraválasztották a KKP vezető testületét Pekingben tegnap este hi­vatalos közleményt hozlak nyilvánosságra a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 27. és 20. között megtartott VI. plénumáról. A plénumon részt vett a központi bizott­ság 195 tagja és 114 póttag­ja, valamint 53 szavazati joggal nem rendelkező sze­mély. Az ülésszakon, ame­lyet pontosan meg nem ha­tározott időtartamú előkészí­tő ülésszak előzött meg, Hu Jao-pang, Je Csien-jing, Teng Hsziao-ping, Csao Ce- jang, Li Hszien-nien, Csen Jun és Hua Kuo-feng, a po­litikai bizottság állandó bi­zottságának tagjai elnököl­tek. A KKP KB VI. plénumá­nak napirendjén a követke­ző kérdések szerepeltek: 1. határozat megvitatása és el­fogadása a Kínai Kommu­nista Párt történetének bi­zonyos kérdéseiről a Kínai Népköztársaság létrejötte óta eltelt időszakban. 2. A központi bizottság leg­fontosabb vezető személyisé­geinek újjáválasz.tása, illetve megválasztása. A közlemény hangoztatja, hogy a párt történetének „bizonyos kérdéseiről” szóló határozat, amelyet a plénum részvevői egyhangúlag fogad­tak el, összegezi a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt 32 esztendő leg­fontosabb történelmi esemé­nyeit, különösen a „nagy kulturális forradalmat”, „tu­dományosan elemzi a párt vezérlő ideológiájában ebben az időszakban megnyilvánult erényeket és hibákat, elem­zi a hibák szubjektív ténye­zőit és társadalmi okait, ki­fejti a mancetungi es/ipek- nek, «unt a kínai kommu­nista párt vezérlő ideológiá­jának jelentőségét. A plénum egyhangúlag el­fogadta Hua Kuo-feng le­mondását a központi bizott­ság elnöki és a központi bi­zottság katonai bizottságánál^ elnöki tisztségéről. Ezt kö­vetően a részvevők titkos szavazással újjáválasztották, illetve kiegészítették a köz­ponti bizottság vezető testü­letét, a válaszás eredménye a következő: 1. Hu Jao Jiang a központi bizottság elnöke. 2. Csao Ce-jang a közpon­ti bizottság alelnöki 3. Hua Kuo-feng a köz­ponti bizottság dlclnöke. 4. Teng Hsziao-ping a köz­ponti bizottság katonai bi­zottságának elnöke. 5. A központi bizottság po­litikai bizottságának állandó bizottságában a központi bi­zottság elnöke és aletnükei foglalnak helyet: Hu Jao- pang, Je Csien-jing, Teng Hsziao-ping, Csao Ce-jang, Li Hszien-nien, Csen Jun es Hua Kuo-feng.. ti. Hszi Csung-hszun. a központi Bizottság titkársá­gának tagja lett. A közlemény szerint a párt legfelsőbb vezető testületé­nek újjá választása és kiegé­szítése azt célozza, hogy erő­sítsék a „kollektív vezetést” és biztosítsák a központi bi­zottság III. plénumán elfo­gadott vonal és politika vég­rehajtását. Üzletkötőnek középiskolai végzettségű, tárgyalóképes férfit keresünk Gépkocsival rendelkezők előnyben. Miami Bíz(osdó fiókja, Fonyód (84929)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom