Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
Jobbat, gazdaságosabban A termelőberendezések maximális kihasználása mindig alapvető volt a kaposvári textilművekben. A háromműszakos termelés is ezt a célt szolgálja. Nem mindegy azonban, hogy a három műszak üzemidején belül mennyi, az állásidő. Hosszú évek tapasztalatai mutatják, hogy technológiai okokból egy, a tervszerű megelőző karbantartás miatt fél, az előre nem látható Okok miatt pedig egy-két tized százalék állásidővel kell számolni. E nagyon szoros mutatók mellett lényeges a gépek elméleti és gyakorlati teljesítőiképességének oez- szevetése is. A kaposvári fonodában majdnem nyolcszázan dolgoznak a közvetlen termelésben. Az őket kiszolgálókkal együtt teljesítménybért kapnak. Az elmúlt években úgy kellett megszervezni az anyagellátást, a munkát, hogy csökkenő létszám mellett is biztosítsák a berendezések • teljes kihasználását, és a terhelést nehárítsák át a dolgozókra. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása érdekében az ember—gép viszonyát újszerű technikaiszervezési elemekkel kellett Hogy termékeit miként ítéli meg a piac, közvetlenül is érzi a Kaposvári Villamossági Gyár. A tőkés piacért folytatott versenyben minden költséget csökkentő és minőséget javító intézkedésnek súlya van, a gyárban az elmúlt időszakban az export jövedelmezőségének javítása volt az elsődleges cél. Figyelmet fordítottak az anyag- és energiatakarékosságra, a gyártmányfejlesztésre, a kedvező beszerzési források és kooperációs lehetőségek földerítésére. Részletesen felülvizsgálták, melyik területekre kell a legnagyobb erőket összpontosítani. Kiderült, hogy a gyártásfejlesztésben rejlenek a legnagyobb lehetőségek. Ezért megteremtették az eddig kooperációban gyártott BK-sorozatkapcsok kaposvári előállításának feltételeit. így ötmillió forintos önköltségcsökkentést értek el. Ezzel a termék jövedelmezősége jelentősen javult. A gyártmányfejlesztésben inkább a minőség javítására törekedtek. Az exportpiacok megtartása érdekében méretcsökkentéseket hajtottak végre, áttértek a külföldi szabványokra, több esetben egyedi megrendelés- ■ re gyártottak berendezéseket. Előtérbe került a minőség egy eddig eléggé elhanyagolt eleme is, a gyorsaság. A legújabb — Abu Dha- biba irányuló — export esetében égy a gyár számára új technológia kikísérletezésének gyorsasága lényeges szerepet játszott az üzlet megkötésében. Az újítások révén egymillió-háromszázezer forintot takarítottak meg. A leginkább számottevő újítás az oszlopkapcsolók ezüstözésé- nek kiküszöbölése volt. Hasznosították az elfekvő sárgarezet is. Az importból szármázó alkatrészek és anyagok évenkénti felülvizsgálata új beszerzési források földerítésére adott módot. Például eddig tőkés Importból vettek egyféle kapcsolót, most megkeresték a szocialista országbeli gyártókat: több mint félmillió forintos megtakarítást értek el ezzel, s az energiaköltségeket is négyszázezer forinttal csökkentették. Az emelkedő anyag- és energiaárak miatt a gyárnak minden alkalmat meg kell ragadnia az export jövedelmezőségének javítására, a fajlagos költség csökkenteseié. Az anyag és az energia órának drágulása ugyanis nem hárítható át automatikusan a vevőkre. A költségcsökkentő és a minőségjavító intézkedések kidolgozásában meghatározó fszerepe van a magas műszaki-gazdasági képzettségű szakembereknek. Megtartásuk, képességeik kibontakoztatása ezért elsőrendű fontosságú. Minőség, gyorsaság A gazdaságban minőségi fordulat tanúi vagyunk. A kérdés ma az, hogy megőrizhetjük-e a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünket? A rendelkezésünkre álló termelési tényezők és erőforrások legkedvezőbb kombinációjával sikerül-e fölhalmoznunk olyan tartalékokat, amelyek a nép- gazdasági fejlődés ugrópontjául, a pályamódosítás feltételéül szolgálhatnak. Mindez rajtunk áll; nem elég csupán tudomásul venni a világgazdaságban lejátszódó jelenségeket: alkalmazkodnunk is kell hozzájuk. A világgazdasági kérdésekre adott válaszunk csak minőségi lehet. A népgazdasági állóalapok jelenlegi színvonala, a munkaerő szakképzettsége és alkotókészsége lehetőséget ad a hatékonyság növelésére. A szabályozórendszer minden elemével o termelés szervezettségének javítását, az anyag, és az energiafelhasználás fajlagos csökkentését, az élőmunka hatékonyságának emelését, a jobb értékesítést, az állóeszközök jobb kihasználását szolgálja. A hatékonyságnövelés feladata folyamatos, a gazdaság minden területén. Összeállításunkban arra kerestünk választ; hogyan használják ki hatékonyabban termelőberendezisei- ket és foglalkoztatják a munkaerőt a somogyi vállalatok. gazdagítani. Az egyik termelékenység növelő eszköz a Werner-módszer bevezetése volt. S bár a munkahelytől a fejlesztési intézetig terjedő szellemi kapacitás- növekedés rövid idő alatt csak kevéssé mérhető, a termelési kultúra színvonalának emelkedése fontos ér- tókalkotó tényező. A hatékonyság, a magasabb értéket képviselő munka a gyártmányban, a gyártmányszerkezetben ölt testet. A fonodában tavaly meghonosították a fésűs technológiát. Az így előállított fonal harminc-negyven százalékkal drágábban adható el az exportra dolgozó tűvább- felhasználóknak. A munkaráfordítás öt-hét százalékkal több, a hozam Viszont harminc-negyven «zázalék- kal emelkedett. Bevezették a turbina fon ást is. Itt a termék ára változatlan maradt, a ráfordítás viszont így tíz-tizenkét százalékkal csökkent. Egy új berendezéssel az úgynevezett almi- nöségű pamutot is föl tudják dolgozni fonállá. A termelési ráfordítások állandó vizsgálata a költségek: aktív befolyásol teára ad módot. A fonodában az egyik legszigorúbb norma az alapanyagkjhoaatali százalék. Száz kilogramm pamutból 93,2 kilogramm fonalat ■kell gyártani. E mutató túllépése már minőségrontó tényező lehet. Műszaki intézkedésekkel azonban elérték, hogy a fonalban olyan elemi szálak is maradjanak, amelyek a technológia javítása nélkül rontanák a minőséget. Az energiaköltségek és a készletek alakulásának vizsgálata mind hozzájárulhatnak a termékegységre jutó fajlagos költségek csökkentéséhez. Idegölő munka a tartalékalkatrészek raktáron tartása. Ha hiányzik valami, az termeléskiesést okoz, ha pedig túl sok van, akkor fölöslegesen köti lé az eszközöket. A divat a lazább, köny- nyebb ruházati cikkek gyártására rendezkedik be. Ehhez lazább, vékonyabb fonal is kell. A VI. ötéves tervben a kaposvári fonodában több intézkedést is terveznek a minőség javítására. Az árrendszer azonban pillanatnyilag nem ismeri el kellőképpen a pamutfonal minőségének javulását. A minőségi felár ugyanis mindössze fél százalék. A folyamatos hatékonyságjavítás azonban a piac megtartásának eszközé. S a gyár saját belső szervezési-technológiai eljárásai fejlesztésével, a Merne r-módszer bevezetésével elérte, hogy ter- nwílőbenendezéseinek kihasználtsága megközelíti az elméleti mutatót, emelkedett * termelékenység, és javult az alapanyagkihozatal is. Új termékek, új technológiák Nem könnyű jnbban dolgozni A hatékonyságról a Danú- via. 4. számú — nagyatádi — gyáraiban is egyre több szó esik az utóbbi időben. Farkas Ferenc üzemgazdasági osztályvezetőtől kérdezi tűk: — Önnek mit Jelent a hatékonyság? — Mindenekelőtt a munkaidő Jobb kihasználását, a gyártási veszteségek csökkentését, ésszerű anyagfelhasználást... — Ez hogyan valósítható meg? — A legfontosabb az ösztönző bérrendszer kialakítása. Eddig az alapbérek emelése volt a fő szempont, sokszor egyen iösdi alapján, most azonban a munka szerinti bérezésről beszélünk: aki többet vagy jobbon dolgozik, az kapjon többek — De ez önmagában vajmi keveset ér. Ha nincs meg a háttér, a zavartalan anyagellátás, a Jó munkai szervezés, a jó képességű munkás is csak lapos borítékkal mehet haza. Önöknél mennyire vannak meg a termelési feltételek? — Az utóbbi hat évben jelentősen átalakult gyárunkban a gyártaná nyszerkezet, hasznosabb és értékesebb darabokat készítünk, mint korábban. Ez azonban csak az egyik oldal. A másik: a termékekhez szükséges anyagok biztosítása sokkal bonyolultabb. Már most meg kellett adni a jövő évi alapanyag- és szerszám-igényünket, bár csak részben tudjuk, hogy mit fogunk akkor gyártani. A nyersanyag- beszerzéssel is vannak gondjaink. Hol kapunk megfelelő lemezt vagy acélrudat, hol nem. A szállítók nem nagyon veszik figyelembe az olyan kis- vagy középüzentek igényeit, mint a mienk. A piac igényel napról napra változnak. Ma már ott tartunk, hogy egy-egy üzleti tárgyalást napok alatt kell nyélbe ütni. Ha nincs a rögtön kimondott igen, „úszik” az üzlet. De lehet-e felelőtlenül igent mondani? Főleg rövid szállítási határidőre? Mert az ellátók estik 120 napos határidőre szállítanak. És még valami: kis tételben senki sem vállalkozik alapanyag gyártásra. Hiába kell nekünk száz kiló- graman rúdacél, ha a gyártó csak. öt tonna gyártását vállalja. Mit tehet ilyenkor egy középüzem? Vagy lemond az üzletről, vagy megveszi az öt tonnát. Csakhogy akkor megnőnek a készletek, amiért ugyancsak nem fognak megdicsérni, mivel a készletek csökkentését ugyanúgy elvárják, mint a hatékonyabb, jobb munkavégzést. Egyszóval: nem is olyan könnyű jobban dolgozni. » A Kapos-plast Kefe- és Műanyagipari, Vállalat, termékei régebben fele-fele arányban oszlottak meg a műanyag és a szőr-, valamint a sertecikkek között A vállalatnál végrehajtott rekonstrukció soriul az arány eltolódott a műanyag gyártmányok felé, részesedésük ma már hetvenötsnázalékos. A hatékonyság," a jövedelmezőség és a termelékenység javítása hosszú folyamat Mint Szilvást József igazgató elmondta, a szórás se rtef©ldolgo zás manufakturális módszereit mostanra a kenderiparban használatos gépek helyi alkalmazásával ki küszöbölték, így huszonnégy—huszonöt ember munkáját helyettesítették ; .egy tonna szőr kifésülés© most nyolc óra hosz- szat tart. Régebben hetekig. dolgoztak, míg elérték ez.t a teljesítményt. Gépesíteni kellett azért iá. hogy kiegyenlíthessék az olcsó munkaerővel dolgoztató latin-amerikai versenytársak előnyét. A gépesítés, a szélesebb termékskála folytán elérték, hogy a fajlagos költségek a-z alapanyagáraknál kisebb mértékben nőttek. Nagy termelékenységű gépeket vásroltak a műanyag- üzembe, s új technológiát dolgoztak ki a mikroszepa- rátorra. így határozott minőségjavulás mutatkozott a mikroporózus körszigetei 5-1 emeaeknél, s megháromszorozták termelésüket az akkumulátorok e fontos alkotóeleméből. A belföldi szükséglet kielégítése után ezekből még tőkés exportra is szállíthattak. A hazai akku- mulátorgyártókkaj folytatott együttműködés következő lépcsöjeként a magasabb minőségi követelményeket kielégítő kőzszigetelök gyártását kívánják meghonosítani. Ez fölöslegessé tenné a ma még jelentős tőkés importot Űj gépek, új technológiák és színezések bevezQlé&eved a műszalüzesnben kifejlesztették az automata és a félautomata csomagológépek - hez váló pántokat Az üzem- es a munkaszervezés során ésszerűsítették a gépi munkahelyeket, lerövidítettek a szállítási útvonalakat; a müanyagüzömben áttértek a folyamatos munkarendre, a négyműszakos termelésre. Edidig tizenkettőn végezték el a kétéves műanyagipari u zakmun kás-tan folyamok A tapasztalatok szerint a különbség mám gépkezelésben is megmutatkozik a szakos a betanított rrfunkások között, így a képzés tovább folytatódik. ■ A szigorú technológiai követelmények 5—10 százalékos huliadék-visszadotgozást tesznek lehetővé. A vállalat energiahálózata elavult, felújítása már második éve tart Az idén egymillió forintos energiamegtakaritást terveznek, ez az energia- költségek mintegy tíz százaléka. Szeletelt” konténerek A rugalmasság ée a gyorsaság mindig előny a piacon. A kisüzem alkalmas arra, hogy a változó igényeknek megfelelően szervezze termelését — A gyors alkalmazkodás képessége egy kisüzem száméra létszükséglet — mondta Kiss Pál, a barcsi Unt- tech elnöke. — Az idén sokszor volt lehetőségünk kipróbálni, hogy miként képes erre a szövetkezet Márciusban kaptunk egy megrendelést: negyvenszemélyes lakótábort kell a hűtő- házszerelőknek építeni Irakban. A válaszra csak egy napot várt a megrendelő. A hárommillió forint értékű táborba már beköltöztek: a lakók. Ez a münka újabb „váratlan” megrendeléseket hozott: ugyancsak Irakba készítettünk egy nyolcvanszemélyes tábort S a múlt héten megkaptuk a harmadik megrendelést is: negyvenöt szervizkonténert kell szállítani augusztusig exportra, a második félévben pedig újabb harminc szervizkonténert várnak tőlünk az NSZK-ban. ■ Mindezt az évi terven felük — Miként lehet; terven felül munkát vállalni? —i Ügy, hogy a szövetkezet rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez. Belső átszervezéssel. És megvizsgáltuk azt is, hol vannak tartalékaink. Ennek a vizsgálatnak az eredménye, hogy a második félévtől normarendezést hajtunk végre a konténerek belső burkolását végző faipari részlegnél, célgépeket vásárolunk a munka meggyorsítására. A szövetkezet 200 millió forintos termelési értékéből 8—10 százalékot tesz ki a tőkésexport: ez a tavalyinak tízszerese. A több export több gonddal is jár: külföldre kerülő termékeik egy része nagy távolságokra utazik. A szállítási költség tetemes. A műszakiak vizsgálták, hogy miként lehetne csökkenteni ezt. A konténerek belső térfogata jelentős tárolótér. Eddig levegő „utazott” bennük; műszaki fejlesztéssel elérték, hogy a két és fél méter magas konténereket félméteres „szeletekben” is lehet szállítani. Ezzel a módszerrel jelentős hely szabadul föl és a szállítójármüvek kapacitását is jobban ki lehet használni. A szövetkezetnél költségcsökkentést hozott ez a megoldás. SOMOGYI NÉPLAP Értékesebb termék, gépkihasználás
