Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

Kettős zászlóbontásra emlékeztünk Emlékülés .-■ pártbizottságon Az Ifjúság nevelésében nagy lehetőségeket kínál a munkásmozgalom történeté­nek, kiemelkedő személyisé­geinek megismerése, a ha­gyományok állandó és értel­mes ápolása. Ezt az ügyet kí­vánta szolgálni a megyei pártbizottság nagytermében tegnap délelőtt megtartott emlékülés is. Varga László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára nyitotta meg az emlékülést, üdvözölte az elnökségben he­lyet foglaló Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság titká­rát, Bíró Gyulát, az MSZBT főtitkárát, Bogó Lászlót, a Teszöv titkárát, a meghívott veteránokat, Galina János vöröskatonát, Tóth Lajos mártír fiát, özvegy Borovszky Vilmosáét, a KIMSZ-vezető- ség egyetlen élő tagját. Az emlékülés munkáját dr. Botos János, a Párttörté­neti Intézet tudományos munkatársa kezdte meg Moz­galmi hagyományaink és az ifjúság című előadásával. Ki­emelte: a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata, a három tavaszi ünnep — 1848 márciusának idusa, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak és hazánk felszabadulá­sának évfordulója — a ma­gyar történelem kiemelkedő eseményei. A három forra­dalmi tavaszra való emléke­zés szinte természetesen hoz­za magával a történelmi ha­gyományok ápolásának gon­dolatát és szellemét, s egyút­tal igényli mindennek előfel­tételeként a múlt eseményei­nek feltárását, tanulmányo­zását. Az egyetemes emberi múlt, ezen belül a hazai história ismerete, a történelem tanul­mányozása, népszerűsítése kétségkívül személyiségfor­máló hatású. Dr. Botos János előadása végén felhívta a figyelmet arra: szükség van a múlt históriája és a jelen közötti kapcsolatok feltárására, az azonosságok és az eltérések bemutatására, s ennek révén a történelemkép alakítására. Ezt csak olyan — jó értelem­ben vett — aktualizálással lehet elérni, amelynek során a múlt tükrében érthetőbbé, világosabbá válnak a jelen­legi fejlődés vonalai, nap­jaink jelenségei. Ennek pedig elengedhetetlen eszköze a történelmi hagyományoknak és a nemzeti múlt jelentős fordulópontjainak a feltárá­sa, a figyelem fölkeltését elő­segítő rendezvények soroza­ta. Ezt a célt segítik élő a forradalmi ifjúsági napok minden évben megrendezen­dő eseményei. A somogyi munkás- és if­júsági mozgalom jobb megis­merését, a nevelés tapaszta­latait körvonalazták a helyi előadók. Szabó György, az Oktatási Igazgatóság tanszék- vezető tanára megemléke­zett a Tanácsköztársaság so­mogyi mártírjairól, Andrássy Antal, a megyei levéltár fő- munkatársa a Tanácsköztár­saság és az ifjúság kapcsola­tát elemezte. Paksi Lajos, az Oktatási Igazgatóság tanára Az ifjúsági mozgalom a fel- szabadulás után megyénk­ben, dr. Jávorszki Andrásilé, a mezőgazdasági főiskola ta­nára A KISZ zászlóbontása Somogybán címmel tartott korreferátumot. Dr. Miklós Endre, a Táncsics gimnázium tanára arról beszélt, milyen a mozgalmi hagyományok szerepe a fiatalok történe­lemszemléletében, dr. Griibl L ászióné marcali általános iskolai igazgató pedig a for­radalmi hagyományok helyi ápolását ismertette. Volt ifjúsági vezetők, mai KISZ-esek vettek részt az emlékülésen. Nagy érdeklő­déssel lapozgatták Az ifjúsá­gi mozgalom Somogybán cí­mű most megjelent kiad­ványt. Örömmel vették tudo­másul, amikor Varga László, a KISZ Központi Bizottságá- naik titkára bejelentette az emlékülés végén, hogy az el­hangzott előadások könyv formájában is megjelennek. U G. Mártírjainkra emlékeztünk Katonák, rendőrök, mun­kásőrök, ifjúgárdisták álltak tegnap délután díszőrséget Latinca Sándor szobránál. A téren a város és a megye la­kóinak ezrei tisztelegtek mártírjaink emléke, példa­mutató hősiessége előtt. A Himnusz után Czakó Klára, a Gsiky Gergely Szín­ház művésze mondta el Som­lyó Zoltán: Bölcsődal című versét, majd a munkásgyász- induló hangjai mellett' kez­dődött meg a koszorúzási ün­nepség. Az MSZMP KB, a megyei és a városi pártbizottság ko­szorúját Losonczi Pál, a Po­litikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Varga Péter, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság, és Zjeéíc Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára helyez­ték el. A Minisztertanács, a me­gyei és a városi tanács nevé­ben Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Sugár Imre, a megyei, és dr. Kovács Ferenc a városi ta­nács elnöke koszorúztak. A hála és tisztelet koszo­rúit helyezték el a szobor ta­lapzatánál a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, me­gyei bizottsága, a SZOT, az SZMT, a KISZ KB, a KISZ megyei bizottsága, a Magyar Partizánszövetség, az MSZBT Országos Elnöksége és a fegy­veres testületek nevében is. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival fe­jeződött be. Latinca-emléktúra Tegnap reggel a Kaposvá­ri Tanítóképző Főiskolánál mintegy ezer fiatal gyüleke­zett, hogy harminc csapat­ba rendeződve nekivágjon az idei Latinca-emléktúrának. A ragyogó napsütés és a kellemes, tovaszias időjárás hamar leparancsolta a gya­loglókról az orkánkabáto­kat, pulóverokat — A jókedély a fontos, nem a nagy siker! — énekel­ték harsányan a tanítókép­zős lányok, s ebben az egy mondatban összesürűsödött a délelőtt hangulata. A csapatok egymás Titán rövid időközönként keltek műhöz. Mielőtt azonban vi­rágaikat elhelyezhették vol­na, még egy utolsó próbaté­telre kellett felsorakozniuk; következett a légpuskalövé­szet, melyet a szigorú «-állo­másfőnökök-« szintén érté­keltek. A csoportok sorra érkez­tek a völgybe, ahol Latinca Sándor, Szalma István, Far­kas János, Lewin Samu és Az emlékmű talapzatán egy­re gyűltek a virágcsokrok. A fiatalok egy ideig még éne­keltek, azután megkezdődött az ünnepélyes emlékezés. Ke­lemen László, a városi KISZ- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet, majd irodal­mi összeállítás következett. A délelőtti program a ko­szorúzással ért véget Tóth Lajos mártírhalált halt. Gj. L. Űrhajós a fiatalok között útra, s a fürgébbek be-be­Még nincs egy éve, hogy elindult az első magyar űr­hajós a vüágürbe. A felké­szülő páros közül Farkas Bertalan volt a szerencsé­sebb, rá esett a választás. Ha az űrutazást nem is él­hette át a másik magyar ki­képzett űrhajós, Magyart Béla, azért ő sem nélkülö­zi az élményeket. A har­minckét éves fiatalember tegnap Kaposváron járt, hogy az ünnepségekre ide- sereglett fiataloknak élmény- beszámolót tartson. A So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat munkásszálló­jában Marcali és a járás küldöttei, a SÁÉV és a Ka­posvári Ruhagyár fiataljai várták a vendéget. gálatok tortúrája is szebb színiben tűnik föl előtte. — 1-918. március 18-án utaztunk Csillagvárosba — mesélte Magyart Béla —, ahol öt nemzet leendő űr­hajósainak, összesen tízünk­nek kezdték meg a kikép­zést Bercinek és nekem már nem volt különösebb gondunk a nyelvvel, mivel három évig a Szovjetunió­ban tanultunk. A hosszú tanulás után vé­gül is eljött a várt pillanat amikor az űrhajó nyolcna­pos útra magával vitte Far­kas Bertalant — Előtte nyugtattam Ber­cit: ne izguljon, ezt vállalom helyette is. Miután fellőtték, elkértem a paramétereit s érték a lassabban banduko- lókat. Az idei túrát a ren­dezők akadályversennyel kötötték egybe. Az első állo­máson összedughatták a »•buksit« a fiatalok, hogy vá­laszolni tudjanak a tesztla­pok kérdéseire. A politikai, történelmi fejtörő után már a város határába értek, ahol súlylökés következett. Né­hányon úgy meglengették a súlygolyót, hogy társaik riadt-vidáman szétrebben­tek — testi épségüket félt­ve. Miután valamennyien balesetmentesen »megúsz­ták« ezt a próbát, a helyen­ként tankcsapdákra emlé­keztető gödrökkel tarkított úton haladtak tovább. A harmadik állomáson meglepetésben volt részük: gázálarcot és vegyvédelmi fölszerelést kellett a csapat két tagjának felöltenie. Plusz pont járt azért, ha az egyik »beöltöző« a veze­tő tanár volt. Nem is hoz­tak szégyent csapataikra a nevelők, s meglepő gyakor­lottságról téve tanúbizonysá­got vették fel magukra a szokatlan öltözéket. A cél felé közeledve a csoportok erdei virágokat szedtek, hogy ne üres kézzel érkezzenek meg az ens Lék­Tíz évvel ezelőtt még aiig- 1 ha gondoltuk volna, hogy í rövid időn belül hazánk fia \ is eljut a világűrbe. Még Magyart Béla és társai sem hitték 1971-ben, mikor Pá­pán elolvasták a felhívást, hogy közülük kerül ki a két űrhajósjelölt. , Szívesen beszélt élményei­ről az egyenruhás fiatalem­ber. Ma már az orvosi vizs­kiderüJt, hogy mindössze ki­lencven volt a pulzusa. A3 enyém legalább száznegy­ven. Most újabb izgalmak vár­nak rájuk, igaz, egésze» mások. Mindketten egye­temre készülnek. S talán egyszer még: Magyart Béla is megismerheti, hogy irá­lyén a súlytalanság: az űr­A TaiiáEÉiztirsasÉi plakátjai Ifjúság és művészet A megyei KISZ-bizottság néhány hónappal ezelőtt föl­hívással fordult a somogyi képzőművészekhez: műveik­kel járuljanak hozzá már­cius 21-e méltó megünnep­léséhez. A tegnap megnyílt kiállítás katalógusában ol­vastuk: a forradalmi ifjúsá­gi napok alkalmából rendez­tük meg a Somogy megyei képzőművészek kiállítását azzal a szándékkal, hogy méltó kiegészítője legyen a három tavasz ünnepének, és szolgálja az ifjúság művé­szeti nevelését. A hangulatos megnyitón Kerekes Zsuzsa versmondó és Nagy Gabriella zongoris­ta működött közre. Banka Margit, a megyei KISZ-bi-- zottság titkára méltatta az ifjúsági szervezet kezdetné-. nyezését, megyénk képzőmű­vészeinek csatlakozását a felhíváshoz. Tizennégy kép­zőművész alkotását tekinthe­tik meg. az érdeklődők a Kiillán György Ifjúsági es Üttörő Művelődési Központ­ban. — A művészet sokszínű ismeretet nyújt, kitágítja vi­lágképünket, segít értelmes rendbe foglalni a világról és az emberekről szerzett ta­pasztalatainkat — mondta többek között Banka Margit. Kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a mostani kez­deményezés folytatásra érde­mes. — A ma megnyíló kiállí­tás első állomása annak, hogy a művészet élvonalába tar­tozó alkotókkal közösen töb­bet tegyünk a fiatalok mű­vészeti neveléséért — emelte ki a megyei KISZ-biznitság titkára a mozgalmi feladatok egyik fontos területét. Bagó Bertalan. Bors Ist­ván, Czinkótai Frigyes. Csi­szár Elek, Gera Katalin Ge­ro Kázmér, Honty Marta, Horváth Jártos, Kertész Sán­dor. Leitner Sándor. Ruiss György, Szabados János, Sz. Bayer Erzsébet és fingvári Károly műveivel ismerked­hetnek meg a fiatalok. H.B, Megelevenedtek a történe­lemkönyvek lapjai azon a kiállításon, melyet a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum gyűjteményéből a So­mogyi Képtárban rendeztek a forradalmi ifjúsági napok keretében a Tanácsköztársa­ság kikiáltása 62. és a KISZ zászlóbontása 24. évforduló­jának alkalmából. Tegnap délelőtt dr. Szikossy Ferenc, a munkásmozgalmi múzeum főigazgató-helyettese mél­tatta az évforduló jelentősé­gét a megnyitón. A Tanácsköztársaság száz­harminchárom napja alatt több mint ezer plakát je­lent meg: a felgyorsult ese­ményeket tükrözik Vértes és Btró felhívó politikai pla­kátjai. Kaposvári »kiadású platótokat is láthatónk a kiállításon. A Somogy me­gyed direktórium tagjai, Tóth Lajos, Latinca Sándor és Peinhoffer Lajos írta alá annaik a hirdetménynek a szövegét, melyben bejelen­1 tették a hadügyminiszter és a Katonatanács Koimanybiz­tossága parancsa totytóf» as ostromáliapotot Kaposváron és környékén. Szabó Linót kaposvári könyvnyomdájá­ban készült az a platót, ame­lyik tudtul adta: „Somogy vármegye és Kaposvár dol­gozó népéhez/ A forradalom a régi sebeket bekötötte. De a régi rend képviselői ha­lottként tapadtak közéletün­kön mind a mai napig- A Munkás Tanács elhatározta, hogy ezt a kóros állapotot megszünteti s eltávolítja a rothadó hullákat. A Munkás Tanács a mai napon átvette Somogy megye és Kaposvár vezetését, s a közigazgatás ellátására 3-tagú direktóriu­mot rendelt ki.” A társadalmi méretű át­alakulás a művészeti elet megújhodását is eredmé­nyezte. Ezt bizonyítja szám­talan plakát 1919-bőL

Next

/
Oldalképek
Tartalom