Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
A MUNKAPADTÓL A VEZÉRIGAZGATÓIG A túlszabályozás délibábjai A vállalati belső mechanizmus tartalékai U tal tű nik már rá, hogy a túlméretezett, soiklépcsös vállalati belső irányítási rendszerben (amely tehát tagüd'tságábain, teljesítőképességében es bonyolultságában nagyobb, mint amekkorát a fejlesztés, termelés, forgalmazás nagyságrendje, tagoltsága, bonyolultsága, megkíván, amely nagyobb, mint például amit a hazai iparban a vállalatok közötti munkaimegosztás, a kooperáció valóságos szintje szükségessé tesz) egyes színiteken, osztályokon olyan „mechanizmus'’ alakiul ki, mely az adott részleg számára — a rend, a fegyelem, az ügymenet zavartalansága jegyében — automatikusan „kitermeli'’ a feladatokat, sőt: a" külön érdekeket is, amelyek nem feltétlenül esnek egybe az egész vállalati kollektíva érdeked vési. Nézzünk moot erre egy-egy érdekes, és çléggé általánosítható esetet. Sok helyen a rendtartáshoz tartozik, hogy a szállítási osztály csak akkor vállal fuvart a raktárnak, műhelynek, ha azok 72 órával i előbb átküldték a megrendelést. Ez az eiőretartás egyfelől valóban nem haszontalan, hiszen így jut idő a legfontosabb szállítások kiválasztására. a fuvarok összaházasítására, tehát a szállítókapacitás legkedvezőbb kihasználására. Másfelől azonban, az előrendelés a vállalat valamennyi részlegét arra készteti, hogy megrendeléseiket a hét minden napjára előre leadjak, hiszen ebben a rendszerben könnyebb lemondani, mint megszerezni a kapacitást. A rendszer tehát végül is nem alkalmas arra, hogy a szállítása ka pa.cn taska használást optimalizálja ti rendszer merev alkalmazású (anélkül, .hogy a megrendelőket is érdekeltté tennék a kapacitás optimalizálásában, s csak utasítják azokat) valójában csak a szállítási osztály munkáját könnyíti meg: 72 órával előbb elkészíthetik a beosztást, sohasem kell kapkodniuk, s ha valahova, ahol nem szóltak idejében, nem jut kapacitás, a felelősség nem őket terheli. A kapacitást azonban e rendszerrel nem lehet optimalizálni, csak formálisan. A szállító- kapacitás szétosztása a szállíttatok között, egyszer s mindenkorra, alighanem kedvezőbb kihasználást eredményezne. Ehhez az kellene, hogy a nagyvállalatokon, trösztökön belül — a belső mechanizmus reformjának első lépéseként — esetleg önelszámoló egységeket hozzanak létre: jogokkal, eszközökkel, kötelezettségekkel és feleiőfssesgel ellátva azokat. A „különérdek mechanizmus” a túlszabályozott vállalati belső szervezetekben a legtöbb főosztálynál kialakul. Annak idején például az üzernifenntartási osztályokat, gondnokságokat azért szerveztük meg, hogy a termeléssel foglalkozókat mentesítsék a munkához szükséges apróbb eszközök, segédanyagok. bútorok stb. beszerzésétől, gondozásától, rendben tartásától. Ezek az osztályok tehát kezdetben összegyűjtötték és teljesítették a termelő- vagy irányító részlegek igényeit, kívánságait. Ma az a helyzet hogy nem gyűjtik az igényeket, hanem elbírálják. S ha a gondnokság megtakarít á fenntartási költségekből, prémiumot kap. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha ezek a részlegek a keretek elosztását  csepeli konténerkikötőben A Mahart csepeli szabadkikötőjében működik az ország legnagyobb konténerállomása. A világ sok országából érkezik ide, illetve jut el sokfelé innen áru hajón, vasúton és közúton. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Felvettük az átmeneti kabátot, a Balatonon nem lövik fel többet a figyelmeztető piros rakétákat, befejezte munkáját a viharjelző szolgálac, visszaállítottuk az óránkat, megvolt az első próbafűtés (a maga néhány figyelmeztető tapasztalatával), bundák, csizmák, meleg kabátok kerültek a kirakatok fő helyére. Vége a nyárutónak. Szeptemberrel kezdtük és októberrel fejeztük be a hetet. Lezárult az egy hónapig tartó rendezvénysorozat, a fegyveres, erők hónapja, melynek során számos találkozón, ünnepségen fejeződött ki a fegyveres erők és a dolgozó nép közötti szoros ösz- szetartozás. Szép példája ennek. többek között az is, hogy eggyel ismét gyarapodik megyénkben a határőrközségei: száma; Gyékényes, Babócsa, Bolhó, Bélavár és több más község után, most Berzence lakói érdemelték ki a határőröktől ezt a kitüntető, megtisztelő címet. Még három hónap és vége az évnek. Gazdasági életünkben mindig ez az időszak a: legizgalmasabb, kivált akkor, amikor az évzárással együtt egy tervidőszak befejezéséhez érünk. Készülnek a számvetések, a háromnegyed éri mérlegek, egyértelmű választ adva a visszalévő időszak fő tennivalóira. Az első jelzések a legtöbb helyen ütemes, jó! szervezett munkáról tanús- kodnak.'Osak néhány kiragadott példa: a barcsi Unitech az elűző cv háromnegyedéhez viszonyítva az idén szeptember végéig tíz százalékkal több konténeres rakodó gépjárművel szalliluU el, és negyven százalékkal több lakókonténert adott el, főleg tőkés exportra. A csungóá Napsugár szövetkezet időarányosan teljesítette háromnegyed évi tervét, nyolcvanmillió forint értékű terméket készített es értékesített, s ebből tizennégy és fél millió forintnyi árut tőkés piacokon adott el. Az árváltozások folytán a bevételük húszmillió forinttal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Különösen , m szép eredményekkel dicsekedhet a nagyatádi cérnagyár. Ez az üzemünk a hét . elejeig nemcsak az éves, hanem az ötödik ötéves tervet is jelentősen túlteljesítette ; a tervidőszakra meghatározott ötezerötszázötven tonna cérna helyett hetezerkilencszáz tonnás termelést értek el. Az eredményben döntő része van a másfél évvel ezelőtt végrehajtott rekonstrukciónak. A múlt héten a megyei tanács mezőgazdasági psztályá- / nák területfelelősei végiglátogatták a * mezőgazdasági üzemeket, hogy a helyszínen tájékozódjanak, és szükség esetén közvetlen segítséget nyújtsanak a megsokasodott őszi feladatok végzéséhez. (Szervezett, igyekvő és igen feszített "munkát végeznek’ ezekben a hetekben valamennyi gazdaságunkban, > nem hiányzik az igenyelt és szükséges társadalmi segítség sem. A mull héten száznegyven katona működött közre a cukorrépa szedésében, ■ sok száz diák segítette a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaságokban a szüretet. A le- takarilotl területeken nagy erővel folyik a talajelokeszités, földbe került a rozs, az őszi arpa magja, és a hét utolsó napjaiban szórványosan megkezdődött a legna- gyob területet jelentő búza vetése is. A legtöbb izgalom és aggodalom a kukorica érését és betakarítását kíséri. A munkát még a hét végén is csak próbálgatták, „kóstolgatták” gazdasagaink egy részében. Ide kívánkozik egy gondolattal az is, hogy az agrár- tudományi egyesület megyei szervezete, mely sajátos eszközökkel segíti a mezőgazdaság előtt álló termelésféjlesztési munkát, e héten értékelte tevékenységét. Ahogy az agrárgazdasági szakosztály vezető- ’ sege megfogalmazta, legfontosabb feladatuknak tekinti« az olyan rendezvények! vitaülések szervezetet, mely a mezőgazdaság minőségi, hatékonysági tejlodeset szolgaija. . ' Októberrel számos közéleti, társadalmi es művelődéspolitikai rendezvénysorozat kezdődött. A szakmai szakszervezeti kongresszusra való.készülődés utolsó szakaszát jelzi,' hogy a héten a HVDSk- nél es a KPVDSZ-nél tanácskoztak a kongresszusi küldöttek: milyen sajátos megyei problémákat vigyenek a legfőbb fórum ele. Ez,utóbbi szakszervezetnél megkezdődtek az egy teljes hónapot átfogó, hagyományos kulturális napok. Ugyancsak október első hetéhez fűződik a számos értékes rendez. í nyt magába foglaló múzeumi es műemlékvédelmi lióiuip megnyitása is. i örös Marta Jelképpé váltak A honvéd mártírok emléke ■zni ImbbJBl. högv féketewàk gat év végi megtakart last.. A mimikalvöi-ulimen veik javítását szolgáló összeg egy része így válik tehát a gond- ' nokság pnámiu malapjává. Az ma mar senkinek sem jut eszébe, hogy az e célra szárat összegeket tulajdonképpen mar szükségtelen megspórolná, hiszen ezzel akkor takarékoskodtak, amikor a vállal,at pénzét elosztották: mire, mennyi jut. Külön érdekké vált például az is sok’ helyen, högy~ a garázs ne lépje túl a teherautók havi kilométerikeretát. Ezért nem egy helyen megesik, hogy a hónap utolsó nap javban az- árut bérfuva- rozóval szállítják, mert a garázs nem ad kocsit. Az 1980-ban életbe lépett intézkedések és az új szabályozók után számítani leltet arra, hogy a vállalatok az eredményes gazdálkodás értelmében minden lehetséges tartalékot igyekeznek majd kiaknázni. A vállalatokra nehezedő gazdasági kényszer eddig válóban nem volt akkora, hogy saját vezetési, ügyviteli stílusukat es intézményrendszerüket is kritika alá vegyék. Várható, hogy a következő idő- &zaíkban az ebben rejtező tartalékok felkutatása is szükségesnek mutatkozik majd a vállalatok szemében. Ahol a szál nKásáknál gondolnak arra, hogy saját belső mechanizmusuk milyen hatással van az eredményességre — például az új gyártmányok átfptási idejét, a beszerzés átfutási idejét, a piaci információk hasznosításánál;-: sebességét, vagy az újítások, javaslatok, kezdeményezések elbírálásának Időtartamát is elemezve —, ott aligha marad kétség afelől, mi az igazi jelentősége egy nyitott, rugalmas, teljesítményre (s nem csak az ellenőrzésire) orientált, a reálfolyamatok nagyságrendjével összehangolt belső in tézmén y ren ds zemek. Lehet-e ezt várni, szükséges-e mindenütt elvégezni ezt a számvetést — erről érdemes lenne szélesebb körben is véleményt cserélni, gyakorló vállalati vezető szakemberekkel, szák- in unkásotekal, műszakiakkal, közgazdászokkal: várjuk a véleményeket. Gércncsér Ferenc Százharmincegy éviiéi ezelőtt az aradi vár árkában a bosszúálló önkényuralom elpusztította a levert magyar forradalmi honvédsereg tizenhárom vezető lisztjét, csapatparancsnokokat. mi - nisztériumi fótisztviselöket — tizenkét tábornokot es egy ezredest. Azóta jelképpé váltak; az aradi tizenhárom, vagy így:- az aradi vértanúk, egyfajta sziklászilúrd helytállást szimbolizálnak a magyar köztudatban. A nemzeti önismeretünk ápolását szorgalmazó törekvések jegyeben azóta is — bár a változó történelmi -korszakoknak megfelelően, más és más indítékokkal — október hatodikén megemlékezünk a kivégzettekről. Méghozzá, mindig. együtt, és sohasem kii- lön-külön (vajon hányán tudnák fölsorolni mind a tizenhárom nevét?), ami azt is jelzi, hogy a szabadság- harc rendkívüli történelmi szituációjában, minden belső széthúzás és .visszatartó erő ellenére a közös sors vállalás mellett az egyéni sorsnak szükségképpen el kellett halványodnia. Szabadságharcunk sokszor diadalmas honvédseregének immár állandó jelzőjévé vált a »forradalmi« megjelölés. S forradalmi hadseregnek forradalmi a tisztikara is. A forradalmisággal, a forradalmi megnevezéssel sokszor és következetesen visszaélő korunkban nagyon fontos ennek a ténynek a hangsúlyozása. Mert nem az egyes ember szubjektív szándékai, személyes beállítottsága, titkolt vagy kinyilvánított aspirációi, kompxomisszúmos Vagy' kérlelhetetlen alapállása adja a jelző elsődleges ërlëlmét. Hanem a társadalmi fejlődés fő irányát támogató cselekvés, s e cselekvésnek a történelem távlataiban igazolt hitele. A kivégzett honvéd főtisztek forradalmiságát is ebből a szemszögből kell megítélnünk. Császári és királyi katonatisztek voltak március idusán, akik a -íd-ás magys alkotmányra esküdtek jel. Arra.1 az alkotmány a, amelyet mint a Haosöurg-Lo- l.iaringlai Ház utasítása értelmében Magyarországon állomásozó csapattiszt ; vagy mint magyar hazafi„ fogadtak el. Ls szolgáltak c nevezetes trónfosztás után is, hitük és egzisztenciája.; védelmében. »Vagy magyar hazafiak■< — mondtuk. A bizoivjtala ,ság a csoport nemzeti hova ta, tozásál Méláén . aligha elkerülhető. Vécscy gróf magyar arisztokrata volt, de saját bevallása szerint csa ; igen fogyatékosán beszélt: hazája nyelvét; Damjanié, ■ a szerb határőr tiszt, a.: előbbi esküdt ellensége, és társa a. halálban, szinté : törte a nyelvet. Leiningen— Westerburg német fejedelmi családok sarja, az angol uralkodóház rokona. Schwei- dcl, Pölienberg, Lahner, Knézich — micsoda nevek a magyar nacionalizmus klasz- szikus századában, a magyar nemzet szabadságharcában! (S altkor még nem említettük Bemet, Dembinskit, Woronieckit, Alessandro Monti honvéd ezredest, Von Wolfenau honvéd őrnagyot — sorolhatnánk tovább.) Ezek a tisztek azzal, hogy a katonai becsület, az eskü, a bajtársi összetartás fegyelmében a vérbírói ítélet árnyékában is kitartottak a kor vezető társadalmi és politikai áramlatát reprezentáló és megvalósítani igyekvő magyarországi forradalom és szabadságharc mellett, forradalmár elődeink sorába emelkedtek. Mintegy a forradalmat vezető rétegek és a forradalomban küzdő népek megbékélését jelképezte a híres jelenet: gróf Vécsey Károly magyar főrend október 6-án hajnalban az előtte bitóra húzott Damjanich János szerb közember függő teteme elé térdelt, és kezet csókolt a halottnak. Négyezer kilométeres csőkígyó A biztonságos gazés olajszállításért Négyezer kilométernél is hosszabb, nagynyomású kőolaj- és földgázvezeték-rendszert üzemeltet a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat. E hatalmas csőkígyóhoz több mint százötven gázátadó-, szivaty- tyú- és kompresszorállomás, és a vezetékek mellett elhelyezett, önálló olajipari hírközlőrendszer tartozik. Kétezren dolgoznak az olaj- és gázszállítmányok biztonságos továbbítása érdekében. — Meîyek az ötödik ötéves terv tapasztalatai? — kérdeztem Szakonyi Gézától, a Gazés Olajszállító Vallalal igazgatójától. — A szénhidrogéneket sikeresen eljuttattuk a felhasználóshoz. Kisebb meghibásodások, „haváriák” előfordultak ugyan, ezeket azonban sikerült úgy elhárítanunk, hogy a felhasználóknál nem volt zavar. Az volt a célunk, hogy az állóeszköz-állomány nagyarányú emelkedése ellenére ne növekedjen vállala1 túliknál a költség és a lé"- ; szám. 1975 óta csökkent a ‘ dolgozók száma, az anyagköltség is csupán az anyagárak emelkedési ütemének megfelelően nőtt. Energiaköltségeink viszont emelkedtek, mert új technikát alkalmaztunk. Az eszközállomány nyolcmilliárd forint értékű növekedése új feladatokat hozott, es a munkakörök ősz- sze vonására", több szakma e! sajátitására volt szükség. Dúl gozöink felismertek ezt, és lenni akartak a megoldásért. — Milyen feladatokra készül a Gáz- és Olajszállító Vállalat? — A következő öt évben mérsékeltebb ütemben nő a vállalat eszközállománya. Új kompresszorállomások épülnek. létrejön a telemechaiv- zációs rendszer, megvalósul a számítógépes irányítás. Az új módszere« bevezetése gazdaságosabb energiaelosztást tesz lehetővé. A telemechanizáció pedig létszámot takarít meg, és növeli a rendszer biztonságát. A számítógépekkel optimális anyag- és energiafelhasználást lehet biztosítani, a karbantartás színvonalának párhuzamos emelése mellett. E sok teendő folyamatos és nagyarányú üzemszervezést kíván. Felül kell vizsgálnunk a munkaidő, az anyag és a berendezések kihasználásának jelenlegi normáit is. A tervezést és ezzel együtt a döntési hatásköröket közelebb visszük a munkahelyekhez. A dolgozók ígv jobban látják akár több évre is, hogy mit kell tenniük, melyek a lehetőségeik. A Gaz- és Olajszáliitó Vállalat idei árbevétele várhatóan kétmilliárd-háromszázmillió forint les”. F,z megfelel az előzetes terveknek. Munkájukat két jelentős költségnövelő tényező nehezíti : az ál lóeszközök növekedéséből származó többletkiadás, valamint az anyag- és energiaköltségek A szállítási dijak ugyanakkor tizenkét, éve.változatlanok. Az energiatakarékosság népgazdasagi programjából adódik, hogy a szénhidrogének felhasználása csak szerény mértékben növekedhet. Ma az energiafelhasználás szerkezetváltozásának vagyunk tanúi. A szénhidrogének kitermelése nehezebb, a költségek nőnek. A gázt és az olajat mind távolabbról kell eljuttatni a fogyasztókhoz. Ez pedig az üzemeltető — a Gáz- és Olajszállító Vállalat — eszközállományát, költségeit növeli. A vállalatnál ilyen feltételek között kell megteremteni a dolgozok érdekeltségét, A GOV-ra háruló feladatok nagyságát akkor ítélhetjük meg helyesen, ha tudjuk, hogy a hazánkban felhasznált energia kétharmada szénhidrogénekből származik. Ezt a hatalmas energiahordozó tömeget kell a vállalatnak továbbítania. A felelősséget és a műszaki felkészülés fontosságát jól érzékelteti, hogy egy kompresz- ■szorállomás teljes felszerelése körülbelül egymiliiárd forintba kerül. Értékét tovább növeli, hogy az állomás berendezéseinek nyolcvan százaléka tőkés országokból származik. 'Nincs mód könnyű pótlásukra. Cs. L.
