Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
SOMOGYI TAJAK, EMBEREK A Különjárat jelzésű busn'dl néhézkesen lépdelnek le az utasok. Asszonyok, térfia!;. Többnyire ötven. de még inkább hatvan fölött. Soraik csoportokra szakadozva tartanak a termálfürdő bejárata felé. Három férfi ér mellém. A barna kalapos, kissé lemaradva társaitól, hangosra fogja a szót : — A fene tudja! A Gyula azt mondta, humbug ez a melegvizes áztatás. Melegítik, ami jön a kútból, meg sót tesznek bele. Ennyi az egész. Idősebb társa nem vitatkozva, inkább csak mellette ballagó földijének mondja: — Nekem használ. Ha nyár végén meg szeptemberben háromszor-négyszer eljövök, karácsonyig nyugton hagy a derekam. Kél vélemény az évi 170—130 ezer fürdő- zőéből. És egy harmadik, immár a szakorvostól. Dr. Lukaesy Gyula reomatplógus főorvos: — Kétségtelenül magas az igali hévízkutak vizének, sókoncentrációja. Emellett azonban jód, bróm, hidrokarbonát található benne, és jelentős a fluoridtartalma is. Ezek az ásványi anyagok oldott állapotban elsősorban mozgás- szervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak, de segítenek nőgyógyászati panaszok esetén is. Természetesen, mint minden termálvízzel. az igalival is vigyázni kell, hiszen ingerterápiás anyagként is szerepel! azaz fellob- banthatja a lappangó betegségeket. A nem kívánt mellékhatások: hőemelkedés, fejfájás, szédülés. Fontos tehát, hogy a íürdőző vegye figyelembe az orvosi javaslatot. Általában napi egyszeri, ,40-—45 percig .tartó kúrát célszerű programba iktatni, és; ezt hat-tizenkét alkalommal ismételni. Akik heveny fertőzéssel, szív- és érrendszeri panaszokkal bajlódnak. kerüljék a hévizet. Káros azoknak is, akiknek aktív gyulladásban vannak az ízületeik. A gyógyító víz ma már két zárt és öt nyitott medencében várja az enyhülésre vágyókat. A hatodik, az olasz típusú tanmedence, nem a hévízi forrásból táplálkozik: kúthideg vizét csak a nap melege langyosítja. A 33,3-as úszómedence is sportcélokra készült, ám 27— 28 fokosra enyhített, alacsony állású vize évek óta strandcélokat szolgál. Marad tehát a három, kör alakú gyermekfürdő — pancsoló csecsemők, kisgyermekek paradicsoma — és az igazi: a két részre osztott termálmedence, amelyet a több mint 70 fokos vizű kút táplál. Mindenekelőtt az,' amelynek a forrásál ez év január 1-től gyógyvíznek nyilvánították. Egyébként „az első nyolcvanhárom fokos hőforrás 1947-ben tört fel, 651 méter mélységből. Akkori tulajdonosa, a Magyar—Amerikai Olajipari RT nem sok figyelmet fordított rá, ' eldugaszolta a forrását. A községi tanács csak 1961-ben nyittatta meg ismét, Ekkor kezdődött meg a fürdőtelep kiépítése is” — olvashatjuk Zákonyi* Ferenc .4. Dunántúl gyógyfürdői és fürdői című könyvében. Gyurisics Dániel — a medencék környékén ckak Dani bácsinak ismerték — 1963. május elsejétől vezette a fürdőt, négy évvel ezelőtti nyugdíjazásáig. Ezrek tanúsíthatják:. a látogatókat személyes vendégeinek is tekintett*. Az indulás éveire így emlékszik vissza; — Tsz-elnök voltam, amikor szoba került a lezárt kút. Először a mezőgazdaságban akartuk hasznosítani a melegvizet, de erre a nagy fokú lerakódás miatt nem volt alkalmas. Abban azonban egyetértettünk a község és a járás vezetőivel, hogy e kincset nem szabad veszni hagyni. A termálfürdő létesítését szív- vel-lélekkel támogatta a helyi lakosság. így az első medencét teljesen társadalmi munkában készítettük el 1962 augusztusában. Aztán betegség miatt rövidesen el kellett hagynom beosztásomat és a fürdő vezetője, no meg gondnoka, kertésze lettem egy személyben. A már nagy lombú díszfákat, terebélyes bokrokat, hatalmasra nőtt szomorúfüzeket magam ültettem, gondozgattam. Azóta a harmadik gazda kezében van a fürdő. A Somogy megyei Víz- es Csatornamű Vállalat után a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat vette kezelésbe, és erejéhez képest igyekszik bővíteni, fejleszteni, csinosítani a környezetet. Mindenekelőtt .azonban folytatják a kutatást újabb víznyerő helyek után. Melegvízre azóta is gyakran bukkannak a most már hideg víz után kutató fúrók. Mert az utóbbi hiányzik inkább. Így jelenleg csak az egyik medencébe zubog a gőzölgő termálvíz, amely másnap reggelre lesz olyan hőmérsékletű, hogy fogadhassa a vendégeket. Belőlük pedig nem volt hiány az elmúlt években. Az első esztendők évi 20 ezres forgalma megtízszereződött : tavaly 204 ezrén váltottak jegyet. Sajnos az idén csupán 160 ezer látogatót várnak az év végéig, részben az áj- • talános okok — az idegen- forgalom csökkenése. a lyi- vös időjárás —, részben sajátos tényezők miatt: jelentősen emelkedett a belépődíj és bevezették a hétfői szünnapot. Nyári reggeleken így is hosszú sor várt a nyitásra. Fejkendős nénik, kalapos bácsik ünneplősen, az itt nyaralók íurdőköpenyben. Falusiak, városiak, pestiek — magyarok és külhonból érkezettek. A mellig érő vízben, odább a szomorúfüzek gondosan nyírt lombsátrai alatt kemény német szavak pattogtak. De csehek és Jugoszláviából érkezettek is szép számmal vannak — bizonyítják ezt a parkolóban sorakozó kocsik. A külföldiek ;egy része a Siotour kempingjeiben veri föl a: sátrát. Kétszáz vendéget tudnak elhelyezni így. Emellett 18 kétágyas motelszoba és 16 személyes faház áll rendelkezésükre. Az idén a nyitva- tartás négy hónapja alatt 15 624 vendégéjszakát töltöttek itt — ennek valamivel több mint a felét a környező országokból érkező turisták vették igénybe. A külföldiek szívesen szállnak meg a magánnyaralök vendégszobáiban is. Egy berlini házaspár évek óta rendszeresen itt tölti szabadságát. Az ötvenes elektromérnök ízületi bántalmairól panaszkodva ismerőseitől hallott Igái gyógyító vizéről. Állítja: hónapokig alig van panasza az augusztus végi, háromhetes kúra után. Elégedett a vendégszobával és még olyan szerencséje is akadt, hogy az egyik szomszédja — idős pesti nyugdíjas — jóízűen elbeszélget vele az anyanyelvén. Cserébe a mérnök apró javításokat végez a fa- ’ házán, a nyaraló körül, és el-elviszi kirándulni Trabantjával a kedves házaspárt. Ök egyébként á fővárosból vonatoznak ide, évente kétszer, néhány hétre. Pestről érkezik hétvégeken a tőlük nem messze települt nyomdász házaspár is, hogy kínlódjon a szívós perjével, kerítést, faházat festegessen, díszbokrokat, gyürpölcsfákat ültessen, epret palántázzon, örök városi létére kaszát próbáljon, ásót métyesszen a kemény talajba. Szomszédja Kunszentmiklósról kocsizik, kiszellőzni pórusaiból a vágóhídi zsíros gőzöket, Azt hiszem, feleségével ő a fürdőtelep leghűségesebb lakója. Ritka az olyan hétvége még télen is, hogy csukva marad a gonddal ápolt, alakítgatott faház ajtaja. — Szerettünk csavarogni, bejártuk az országot — mondja a kun arcú, őseire büszke családfő. — Ide is elvetődtünk, aztán itt is ragadtunk. Először csak bekerítettük a telket, a kocsiban aludtunk, és amikor összejött egy kis induló pénz, elindultunk faháznézőbe. Az egyik legrégibb nyaraló tulajdonosa — a komlói bányász — dombgerincre kúszó utcában építkezett. Akkor fogott az alapozáshoz, amikor még sem vízvezeték, sem kút nem volt a környéken. Lent, a laposabb részen vájt egy kis gödröt, és onnan vödrözte föl a ki tudja hány száz liternyi vizet az építkezéshez. Ma már ráérősen babirkái dús lombú lugasával. Korábban is szőlősorok, gyümölcsfák zöldelltek az egykori vásártérre — a jelenlegi fürdőre és környékére — lefutó domboldalakon: a Csapás- és a Borjúdomb-dűlőn. 1968- ban kerültek fejsze- és irtókapa alá a jórész‘ direkttermő tókék, meg az útban levő dió- és szilvafák. A kikerülhetöket féltőn óvták és tovább gondozzák új tulajdonosaik. Még abban az évben megkezdődött az építkezés a fürdőtelepen, a domb lábánál, a Nyár utcában. Az első telekvásárlók láthatóan vastagabb erszénnyel érkeztek. De egyre több kispénzű család is választott a 80—100 négyszögöles parcellákból. Az újabb utcákban gyorsan szaporodtak a legkülönbözőbb nagyságú és jellegű épületek, az Érdért típusú faházaktól az emeletes, erkélyes,' túldíszitett nyaralókig. A hétvégi házakkal együtt vállalati üdülők sora is létesült, sőt úttörőtáborok is működnek a kirándulásra bő lehetőséget kínáló határban. Hogyan látja a fürdőtelépet építészszem- mél Horváth Dénes, a helyi tanács műszaki főelőadója? — A sokféle épület igen változatossá teszi mindkét domboldalt. Egységes stílust nem is akartunk, de nem is tudtunk volna biztosítani, csupán az építési szabályok betartására törekedtünk. Persze akadtak, akik ellen szabálysértési eljárást kellett indítanunk, mert mindenkin — és az előírásokon is — túl akartak tenni, lévén bőviben az anyagiaknak. A most épülő utak és a tervezett fasorok sokat emelnek majd a fürdótelep képén. A telkek egyébként elfogytak. A bérbe adandóak is. A 320 magánnyaraló egyelőre nem szaporodik. Néhány héttel ezelőtt viszont megtartotta első ülését az igali üdülőszövetkezet szervező bizottsága, amely kétszintes üdülő építését szeretné megkezdeni minél előbb, de legalább három éven belül Ez a forrna Bükfürdőn bevált; ott készül az első ilyen rendelte- tesű épület, amelyben nem tulajdon-, hanem Termálvíz a dombok között használati jogot válthat bárki: magánszemély csakúgy, mint vállalat vagy szövetkezet. Az illetékesek a helyét is elképzelték már a fürdő közvetlen közelében, a Mátyás Király utca kertjéből lefutó telkek sorában. Ez az építkezés már Igalfürdő fejlődésének új korszakát is jelzi, sok más tervvel, programmal együtt. A megyei tanács-vb ugyanis a közelmúltban rangsorolta a somogyi fürdők fejlesztését, és Igáit az első helyre tette. A nagy cél: az üdülőhelyi státusz elnyerése után a település gyógyhely rangjának megszerzése. Ez á 80-as évek második felére várható, mindenekelőtt a fürdő gazdája, a DRW anyagi alapjainak fölhasználásával. Természetesen a vállalat maga nem képes megteremteni a tervezett körülményeket: szükség van mindenekelőtt a helyi és a megyei tanács, illetve a kereskedelmi szervek és az erdőrendezőség jól összehangolt részvételére is. A legköltségesebb és legfontosabb feltétel azonban a szennyvízhálózat megépítése, társulásos alapon. Milyen lesz 6—8 év múlva a fürdő és környéke? Dr. Jakab József tanácselnökkel. Rajczi János vb-titkárral és Horváth Dénessel térképek, vázlatok fölé hajolva próbáljuk magunk elé képzelni a majdani gyógyhelyet. A falu felől érkezőket már messziről fasorok lombjai közé bújva fogadják a ma még jórészt csupaszon sorakozó nyaralók. Rendezett parkolókat találnak az autósok, sétányokat, díszbokrokat, egy kissé távolabb — a park északi részén — szabadtéri színpadot és mozit. A bejárat közelében színes térkép tá jékoztat arról, milyen kirándulást lehetőségeket kínálnak a fürdő mögötti dombok és völgyek, erdők, ligetek. A bejárat helyén emeletes épület magasodik, pénztárakkal irodákkal és egyeb helyiségekkel. Balra a vendéglő folytatásában pavilonsor kínál illatos étkeket. A fürdő többszörösére növekedett területén újabb fedett medencék várják a gyógyulókat tágas pihenőcsarnokkal, terápiás berendezésekkel, orvosi szolgálattal. A nyitott fürdők között is válogathatnak a vendégek, és nemcsak a bántalmakra panaszkodók: a sportuszoda felújítva fogadja az egészséges, mozgásra vágyó vendégeket. És aki két fürdés között sétára vágyik, annak a jelenlegi csónakázótó — amely beépül a fürdő területére — kellemes környezetet kínál. Nagyjából ilyennek szeretnék látni a köz- •ég és a vízmű vállalat vezetői a fürdőt és környékét a 80-as évek második felében. És persze az Igáihoz kötődő, ide szívesen visszajáró üdülők, a gyógyvíztől enyhülést kapott betegek it a fürdőhely gyorsan gyarapodó híveinek sokasága. rail László
