Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

TAKARÉKOSSAL viLAGNAP r H szorgalom és a takarékosság jólétünk alapja ; Ünnepség Boglárlellén Október 31-e a takarékos­sá g világnapja. így határoz­tak 1924-ben, milánói kong­resszusukon — az első taka­rékpénztár megalakulásijjiak 100. évfordulóján — a világ takarékpénztárai.- Azóta ok­tóber utolsó napja a takaré­kosság ünnepe. Erről emlé­keztek meg tegnap este Bog­lárlellén a Vikár Béla Mű­velődési Házban a megyei ünnepség résztvevői. A rendezők — > 4 Haza­fias Népfront Boglárlel- lei Nagyközségi Bizottsá­ga. a nagyközség KISZ- bizottsága. a Mészöv taka­rékszövetkezeti titkársága, az OTP megyei igazgatósága és a Balatonbogllári Állami Gaz­daság — nevében Bárány Annamária, a népfront helyi titkára köszöntötte a vendé­geket, köztük Nagy Lajost, az OTP ügyvezető igaz­gatóját, valamint Sarudi Csabát, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét és Sárái Árpádot, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. A takarékossági világnap­ra emlékezve Klenovics Im­re, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi be­szédet. Többek között emlé­keztetett arra, hogy a [elsza­badulás után először 1965- ben tartották meg a takaré­kossági világnapot hazánk­ban; azóta az OTP, a posta és a takarékszövetkezetek közreműködésévél' minden évben megemlékezünk róla. — Az idén Boglárlellének jutott az a megtisztelő sze­rep, hogy otthont adjon a megyei takarékossági ren­dezvények nyitó ünnepségé­nek. Jó alkalom ez a ren­dezvény a számvetésre, a ta­karékosság helyzetének, né­hány időszerű kérdésének és jeladatának az áttekintésére, módosulása fokozottabban Gazdasági helyzetünk alaku­lása. a gazdasági fejlődés külső és belső feltételeinek módosulása fokozottabban irányítottá a figyelmet a ta­karékosságra. Klenovics Imre emlékezte­tett arra, hogy a takarékos­ság a szocializmus lényegi vonása. Elválaszthatatlan a tervgazdálkodástól, melynek több mint három évtizedes múltja van, s eredményeink meggyőzően bizonyítják a szocialista rendszer fölényét a kapitalista társadalommal szemben. Érvényesült az a követelmény — ha nem is buktatók és hibák nélkül —, hogy társadalmi szinten va­lósuljon meg a természeti és emberi tényezőkkel való ta­karékosság. Az ünnepség szónoka szólt arról is, ho­gyan érintették hazánkat az elmúlt évek világpiaci válto­zásai, majd így folytatta: — Meggyőződésünk, hogy a fejlődés kulcsa o haté­konyság, a szorgalmas és be­csületes munka, a takarékos gazdálkodás. Látjuk, hogy a jövő útja az adottságainkra, fejlődésünk eddigi eredmé­nyeire, a szocialista integrá­cióra támaszkodó munka, hiszen csakis így kerülhe- tünk a nemzetközi élvonal­ba. Az előadó feladataink is­mertetése mellett szólt arról is. hogy a takarékossági vi­lágnap ugyancsak jó alka­lom arra, hogy eredménye­inkről is beszámoljunk, s hogy vám miről beszélnünk, azt adatokkal bizonyította: — ' A lakossági takarékbe­tétek tovább nőttek: a tai'a- lyi négymilliard 87 millió forintról négymilliard 224 millió forintra. Tovább nőtt az ifjúsági takarékbetétek száma is, a múlt évi 12 201- ról 12 454-re, értéke pedig 104 millió forintról 115 mil­lióra emelkedett. A takarék­pénztárak nagy gondot for­dítanak erre a betétre, mert jó lehetőséget nyújt a csa- ladalapitó fiataloknak az ön- átló életkezdés anyagi felté­teleinek előteremtéséhez. Népszerűbb lett a takarékle­vél: egy év alatt több mint egymillió forinttal növeke­dett az igy elhelyezett pénz összege. Mind kedveltebb az átutalási betét, megyénkben ma 3J4tí-an veszik igénybe ezt a xzolguttatast. Somogy­bán a kölcsönös segítő taka­rékpénzt árak száma szazhat- van, s 24 ezer 420 tagot számlálnak. Az általuk ösz- szegyüjtött betét eléri a 77 millió forintot. A takarékpénztárak , ter­mészetesen nemcsak a lakos­ság betétjeinek gyűjtésével foglalkoznak. Hitelekkel is segítenek bennünket. A la­kosságnak nyújtott hitel au­gusztusban meghaladta a százmilliárd forintot. A so­mogyiak 3,2 milliárd forint kölcsönt vettek föl. Érdekes­ség. hogy az idén megnőtt a hosszú lejáratú hitelek szá­ma; ezek elsősorban az épít­kezésekhez és a lakásvásár­lásokhoz nyújthatnak segít­séget. Figyelemre méltó, hogv a csaladalapító fiatalok közül egyre többen élnek a részükre rendszeresített ked­vezményes áruvásárlási hi­tellel. Az idén 35 ezer 384 olyan lakás építése fejeződött be, amelyet kölcsönnel támoga­tott az OTP. Csupán So­mogybán ezerkétszázhatvan- hat ilyen lakás épült.­Klenovics Imre befejezésül Lázár Györgyöt idézte, aki az országgyűlés őszi üléssza­kán a következőket mondot­ta: "Bár az elmúlt két esz­tendőben jelentősen előreha­ladtunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásában, de egyelőre a folya­matnak még csak a kezde­tén tartunk, s az egyensúly megszilárdítása még előt­tünk álló feladata-, Boglárlel'le tegnap délután még egy takarékossági ren­dezvénynek adott otthont: harmincöt takarékszövetke­zeti, illetve takarékpénztári szocialista brigád részvételé­vel a hónap elején kezdődött egy szakmai vetélkedősoro­zat, és tegnap ért véget. A megyei döntőn szereplő leg­jobb szocialista brigádok ér­tékes jutalmakat kaptak. Az első helyezett, a balalon- íöldvári takarékszövetkezet csapata egyhetes üdülésén vehet részt Budapesten, a Hotel Ifjúságban. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Születésnapot ünnepeltünk a héten: szerdán múlt har­minc éve, hogy megválasz­tották az első tanácstagokat, s ezzel létrejött hazánk szo­cialista államigazgatási rend­szere. A népképviseleti ön­kormányzati államképvise­leti szervek legfontosabb fel­adata. hogy területükön a gazdaságszervező munkával biztosítsák a lakosság ellátá­sát. Tevékenységük kiterjed az é'let minden területére. A jelen és a jövő feladatainak megoldása sok­rétű munkát igényel. A me­gyei tanács keddi ülésén — a megemlékezésen túl — a jövőről esett a legtöbb szó. A testület elemezte az ipar- fejlesztés érdekében eddig végzett munkát es elfogadta a somogyi ipar közép- és hosszú távú tervkoncepció­ját. Ez szolgál majd alapul az iparfejlesztéshez, csak­nem az ezredfordulóig. Nem ez az első olyan tervkoncep­ció, amely hosszú távra je­löli ki a megye egy-egy gaz­dasági ágábán a fejlődés irá­nyát. Hasonló koncepció ké­szült már a mezőgazdaság­ra, a kereskedelemre, az épí­tőiparra és lakásépítésre. Ki­dolgozták a településhálózat, a közművelődés, a közleke­dés, valamint az energia, és közműellátás hosszú távú koncepcióját. Ezek a tervek keretet adnak a munkához: meghatározzák 3 célt. azt, hogy hová kívánunk eljutni, számításba véve a megye adottságaik Továbblépésünkről volt szó a megyei pártbizottság csü­törtökön- megtartott ülésen is. A testület a Közparti bi­zottság október 16-i ülésé­ről hallgatott meg tájékozta­tót. Az év negyvenharmadik heteben megérkezett az el­ső fagy. A földeken do'gozó emberek hetek óta váriak és féltek tőle: nem mindegy ugyanis, hogy mikor fagy meg a későn érő kukorica, és az sem, hogy milyen körül­mények között kerül földbe be a mag. A földekről érke­ző hírek jelentős erőfeszíté­sekről tudósítanak: késő es­tig dolgoznak a talajelőké- szitő gepek a határban, s ko­ra hajnaltól vetnek. A hét végéig — a becslések szerint — a tervezett terület 55 szá­zalékán került földbe a bú­za magja. A napraforgó és a burgonya betakarításával a héten végeztek a megye gaz­daságai. Meggyorsult á ku­korica betakarítása is: a te­rület 15 százalékáról került eddig magtárba a termés. A betakarítás és vetes nagy gondját enyhíti, hogy az időjáráson kívül más nem akadályozza a munkákat: van előkészített terület a vetőgépeknek, szervezett és folyamatos a kukorica töré­se. Az sem mellékes, hogy minden gazdaságban megfe­jelő a gondoskodás . a fele­lősségteljes. nehéz munkál végző emberekről. Megvan­nak hát a munka feltételei, s az időt minél jobban ki kell használni. Az ősz a pályaválasztás időszaka is. A döntés előtt álló fiataloknak és szüleik­nek kíván segítséget nyújta­ni a pályaválasztással] kap­csolatos rendezvénysorozat. Ezekben a hetekben, hóna­pokban pontosan 3923 nyol­cadik osztályos diáknak ke'l döntenie arról, hogy hová, merre indul az általános is­kola befejezése után. A me­gyében mintegy kilencven ipari és mezőgazdasági szak­ma között választhatnak a fiatalok, s összesen 2100-at vesznek föl a szakmunkás- képzőkbe. A kilencven szak­ma között régi mesterségek és újak sorát lehet találni. A megyében például csak né­hány éve képeznek vegyipari szakmunkásokat, a különbö­ző vasipari és egyes építő­ipari szakmákban viszont régóta folyik már a képzés. A tanulóoktatás folyamato­san alkalmazkodik a termék­szerkezet-váltáshoz, a mű­szaki fejlesztéshez. A szak­munkásképzők ma minden szükséges , szakmát tudnak oktatni a megyében. Azok a fiatalok, akik ma választanak életpályát, a me­gye munkásságának derékha­dát képviselik az ezredfor­dulón. Akkor, amikor az iparfejlesztés hosszú távú koncepciója a . tervek szerint va'lora válik. Dr. Kér re» Imre Integrált áramkörök. A harminc évvel ezelőtt alapított Műszeripar! Ku­tatóintézet a méréstechnika és a mérésauto matizáiás fejlesztésén dolgozik. Fő tevékeny­ségi köre az automatikus mérőrendszerek és műszeripari technológiák kidolgozása. Ké­pünkön: az integrált áramköri lapok mgröel ektronikájál vizsgálják. (MTI-íotó — Balaton József fefv. — KS> Az írógéptől a számítógépig A fejlődés ugrásszerű lesz Ha néhány éve megláttunk egy zsebszámológépet, tátott szájjal bámultuk egy ideig, azután addig nyomogattuk, amíg kimerült benne az elem. Az unikumnak számí­tó kis számolók bőd azóta tö­megcikk lett, már a középis­kolákban is használják — most épp az a divatos, ame­lyik zenél is. Hasonlóan alig egy pár év kellett ahhoz, hogy az iro­dákban a régi írógépeket és a tekerős számológépet, no meg jó néhány ember min­den,na>pi körmölését fölvált­sák az elektromos szerkeze- * lek. Előnyük a gyors adatfel­dolgozás. az emberi munka megkönnyítése és néhány helyen még arra is lehető­séget adott az irodai munka gépesítése, hogy csökkentsék, a földuzzadt adminisztratív létszámot. Ám e gépek ke­vésbé kellemes tulajdonsága, hogy időnként elromlanák, s ilyenkor nem lehet őket helyettesíteni. A rossz irodai berendezések javitásával a megyeszékhelyen és Somogy nagy részében az irodagép- technika Vállalat kaposvári szervize foglalko-zak. Helman Gyula szervi z vezet ót kértük meg, hogy beszéljen az egyre bonyolultabb, ér­tékes szerkezetek »rejtel­meiről". — Rengeteg féle gépet ja­vítunk: a legegyszerűbb me­chanikus írógépektől az elektronikus könyvelőgépek legtöbb típusáig sok tucat fajtát. Többek között az As- cota gépcsaládot, a Soem- tron- és a pénztárgépeket, a sokszorosítókat, a nyomdai kis oíselgépeket, és így to­vább. — A szervizben 26 műsze­rész dolgozik. Mindent meg tudnak javítani? — A fötUkészültség jónak mondható. Az emberek több­sége technikumot végzett, érettségizett és több szak­tanfolyamot is végigtanult. A mai gépparkhoz ez elég. Mégsem mondhatom, hogy soha sem jövünk zavarba. Am nem a műszerészeken múlik ez. Az alkatrész ellá­tással néha baj van. Ahány cég, annyiféle gépet vásárol, nem beszélve az otthoni ap­róságokról. Mindegyikhez alkatrészt tarriani szinte le­hetetlen. A zsebszámológé­pek közül például csak azo­kat tudjuk javítani, amelyek hazai kereskedelmi forga­lomban vannak. Am az ilyen kis szerkezetek többsége még mindig "egyéb úton" kerül be az országba, Néha gondban vagyunk egy-egy egészen új berendezés hi­bája esetén; akkor kellene fölkészülni az új típusok javítására, amikor még itt sincsenek, ám ha egy válla­lat behoz egy soha sem lá­tott irodagépet. akkor mi csak késve ismerhet j ük meg. — Ezek szerint nem. elég ­gé egységes a géppark, nem eléggé tervszerű a beszerzés? — Ügy van. Vállalatunk ugyan készséggel ad felvilá­gosítást a lehetőségekről, szívesen adna tanácsot eev- egy gépesíteni szándékozó cégnek is, de nemigen kér­deznek minket. Pontosan nem lehet megszámolni, de annyi bizonyos, hogy az or­szágban legalább ezer-ezer- kétszáz féle irodagéptipust használnak. Magyar. NDK- beli, japán. NSZK-beli, ame­rikai és még amit el lehet képzelni. Egységesebb rend­szerrel a kevesebb több len­ne. Addig persze nincs baj, amíg a gépek simán működ­nek . . . — És a régi berendezések- • kel mit tudnak kezdeni? — Az a másik véglet. A sokféle újon kívül még sok­féle öreg masina is szolgál, elsősorban vidéken. Két, nyugdíj előtt álló műszeré­szünk az ötven-hatvan' éves írógépeket is meg tudja ja­vítani, kivéve, ha olyan al­katrész hibás, anti helyette- síthetetlen. De a fiatalok is szívesen veszik kezükbe eze­ket a gépeket, számukra fölüdülés, »játék" a régiek javítása. — Mit hoz a jövő? — A jelek szerint megál­líthatatlan folyamat a gép­park korszerűsítése. A Ka­posvári Tejipari Vállalatot hozhatnám fői jó példának: ők már a ma technikájánál tartanak. És egyre több kényszerül majd erre. Ne­künk föl kell készülni az ug­rásszerű fejlődésre; a jövő a főiskolát, egyetemet végzett »műszerészeké", akik már egy komolyabb számítógép­hez is hozzá tudnak nyúlni. Több műszerészünk tanul a munkája mellett, hogy ne ér­hessen nagyobb meglepetés minket néhány év múlva. Lassan eljár as; idő a sok tíz évig szolgáló egyszerű irodagépek fölött. (Ma már az írógépeket is gyorsan cse­rélik az emberek, s a kopo­gó »masinák« gyártód is át­vették az autóipar szisztémá­ját : új év. űj kocsi, azaz: írógép.) A korszerű adattáro­lás és földolgozás csak érté­kes géprendszerekkel oldható meg. A bürokrácia egyik legnagyobb ellensége a ma­gas színvonalú irodai mun­ka. S nemsokára az író- és varrógépjavító iparos helyett mérnököt kell hívni, ha el­romlik valami. Luthár Péter Kincsképzési láz Valahol olvastam a követ­kező mondást: »A pénz pénzt fial.«. Nem szándékom e megállapítás igazságát két­ségbe vonni, mert a tőkésor­szágokban a bankoknak használatra átadott pénz va­lóban fontos jövedelemfor­rás. Korunkban azonban ezt módosítani kell. a követke­zőképpen : »Akinek pénze van. ráfizet". Ennek egysze­rű oka az, hogy a világon az árak általában gyorsabban nőnek, mint a kamatláb. Eb­ből következik, hogy a meg­takarításoknak a kamata ne­gatív jellegű. A bankok természetesen igyekeznek növelni a kamat­lábat, de ez az általános vi­lággazdasági pangásban ne­hezen járható út, mert lany­ha a beruházási kedv. Gon­doljunk itt csak az OPEC- országokra, amelyek 1980- ban — az előrejelzések sze­rint — százmilliárd dollár jövedelmet vágna k zsebre és ennek csak egy kis töredé­két tudják produktív célok­ra országaikban fölhasznál­ni ! A jövedelmek elosztásá­ban a nagy fokú aránytalan­ságok olyan kényszertakaré­kosságot hoznak létre a vi­lágon. amely felduzzasztja a bankok kezében levő idegen tőkét, illetve az értékállan­dóságot ígérő ingatlanok és termékek Iránt óriási’ keres­letet támaszt a piacon. A kincsképzési láz ismét az egekig verte fal az arany, a platina és az ezüsit árát, de a régiségek és a nemes szőr­mék ára is napról napra re­kordokat dönt meg. A kincs­képzési láz olyan ördögi kört hoz létre, amely nemcsak a spekulációnak biztosit tápta­lajt, hanem végső soron az inflációt is erősiti. Nagyon nehéz e folyamatban ponto­san elhatárolni a minden­kori okot és okozatot. Ezek nagyon egyszerű köz­gazdasági dolgok, de mégis elgondolkodtatóak. Egyre kevesebb ország tudja kivon­ni magát a kényszermegta­karítások és a kincsképzés nyomása alól. Egyre keve­sebb állam tudja megfékez­ni az infláció növekedését s ennek következtében a pénz tekintélyvesztését. Legutóbb a Széchenyi-em- léknapokon világhírű, ma­gyar származású közgazdá­szok is sürgették a nemzet­közi infláció megfékezését célzó világméretű együttmű­ködést. Csak az infláció erő­teljes megfékezése révén le­het ugyanis helyreállítani az el torzult értékrendeket — megóvni a világot, és a mér­téktelen kincskepzés éssze­rűtlen. gazdaság romboló ha­tásaitól. W. I. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom