Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

Szövetség, országépítés, demokrácia Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval\ a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával Mélypont után Meszlegnyön Azon a napon az aratás finisében voltak. Â part szövetségi politi­kája országépítő tevékenysé­günknek egyik leglényege­sebb alkotó eleme, mozga­tója. Mindennapi gyakorlá­sának országnyi méretű sze­repe a szocialista építés cél­jaival egyesítő erőiket egybe­fogó népi'rontmozgalom. Az osztályszövetség, a cselekvő nemzeti egység és az ezek­hez nélkülözhetetlen demok­rácia mai tartalmáról kér­tünk interjút: S. Hegedűs Lászlótól, a Hazafias Nép­front Országos ■ Tanácsának titkárától. — A felszabadul ás óta el­telt évtizedek alkotó munká­jának eredményeként immár a fejlett szocialista társada­lom építése a célunk — kezdte S. Hegedűs László. — A fejlett szocializmushoz való közeledés főútvonala nem egyéb, mint mai és holnapi tennivalóink lelki- ismeretes, magas színvonalú elvégzése. — Gondolok napjainkban például arra a szerkezetvál­toztatás! folyamata, amely a mind teljesebb/egyensúly ki­alakítását szolgálja mind a társadalomban, mind a gaz­daságban. Ami az utóbbit illeti : közismert, hogy azt és annyit kell termelnünk, amiit es amennyit idehaza, illetve külföldön megvesznek, föl­használnak. Ezzel mindenki egyetért, ám ugyancsak mindenki tudja, hogy ez a feladat nem kevés munka- erőgazdálkodási, átcsoporto- sitási gonddal jár. Társadal­mi méretű feladat ez, és a megoldáshoz bevált szövet­ségi politikánk alapján jut­hatunk el. — Véleményt szerint me­lyek az egyensúlyteremtés legfontosabb tennivalói a gazdaságon • kívüli területe­ken? — Az első: tovább dolgoz­ni azért, hogy egyenlő lét­feltételek alakuljanak ki vá­roson és falun. Kívánatos folyamat kezdődött meg pél­dául a korábban elmaradt területek — Szabolcs, Zala stb. — differenciált fejlesz­tésével —(egyebek mellett a túlzsúfolt iparú főváros egyes üzemeinek a megyék­be való telepítésével.) Az ügyet mégis hiba volna pusz­tán Budapest és a vidék vi­szonyára, fejlettségi arány­számaira leegyszerűsíteni. Városfejlesztéssel kapcsola­tos felfogásunkat mégis ér­demes lenne mégegyszer vé­giggondolni. Vajon csak at­tól város-e egy település, hogy sokan lakják, és hogy anyagi, kulturális alapellátá­sa megfelel a feltételül sza­bott normatíváknak? Aligha! Legalább ennyire fontos, hogy mennyire tud központ­jává lenni a vonzásába tar­tozó kisebb településeknek. — Azt jelenti ez, hogy az összes fontos szolgálta­tást integráljuk ezekbe a központokba? — Korántsem. Lehet, hogy első hallásra meghökkentő, de vajon törvényszerü-e pél­dául hogy a megyei kórház­nak a megyeszékhelyen kell lennie? Hiszen meglehet, hogy közben a megye egy másik tája a tiszta levegő vagy a gyógyvíz, a gyógyí­tás olyan lehetőségét kínál­ja, amely miatt érdemesebb az intézményt vagy legalább megfelelő osztályait oda te­lepíteni. A művelődésügy némely kérdéseiben hasonló * a helvzet Magam is büszke vagyok száz—kétszázezeré« lélekszámú és sok ezres di­áklétszám ú iskolavárosaink­ra. Am tény, hogy az okta­tási intézményeket több or­szágban ma már nem feltét­lenül a legnagyobb népessé­gű településeken építik. Egy sárospataki tanár vagy emi­nens diák valószínűleg sok­kal inkább érezheti magul egy egész település Ismert személyének, mintha vala­melyik nagyobb városban dolgozna, illetve tanulna. Ez mindenképpen kötődést, egészséges lokálpatriotiz­must teremt. Hozzáteszem, hogy az ilyesfajta koncepció egyáltalán nem csökkenti a nagyváros szerepét, ellenke­zőleg: több lehetőséget, esz­közt és energiát hagy a va­lóságos város- és infrastruk­túra-fejlesztésre. Hazai lehetőségeink még közel sincsenek kiaknázottak. Nem mindenki tudja példá­ul. hogy Budapest területé­nek . kereken háromnegyede »földszintes-«, és a fővárosi lakosság 40 százaléka kertes házban él. Nagyvárosban is van még mit tépni a létkö­rülmények javításáért. — Legfontosabb forrása ennek is a munka. — Épp ezért jelenünk fon­tos napirendi pontja a szor­galmas, precíz niuka megbe­csülése. Az emberi alkotó tevékenység fegyelme, áldo­zatkészsége, színvonala per­sze soha nem jámbor óhaj kérdése, hanem mindig adott történél mi-társadalmi helyzet terméke. A jó mun­kának például azelőtt is megvolt a becsülete: aki nem dolgozott tisztességesöl, nem élt meg. A létbizton­ságnak nálunk ma már munkára alapozott alkot­mányos garanciái -vannak. Mégis kötelességünk a szo­cialista közmorál szüntelen fejlesztése, ez ugyanis vissza­hat a produktumra. A-z em­berek többsége szorgalmas és rendet, fegyelmet szeret maga körül. Erre építsünk! 1 — Otvözhető-e ezekhez « követelményekhez « de­mokratizmus? — A demokrácia számára legkedvezőbb a rend és a fegyelem. Ahol zűrzavar uralkodik, ott hirdethetik akár a legteljesebb szólás- szabadságot; a helyzet nem Zöldborsóval teli üvegek »vonulnak« katonás sorok­ban a szalag utolsó állomása felé. Fülledten párás a leve­gő, köpenye ujjába törli ar­cát Sági Gyöngyi, a Nagy­atádi Konzervgyár fiatal csoportvezetője a munka szusszanásnyi szünetében. — A gyárban megbecsülik a fiatalok munkáját. Szemé­lyes példámmal is alátá­maszthatom ezt: bár a cso­portban nem állandó a lét­szám, mintegy harmincán tartoznak közvetlen irányí­tásom alá, fiatalok, időseb­bek egyaránt. A kiszedés irányítása, az áru gúlázásá- nak ellenőrzése a feladatom. Hallgatnak a szavamra, és jő a kapcsolatunk a felsőbb vezetéssel is. bar akadnak hullámvölgyek ... A K1SZ- szervezet? Erőt jelent a gyár életében, él a jogaival. A munkát illetően gondot je­lent, hogy szűkösek a lehe­tőségeink, s ezt tetézi a be­járók nagy száma. Szóval, mehetne jobban is ... Fiataloknak tart »fejmo­sást« a tmk-részlég üzem­vezetője, az eligazítás után ismerkedünk meg Kása le­jussál. a részleg több mint negyven tagot számláló alapszervezetének t i t.ká rá val. — Nem tudom, merre ha-' ladnak a fiatalok. Az aktivi­tásuk közepesnek mondható; létezik egy mag, ahol hu­szonöt fölötti az átlagélet­kor, a fiatalabbak szervezet­lenebbek, lezserebbek, ke­vésbé önállóak. Ez a KISZ- cs az üzemben végzőit mun­kájukra egyaránt érvényes. Nagy részüket tálán még a zene sem érdekli •.. ad módot az okos javaslatok megvalósulásara, értéket gyarapító alkotó munkára. A demokrácia önállóságot is jelent, hiszen a legkisebb szervezetnek is szüksége van bizonyos autonómiára. De­mokratikusan és érdemben beleszólni valamibe csak ak­kor lehet, ha az adott ügy helyben dől el. Nem kell félni a hatáskörök ésszerű de­centralizálásától, hiszen aki jogot »ad«, az egyúttal kö­telességeket is megszab. A szövetkezeti önállóság pél­dául nem csökkentette, ha­nem inkább növelte e szer­vezetek felelősségét... Nap­jainkra is érvényes az a le­nini norma, amely szerint a szocializmus számára nélkü­lözhetetlen az állampolgárok tényleges, tömeges részvéte­le a hatalomban. — Milyen társadalmi erőkre lehet számítani tele­pülésfejlesztési céljaink megvalósításé ba n ? — A Hazafias Népfront te­lepülésfejlesztési társadalmi munkaverseny felhívása nyo­mán a lakosság a tavalyi esztendő végére 4.7 milliárd forintnyi új értéket teremtett oly módon, hogy az akciók­ban vállvetve dolgoztak üze­mi szocialista brigádok és kisiparosok, tsz-tagok és ér­telmiségiek, hívők és nem hí­vők, nyugdíjasok és háztar­tásbeliek. Imponáló ered­mény ez akkor is, ha tud­juk, hogy a fejlett szocia­lizmus elsősorban természe­tesen a napi munkaidő kö­telező nyolc órái alatt épül. Erre a cselekvő egységre és aktivitásra számít a Haza­fias Népfront a közeljövőben is, amikor a hatodik ötéves tervet társadalmi vitára fog­ja bocsátani. Az ^össznépi párbeszéd«' szándékaink sze­rint a népfrontkongresszus­ra való fölkészülésnek is méltó társadalmi fóruma lesz. Különálló csoportok van­nak, s kialakulásukat több­féle okkal magyarázhatjuk. A legfontosabb a munkate­rület szerinti: ők a szabad időt is hasonló körben töl­tik. A másik, hogy legalább egyharmad részük bejáró, ők a műszak végeztével haza­utaznak. a gyári rendezvé­nyekbe alig-alig lehet be­vonni őket. A teljes háttérről nyújt tá­jékoztatást Gesztics Dezsőné, az üzemi KISZ-szervezet függetlenített titkára. — A harminc éven aluliak közül mintegy hétszázotve- nen dolgoznak a gyárban, s több mint a felé bejáró. Ke­vés közöttük a KISZ-tag, a többséé a falujában végzi az ifjúsági, munkát. A sportren­dezvényeken és az ifjúsági parlamenten kívül nem sike­rült Jpevonni őket az itteni tevékenységbe. Amennyire lehet, a vállalat vezetősége segít a nehézségeken, igyek­szik letelepíteni őket. A fia­tal családosoknak évente a rendelkezésre álló munkás­lakásokból utal ki. az ifjú házasok lakásépítéséhez ti­zenöt évre szóló tízszázalé­kos — kamatmentes — köl­csönt kapnak. Ez azért je­len lös, mert az itt dolgozó fiatalok csaknem kétharma­da családos. A KISZ-szervezet minden területen él jogaival, veze­tői a heti termelési tervtől kezdve a személyi ügyekig mindenben beleszólhatnak. Az ifjúsági vezetőknek éven­te kéthetes fölkészítést is tartanak. Ifjúsági klub is működik itt. mintegy har­minc allando taggal, igaz, Azon a napon már az aratás utolsó szakaszában jártak. A zabot vágták, csökkentett erővel, két kom­bájnjuk éppen útra készült — más gazdaságba, segíte­ni. — Most már napok alatt végzünk — a bronzbarnára sült Horváth Zoltán agronó- mus, az aratás első számú irányítója. — Most. a finisben hogy értékeli ezt a münkát? — Nagyon nehéz aratás volt. Bár a műszaki színvo­nal lényegesen jobb a ko­rábbinál, de az időjárás meg a nagyon szép termés miatt csak lépésben lehetett men­ni. Az őszi. árpát például a tervezett három nap helyett csak hat nap alatt tudtuk leszedni. De olyan nehézség ez, ami végsősoron örömet okoz, Az ürítés előtt az utolsó métereken már a kombájn mellett megy a teherautó, ha tele a tartály, ne kelljen a betakarító gépnek egy pilla­natot sem várni. — Nem kellett erre figyel­meztetni senkit sem. Meg arra se, hogy igazgassák el a platón a szemet. — Sőt — szól közbe Pong- rácz Vilmos elnökhelyettes — minden egyes kocsi réseit habszivacsös szalaggal ra­gasztották le az emberek. Bosszantott is minket, mi­kor a faluban az út mentén elszórt gabonát láttunk; akt hihetnék, hogy a mi gépe­ink tették, pedig az átutazók tói származik. hogy csak az -ebédlő egy ré­szében van elkerített hely. Ehhez két éve vásároltak föl­szerelést: színed tv-t, hang­falakat, magnót, erősítőt. Más helyiség nem áll ren­delkezésükre. A tagok a kötelező ren­dezvényekre és a taggyűlé­sekre eljárnák, az alapszer­vezetek bálokat rendeznek. Rendszeresen részt Vesznek a járási KISZ-bizottság aktis vistáival — főként tavasszal, amikor sürget az idő — a társadalmi . munkaakciókban is. Jónak mondható a sport­munka. az ÉDOSZ megyei versenyéiről rendszeresen hozzák a kupákat. Dolgozik a vállalatnál egy főállású kultúrpolitikai elő­adó, ö szervez író—olvasó­találkozókat, kiállításokat. E területen a KISZ. sajnos, nem végez szervezési mun­kát. Néhány megjegyzés kíván­kozik még ide. Szomorú, ha egy jól szervezett ipari nagyüzemben csak »csordo­gál“ az ifjúság mozgalmi élete. Ha a KISZ-szervezet él ugyan a jogaival, de meg­elégszik a taggyűlések köte­lező látogatásával, ha az al apszervezelek munka jáböi a bálok szervezése emelhető ki. ha ekkora : létszám mel­lett, többnyire harmincán járnak a klubba, ha meg­elégszenek csak a kultúrpo­litikai élőadó munkájával. Az ingázók mellett — példák sorát lehet hozni: ők jórészt otthon sem végeznek mun­kát — elóbb-ulobb elvesznek az itteniek is. A szó szoros értelmében. tv /., — Ez a hat hektáros kis tábla korábban nem termett semmit, most meg szinte hi­hetetlen, hogy mit ad itt a zab! Azt hiszem, az ered­mény, a jő termés minden buzdító szónál jobban sar­kallja az embereket. (Több mint huszonnyolc- milliós veszteséggel zárta a múlt évet a mesztegnyői szövetkezet. Nem egy, ha­nem hosszú évek húzódó gondjai tetőztek: zilált gaz­daság, alacsony hozamok, csak veszteséget termelő, »sárba ragadt- állattenyész­tés, hitevesztett tagság, a ki­lincset egymás kezébe adó szakemberek. Tovább tart­hatatlan, gyökeres fordulatot követelő helyzet alakult ki. Pénzügyileg — egyedi ren­dezés során — feltételt te­remtettek ahhoz, hogy az új vezetőség tartós gazdálkodá­si és pénzügyi egyensúlyt alakítson ki, pontosan megha­tározták azokat az intézke­déseket, amelyeket a gazda­ságos termelés kialakítása érdekében tenni kell.) Kétségtelen, hogy a kátyú­ba ragadt »szeker« kimoz­dítása, a cél elérése nem megy — nem mehet — máról holnapra. Nem vártam és nem is hallottam csodákat termő fordulatokat, amikor Vasvári Jánossal, a szövet­kezet elnökével beszélget­tem. — Hogy mi történt eddig? — kérdezett vissza. —A ko­rábbiakhoz képest sok min­den, a célok teljesítéséhez még elég kevés. Változtat­tunk a vetésszerkezeten, a hosszú évek óta veszteséges kukoricát csökkentettük a búza javára. — A mostani aratás iga­zolta e lépés helyességét. — Az igaz, de egy év •eredménye nem eredmény. Azt vallom, változatlanul kemény munkára van szük­ség, hogy ezt a termelési színvonalat tartsuk és emel­jük a továbbiakban, {folytat­va a sort: a rendkívül ala­csony termőképesség ű szar­vasmarha-állomány egy re­szel kiselejteztük, a múlt évben már a kétezer-egy­száz literes tejtermelésről kétezer-hétszázra mozdul­tunk, az idén ‘2800—,i()00 li­tert várunk. Egyúttal meg­kezdtük a sósgáti telep re­konstrukcióját, hogy kibúj­junk a rendetlenségből, a sárból. (Igeirtes H napraforgó, az asszonyok s,árából jak a cu­korrépát. Míg. járjuk « ha­laid Pongrác/. VÜ!tK«ssai. sok minden szóba kerül, de minden gondolatból refrén­ként csendül vissza: igen sokat kell tenni nemcsak a rendért, hanem a megfelelő színvonalon szervezett, biz­tonsággal jövedelmező gaz­dálkodásért. Megkezdték a meliorációs munkákat, át­szervezték az irányítás rendszerét, és rekordidő alatt olyan melléküzemágat alakítottak ki egy öreg ma­lomból, amit bárkinek büsz­kén mutathatnak.) A világos, tágas munka­teremben fehér köpenyes asszonyok elektroncsöveket szerelnek. Még a múlt év­ben szerződést kötöttek az Izzóval, és nem egészen ba­rom hónap alatt, kétmillió­kétszázezer forintos beru­házással, példás kis üzemet varázsoltak az öreg malom­ból. Hárommá 1 lió-hatszáz­ezer forint értéket termel. Foglalkoztatást biztosit a női munkaerőnek, nyeresé­gével segítheti az alaptevé­kenység fejlesztését. Mint ahogy ez a rendelte­tése egy most induló másik üzemnek, a lakatosüzemnek — Most még saját részre készítünk fém nyílászáró­szerkezeteket — mondja Megyeri Imre csoportvezető —, de a jövő héttől már há­rom típusban havi hatvanat készítünk a Tüzép megren­delésére. Töredék év, próba­év ez; de azt hiszem, lesz jövője. Láttam az épülő szakem­berlakásokat, mert nemcsak a szerelők, hanem a szak­mai gárda is fiatal. Pong- rácz Vilmos azt mondta: — Szeretnénk, ha meggyö­keresednének. Mi igyek­szünk a feltételeket megte­remteni ; de az biztos, hogy itt keményen kell dolgozni. A bevétel az év közepéig több mint tízmillióval ha­ladta meg a tervezettet, hét millióval kevesebb rövidle­járatú hitelt kellett felvenni, mint egy évvel korábban. — Hiszik is, nem is az ertiberek az eredményeket — jegyezte meg Vasvári Já­nos. — A sok nehéz közül tálán a legnehezebb a bi­zalmat visszaadni. De azért vagyunk, az a dolgunk, hogy ez sikerüljön. Vörös Márt* SOMOGYI NÉPLAP R. T. J. GONDOK A BEJÁRÓKKAL Konzervgyári KISZ-élet A rozzant malomból varázsolt melléküzem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom