Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
 hét három kérdése I Mi » jelentőségük » 1 • heten lezajlott szovjet—indiai tárgyalásoknak? »Az indiai—szovjet együttműködés az érettség és a szilárdság szakaszába jutott« — ez a megállapítás Naraszimha Hao indiai külügyminisztertél származik, aki moszkvai látogatása során a két ország közötti kapcsolatok megerősítésének' fontosságát többször is hangoztatta. Ebben az évben már másodszor, került sor szovjet—indiai külügymi- nisztéri tárgyalásokra, emlékezetes. hogy Gromiko járt előbb Üj-Delhiben, most Rao adta vissza a látogatást. Indiának kétségtelenül nagy a befolyása és indokoltan jelentős a sülya az Indiai-óceán térségében történtek megítélésében és alakításában egyaránt, ezért aztán a kétoldalú kapcsolatok mellett a tárgyalásokon a térség ügyei is napirendre kerültek. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió, mint a Varsói Szerződés többi országai is, azt kívánja, változtassák békeövezetté az Indiai-óceánt.. A térséget fenyegető veszély nem a Szovjetunióból indul ki. az USA az, amely aí utóbbi Hőben óriási hajóhadat •sszpontosított az Indiaióceánon. Afganisztánnal kapcsolatban Gromiko leszögezte: mindenkinek világosan látnia kell. hogy az Afganisztánban kialakult realitások megváltoztatását, célzó kísérletek reménytelenek. Hiábavaló minden olyan kísérlet, hogy beavatkozzanak Afganisztán belügyeibe. Viszont az Afganisztán körül kialakult helyzetnek tárgyalások útján való rendezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A Szovjetunió «Si.. / ;l ESEMÉNYEK címszavakban HÉTFŐ: Izraeli szélsőséges szervezet tagjai bombamerény- s leteket követtek el a meg- . szállt terület arab polgár- mesterei ellen. — Teheránban nemzetközi konferencia • kezdődött az USA Iránnal kapcsolatos tevékenységének vizsgálatára. — Indira Gandhi pártja győzött az indiai helyi választásokon. — ír. János Pál pápa befejezte franciaországi' látogatását. KEDD: Bejelentették, hogy Helmut Schmidt június végén Moszkvába utazik. — Haraszimha Rao indiai külügyminiszter a szovjet fővárosban tárgyal. — Mijátovics nyilatkozata az 1955-ben aláírt szovjet— jugoszláv deklarációról. SZERDA: A norvégiai Bodoe-ben véget ért a NATO nukleáris tervező bizottságának ülése, amelyen a fegyverkezés fokozását; sürgették. — Az utolsó amerikai előválasztások a demokratáknál Carter többségét hozták, a republikánusoknál Reagen elnökjelöltsége már bizonyos. — Berlinben tárgyalnak a szocialista országok pártjainak központi bizottsági titkárai. — A nyugatnémet kormány hosszú vita után fogadta el az újabb közöspiaci pénzügyi teher átvállalását. CSÜTÖRTÖK : Nagy sztrájk Franciaországban. — Egy Carter- Kennedy találkozó végén a szenátor közölte, hogy folytatja küzdelmét az elnökjelöltségért. — A te- heráni nemzetközi konferencia jogosnak ítélte az iráni nép követeléseit, többek közt a sah kiadatására vonatkozóan is. PÉNTEK: A Biztonsági Tanács elmarasztalta Izraelt 'a palesztin polgármesterek-> elleni bombamerényietek miatt. — Oman megengedi az USA-nak katonai támaszpontok kiépítését. — Az amerikai képviselő- ház szembehelyezkedett Carter vétójával az olajimport adójának kérdésében. SZOMBAT: Sajtójelentések * közöspiaci országok készülő nyilatkozatáról, amelyben elismerik a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet. — Freiburgban koalíciós politikáját és választási programját határozta meg a nyugatnémet szabaddemokrata párt. — Videla argentin elnök Kínába látogatott. <■ fognak kiadni Velencében, semmiképpen sem akarják a maguk kezdeményezéseivel helyettesíteni a Camp Da- vid-i amerikair-egyiptomi— izraeli megállapodás érvényesítését. Közben a közel-kelet válságos helyzete más, drámai módon is • kifejeződésre jutott: szélsőséges jobboldali izraeli szervezetek emberei bombamerényleteket követtek el a megszállt ciszjor- dániai területen egyes varosok arab polgármesterei ellen. Az ügy nemzetközi visszhangja egyértelműen elítélő. Még a Biztonsági Tanács is ellenszavazat nélkül — az USA tartózkodásával — elmarasztalta Izraelt és felszólította a tettesek felkutatására, megbüntetésére. ? Mi a mérlegük az * amerikai előválasztásoknak? Az amerikai sajátos választási rendszer egyik érdekes, ugyanakkor, ellentmondásos eleme a sok »primary«, az államok nagy részében megrendezett »előválasztás«. Európából úgyszólván lehetetlen figyelemmel kísérni ezeket, hiszen egyik államban a demokrata pártiak szavaznak, a másikban csak a republikánusok, a harmadikban mindkét pártiak külön-külön, az egyik államban úgy választják meg a .párt küldötteit, az elnökjelöltei kijelölő országos gyűlésre, a konvencióra, hogy ott azok kötelesek arra a jelöltre szavazni, aki az illető államban győzött. a másik államban csak ajánlás jellegű a döntés a küldöttek számára, és így tovább — még több variáció is akad. » A lényeg az. hogy a republikánus párt július 17-én dönt, ki lesz hát az elnökjelöltje (és az alelnök posztjára szánt jelöltje), a demokraták küldöttei augusztus 10-én gyűlnek össze, hogy megválasszák a »ticket«-en szereplő elnökjelöltet és al- elnökjelöltet. A demokrata Párt országos konvencióján 3331 delegátus vett részt, a többs'ég tehát legalább 1666 — Carter viszont már 1916 küldött támogatására számíthat, míg ellenfele, Kennedy szenátor csak 1211 voksot gyűjtött össze az előválasztásokon. De _ v issza is lehet lépni! Kennedy nyilván erre számit: az _ események talán , meggyőzik Cáriért, hogy november 4-én. az elnökválasztás napján nincs esélye az amerikai választók többsége bizalmának elnyerésére és a választás megnyerésére . •. Jelenleg kétségtelenül a republikánus Reagan, ez a kiöregedett filmsztár, vadnyugati filmek egykori hőse. volt kaliforniai kormányzó osztatlanul * bírja a saját partjának támogatását, Ford, a korábbi elnök is kiállt mellette. Szovjet—indiai közlemény Közleménqyt /adtak ki Moszkvában P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter szombaton véget ért látogatásáról. Rao Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, ahol fogadta őt Leonyid Brezsnyev is. A közlemény megállapítja: a Szovjetunió és India véléménye szerint az enyhülés folyamatának ki kell terjednie a világ minden térségére. A két ország továbbra is a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködés elvéhez tartja magát az államközi kapcsolatokban. A szovjet—indiai kapcsolatokról szólva a felek megelégedéssel állapították, meg, hogy azok elősegítik a békét . és stabilitást Ázsiában s az egész világon. A két ország egymás közti viszonya a barátságra, az egyenjogúságra, a kölcsönös bizalomra alapul s a közöttük fennálló béke-, barátsági és együttműködési v szerződés szellemében fejlődik tovább. Beszédes hallgatás öt hétig hallgatott Cyrus Vance, a volt amerikai külügyminiszter. Persze, hallgatása is beszédes volt, mint ahogyan messze hangzott magának a lemondásának a ténye és időpontja is. »Cy«, ahogyan az amerikai vezető körökben becézték, azért vette a kalapját, azért távozott a State Department éléről, mert helytelenítette az amerikai kommandóakciót,. amelyet a túszok kiszabadít ására rendelt el az elnpk — hihetetlen politikai kockázatot vállalva. Az aztán, hogy ez a kalandor vállalkozás kudarcot vallott, még elviselhetetlenebbé tette Vance számára, hogy továbbra is szolgálja a washingtoni kormányzatot. Visszatért New Yorkba, ahol a Wall Strceten jól menő ügyvédi irodája van. Anyagilag független . ember. Nyilván ezért sem kell félnie attól, hogy ha most kinyitja a száját, egyesek tönkrctchctnék... Vance a Harvard-cgyetem végzős diákjai előtt bírálta Carte rt., Reagant egyaránt. Komoly hibának minösitette, hogy az elnök félreértette a SALT—JI. szerződést, amelynek érvénybe léptetése amerikai nemzeti érdek is. A volt külügyminiszter beszédében szembeszállt bizonyos téveszmékkel. amelyeket vezető amerikai körökben tapasztalt. A »majd —mi—egyedül« illúziót nevezte az első ilyen téveszmének. Nincs olyan egyedüli stratégia vagy egyedüli alapelgondolás. amely választ ad minden külpolitikát kérdésre. Téveszme az is. hogy félni kellene a tárgyalásoktól. S téveszme, hogy az Egyesült Államoknak meglenne a hatalma ahhoz, hogy úgy igazgassa a világot. hogy neki tetszik. Vance kifejtette a hires egyetem diákjai előtt, hogy az Egyesült Államok előtt álló nemzeti feladatot nem lehet hebehurgya receptekkel, blöfföléssel és fenyegetéssel megoldani. Meg kell érteni, hogy a világ változik — mondta a volt külügyminiszter. De vajon aktív külügyminiszterként nem kellett volna többet tennie c felismerések megvalósításáért, a téveszmék■ eloszlatásáért? Igaz, még mindig jobb későn, mint soha. r. j. Mindkét részről tovább kívánják fejleszteni, meg akarják szilárdítani az államközi kapcsolatokat, a két ország népe érdekeinek megfelelően. A Szovjetunió és India határozott szándéka, hogy folytatja és támogatja a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, az imperializmus; az újgyarmatosítás, a fajüldözés, mindenfajta uralmi politjka ellen vívott harcot. Rao átadta Leonyid Brezsnyevnek . az indiai vezető szervek meghívását hivatalos látogatásra. A meghívást köszönettel elfogadták. A közlemény hangsúlyozza: a külügyminiszter látogatásának eredményeivel mindkét részről elégedették. Ez a látogatás hasznos ' hozzájárulás volt a Szovjetunió és India kölcsönös megértésének és barátságának fejlesztéséhez. A Holland KP kongresszusa A Holland Kommunista Párt kongresszusa szombaton az európai béke és biztonság kérdéseit vitatta meg és számos hozzászólás után határozatot fogadott el. A határozat megállapítja: az európai békéért és biztonságért vívott küzdelem a legutóbbi években kiszélesedett Hollandiában. A Holland Kommunista Párt erőfeszítései előtt új távlatok nyíltak azáltal, hogy norma- lizálta és aktivizálta együttműködését a szocialista és a kapitalista országok kommunista- és munkáspártjaival Ezt az együttműködést közös, cél jellemzi, miközben azonban elismerést nyer minden párt önállósága — mondja a határozat. Három nagy olajtárolót gyújtottak fel a hazafias erők a Dél-afrikai Köztársaságban, tiltakozásul a fajüldöző kormány embertelen politikája ellen. Kénünkön: a Johannesburgtól 180 kilométerre levő Sasol—2 tároló, a gerillák egyik célpontja volt. ennek a rendezésnek a híve. Az indiai külügyminiszter azt mondottá, hogy India olyan biztonságos és nyugodt szomszédot kíván, amelynek kormánya képes hagyományos el nem kötelezett külpolitikájának folytatására. Az indiai külügyminisztert tárgyalásai végén fogadta Leonyid Brezsnyev is, ez a tény külön jelentőseget adott a szovjet—indiai eszmecserének. ^ Mik a “ • paiak Közel-Keleten? nyugat-euró- szándékai a Sok szó esik mostanában a Közös'Piac országainak küszöbön álló diplomáciai kezdeményezéséről, amely — egyes angol lapjelentések szerint — magában foglalná a Palesztinái Felszaba- ditási Szervezet elismerését, ezenkívül a Biztonsági Tanács emlékezetes 1967-es haSOMOGYI NÉPLAP tarozatát is módosítaná a palesztinok javára. A híresztelések első eredménye* hogy Carter elnök utasította az amerikai diplomáciai gépezetet: akadályozza meg az európai közösséget olyan megállapodás létrehozásában, amely a nyugat-európaiak új közel- keleti javaslatának megfogalmazását eredményezhetné. A kilenc közöspiaci állam- és kormányfő a jövő héten Velencében találkozik, itt lehetne sorát - ejteni a közel-keleti állásfoglalásnak. Az amerikai »ellengőz« nyilván onnan ered, hogy Carternak szüksége van a választási évben az úgynevezett »Izraellobby« támogatására. Ügy kell feltűnnie, hogy ő az, aki meg tudja a közel-keleti problémát oldani, nem pedig Nyugat-Euró- pa. Az amerikai nyomás már érződik egyes közöspaici országokban: a holland külügyminiszter például már sietett biztosítani a Hágában vendégeskedő izraeli kollégáját, hogy a nyugateurópai vezetők legfeljebb csak valamilyen általánosságokban mozgó nyilatkozatot Reform vagy erőszak? Rendkívüli politikai feszültségről, szinte polgárháborút idéző helyzetről érkeztek hírek az elmúlt időben Dél-Koreából. A Szöultól délre fekvő 800 ezres Kvangzsu . napokig a felkelők kezén volt, akik kiszorították a városból a rend helyreállítására odavezényelt 10 ezer (!) főnyi katonaságot. A kormányellenes megmozdulások nem korlátozódtak egyedül Dél-Csői la tartományra: utcai összecsapások, sokezres diáktüntetések zajlanak más körzetekben, s magában a fővárosban is. A belpolitikai feszültség kiéleződésének hátterében álló tényezők közül a legfontosabb kétségtelenül az az elégedetlenség, amely az ország demokratikus irányú átalakulásának elmaradásából fakad. Jónéhány szakértő már Pák Csöng Hi elnök tavaly októberi meggyilkolását .is azzal magyarázta, hogy a diktátor eltávolításával az ellenzéki erők radi- kaiizálódását akartak megakadályozni. A lakosság széles rétegei, elsősorban a diákok Pák Csöng Hi halála után valódi, s gyors demokratikus változásokat variak. Az ellenzéki pártok, főként a Kim Jung Szám vezette Uj Demokrata Párt úgyszintén. Követelik mindenekelőtt a rendkívüli állapot eltörlését, a választások azonnali kiírását, az 1972-es alkotmány felszámolását, s síkra szállnak-a politikai foglyok szabadon bocsátását,, a cenzúra a halálbüntetés megszüntetése mellett. Mindebből már kiderült, hogy az ellenzék általános programja nem rendszerváltoztatásra irányul, hanem csak a polgári demokratikus berendezkedést szorgalmazza. Az október óta eltelt néhány hónap mégis azt bizonyítja: a Pák Csöng Hi helyébe lépett vezetés nem sietett el semmilyen intézkedést. Az első csalódás az volt, hogy az elnök utódját a régi, fejbólintó nemzetgyűlés nevezhette ki. Az új elnök, Csői Kju Ha ez ideiág jobbára csupán ígéretekkel szolgáit, jelezve, hogy jóval lassúbb, felerná- sabb változásokat tart csak elképzelhetőnek. Hangsúlyozta például, hogy egy esetleges új alkotmánynak is biztosítania kell az »államhatalom folyamatosságát«, s — utulas az állítólagos Barikádot bont a hadsereg. észak-koreai fenyegetésre — szem előtt kell tartania a nemzetbiztonsági szempontokat. Szó sem volt tehát gyökeres szakításról... A majd két évtizedes Pak- korszakban nevelkedett katonai vezetés egy része azonban még így is túl soknak tartja a polgári politikusok eredményeit. Fegyveres akciókat is igénybe véve eltávolították a főtiszti kar számos tagját, akik elfogadták a reformpolitikát, s Csun Tu Hvan személyében ma az a tábornok Del-Korea »erős embere«, aki a változások korlátozott mértékét is helyteleníti. Reformokat vagy erőszakot? — ez az alternatíva jellemzi jelenleg az országot. A politikai stabilitás elérését csak az ellenzéki erők megfékezésével remélhetik a tábornokok, az erőszak viszont — hangsúlyozta a napokban Kim Jung Szám — fokozódó ellenálláshoz vezethet. A hadsereg »rendcsinálásának« sikere tehát kérdéses Del-Koreá- ban. fz. G.
