Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

További sikereket az Interkozmosz-program megvalósításához Farkas Bertalan katonás k ész« rí tássa I búcsúzik Kubászovtól. Eseményekben, élmények­ben gazdag volt az a bő egy- hétes program, amellyel Magyarország köszcfntotte az" első ‘szovjet—magyar űr­repülés hőseit. Valerij Ku- bászov űrhajós mérnök, a Szojuz—36 parancsnoka és az a küldöttség, amely Alekszej Jeliszejev űrhajós mérnöknek, a közös űrvállal­kozás földi repülésirányító parancsnokának vezetésé­vel elkísérte a kozmonautá­kat Magyarországra — amint a vendégeskedés napjaiban többször megfogalmazták — felejthetetlen emlékekkel in­dultak vissza hazájukba. A szovjet vendégeld a vi­lágűrben elsőként járt ma­gyar űrhajós, Farkas Berta­lan és a másik kiképzett űrhajósunk, Magyart Béla társaságában a fővároson kívül öt megyében jártak, sok száz emberrel szőttek személyes barátságot, velük viszont a televíziós közvetí­tések révén az egész ország megismerkedhetett, szívünk­be zártuk valamennyien. Budapest, Kossuth Lajos tér: ünnepélyesen fogadták a kozmonautakat a párt- és állami vezetők — így kez­dődött az eseménysorozat június 16-án. Azután ünnep­ség következett a Parlament­ben, ahol elsőként adták át a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést Farkas Bertalannak, s a Magyar Népköztársaság Hőse kitün­tetést vele együtt Valerij Kubászovnak is. Utána nagygyűlés Csepelen, ifjúsági találkozó a Kisstadionban — majd országjárás követ­kezett a programban. A vi­déki körúton előbb Nyíregy­háza, ezután Gyulaháza — Farkas Bertalan szülőfaluja — volt az országgal, az em­berekkel ismerkedés egy-egy állomása. Borsod megyébe — Miskolcra, a Matyóföldre — is ellátogattak, majd Heves következett: Gyön- gyösvisontán megkoszorúz­ták a Gagarin-emlékművet. Szolnokon a magyar űrhajó­sok egykori alma materében, a Kilián György repülő mű­szaki főiskolán fogadták büszkén és szeretettel a kozmonautákat. Üjabb »vá­ros«, a balatoni úttörőváros: Zánkán a kék és piros nyak- kendősök ezreinek fantáziá­ját villanyozták fel űremlé­keikkel a Szojuz—36 utasai. Az országjáró út utolsó, Veszprém megyében töltött napján a pápai repülős ala­kulat pilótáival való talál­kozás is beíródott a látoga­tás sokszínű emlékkönyvébe. Mindenütt, ahol megfor­dultak az űrhajósok, az ün­neplők tíz- és tízezrei fogad- ták-köszöntötték őket forró szeretettel és nagy tisztelet­tel. Nemcsak a vendégekben hagytak mély nyomot az el­múlt napok, hanem felejt­hetetlenek rpindazoknak. akik az élménybeszámolók nyomán bepillantást nyer- hetlek a szovjet és a ma­gyar nép nagyszerű közös vállalkozásába, láthatták — egv-egy kézfogással köszönt­hették, tovább buzdíthatták — azokat, akik sikeresen végezték el a különböző űr- kísérleteket. A magyarországi látogatás végén — hétfőn este — Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és felesége felkereste szálláshelyükön az űrhajó­sokat, baráti beszélgetést folytattak velük. Ismételten elismerését fejezte ki koz­moszhódító nagyszerű telje­sítményükért, amellyel újabb fejezettel gazdagították a szocialista országok összefo­gásával, újabb és újabb nemzetek fiainak eredmé­nyeivel sikeresen megvalósu­ló Interkozmosz-programot. További sikeres munkálko­dást — egyéni. életükhöz boldogságot, egészséget — kívánva a kozmonautáknak, Kádár János arra kérte őket, hogy visszatérve a hétköz­napi feladatokhoz, tolmácsol­ják személyes jókívánsága­it, népünk forró, testvéri üdvözletét családjuknak, ba­rátaiknak, munkatársaik­nak. / Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Kedden délelőtt. 11 órakor a Kremlben megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. A ta­nácskozáson jelen volt Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke, valamint sok más párt- és állami vezető is. A megnyitó ülésen az ülésszak résztvevői jóvá­hagyták a napirendet. Esze­rint az első napi együttes ülésen a tanácsok jogkörét rendező törvényjavaslat is­mertetését hallgatták meg. A második plenáris ülésen a tanácsokkal kapcsolatos tör­vény elfogadása után két környezetvédelmi törvény- javaslat előterjesztésére ke­rül sor: ezek a vadgazdál­kodás és a vadvédelem kér­déseivel, illetve a levegő- szennyezés elleni intézkedé­sekkel foglalkoznak. Vége­zetül a képviselők jóváhagy­ják a legfelsőbb tanács el­nöksége által az elmúlt ülésszak óta hozott törvény- erejű rendeleteket és meg­választják a legfelsőbb ta­nács új alelnökeit. A területek, körzetek, au­tonóm területek és autonóm körzetek tanácsainak jogkö­rével kapcsolatos törvény- tervezetet Vaszilij Kuznye- cov, az SZKP KB Pölitikai Bizottságának póttagja, a legfelsőbb tanács elnökségé­nek elnökhelyettese terjesz­tette a képviselők elé. A ter­vezet elsőrendű célja, hogy megnövelje a tanácsok poli­tikai és gazdasági irányító szerepét, jogait, és ezzel együtt felelősségét is. A tör­vényjavaslatot korábban megvizsgálták a szövetségi tanács és a nemzetiségi ta­nács illetékes bizottságai, valamint a legfelsőbb tanács elnöksége is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nemzetiségi ta­nácsában kedden délután megkezdődött a tanácsok jogkörét rendező tervezeté­nek vitája. A legfelsőbb tanács két házának kedd délelőtti ülé­sén előterjesztett törvényja­vaslat megnöveli és a ko­rábbinak pontosabban hatá­rozza meg a Szovjetunió életében fontos szerepet ját­szó területi, körzeti, auto­nóm területi és autonóm körzeti tanácsok jogkörét, fokozza a helyi néphatalmi szervek politikai és gazda­sági irányító szerepét, s le­hetővé teszi az állampolgá­rok nagyobb mérvű bevoná­sát az államigazgatási fel­adatok végrehajtásába. Mint az első napi vitában felszó­lalók közül többen is hang­súlyozták, a javaslat tör­vényerőre emelése tovább fogja fejleszteni és mélyíte­ni a szovjet demokráciát. Befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nyári ülésszakának. első munka­napja. A képviselők az ülés­szak napirendjének jóváha­gyása után meghallgatták a tanácsok jogköréről intézke­dő törvény tervezetét, s a legfelsőbb tanács nemzetisé­gi és szövetségi tanácsának külön-külön megtartott ülé­sén megkezdték róla a vitát. A legfelsőbb tanács üléssza­ka ma folytatja munkáját. „ Biztonságos egyensúly” Az NSZK kitart a szövet­ségeseihez fűződő kötele­zettségei mellett, ugyanak­kor hűséges marad a hel­sinki megállapodásokhoz, s a Szovjetunióval, az NDK-val és a többi európai szocialis­ta országgal kötött gazdasá­gi szerződésekhez — jelen­tette ki Helmut Schtnidt nyugatnémet kancellár. Schmidt a keddi The New York Timesban megjelent nyilatkozatában ismét a NATO új fegyverkezési ter­vei mellett kötelezte el ma­gát. Schmidt James Restonnak, a lap vezető kommentáto­rának adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy közelgő moszkvai látogatásán a »biztonságos« európai kato­nai egyensúly mellett ervel majd, amelybe véleménye szerint beletartoznak a NATO tervezett új, közép­hatótávolságú nukleáris fegyverei. Egy háború évfordulóján Harminc éve annak, hogy Koreában eldördültek a fegyverek, s kezdetét vette a második világháború utá­ni korszak első átfogó, sú­lyos nemzetközi konfliktu­sa. Az elmúlt évtizedek tör­ténelmi összefüggései egyér­telműen megválaszolták azt a mindenképpen fontos kér­dést: kinek állt érdekében, milyen világpolitikai célo­kat szolgált a háború kirob­bantása Korea földjén? Be­bizonyosodott, hogy 1950. jú­nius 25-e az akkor már esz­tendők óta tartó, Washing- ton-irányította antikommu- nista hidegháború forduló­pontja volt. A dullesi diplo­mácia erőfeszítései a »kom­munizmus visszaszorításá­ra« Korea földjén csaptak át első, de nem utolsó íz­ben a zsarolásból, felforga­tásból, lélektani kampányból a melegháborúba. Az események azóta sok­szorosan igazolták a kísérlet hiábavalóságát, hogy a vi­lágrendszerré formálódott kommunizmust bárki is »visszaszorítsa«, megsemmi­sítse. Ám a koreai háború példaereje, figyelmeztető mementója napjaink világ- politikai feszültsége közepet­te még elevenebben hat, mint korábban bármikor. A koreai háború kirobba­nását felidézve elkerülhetet­lenül szót kell ejteni a nem­zetközi politikában azóta végbement, ide kapcso­lódó lényegi változásokról. Annak idején a végveszély­be került koreai népi hatal­mat a szocialista^ országok együttes összefogása, a Szovjetunió anyagi-kato- nai-erkölcsi támogatása, kínai önkéntesek, a kelet­európai népi demokráciák cselekvő szolidaritása segí­tette hozzá az agresszió visszaveréséhez. Napjaink­ban, amikor a koreai prob­léma változatlanul létezik, s veszélygóc, Kína az Egye­sült Államokkal és Japánnal egv csapatba tömörülve szol­gaija az imperialista törek­véseket, ami a gyakorlatban nem testesít meg mást, mint a státus quo fenntar­tásának leplezhetetlen és veszélyes igényét. A háború évfordulója egy­ben a megosztottságé is. Ko­reában napjainkra egy nem­zedék nőtt fel ebben a légkörben. A koreaiak azon­ban nem adták és nem ad­ják fel a reményt, a küzdel­met országuk békés, demok­ratikus alapokon történő újraegyesítésére. S ebben ma is éppúgy számíthatnak a Szovjetunió, a szocialista országok támogatására, szo­lidaritására, mint annak ide­jén, a harminc évvel ezelőt­ti háború megpróbáltatásai­ban mindvégig. Carter Belgrádban Carter ellep a díszszázad előtt. A jugoszláv államelnök­ség meghívására Jimmy Carter, az Egyesült Álla­mok elnöke tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Belg- rádba érkezett. Az elnököt a repülőtéren Cvijetin Mijatovics, az ál­lamelnökség elnöke, Lazar Kolisevszki, az államelnök­ség tagja, Dragoszlav Mar- kovics, a szövetségi nemzet- gyűlés elnöke, Veszelin Gyu- ranovics, a szövetségi kor­mány elnöke és más magas rangú személyiségek fogad­ták. Belgrádba érkezésekor adott repülőtéri nyilatkoza­tában Carter elnök megál­lapította, hogy az Egyesült Államok és Jugoszlávia kap­csolatai a legutóbbi három évben lényegesen megerő­södtek, s állást foglalt to­vábbi fejlesztésük mellett. Carter »szoros együttmű­ködést« ígért Jugoszlávia fejlesztésében, majd felső fokú jelzőkkel méltatta az el nem kötelezett mozgal­mat. Carter elnök a repülőtér­ről egyénesen Josztp Broz Tito sírjához hajtatott, hogy — elkésve ugyan — ierója kegyeletét. Az amerikai elnök virág­csokrot helyezett el a síron, és néma főhajtással adózott a múlt hónapban elhunyt államfő emlékének. Üj-Belgrádöan a föderá­ció palotájában kedden dél­előtt megkezdődtek Cvijetin Mijatovics és Jimmy Carter tárgyalásai a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kap­csolatok időszerű kérdései­ről. A tárgyalásokon jugoszláv részről részt vesz Lazar Ko­lisevszki. az államelnökség -tagja, Veszelin Gyuranovics, a szövetségi kormány elnöke és Josztp Vrhovec külügy­miniszter. amerikai részről pedig Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és más sze­mélyiségek. Cvijetin Mijatovics és Jimmy Carter délelőtt Belg­rádiján megkezdett tárgya­lásairól jugoszláv részről az alábbi közleményt adták ki: »A föderáció új-belgrádi palotájában kedd délelőtt megkezdődött jugoszláv— amerikai tárgyalásokat a rendkívül szívélyes légkör, a nyütság és építő jelleg jel­lemezte. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről és nagyobb részt a kétoldalú együttműködésről folytatott több, mint két órás véle­ménycserét — attól függet­lenül, hogy az érintett prob­lémákban a két fél közel álló, vagy különböző nézetet vall-e — a kölcsönös meg­becsülés, megértés és barát­ság szelleme jellemezte«. Összefüggő, fontos feladatok Hatalmas érdeklődés fo­gadta a Szovjetunióban az SZKP Központi Bizottságá­nak ülését, a párt XXVI. kongresszusának összehívá­sát. Hétfőn este a rádió és a televízió több adásban is­mertette a határozatot, Leo- nyid Brezsnyev beszédét, valamint a központi bizott­ságnak a nemzetközi kérdé­sekről hozott nagy fontossá­gú határozatát. Kedden reg­gel valamennyi központi lap első oldalán, nagy betűkkel közli a pártkongresszus ösz- szchívásáról szóló jelentest, teljes terjedelmében ismerte­ti a fontos pártdokumentu­mokat. A kongresszus ösz- sz'ehívása vezető témája volt a rádió híradásainak és a televízió réggeli híradójának is. Az új kongresszus előké­szítése a gyakorlatban már­is megkezdődött. A plénum elsősorban a gazdasági feladatok elvégzé­sében, a megadott feladatok tökéletes elvégzésében, a szocialista gazdasag lehető­ségeinek tökéletes kihaszná­lásában latja a kongresszus előkészítésének legfontosabb teendőit. Nem kisebb jelen­tőségű azonban az állam és a társadalom életének to­vábbi fellendítése, a széles körű szovjet demokrácia to- vabbfeljesztése, a kuliura felvirágoztatása s mindezzel összefüggően, egyúttal alap­vető feladatként — a szov­jet emberek jólétének eme­lése. Nagy jelentőségű tény, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága azon az ülésen, amelyen a kongresszus tisz- szehivásáról döntött, egyút­tal a nemzetközi kérdések­ről is határozatot hozott. A határozat nemcsak összefog­lalja a jelenlegi helyzetről alkotott értékítéletet, hanem egyúttal megszabja à teen­dőket is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ve­zető testületé a jelen körül­mények között is első szá­mú feladatának tekinti, hogy szilárdítsák meg, véd­jék meg az ellenséges tá­madásoktól az enyhülés po­litikáját, fejlesszék továSb azokat az eredményeket, amelyeket most megpróbál­nák semmissé tenni az im­perialista körök. A szovjet kommunisták partja, az or­szág népe határozott választ ad a hidegháborús korszak felélesztésére irányuló pró­bálkozásokra, s fö feladatá­nak azt tekinti, hogy a bé­keszerető erők mozgósításá­val az ilyen törekvések elle­nében is előre vigye a népek közötti békés együttműkö­dést. szilárdítsa a békés fo­lyamatokat, kiküszöbölje a háború veszélyét. Az első moszkvai állásfoglalások ép­pen ezeket a kettős és egy­mással összefüggő feladato­kat húzták alá a pártkong­resszust összehívó tanácsko­zás kapcsán: a gazdasági munka fontosságát és az enyhülésért vívott harc fenntartását és továbbfej­lesztését. ÉRTESÍTJÜK A MAGÁNSZEMÉLYEKET ÉS KÖZÜLETI SZERVEKET, * hogy esetenkénti tehergépkocsi fuvarigényüket hétfőtől—péntekig 17 óra után, szombaton és vasárnap a kért időpontra kielégítjük Kérjük, hogy megrendeléseiket a tárgynapot megelőző nap 12 óráig juttassák el a legközelebbi VOLÁN fuvarvállaló szakszolgálathoz. (41M 3>

Next

/
Oldalképek
Tartalom