Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

■ I ' kj-% XXXVI. évfolyam, 145, szám 1980. június 22., vasárnap Kellemes pihenést, vidám nyaralást! Fölavatták a fonyódligeti úttörő- és ifjúsági üdülőtábort Siető felhőpamacsok kö­zött bujkáló naplény, csen­des víztükör — benne vi­gyázó piros bólyasor, a túl­parton hegyek szabálytalan hullámai — és friss illatú iáházak, fák árnyában meg­húzódó színes sátrak fogad­ták tegnap a megyei úttörő­tábor első vendégeit. Pontosan 15 órakor zene harsant, vezényszó hangzott. Egyenruhás pajtások oszlo­pai soroltak a térre. »Jelen­tem, hogy a fonyódligeti út­törő- és ifjúsági üdülőtábor 900 fővel az ünnepélyes meg­nyitóra együtt áll.« Hivatalos mozzanat követ­kezett. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanácselnök helyette­se köszöntötte a pajtásokat, a nevelőket és a vendége­ket, köztük Sugár Imre me­gyei tanácselnököt, Szenes Imrét, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát és Los- ka Szilárdat, az Állami If­júsági Bizottság titkárhe­lyettesét. Ezután Varga Pé­ter, a megyei pártbizottság első titkára szólt a fiatalok­hoz és azokhoz, akik a szép létesítmény kialakításában közreműködtek. — A somo­gyi gyerekek régi vágya va­lósult meg azzal, hogy a Ba­laton déli partján megyénk úttörői és kisdobosai megfe­lelő tábort kaptak — mon­dotta, — Olyat, amely mint­egy másfél kilométeres sza­kaszon terül el, közvetlenül a tó partján. Emlékeztetett arra, hogy a tábor kialakítását egy ka­posvári pajtás javasolta az 1974-es szegedi úttörőparla­menten. A kérés teljesítését sok gond nehezítette: a me­gyei tanács 50 millió forint­ja kevésnek bizonyult a megvalósításhoz, így több központi és pnegyei erőfor­rásból, társadalmi munká­ban sikerült végre létrehoz­ni a gyermekek kedves üdü­lőhelyét, amelyet a követ­kező években még kényel­mesebbé kell tenni. A jelen levők örömmel hallották, hogy évente mintegy 7—8000 somogyi gyerek tölthet el itt 10—10 napot. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolai korosztály csaknem egyhar- mada üdülhet évről évre a táborban. Majd köszönetét mondva az építésben részt vevő vállalatoknak, szövet­kezeteknek, intézmények­nek és tanácsoknak, a kö­vetkezőkkel fejezte be meg­nyitó beszédét: — Pártunk XII. kongresz- szusa fontos feladatot jelölt meg valamennyiünk számá­ra az ifjúság nevelésében. Ezt mi meggyőződéssel és igaz szívvel fogadtuk. Arra törekszünk, hogy a gyerme­kek, a fiatalok anyagi, szo­ciális és kulturális jóléte mindenkori erőnkhöz, lehe­tőségünkhöz mérten fokoza­tosan emelkedjék. A megyei pártbizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az ifjú­ság helyzetét, ezt igényeljük és kérjük az állami, a gaz­dasági és a társadalmi szer­vektől is. Pártbizottságunk nagyra értékeli a K.ISZ­szervezetek és az úttörőcsa­patok tevékenységét; áldo­zatkész és elismerésire mél­tó munkájukat ezúton is megköszönöm. Minden tábo- rozónak, pedagógusnak, út­törőnek azt kívánom, hogy az itt töltött napokon szép és feledhetetlen emlékekkel gazdagodjanak. Kellemes pi­henést, vidám nyaralást! E gondolatok jegyében nyitom meg a tábort, s a kulcsát átadom. Egy úttörő kislány vette át a csillogó jelképet.' Ezután Sugár Imre kitün­tetéseket adott át az építők­nek. Üttörők műsorával avatták föl az új szabadtéri színpa­dot, majd a vendégek meg­tekintették a tábort. ArStáS ©lÖtt. Két hét múlva szeretnek megkezdem az aratást a mikéi termelőszövetkezetben. A mintegy 690 hektárnyi gabona és repce levágására előkészített kombáj­nokon az utolsó javításokat végzik. Szakszerűen, gyorsan A lakosság az ügyintézés javítását várja Közalkalmazottak küldöttértekezlete Árai 1,60 Ft m-f &Q F EÖLEIlíUAL EGYESÜLJ EïEK J Évente körülbelül egymil­lió ügyet intéznek a taná­csok es más hatóságok, s majdftem kilencvenezer ha­tározatot hoznak. A »hiva­tal« így évente átlag három­szor találkozik egy állampol­gárral. A Közalkalmazottak Szakszervezetének Megyebi- ' zottsága, épp ezért különösen nagy figyelmet fordított ar­ra, hogy küzdjön a bürokra­tikus jelenségek ellen, köz­reműködjön az egyszerű ügyintézés feltételeinek ki­dolgozásában, az állampolgá­rok és az apparátus kap­csolatának javításában, a korszerű módszerek beveze­tésében és elterjesztésében. Ezt állapította meg a köz- alkalmazottak megyei kül­döttértekezlete. A szakszervezet VIII. me­gyei küldöttértekezletét teg­nap tartották meg a megyei tanács nagytermében. Részt vett a tanácskozáson dr. Prieszol Olga, a Központi Bizottság tagja, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének főtitkára, Tanai Imre, a me­gyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke és dr. Szerényt János, az SZMT vezető tit­kára. Öt év munkájáról számot adva dr. Fenyvesi János me­gyei « titkár kiemelte: a tes­tület alapvető feladatának tekintette azt, hogy segítse az állámi, ' a hivatali mun­kát, javítsa a közalkalmazot­tak élet- és munkakörül­ményeit, elmélyítse a kap­csolatot a megyei bizottság és a tagság között. Ebben az öt évben meg­változott Somogy közigazga­tási térképe, nőtt a terület és a helyi szervek önállósá­ga, a megyebizottság épp ezért előtérbe helyezte a te­rület politikai munkát. A mozgalom eszközeire is szük­ség volt. hogy továbbfejlőd­jön az állami élet, a szocia­lista demokratizmus, különö­sen a tanácsi munka, s ter­mészetesen az egyéb közal­kalmazotti terület. így javult a hatósági ügyek intézése, tovább fejlődött a hivatalok és a lakosság kapcsolata. Az állami munkát azzal is segí­tették, hogy az ellenőrzések, a vizsgálatok tanulságait közkinccsé tették. Kitűnt, a beszámolóból, hogy sokat javultak a tár­Az idén 19 ezer köbméter Nyári munkák az erdészetben A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kapos­vári erdészete mintegy 3600 hektáron gazdálkodik; e napokban a fakitermelés, il­letve az erdőápolás ad munkát- dolgozóinak. Az er­dészet csemetekertjében a kicsiny fákat kapálják, s a gyomok és a gomba kárte­vők ellen vegyszerezéssel vé­dekeznek. A kitermelési terv az idén 19 ezer köbméter. Gon­doskodnak róla, hogy — ha csak nem történik művelé- siág-változás, mint például a Desedánál, a víztárolónál — felújítsák az erdőt. A terv 34 hektárra számol, ám en­né] 15 hektárral többet te­lepítettek. ’ A következő öt­éves tervben évente hasonló nagyságú területen, 35—40 hektáron újítják fö| az er­dőt. Az időjárással a cseme­tekertben például elégedet­tek, a csapadék ugyanis kedvez a fiatal tölgyeknek. Jól jött a hűvösebb tavasz, mert később fakadtak a fák, tovább tevékenykedhet­tek az erdőfelújításnál és a telepítésnél. A sok eső vi­szont »-nem tett jót« a faki­termelésnek, különösen a szállítást hátráltatta: gyak­ran okoztak gondot a. föl­ázott utak, mikor a fát a rakodókhoz vagy a tüzép- tclepekre kellett hordani. gyi és a technikai feltételek a munkakörülmények. az ügyfélfogadás körülményei. A fejlődés ellenére azon­ban még igen sok a.tçnii.- való. Továbbra is az a leg­főbb feladat, hogy jav'.P-á(c a kapcsolatot az állampolgá rokkal, gyorsabb és egysze­rűbb legyen az ügyintézés, mindenhol iktassák ki az úgynevezett bürokratikus munkafolyamatokat. A küldöttértekezleten fel­szólalók — Tóth Gyuláné dr. Németh Jenő, Zsolnai La­josáé, Lukács Lászlóné, dr. bégrádi Lajos, Dobor Tibor, Puller Józsefné — megerősí­tették a megyei bizottság megállapításait. Javaslataik­kal az ifjúság, a nőpolitika eredményesebb képviseletét, az ügyintézés további javítá­sát, az államigazgatás átfo­gó korszerűsítését sürgették. Sugár Imre megyei tanács­elnök jónak tartva a két szerv eddigi együttműködé­sét az új feladatokra hívta föl a figyelmet. Most az a legfontosabb, hogy valósul- . jón meg a szakszerűség, a gyorsaság, a közvetlenség az ügyintézésben. A somogyi lakosok is ezt várják el. A mozgalom sokat tehet en­nek megvalósulásáért a ma­ga eszközeivel. Dr. Prieszol Olga főtitkár elismeréssel be­szélt a megyei bizottság öt­évi tevékenységéről! * A küldöttértekezlet a me­gyei bizottság elnökének dr. Fenyvesi Jánost, titkárának dr. Vidik Györgyit, a Nagy­atádi Járási Hivatal elnök­helyettesét választotta meg. Dr. Prieszol Olga főtitkár gratulált az új titkárnak, s nagy elismeréssel szólt a nyugdíjba vonuló eddigi tit­kár tevékenységéről. Az El­nöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki dr. Fenyvesi Já­nost három évtizedes párt­munkája elismeréseként. A kitüntetést a főtitkár adta.át. Cziráki Ferenc húsz éven át volt elnöke a megyei bizott­ságnak, ő tárgyjutalmat ka­pott a főtitkártól. A közalkalmazottak kö‘- döttértekézlete az elnöklő dr Németi László zárszavával fejeződött be. Szolnok megyében az űrpáros Az első szovjet—magyar űrpáros és kísérete szomba­ti napját Szolnok megyében töltötte. A vendégeket Vale- rij Kubászovot, a Szojuz— 36 parancsnokát és Farkas Bertalan kutató űrhajóst, Alekszej Jeliszejevet, a kö­zös űrrepülés földi repülés­irányító parancsnokát, va­lamint az általa vezetett küldöttséget és Magyari Bé­la kiképzett űrhajóst elkí­sérte Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter és Karakas Lász­ló, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, az MSZMP KB tagjai. Az érkezőket Szolnok város ha­táránál, az 1919-es tanács­köztársasági emlékműnél Andrikó Miklóssal, a Szol­nok megyei Pártbizottság el­ső titkárával az élen a me­gye és a város párt- és ál­lami vezetői köszöntötték. Az űrhajósok nyitott gép­kocsin tették meg az utat az ünnepélyes fogadtatás szín­helyéig, a városi tanács épü­letéig. A zászlókkal díszí­tett utcák mentén szolnoki­ad ezrei álltak sorfalat, a tenyerek tapsra verődtek, kifejezve örömüket és tisz­teletüket a kozmosz hősei iránt. A tanácsháza előtt út­törők virágcsokrokkal kö­szöntötték a vendégeket, akik ezután a díszteremben tájékoztatót hallgattak meg a megye életéről. Valerij Kubászov és Farkas Berta­lan — nagy érdeklődéssel kisért élménybeszámolójuk után — a többi vendéggel együtt, a házigazdák társa­ságában a Tisza menti Vegyi Művekbe látogatott. Ütjük innen Farkas Ber­talan és Magyari Béla egy­kori iskolájához, a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskolához vezetett. A vendé­geket forró szeretettel fo­gadták. Ezután rózsatöveket ül­tettek el a tiszaligeti felsza­badulási emlékmű parkjá­ban. Innen a Jubileumi tér­re mentek, ahol ezrek vár­tak a vendégeket. Az űrpá­ros meleg szavakkal üdvö­zölte * hej y belieket. Fölkészülés a másodvetésekre A termőföld jobb haszno­sításának egyik módja a két­szeri termelés, vagyis a má­sod- és tarlóvatések eddigi­nél szélesebb körű alkalma­zása. Az aratási előkészüle­tekkel együtt a mezőgazdái- sági üzemek vezetőinek me­gyei tanácskozásán sok szó esett erről is. Bár az utóbbi három évben megkétszere­ződött — tavaly 121 ezer hektár volt — a másodveté- ses terület hazánkban, még mindig nem. használtuk ki a lehetőségeket. Több tényező is indokolja az idén a másodvetéseket. A különösen csapadékos ta­vasz miatt meglehetősen sok — főleg Somogy megye déli részén — a viznyomásos te­rület és főként a kukorica sínylette meg az esőt. Az esetleges kieséseket ellensú­lyozhatják a gazdaságok, ha az eredetileg silónak vetett kukoricát szemesként taka- rit^tít be, a szükséges tö­megtakarmányt pedig má­sodnövényként termelt siló- kukoricából fedezik. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat fölkészült rá, hogy a gazdaságok — saját érdekükben — az idén a korábbinál nagyobb arány­ban hasznosítják ismét föld­jeiket: több mint 25 nö­vényfaj vetőmagjából vásá­rolhatnak a nagyüzemek, a háztáji gazdaságok és a kis­kerttulajdonosok. Több mint ötvenötezer hektár elvetéséhez elég zöldségmag áll a vásárlók rendelkezésére. S ahogy az említett tanácskozáson el­hangzott: az aratás megkez­dése előtt kell eldönteni, hogy mekkora területet mi­lyen másodkultúrával hasz­nosít a gazdaság. S a torló­dások elkerülése végett most van idő arra is, hogy a szükséges magvakat idő­ben beszerezzek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom