Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

Népek Barátsága érdemrend Kitüntetés! kapott a jemeni államtő fyeonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke, átadja a Népek Barátságáért érdemrendet Ali Nasszer Mohammednek, a Jemeni Szo­cialista Párt KB főtitkárának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnöksége elnökének. (Telefotó — AP—MTI—KS) A kvangzsui felkelés leverése után Házkutatás, megtorlás Megmozdulások Mok Ho kikötővárosban Összeült a teheráni parlament — Waldheim szerint van remény Szaznyo!cvanhat halálos ál­dozata van — a szöuli ható­ságok szerda reggeli közlése szerint — a Dél-Korea ötö­dik legnagyobb városában, Kvangzsu tartományi székhe­lyen május 18-án kirobbant kormányellenes népfölkelés­nek. A hadsereg alakulatai kedden hajnalban visszafog­lalták ugyan a várost, de az ellenállást nem tudták meg­törni — erre utal az AFP helyszíni jelentése is, amely szerint Kvangzsu északkeleti- Carter amerikai elnök az Egyesült Államok négy szö­vetségi1 államában : Ken- tuckyban, Arkansasban, Idahóban és Nevadában tar­tott előválasztásokon — az első jelentések szerint — fölényes győzelmet aratott demokrata párti vetélytársa, Edward Kennedy szenátor fölött. Ronald Reagan, a re­publikánusok éllovasa a kentucky-i republikánus elő­választáson csaknem az összes szavazatot megszerez­te, és hasonló eredmény várható az idahói és neva- dai republikánus voksok te­kintetében is. A republiká­nusok Arkansasban nem tar­tottak előválasztást. Az..UPI amerikai hírügy­nökség" adatai szerint a de- mokratapár-ti vetélkedésben Carter eddig 1568, Kennedy 83 küldött támogatását sze­rezte meg az elnökjelöltség­hez. Mint ismeretes: az or­elővárosaiban még az éjjel is fegyverropogás hallatszott. A fölkelést leverő katonák kedd hajnali brutális akció­juk után 295 fiatalt vettek őrizetbe, majd további felke­lőket keresve kedden egész éjjel házkutatásokat tartottak — fölrobbantva azoknak a lakóházaknak a kapuit, aho­vá nem akarták őket bebo- csátani. Üjabb erőszakos ak­cióik következtében egy pol­gári személy vesztette életét. A május 18-án letartózta ­szágos konvención 1666 kül­dött támogatása kell az el­nökjelöltség megszerzésé­hez. A Reagant támogató küldöttek száma máris meg­haladja a republikánusoknál szükséges 988-at. tott Kim De Dzsung dél-ko­reai ellenzéki vezető szülővá­rosában, Mok Ho kikötővá­rosban második napja tarta­nak a kormányellenes meg­mozdulások. Kedden este 3000 diák és velük rokonszenvező lakos tartott fáklyás felvonu­lást. A békés tüntetők a rendkívüli állapot megszün­tetését és Kim De Dzsung szabadon bocsátását követel­ték. A szöuli kormány szerdai ülésén — amelyen a kvang­zsui eseményekkel foglalkoz­tak — részt vett a dél-koreai hírszerző szolgálat főnöke is, akinék eltávolítása a kvang­zsui felkelők egyik fő köve­telése volt. Ezzel szemben a napokban elbocsátották az állami szolgálatból az orszá­gos rendőrfőnököt, továbbá Dél-Csölla tartomány (amely­nek székhelye Kvangzsu) kormányzóját és rendőrfőnö­két, mert „nem fojtották el csírájában” a kvangzsui föl­kelést. (MTI) Khomeini 11 pontja Teheránban szerdán — he­lyi idő szerint 9 órakor — megnyílt az iráni parlament alakuló ülése. A márvánnyal és arannyal díszíteit üléste­remben 23 megválasztott képviselő gyűlt össze; meg­jelentek a kormány, a forra­dalmi tanács és a diplomá­ciai testület tagjai. Ott volt az ülésen Adib Daudi szíriai ENSZ-megbízott is. Az alakuló ülést Ali prófé­ta halálának napján tartották meg. A résztvevők — többsé­gében mohamedán papok — először meghallgattak néhány idézetet a Koránból, majd megválasztották a parlament hat képviselőből álló házel­nökségét; egyik tagja Bazar- gan volt miniszterelnök lett. Ezután Khomeini ajatollah fia fölolvasta a vallási vezető erre az alkalomra kiadott 11 pontból álló utasítását. „A képviselők megválasztásával Irán közelebb került ahhoz, hogy megvalósuljon az isz­lám igazságosság, amelytől az elnyomó és kizsákmányoló dinasztia megfosztotta a né­pet. Önök figyelmüket re­mélhetőleg mindenekelőtt az elnyomottaknak szentelik majd, hiszen ők képviselik a nemzet legnagyobb részét. Az ő életkörülményeik javításá­ra tervezett intézkedéseiket a kprmány remélhetőleg végre tudja majd hajtani” — han­goztatja Khomeini üzenete. A különböző hatalmi köz­pontok közötti ellentétekkel kapcsolatban leszögezte: „a parlament, az elnök és a kormány nem akadályozhat­ja egymás tevékenységét”. Irán politikájával kapcsolat­ban Khomeini így foglalt ál­lást: „Nem szabad sem a Nyugat, sem a Kelet felé kö­zeledni, elszántan kell küz­deni minden idegen befolyás ellen .. Ezután szólásra emelkedett tianiszadr elnök Beszédében hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a nemzetiségi harcok­nak, nagyobb figyelmet kell szentelni belpolitikai és gaz­dasági kérdéseknek, s 'külső befolyástól mentes külpoliti­kát kell folytatni. Baniszadr után az ügyvezető belügymi­niszter beszélt, s a képviselők végül esküt tettek az alkot­mányra. Ezzel megkezdte munkáját Irán első szabadon választott parlamentje, amelynek ha­tásköre egyelőre még nem tisztázott, s amelyre főként az eddig megoldatlan problé­mák megvitatását bízták. A következő naplókban dönt a parlament a miniszterelnök személyéről, s jóváhagyja a kormány összetételét Hua Kuo-feng Burholtan a Szovjetuniói támadta A kínai sajtó szokatlanul nagy teret szentel Hua Kuo- feng miniszterelnök tokiói látogatásának. Á Zsenmin Zsipao és a többi központi lap első oldalon számol be a látogatás eseményeiről és számos kommentárt közöl a kínai—japán kapcsolatok­ról, Hua Kuo-feng és Ohira első tárgyalásáról. A pekin­gi sajtó szerint a két ország vezetőinek nézetei ».nagyjá­ból megegyeznek«, és a tár­gyalás első fordulója, amely nemzetközi kérdéseket ölelt föl, »lelkiismeretes, őszinte és építő jellegű« volt. Hua Kuo-feng hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi helyzet »helyes értelmezése« megköveteli »a dolgok álta­lános stratégiai nézőpontból való megközelítését«. Ilyen összefüggésben és szovjetel­lenes éllel szólt Afganisztán­ról, Kambodzsáról, a délke­let-ázsiai és a közel-keleti helyzetről. Burkoltan a Szovjetuniót támadta akkor is, amikor arról beszélt, hogy »a világ országainak koordinálniuk és fokozniuk kell erőfeszítéseiket a hege- monizfnus ellen vívott, harc­ban«. A képviselők valószínűleg még júniusban megvitatják az amerikai túszok ügyét, amely Iránban mindeddig első számú bel- és külpoliti­kai probléma volt. Behesti ajatollah, az Isz­lám Köztársasági Párt veze­tője, a forradalmi tanács tag­ja az iráni parlament alakuló ülésének előestéjén fogadta Adib Daudi szíriai jogászt, Waldheim ENSZ-főtitkár kü­lönmegbízott ját, aki szomba­ton érkezett Teheránba. A megbeszélésre Daudi kérésé­re került sor — valószínűleg azért, mert a köztársasági párt lapja kedden élesen tá­madta az ENSZ-megbízottat, azt állítva, hogy „csak a tú­szok kiszabadításán mester­kedik”. A találkozón — mint egy iráni szóvivő elmondta — ar­ról volt szó, hogy milyen fel­tételekkel folytathatja iráni tevékenységét az ENSZ vizs­Az EGK kilenc tagállamá­nak 27 minisztere ült össze a héten Brüsszelben a Közös Piac »betegágyánál«, hogy orvoslást találjon arra a két problémára, amely hónapok óta bénítja a szervezet mű­ködését. E két probléma : a brit költségvetési hozzájáru­lás és a mezőgazdasági ter­melői árak megállapítása... Az ülés kezdetén semmi jel sem mutatta, hogy ezúttal sikerül megegyezésre jutni. Megegyezés hiányában az EGK eddigi fennállásának legsúlyosabb válsága elé néz. Hivatalos dokumentumot hoztak nyilvánosságra az ENSZ székhelyén a szocia­lista országok által Kam­bodzsának nyújtott segélyek­ről. Az okmány tanúsága szerint 1979/80-ban a Szov­jetunió 22 millió dollár té­rítésmentes segélyt adott Kambodzsának. Vietnam, amely maga is az amerikai agressziós háború következ­ményeit viseli, 14 tonna rizst szállított. Két gyilkosságot követtek el tegnap reggel Olaszország­ban. Rómában négy fegyve­res megölt egy rendőrt és súlyosan megsebesített két másikat, Milánóban pedig a lombardiai újságírók szö­vetségének elnöke lett me­rénylet áldozata. Sztrájkba lépett Portugá­lia mintegy 38 ezer közalkal­mazottja. A postai, kórházi, vámőrségi alkalmazottak, kikötőmunkások, köztiszta- sáéi és közigazgatási dolgo­zók 21 százalékos béremelést követelnek. gálóbizottsága. A 75 perces megbeszélést a szóvivő,, hasz­nosnak és jónak” nevezte, de ismét leszögezte : Daudinak „semmi köze az amerikai tú­szokhoz”. A találkozó után Daudi telefonon tájékoztatta Waldheim ENSZ-íőtitkárt. Az ENSZ-misszió március­ban félbeszakadt munkájá­nak fölújítását Waldheim az­után szorgalmazta, hogy Belgrádban — Tito temeté­sén — találkozott Ghotbza- deh iráni külügyminiszterrel. Waldheim szerint „még van remény arra, hogy a bizott­ság érdemben közvetíthet az amerikai—iráni válság ren­dezésében,” s egyúttal előse­gítheti a túszok kiszabadulá­sát. Iráni részről ugyanakkor világosan értésre adták, hogy a bizottság csak az Egyesült Államok és a volt sah Irán elleni bűneit tárhatja föl, mert a túszok ügyében csak a parlament illetékes. Franciaország — mint is­meretes — bejelentette, hogy kudarc esetén nemzeti ala­pion fölemeli a mezőgazda- sági termelői árakat, és bi­zonyos, hogy Franciaorszá­gét más közöspiaci tagálla­mok is követik. S ha ez meg­történik, fölborul az EGK mezőgazdasági politikájá­nak szerkezete. Az EGK külügyminiszterei most csatlakoztak a mező- gazdasági miniszterekhez, és együttesen kísérelték meg az ellentétek áthidalását. Szadat ajánlatát, melyben azt javasolja, hogy amerikai F—15-ös vadászgépeket és más ultramodern fegyvere­ket állomásoztassanak egyip­tomi területen, a washing­toni kormány üdvözli és ta­nulmányozza — közölte Tho­mas Ross, a Pentagon szóvi­vője. Személyes üzenetet inté­zett Schmidt nyugatnémet kancellár az egyiptomi el­nökhöz, s Egyiptom bonni nagykövetségének szóvivő­je szerint »bizalmáról és tá­mogatásáról« biztosította Szadat »békeerőfeszítéseit«. Feszült a helyzet Török­országban, s több városban tüntetésekre került ^or — azután, hogy terroristák kedden meggyilkolták Gun Sazak szélsőjobboldali poli­tikust, az újfasiszta színezetű Nemzeti Mozgalom Pártjá­nak elnökhelyettesét, volt minisztert. Sazakkal a- laká­sa előtt végeztek a merény­lők golyói. „Kellő fedezet" — hajlandóság nélkül Szadat a palesztin autonómiáról Ahogy elmélyül Izrael bel­ső válsága és nehezebbé vá­lik Begin miniszterelnök helyzete, Egyiptom egyre nyíltabban adja jelét, hogy a jelenlegi izraeli kormánytól nemigen .remél • megállapo­dást az egyiptomi.—izraeli békeszerződést szépítő egyez­mény, a palesztin autonómia ügyében. Szadat egyiptomi Rendőrök gyilkolták meg Blair Peach tanárt Londonban országos fi­gyelmet keltő, hosszú ha- lottkémi vizsgálat nyomán a brit rendőrség különleges elitalakulata került a vád­lottak p>adjára. A kilenctagú esküdtszék az eljárás során végül véletlennek minősí­tette Blair Peach tanár ha­lálát, amely a 30-as évgk óta legnagyobb antifasiszta tüntetésen tavaly történt — egy kíméletlen rendőraltak következményeként. Blair Peach neve Angliá­ban tavaly óta a színesbőrü- elc ellen úszító Nemzeti Front és az elnyomó ál­lamgépezet mind durvább SOMOGYI NÉPLAP módszerei eile« tiltakozó haladó erők zászlajára ke- rjilt. A végzés és a hozzá­fűzött esküdtszéki ajánlá­sok nem hagynak kétséget afelől, amit több szemtanú is állít: az antifasiszta ta­nárt a különleges járőrala­kulat egyik tagjának fegy­vere sújtotta halálra. A halottkémi vizsgálatban 84 tanút hallgattak ki, de a vizsgálatot végzők nem te­kinthettek be a rendőrség titkos belső jelentéseibe. Há­rom törvényszéki orvosszak­értő megállapította, hogy Peach koponyáját a gumi­botnál keményebb, súlyo­sabb tárggyal törték be. A különleges alakulat tagjai­nak szekrényeiben találtak is vasrudakat, feszítővasa­kat; ezeket addig senki sem ellenőrizi«. elnök az amerikai The Wa­shington Postnak adott in­terjújában — melynek má­sodik részét szerdán hozták nyilvánosságra a kairói la­ptok — fölfedezésként jelen­tette ki: »Begin eddig sem volt és a jövőben sem lesz hajlandó megegyezésre a pa­lesztinoknak nyújtandó ön- kormányzatban.« Arra a kérdésre, hogy ak­kor mégis mi a biztosíték a »békefolyamat« folytatásá­ra, Szadat emlékeztetett az Egyiptomot és Izraelt immár összekötő szerződésre. Más­felől úgy vélekedett, hogy az izraeli közvélemény béke­vágya kellő fedezeté a biza­kodásának ... Begin is adott nyilatkoza­tot a The Washington - Post­nak, s ebben fölajánlotta Fahd szaúdi trónörökösnek : fejtse ki a knesszetben azt a tervet, amelyet korábban a The Washington Posttal is­mertetett. A szóban forgó terv Ríjad álláspontjának jelentős változásáról tanús­kodott: amennyiben Izrael megígéri, hogy kivonul a megszállt területekről, akkor Szaúd-Arábia igyekszik más arab országokat is rávenni a Camp David-i formula elfo­gadására. A The Washington Postnak nyilatkozva Begin ismét leszögezte: Izrael sem­milyen körülmények között sem hajlandó visszavonulni az 1967-ben elfoglalt arab 1 területekről. Amerikai előválasztások Carter fölényes győzelme EGK-tanácskozások — gondokkal Gyógyírt keres 9 állam 27 minisztere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom