Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
Bél-jemeni küldöttség Moszkvában Brezsnyev oz afganisztáni rendezésről beszélt Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök. Ali Nasszer Mohammedet a vnukovói repülőtéren államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták. Megérkezésénél jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnöke, Andrej Gromi- ko, az SZKP KB ■ Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság' titkára és más hivatalos személyiségek. Megjelentek a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a szovjet főváros dolgozóinak képviselői. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül a többi között az afganisztáni rendezés lehetőségéről beszélt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap este Moszkvában azon a vacsorán, amelyet a vezető testületek adtak a Kremlben AU Nasszer Mohammed Hasszani, a JNDK elnöke tiszteletére. Az SZKP főtitkára megállapította, hogy a két ország vezetőinek találkozásai mindig ösztönzően hatnak a Nincs egység az iráni vezetők között Kreisky már Athénban tárgyal Kétnapos tárgyalásait befejezve elutazott Teheránból a Szocialista Interna- cionálé küldöttsége, amelyet dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár vezetett, A három tagú delegáció az esti órákban még részt vett a forradalmi tanács ülésén. Sajtóértekezletükön, mindhárman hasznosnak és építő jellegűnek nevezték a tehe- ráni tárgyalásaikat. Hangsúlyozták, hogy a Szocialista Internacionálé nem vállal közvetítő szerepet a túszügyben. A megbeszéléseken is kitűnt: az iráni vezetők nem egységesek* más és más választ keresnek sok iráni problémára — mondották —, de az Irán számára javasolt — az ausztriaihoz hasonló — semlegességi státust egyöntetűen kedvezően fogadták. Ugyanakkor utaltak rá, hogy a semlegesség kialakításáról konkrétan nem tárgyaltak. Ezzel kapcsolatban Ghotzadeh külügyminiszter az újságírók előtt kijelentette, hogy Irán számára »az aktív semlegesség politikája« a legcélszerűbb. A külügyminiszter ismét leszögezte: a túszügy rendezésére csak az amerikai álláspont megváltozása esetén van remény. A teheráni repülőtéren Ghotbzadeh és Rezet Nobari, a központi bank kormányzója búcsúztatta a három politikust. Azok most Athénba utaztak. Kreisky személyében a forradalom óta első ízben látogatott külföldi kormányfő Teheránba. Olo} Palme és Felipe Gonzalez kíséretében kedden Teheránból Athénba érkezett Bruno Kreisky osztrák kancellár. Tárgyalásokat folytat Georgiosz R a Hisz miniszterelnökkel és Konsz- tantin Micotakisz külügyminiszterrel, majd udvariassági látogatást tesz Karaman- lisz államfőnél. Peking Szöul irányában puhatolódzik Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök Tokióba érkezett, képen vendéglátójával, Obira Maszajosi kormányfővel. Egyhetes hivatalos látogatásra tegnap érkezett a japán fővárosba Hua Kuo- feng, a kínai államtanács elnöke, hogy viszonozza Öhira Maszajosi kormányfő decemberi látogatását. Tizenkét fős kíséretének tagja Ku Mu miniszterelnök-helyettes és Huang Hua külügyminiszter. A tárgyalásokon az 1978 óta szerződéses viszonyban álló két ország kapcsolatain kívül a felek áttekintik a legújabb nemzetközi fejleményeket. A tanácskozások fő témájául a Koreai-felszí get általános helyzetének elemzését választották — különös tekintettel a dél-koreai kormányzat diktatúrát ellenző népmozgalmának föllendülése miatt bekövetkezett meggyengülésére. Peking ugyanis japán közbenjárással igyekszik puhatolódzni Szöul irányában — kapcsolatfelvétel céljából. két ' ország kapcsolatainak fejlődésére, barátságának, együttműködésének erősítésére. Brezsnyev hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet rosz- szabbodásának oka a Egyesült Államok militarista idányvonala. Washington most arra hivatkozva próbálja igazolni lázas fegyverkezését, a világ számos térségében tanúsított fenyegető, kardesörtető magatartását, és más államok politikájának erőszakos befolyásolását, hogy a Szovjetunió Afganisztánnak katonai segítséget nyújtott az afgán forradalom ellen irányuló, kívülről jövő beavatkozás visszaveréséhez. »Ez képmutató érvelés — mondotta Brezsnyev —, mivel sem Afganisztán, sem pedig a segítségére siető Szovjetunió senkit sem támadott meg, senkit sem fenyegetett, es nem is fenyeget". — Afganisztán szomszédos országunkkal, s a Szovjetunióval barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés fűzi őt össze. Természetes, hogy nem maradtunk süketek Afganisztán segélykérésére, annál is inkább nem, mert az afgán forradalom ellenségeinek tevékenysége veszélyeztette a Szovjetunió déli határainak biztonságát is. Aki most arra szólít fel — akár a' legbecsületesebb szándékoktól vezettetve is —, hogy a Szovjetunió szüntesse meg Afganisztánnak nyújtott katonai segítségét, ezt a választ kapja tőlünk: mindenekelőtt arról kel! gondoskodni, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek szükségessé tették ezt a segítséget. Afganisztán kormánya a közelmúltban előterjesztette a politikai rendezés konkrét programját. Ez megalapozott javaslat, arra épül, hogy komolyan megfontolás tárgyává tegyék, gyakorlati megbeszéléseket folytassanak megvalósításáról. Az első. szót most Afganisztán szomsaédainak, és mindenekelőtt Pak.is-ztan.naik keU kimondaniuk. A Szovjetunió egyetért az Afgán Demokratikus Köztársaság javaslataival és támogatja azokat. A szovjet csapatok Afganisztán területéről történő kivonása megkezdésének határidejét és a további lépéseket e téren az afgán kormány által javasolt rendezés összefüggéseiben lehet megoldani. Az imperialista mesterkedések következtében bonyolulttá vált a helyzet a Közel-Keleten is — hangoztatta beszédében Leonyid Brezsnyev. Washington arra akarta kihasználni Szadat árulását és a különutas alkudozásokat, hogy megossza az arab országokat és hosz- szú időre biztosítsa a Közel- Keleten az Egyesült Államok és Izrael érdekeinek érvényesítését. Ez a Camp Da- vid-i politika azonban most nyilvánválóan zsákutcába jutott. Izrael eközben egyre kihí- vóbb magatartást tanúsít a palesztin nép elnyomásával és Libanon elleni agressziójával. Mindez még inkább kiélezi a helyzetet, súlyos veszélyt jelent a Közel-Kelet és a vele szomszédos országok népei biztonságára. Joggal merül fel a kérdés: nem jött-e el az ideje annak. hogy véget vessenek a különutas alkudozások arabellenes politikájának? Nem jött-e még el az ideje annak, hogy a közel-keletj rendezés ügyét visszatereljék az egyetlen helyes mederbe, valamennyi érdekelt fél kollektív erőfeszítésének útjára, beleértve természetesen a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet is? Az események alakulása attól függ. milyen választ adnak ezekre a kérdésekre. Ilyen körülmények között különösen jelentős az a politikai harc, amelyet a Szilárdság Frontjához tartozó államok, az arab hazafiak folytatnak, azoknak küzdelme, akik komolyan érdekeltek a közel- keleti kérdés tartós és igazságos rendezésében, és tettekkel bizonyítják be, hogy tiszteletben tartják a népek jogait. — hangoztatta a többi között beszédében Leonyid Brezsnyev. Levélpárbaj — gyilkos élű szavakkal Weizman és Begin vitája Az izraeli belpolitikai válság újabb jeleként — nyüt levélváltás formájában —, példátlanul heves vita bontakozott Menahem Begin miniszterelnök és Ezer Weizman, a vasárnap lemondott hadügyminiszter között. Weizman hétfőn este tette közzé hivatalos lemondó levelét, s ebben éles szavakkal számon kéri Begin ígéreteit a tartós béke megteremtésére, bírálja az izraeli teiepülespolitikat. Levelében hangsúlyozza, hogy Izrael a — szerinte még mindig »ígéretes« — egyiptomi—izraeli »autonómia tárgyalások« folytatása helyett egy helyben topog. Rámutat, hogy a kormány hivatalba lépésekor 20 százalékos infláció az azóta eltelt három évben 100 százalékra ugrott. »A kormány képtelen a kormányzásra, s ha véletlenül mégis helyes döntést hoz, képtelen a végrehajtásra« — hangzik a levél. A fölháborodott Begin miniszterelnök előbb szóban, majd nyílt levélben próbálta visszautasítani Weizman bírálatát. A személyeskedéssé fajuló vsában" Begin arra panaszkodott, hogy »IVeizman állandóan összeesküvést szőtt ellene«. Szerinte Weizman — különböző politikai előnyökre spekulálva — bizonyos országok előtt meg- pióbálta magát úgy beállítani mint Izrael egyetlen valódi »békepolitikusát«. »Weizman állításaiban az igazság szikráját sem lehet fölfedezni .. . Weiznian kiváló lehetőséget kapott, de személyes ambícióitól fűtve ezeket eldobta magától« — hangzik a levél néhány jellemző sora. Begin végül így fenyegetőzött: »Tisztelt Weizman úr, biztosíthatom Önt: gondunk lesz rá, hogy helyrehozzuk ezt a méltánytalanságot, föllépését az igazsággal, a néppel, a kormánnyal és annak minden tagjával szemben«. Helikopterek, tankok támogatásával Lerohanták a katonák Kvangzsu városát A dél-koreai hadsereg állig felfegyverzett alakulatai elfoglalták Kvangzsu városát. A képen: megkezdődött a leszámolás a felkelőkkel. A dél-koreai hadsereg alakulatai tegnap hajnalban — háromórás küzdelem után — visszafoglalták a felkelőktől Kvangzsu városát. A felkelők — akik a tartományi kormány épületében barikádozták el magukat — heves ellenállást tanúsítottak a helikopterek, harckocsik támogatásával támadó ejtőernyősökkel és gyalogosokkal szemben. A hírügynökségi jelentések szerint a harcokban két felkelő meghalt, négy katona megsebesült, több mint kétszáz személyt őrizetbe vettek. A kvangzsui felkelőket hétfőn bekerítő kormányerők már vasárnap este meg akarták ostromolni a város központját; előtte megadásra szólították föl az ellenállókat, majd a tárgyalások megszakadása után megindultak a város szíve felé. A végső összecsapás kedden hajnalban volt. • A szöuli hatóságok szerint a kilenc napja tartó kvangzsui felkelés során 127-en vesztették életüket. míg más jelentések szerint a halottak száma 161-re tehető. A felkelők szerint 400—600 ember halt meg, és 4000—6000 a sebesültek száma. A halottak többsége tizenéves diák. Emlékezetes: a kvangzsui felkelés azután robbant ki, hogy az egész országra kiterjesztették a rendkívüli állapotot, betiltottak minden politikai tevékenységet és a haladó közéleti személyiségek, politikusok százait vették őrizetbe. A hadsereg egyébként azt állítja, hogy 295 fiatalt vettek őrizetbe, és többségüket kihallgatás után szabadon engedik. A szemtanúk viszont arról számolnak be: a razziák és házkutatások után teherautókon tömegesen hurcolták el a fiatalokat — erős őrizet mellett — a kihallgató központokba, és a megkötözött foglyok közül igen sokat megvertek. A város utcái kihaltak, a tartományi székhelyen katonák járőröznek. Az üzletek zárva vannak. Mégnem állt helyre a telefonösszeköttetés Szöullal. (MTI) „Kiállás a szadati árulás mellett” Palesztin nyilatkozat Az arab érdekek elárulásának nevezte a Palesztinái Felszabadítási Front azt az új szaúdi állásfoglalást, amely bizonyos feltételek mellett Ríjad csatlakozását helyezi kilátásba a »közel- keleti békefolyamathoz«. Fahd herceg, szaúd-ará- biai trónörökös, első miniszterelnök-helyettes és Abdullah herceg, a második miniszterelnök-helyettes — mint ismeretes — a Washington Post vasárnapi szá" mában nyilatkozatban fejtették ki. hogy országuk hajlandó megkísérelni más Álkotmcmymódosítés Ziaul Hak tábornok, államfő utasítására Pakisztánban alkotmánymódosítást hajtottak végre a politikai ellenzék einémítása és a polgári bíróságok jogkörének megnyirbálása céljából Az új törvény értelmében a rendkívüli állapot intézkedéseinek megtartására ügyelő hatóságok meghatározatlan időre bárkit őrizetbe vehetnek vagy korlátozhatják szabadságát — anélkül, hogy annak okát közölnék vele. A katonai bíróságok hatáskörébe tartoznak ezentúl az olyan esetek is, mint a korrupció, lopás, fosztogatás, csempészés, illegális üzletelés, áruhalmozás és házasságtörés. A katonai bíróság ítéletét semmiféle föllebbvi- telí bíróság nem változtathatja meg. Ziaul Hak hatalomra kerülése, 1977 óta ez a második alkotmánymódosítás. Tavaly októberben betiltottak mindenféle politikai tevékenységet, sajtócenzúrát rendeltek el, és meghatározatlan időre elhalasztották a törvényhozási választásokat. arab országokat rávenni a »békefolyamat« támogatására, de ennek feltétele, hogy Izrael kivonuljon az 1967-ben megszállt területekről, ezenkívül Ríjad továbbra is ragaszkodik egy palesztin állam fölállításához. A Népi Harci Front nevű palesztin szervezet szintén elítélte a szaúdi javaslatot, és azt »a szadati árulás melletti kiállásnak« nevezte. Egyi ptom ezzel szemben üdvözölte a szaúdi állásfoglalást. Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter nyilatkozatában hangoztatta, hogy kész Szaúd-Ará- biával a jó kapcsolatok kialakítására. A zsákutcába jutott »autonómiatárgyalásokról« Kamal Hasszán Ali kifejtette: Kairó célja továbbra is a Camp David-i keretmegállapodásokban foglaltak megvalósítása, de — mondotta — ezt az izraeli magatartás akadályozza. Revansista találkozók Az enyhülés ellen irányuló izgatásnak, az NSZK és a szocialista országok szerződései ellen irányuló támadásnak minősítette kedden a berlini Neues Deutschland, a Német Szövetségi Köztársaság különböző városaiban vasárnap és hétfőn rendezett pünkösdi revansista találkozókat. Az NDK vezető lapja rendkívül veszélyes jelenségnek nevezte, hogy a felvonulások és nagygyűlések résztvevői a »német kérdési- napirenden tartását, az 1937es német határok helyreállítását követelték, s »éles támadásokat intéztek Lengyelország, Csehszlovákia és Románia ellen« — terűiét! követelésektől sem riadva vissza. A Neues - Deutschland fölhívja a figyelmet arra, hogy »e találkozók közül egyeseken a tartományi kormányok tagjai és Bundestag- képviselők is részt vettek, s x hatóságok még az egykori Waffen-SS tagjainak össze jöveteleit is megtűrtek«.