Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

Bél-jemeni küldöttség Moszkvában Brezsnyev oz afganisztáni rendezésről beszélt Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghí­vására kedden hivatalos ba­ráti látogatásra Moszkvába érkezett Ali Nasszer Moham­med, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök. Ali Nasszer Mohammedet a vnukovói repülőtéren állam­főnek kijáró tiszteletadással fogadták. Megérkezésénél je­len volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet miniszterta­nács elnöke, Andrej Gromi- ko, az SZKP KB ■ Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság' titkára és más hivatalos sze­mélyiségek. Megjelentek a Moszkvában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői, a szovjet főváros dolgozóinak képviselői. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül a többi között az afganisztáni rendezés lehetőségéről be­szélt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke tegnap este Moszkvában azon a vacso­rán, amelyet a vezető tes­tületek adtak a Kremlben AU Nasszer Mohammed Hasszani, a JNDK elnöke tiszteletére. Az SZKP főtitkára meg­állapította, hogy a két or­szág vezetőinek találkozásai mindig ösztönzően hatnak a Nincs egység az iráni vezetők között Kreisky már Athénban tárgyal Kétnapos tárgyalásait be­fejezve elutazott Teherán­ból a Szocialista Interna- cionálé küldöttsége, amelyet dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár vezetett, A há­rom tagú delegáció az esti órákban még részt vett a forradalmi tanács ülésén. Sajtóértekezletükön, mind­hárman hasznosnak és építő jellegűnek nevezték a tehe- ráni tárgyalásaikat. Hang­súlyozták, hogy a Szocialis­ta Internacionálé nem vál­lal közvetítő szerepet a túszügyben. A megbeszéléseken is ki­tűnt: az iráni vezetők nem egységesek* más és más vá­laszt keresnek sok iráni problémára — mondották —, de az Irán számára javasolt — az ausztriaihoz hasonló — semlegességi státust egy­öntetűen kedvezően fogad­ták. Ugyanakkor utaltak rá, hogy a semlegesség kialakí­tásáról konkrétan nem tár­gyaltak. Ezzel kapcsolatban Ghot­zadeh külügyminiszter az újságírók előtt kijelentette, hogy Irán számára »az ak­tív semlegesség politikája« a legcélszerűbb. A külügy­miniszter ismét leszögezte: a túszügy rendezésére csak az amerikai álláspont meg­változása esetén van re­mény. A teheráni repülőtéren Ghotbzadeh és Rezet Nobari, a központi bank kormányzó­ja búcsúztatta a három po­litikust. Azok most Athénba utaztak. Kreisky személyében a forradalom óta első ízben látogatott külföldi kormány­fő Teheránba. Olo} Palme és Felipe Gon­zalez kíséretében kedden Teheránból Athénba érke­zett Bruno Kreisky osztrák kancellár. Tárgyalásokat folytat Georgiosz R a Hisz miniszterelnökkel és Konsz- tantin Micotakisz külügymi­niszterrel, majd udvariassá­gi látogatást tesz Karaman- lisz államfőnél. Peking Szöul irányában puhatolódzik Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök Tokióba érkezett, képen vendéglátójával, Obira Maszajosi kormányfővel. Egyhetes hivatalos látoga­tásra tegnap érkezett a ja­pán fővárosba Hua Kuo- feng, a kínai államtanács elnöke, hogy viszonozza Öhira Maszajosi kormányfő decemberi látogatását. Ti­zenkét fős kíséretének tag­ja Ku Mu miniszterelnök-he­lyettes és Huang Hua kül­ügyminiszter. A tárgyaláso­kon az 1978 óta szerződéses viszonyban álló két ország kapcsolatain kívül a felek áttekintik a legújabb nem­zetközi fejleményeket. A ta­nácskozások fő témájául a Koreai-felszí get általános helyzetének elemzését vá­lasztották — különös tekin­tettel a dél-koreai kormány­zat diktatúrát ellenző nép­mozgalmának föllendülése miatt bekövetkezett meg­gyengülésére. Peking ugyan­is japán közbenjárással igyekszik puhatolódzni Szöul irányában — kapcso­latfelvétel céljából. két ' ország kapcsolatainak fejlődésére, barátságának, együttműködésének erősí­tésére. Brezsnyev hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet rosz- szabbodásának oka a Egye­sült Államok militarista idányvonala. Washington most arra hivatkozva pró­bálja igazolni lázas fegyver­kezését, a világ számos tér­ségében tanúsított fenyege­tő, kardesörtető magatartá­sát, és más államok politi­kájának erőszakos befolyá­solását, hogy a Szovjetunió Afganisztánnak katonai se­gítséget nyújtott az afgán forradalom ellen irányuló, kívülről jövő beavatkozás visszaveréséhez. »Ez kép­mutató érvelés — mondot­ta Brezsnyev —, mivel sem Afganisztán, sem pedig a se­gítségére siető Szovjetunió senkit sem támadott meg, senkit sem fenyegetett, es nem is fenyeget". — Afganisztán szomszédos országunkkal, s a Szovjet­unióval barátsági, jószom­szédsági és együttműködési szerződés fűzi őt össze. Ter­mészetes, hogy nem marad­tunk süketek Afganisztán se­gélykérésére, annál is in­kább nem, mert az afgán forradalom ellenségeinek te­vékenysége veszélyeztette a Szovjetunió déli határainak biztonságát is. Aki most arra szólít fel — akár a' legbecsületesebb szándékoktól vezettetve is —, hogy a Szovjetunió szüntesse meg Afganisztán­nak nyújtott katonai segít­ségét, ezt a választ kapja tőlünk: mindenekelőtt ar­ról kel! gondoskodni, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek szükségessé tették ezt a segítséget. Afganisztán kormánya a közelmúltban előterjesztet­te a politikai rendezés konk­rét programját. Ez megala­pozott javaslat, arra épül, hogy komolyan megfontolás tárgyává tegyék, gyakorlati megbeszéléseket folytassa­nak megvalósításáról. Az el­ső. szót most Afganisztán szomsaédainak, és minde­nekelőtt Pak.is-ztan.naik keU kimondaniuk. A Szovjetunió egyetért az Afgán Demokra­tikus Köztársaság javaslatai­val és támogatja azokat. A szovjet csapatok Afga­nisztán területéről történő kivonása megkezdésének ha­táridejét és a további lépé­seket e téren az afgán kor­mány által javasolt rendezés összefüggéseiben lehet meg­oldani. Az imperialista mesterke­dések következtében bonyo­lulttá vált a helyzet a Kö­zel-Keleten is — hangoztat­ta beszédében Leonyid Brezsnyev. Washington ar­ra akarta kihasználni Szadat árulását és a különutas al­kudozásokat, hogy megossza az arab országokat és hosz- szú időre biztosítsa a Közel- Keleten az Egyesült Államok és Izrael érdekeinek érvé­nyesítését. Ez a Camp Da- vid-i politika azonban most nyilvánválóan zsákutcába jutott. Izrael eközben egyre kihí- vóbb magatartást tanúsít a palesztin nép elnyomásával és Libanon elleni agresszió­jával. Mindez még inkább kiélezi a helyzetet, súlyos veszélyt jelent a Közel-Ke­let és a vele szomszédos országok népei biztonságára. Joggal merül fel a kérdés: nem jött-e el az ideje an­nak. hogy véget vessenek a különutas alkudozások arab­ellenes politikájának? Nem jött-e még el az ideje an­nak, hogy a közel-keletj rendezés ügyét visszaterel­jék az egyetlen helyes me­derbe, valamennyi érdekelt fél kollektív erőfeszítésének útjára, beleértve természete­sen a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet is? Az események alakulása attól függ. milyen választ adnak ezekre a kérdésekre. Ilyen körülmények között különö­sen jelentős az a politikai harc, amelyet a Szilárdság Frontjához tartozó államok, az arab hazafiak folytatnak, azoknak küzdelme, akik ko­molyan érdekeltek a közel- keleti kérdés tartós és igaz­ságos rendezésében, és tet­tekkel bizonyítják be, hogy tiszteletben tartják a népek jogait. — hangoztatta a töb­bi között beszédében Leo­nyid Brezsnyev. Levélpárbaj — gyilkos élű szavakkal Weizman és Begin vitája Az izraeli belpolitikai válság újabb jeleként — nyüt levélváltás formájá­ban —, példátlanul heves vita bontakozott Menahem Begin miniszterelnök és Ezer Weizman, a vasárnap lemondott hadügyminiszter között. Weizman hétfőn este tette közzé hivatalos lemon­dó levelét, s ebben éles sza­vakkal számon kéri Begin ígéreteit a tartós béke meg­teremtésére, bírálja az iz­raeli teiepülespolitikat. Levelében hangsúlyozza, hogy Izrael a — szerinte még mindig »ígéretes« — egyiptomi—izraeli »autonó­mia tárgyalások« folytatása helyett egy helyben topog. Rámutat, hogy a kormány hivatalba lépésekor 20 szá­zalékos infláció az azóta eltelt három évben 100 szá­zalékra ugrott. »A kormány képtelen a kormányzásra, s ha véletlenül mégis helyes döntést hoz, képtelen a végrehajtásra« — hangzik a levél. A fölháborodott Begin miniszterelnök előbb szó­ban, majd nyílt levélben próbálta visszautasítani Weizman bírálatát. A sze­mélyeskedéssé fajuló vsá­ban" Begin arra panaszko­dott, hogy »IVeizman ál­landóan összeesküvést szőtt ellene«. Szerinte Weizman — különböző politikai elő­nyökre spekulálva — bizo­nyos országok előtt meg- pióbálta magát úgy beállí­tani mint Izrael egyetlen valódi »békepolitikusát«. »Weizman állításaiban az igazság szikráját sem le­het fölfedezni .. . Weiznian kiváló lehetőséget kapott, de személyes ambícióitól fűtve ezeket eldobta magá­tól« — hangzik a levél né­hány jellemző sora. Begin végül így fenyegetőzött: »Tisztelt Weizman úr, biz­tosíthatom Önt: gondunk lesz rá, hogy helyrehozzuk ezt a méltánytalanságot, föllépését az igazsággal, a néppel, a kormánnyal és an­nak minden tagjával szem­ben«. Helikopterek, tankok támogatásával Lerohanták a katonák Kvangzsu városát A dél-koreai hadsereg állig felfegyverzett alakulatai elfog­lalták Kvangzsu városát. A képen: megkezdődött a leszá­molás a felkelőkkel. A dél-koreai hadsereg ala­kulatai tegnap hajnalban — háromórás küzdelem után — visszafoglalták a felkelőktől Kvangzsu váro­sát. A felkelők — akik a tartományi kormány épüle­tében barikádozták el ma­gukat — heves ellenállást tanúsítottak a helikopterek, harckocsik támogatásával támadó ejtőernyősökkel és gyalogosokkal szemben. A hírügynökségi jelentések szerint a harcokban két felkelő meghalt, négy kato­na megsebesült, több mint kétszáz személyt őrizetbe vettek. A kvangzsui felkelőket hétfőn bekerítő kormány­erők már vasárnap este meg akarták ostromolni a város központját; előtte megadás­ra szólították föl az ellen­állókat, majd a tárgyalások megszakadása után megin­dultak a város szíve felé. A végső összecsapás kedden hajnalban volt. • A szöuli hatóságok sze­rint a kilenc napja tartó kvangzsui felkelés során 127-en vesztették életüket. míg más jelentések szerint a halottak száma 161-re te­hető. A felkelők szerint 400—600 ember halt meg, és 4000—6000 a sebesültek szá­ma. A halottak többsége ti­zenéves diák. Emlékezetes: a kvangzsui felkelés azután robbant ki, hogy az egész országra ki­terjesztették a rendkívüli állapotot, betiltottak minden politikai tevékenységet és a haladó közéleti személyisé­gek, politikusok százait vet­ték őrizetbe. A hadsereg egyébként azt állítja, hogy 295 fiatalt vet­tek őrizetbe, és többségüket kihallgatás után szabadon engedik. A szemtanúk vi­szont arról számolnak be: a razziák és házkutatások után teherautókon tömegesen hurcolták el a fiatalokat — erős őrizet mellett — a ki­hallgató központokba, és a megkötözött foglyok közül igen sokat megvertek. A város utcái kihaltak, a tartományi székhelyen ka­tonák járőröznek. Az üzle­tek zárva vannak. Mégnem állt helyre a telefonössze­köttetés Szöullal. (MTI) „Kiállás a szadati árulás mellett” Palesztin nyilatkozat Az arab érdekek elárulá­sának nevezte a Palesztinái Felszabadítási Front azt az új szaúdi állásfoglalást, amely bizonyos feltételek mellett Ríjad csatlakozását helyezi kilátásba a »közel- keleti békefolyamathoz«. Fahd herceg, szaúd-ará- biai trónörökös, első minisz­terelnök-helyettes és Abdul­lah herceg, a második mi­niszterelnök-helyettes — mint ismeretes — a Wa­shington Post vasárnapi szá" mában nyilatkozatban fej­tették ki. hogy országuk hajlandó megkísérelni más Álkotmcmymódosítés Ziaul Hak tábornok, ál­lamfő utasítására Pakisztán­ban alkotmánymódosítást hajtottak végre a politikai ellenzék einémítása és a polgári bíróságok jogköré­nek megnyirbálása céljá­ból Az új törvény értelmé­ben a rendkívüli állapot in­tézkedéseinek megtartásá­ra ügyelő hatóságok megha­tározatlan időre bárkit őri­zetbe vehetnek vagy korlá­tozhatják szabadságát — anélkül, hogy annak okát közölnék vele. A katonai bíróságok ha­táskörébe tartoznak ezentúl az olyan esetek is, mint a korrupció, lopás, fosztogatás, csempészés, illegális üzlete­lés, áruhalmozás és házas­ságtörés. A katonai bíróság ítéletét semmiféle föllebbvi- telí bíróság nem változtat­hatja meg. Ziaul Hak hatalomra ke­rülése, 1977 óta ez a máso­dik alkotmánymódosítás. Tavaly októberben betiltot­tak mindenféle politikai te­vékenységet, sajtócenzúrát rendeltek el, és meghatáro­zatlan időre elhalasztották a törvényhozási választá­sokat. arab országokat rávenni a »békefolyamat« támogatá­sára, de ennek feltétele, hogy Izrael kivonuljon az 1967-ben megszállt terüle­tekről, ezenkívül Ríjad to­vábbra is ragaszkodik egy palesztin állam fölállításá­hoz. A Népi Harci Front nevű palesztin szervezet szintén elítélte a szaúdi javaslatot, és azt »a szadati árulás mel­letti kiállásnak« nevezte. Egyi ptom ezzel szemben üdvözölte a szaúdi állásfog­lalást. Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminisz­ter nyilatkozatában hangoz­tatta, hogy kész Szaúd-Ará- biával a jó kapcsolatok ki­alakítására. A zsákutcába jutott »auto­nómiatárgyalásokról« Ka­mal Hasszán Ali kifejtette: Kairó célja továbbra is a Camp David-i keretmegálla­podásokban foglaltak meg­valósítása, de — mondotta — ezt az izraeli magatartás akadályozza. Revansista találkozók Az enyhülés ellen irányu­ló izgatásnak, az NSZK és a szocialista országok szer­ződései ellen irányuló táma­dásnak minősítette kedden a berlini Neues Deutschland, a Német Szövetségi Köztár­saság különböző városaiban vasárnap és hétfőn rendezett pünkösdi revansista találko­zókat. Az NDK vezető lapja rendkívül veszélyes jelen­ségnek nevezte, hogy a fel­vonulások és nagygyűlések résztvevői a »német kérdési- napirenden tartását, az 1937­es német határok helyreál­lítását követelték, s »éles támadásokat intéztek Len­gyelország, Csehszlovákia és Románia ellen« — terű­iét! követelésektől sem riad­va vissza. A Neues - Deutschland föl­hívja a figyelmet arra, hogy »e találkozók közül egyese­ken a tartományi kormá­nyok tagjai és Bundestag- képviselők is részt vettek, s x hatóságok még az egykori Waffen-SS tagjainak össze jöveteleit is megtűrtek«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom