Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

Az űrkutatás baszna Ä hazai tudomány fejlő­désének útján is rendkívüli mérföldkövet jelentő közös szovjet—magyar Űrrepülés­ről Márta Ferenc akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia lnterkozmosz Ta­nácsának elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának. — Ügy gondolom, hogy szerte Magyarországon, mindannyian különös izga­lommal fogadtuk az első magyar űrhajósnak a világ­űrbe jutásáról szóló hírt. Ez az esemény méltán váltott ki megkülönböztetett figyel­met, jóleső örömet és nem kis büszkeséget hazánk köz­véleményében. Ám ezt az űrutazást sem lehet önma­gában értékelni, kiszakítani az események láncolatából. Az első magyar űrutazás is egy folyamat szerves része. Sokak szemében ez az uta­zás talán még ma is csupán bravúros teljesítménynek számít, aminek hasznossága vitatható. Mi a célja, hasz­na ennek a nem kis költsé­get. energiát fölemésztő te­vékenységnek? A kérdés nem mai: az első űrutazá­soknál a nemzetközi közvé­lemény egy része nem kis kétkedéssel vélekedett úgy, hogy nem volna-e helyesebb az űrkutatásra fordított energiát »földi« problémák megoldására fölhasználni. Olyanra, mint például az élelmiszerhiány, az energia­hiány vagy az egészségügy. Érdemes ezzel kapcsolat­ban megemlíteni a tudo­mány történetének egyik nagy tanulságát: a tudomá­nyos-technikai fejlődés ál­talában nem egyenletesen és az emberiség legközvet­lenebb átlagos igénveihez igazodva bontakozott ki, ha­nem ugrásszerűen haladt előre. A tudomány teljesítő­képességét éppen a nagyívű, merész programok megva­lósítása tette és teszi iga­zán próbára. Mint az űruta­zás is. Ugyanakkor — és ez. igaz az űrrepülés történeté­re is, —, a nagy célokat megvalósító kutatások már »menet közben« számos olyan eredményt hoztak lét­re. amelyek hasznosítása a mindennapi gyakorlatban is nagy jelent őség ű. — Evek óta végeznek az űrhajósok például anyag- gyártási kísérleteket. A súly­talanság olyan tisztaságú anyagok előállítását teszi le­hetővé, amelyek földi körül­mények között nem állítha­tók elő, ugyanakkor szükség van rájuk. Világűrben, .ké­szített gyógyszeralapanya­gok. félvezetők, üveganyagok és különleges fémötvözetek bizonyítják ezt. Az ilyen anyagok segítségével remél­hetjük a jövőben egyebek között új gyógyszerek elő­állítását. gazdaságosabb energiafelhasználású be­rendezések megszületését, nagyobb élettartamú szerke­zetek építését. —: Magyarország már több műszert is küldött a világűrbe szovjet kutatóra­kéták és műholdak fedélze­tén. Nemzetközileg is elis­mert eredményeket értek el kutatóink a naprendszer és a nap kutatásában, a koz­mikus sugárzási, a geofizi­kai és geodéziai vizsgálatok­ban. Ma már hazánkban is ■működik műholdas űrtáv­közlési ■földi állomás. Orvo­saink, biológusaink, vala­mint a velük dolgozó mér­nökök kutatási eredményeit a sugárvédelemben, a su­gárterápiában, az egyensú­lyi zavarok gyógyításában hasznosítják. A műholdak­ról és az űrhajókról készí­tett űrfelvételek felhaszná­lása során pedig kiderült, hogy a világűrből nézve a földre, még egy olyan kicsi és jól ismertnek vélt termé­szetrajzú országról is, mint hazánk, sok alapvető újdon­ságot tudhatunk meg. Eze­ket az ismereteket közvetle­nül használhatja föl a geo­lógia, », mezőgazdaság és a vízgazdálkodás. À világ érdeklődése kíséri a Szojuz—36 útját Magyar kozmonauta a vi­lágűrben ! Farkas Bertalan, az első szovjet—magyar űr­expedíció űrhajósa. Budapes­ti idő szerint 22 óra 15 perc­kor robbant be az éter hul­lámain Záhonytól Hegyesha­lomig, Balassagyarmattól Röszkéig a hír, s pillanatok alatt milliók értesültek a Szojuz—36 sikeres startjáról. Az országos villamos teher­elosztó fogyasztásmérő műsze­reinek tanúsága szerint kö­rülbelül 800 ezer televízióké­szülék képernyőjén pergett a rendhagyó hétfő esti műsor és más hétköznapokhoz ha­sonlóan félmilliónyi rádiót hallgattak a fővárosban, il­letve a többi országrészben. Hétfőn a késő esti órák­ban valamennyi nagy hír- ügynökség gyorshírben kö­zölte, hogy május 26-án a szovjet Valerij Kubászov társaként útnak indult a világűrbe Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A hírügynökségek ismertették a két űrhajós életrajzát. Ku­bászov es Farkas indulás előtt adott nyilatkozatát. Mind a szocialista orszá­gok hírügynökségei, mind a nagy nyugati hírügynöksé­gek kiemelik, hogy a szov­jet—magyar űrkettős indu­lása része az Inlerkozmosz- programnak és részletesen ismertetik a szocialista or­szágok űrkutatási együttmű­ködését. Tegnap az oroz.ág minden részéből áradtak a táviratok a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a budapesti szovjet nagykö­vetség. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Honvédelmi Minisztérium címére. A különböző ipar- vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, in­tézmények, tanácsok párt-, KISZ-szervezetei és szakszer­vezeti testületéi és a szocia­lista brigádok örömmel és büszkeséggel köszöntik a kö­zös szovjet—magyar űrrepü­lés előkészítőit, résztvevőit és sikeres munkát, szeren­csés visszatérést kívánnak az űrpárosnak. A posta köz­ponti távíróhivatal késő délutánig í ezer táviratot továbbított, • kézbesített ezekhez a szervekhez. Mint­egy 150 intézmény közvet­lenül Bajkonurba küldte üdvözletét, jókívánságait. Farkas Bertalan és Vale­rij Kubászov fényképével az első oldalon jelent meg kedden reggel valamennyi szovjet központi napilap. A Szojuz—36 űrhajó sikeres felbocsátásáról szóló hiva­talos közlemény, a két űr­hajós életrajza ugyancsak az első oldalon kapott he­lyet, míg a belső oldalakat a színes helyszíni bajkonuri tudósításoknak szentelik a lapok. »A barátság űrhajója«, »Együtt a csillagok felé« — ilyen és hasonló címeket kaptak a bajkonuri ripor­tok, s némelyik mellett ott látható a két szkafanderbe öltözött űrhajós mosolygós fényképe. A Bajkonurból keltezett híradásokban a tudósítók nemcsak a felbo­csátást közvetlenül megelő­ző eseményekre térnek ki, hanem bemutatják a ma­gyar és a szovjet űrhajóst, visszatekintenek az Inter- kozmosz-program eddigi kí­sérleteire, a mostani űruta­zás felkészítésének egyes momentumaira. Az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária lapjai kedden címoldalukon, nagy terjedelemben számol­nak be, hogy hétfőn útnak indult az ötödik »Interkoz- mosz-legónység«. Ismertetik az űrpáros tervezett prog­ramját, s Magyarország részvételét a világűr kuta­tását célzó közös program­ban. El váltótársak hírrel érkeztem Dolgoztak a gépek, ami­kor megérkezett a hír a magyar űrhajósról, A mu­Távirat a Szovjetunió nagykövetségének Örömmel üdvözöljük o Szojuz-36 űrhajó felbocsátását, amellyel két testvéri ország, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állampolgárai indultak űrrepülésre. Büszkék vagyunk arra, hogy az lnterkozmosz-program ke­retében hazánk is részese a világűr békés kutatásának. Farkas Bertalan személyében először indult magyar állam­polgár a világűrbe, hogy az emberiség érdekében hozzá­járuljon o tudomány gyarapításához. A közös szovjet-ma­gyar űrrepülés újabb fényes bizonyítéka az országaink és népeink gyümölcsöző együttműködésének, és megbontha­tatlan barátságának. A Szojuz—36 utasainak és a Szaljut—6 űrállomáson tar­tózkodó szovjet érpárosnak eredményes munkát és sikeres visszatérést kívánunk. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága nevében VARGA PETER első titkár szakban lévők természete­sen a készülő kenyeret vi­gyázták, tévénézésre és rá­dióhallgatásra nem volt ide­jük. A reggeli műszakban dolgozók érkeztek a hírrel és váltáskor tudtak a mun­kások időt szakítani arra, hogy megbeszéljék az ese­ményeket. Balaskó Ferenc üzemve­zető elmondta: — Leginkább az fogott meg bennünket, hogy Far­kas Bertalan milyen fiatal. Arról is beszélgettünk, hogy ritka az olyan ember, aki fizikailag ilyen sokat bír és így vág az esze. Akik lát­ták a tévében a föl szál lást, arról is beszámoltak, hogy milyen belülről az űrhajó. Mintha az unokám lenne A Balaton-part üdülőiben, szállodáiban a hazai és a külföljdj vendégek egyaránt nagy izgalommal nézték a televízió hétfő esti tudósítá­sát a szovjet—magyar páros repüléséről. Farkas Bertalan nevével kezdődött a tegnap a siófoki üzemekben, intéz­ményekben, vendéglátó egységekben. Szép napos flélelőttön beszélgettem a 114 éves Jetinek Pállal a Ba- laton-parti város egyik leg­idősebb, köztiszteletben álló emberével. — Örülök, hogy megér­hettem ezt a napot — mond­ta — bár őszintén szólva nem csodálkozom rajta. A magyarban mindig volt ku­rázsi, én igazán láttam egyet s mást a harctereken. Az a Farkas Bertalan ke­ménykötésü, jó kiállású le­gény, büszke vagyok rá, min l- ha az unokám lenne.,. Tudja, 1919-ben én is fölszálltam egy harci repülőgépre, pedig akkor az még nem volt olyan kényelmes és bizton­ságos, mint egy úri hintó. Ha most lennék fiatal, ''ígyje el, én is vállalkoznék egy űrutazásra. Osztatlan öröm Autóbuszon, vonaton, a munkahelyeken, az iskolák­ban a nap »slágere«, a fő beszédtéma a magyar űrha­jós fellövése volt. A tabi utcán, a munkahelyeken el­csípett beszélgetésekből mindenütt kicseng: általános az öröm, a rokonszenv Far­kas Bertalan százados iránt. Szinte mindenhol beszédté­ma a magyar űrhajós fiatal életkora, határozottsága, tu­dása és felkészültsége. So­kan azt fejtegették: ki gon­dolta volna Gagarin űrrepü­lésekor, hogy alig húsz év múlva a Magyar Népköz- társaság fiatal állampolgára is megismerheti a világűrt. Az emberek többsége már hétfőn este értesült a rádió és a televízió adásaiból: a világűrben az első magyar űrhajós. Kedden reggel csak nagyon kevesen voltak, akik nem halottak a magyar űr­hajósról szóló híreket. Ta- bon mindenki nagy figye­lemmel kíséri a világűrből érkező híreket, jelentéseket. A Videoton tabi gyáregység alkatrész üzemében a reg­geli munkakezdés előtt az egyik dolgozó megkérdezte munkatársaitól »láttatok-e már repülő farkast?« a vá­lasz: igen. Somogyi harcostárs 3 magyar űrkutatóról Együtt indultak Az igazi jó barát öröme tükröződik Széles Béla szá­zados arcán, amikor szolgá­latát megszakítva, Farkas Bertalannal való közös em­lékeiről beszél: Tizennyolc esztendős jó barátság, a repülés szerete­tő köt össze bennünket. Kisvárdán együtt végeztük a gimnáziumot, ő az A, én, a C osztályba jártam. Jó tanuló, nagyszerű sportem­ber volt. Futballozott, tor­názott, kosárlabdázott, jó humorú, sziv-lélek ember­nek ismertem meg. Megsze­rettem ... A repüléssel is egy időben ismerkedtünk meg Nyíregyházán, az MHSZ klubjában. Hargitai Ferenc volt a parancsno­kunk, Rozmann Gyula pedig az oktatónk. Tőlük 15 kilo­méterre Fényes- litkén laktunk, motorommal vit­tem őt a repülő­térre. 1966—67 nyarán Békéscsa­bán voltam vele repülőtáborban, s a gimnázium be­fejezése előtt is közösen határoz­tunk a jövőn,kről: a Szolnoki Repü­lőtiszti Iskolára jelentkeztünk, az­zal, hogy ha nem sikerül, megyünk Miskolcra, a mű­szaki egyetemre. Szerencsére tel - jesult a vágyunk. Az űrkutatás története képekben 1965. március 18.: Alekszej Leonov a Vos/liod—2 fedél­zetét elhagyva az űrkutatás történetében elsőként tesz 12 perces űrsétát. Képünkön: a világűrben lebegő embert vékony »köldökzsinór« kapcsolta csak űrhajójához. A világ első űrhajósának és űrhajósnő jenek mellet méltán borítják kitüntetések Jitrij Gagarint. a Vosz- tok—1 (1961. április 12.) és Valentyina Tyereskovát. a Vosztok—6 (1963. június 16.) utasát a told szinte min- országában ünnepelték. A hold mindig azonos oldalát fordítja a föld felé. Ké­pünkön: elsőként 1959-ben a szovjet Lu na—3 holdrakéta segítségével — megismerhettük égi. kísérőnk túlsó felét is. Fényképeket szed elő. em­lékeket sorol. Fiatalemberek a tisztiiskolas növendékek egyenruhájában. Széles százados föleleveníti a ren­geteg közös _élményt. Egy csoportban voltak az iskolán, velük volt Magyart Béla is. Egy szobában laktak, egy­szerre avatták őket nép­hadseregünk tisztjévé 1372. augusztus 2U-án. — Berci kitűnt kiváló el­méleti, gyakorlati tudásával. Vitorlázó repülőként is bi­zonyította nagyszerű ké­pességeit: igen jó keze volt. Minden repülőgépen, amely­re ráültettek bennünket, igazolta, hogy mennyire szereti, érti a hivatását. Avatásunk után együtt szol­gáltunk, majd vele együtt tanultam a Szovjetunióban. Amíg nem nősült meg, egy szobában laktunk. Többször együtt üdültünk külföldön. — Azóta megszakadt a kapcsolat? — Nem. Továbbra is jó barátok maradtunk, gyako­ri vendége voltam család­juknak. Megnősültem és feleségemmel együtt baráti .’iszonyba kerültünk Berci ékkel... Hétfőn este Széles Béla is a műsorzárásig nézte a tele­víziót. Szurkolt, szorított a jó barátnak, az egykori is­kolatársnak, a tiszttársnak. Amint szolgálata lehetővé teszi, újra odaül a képernyő elé, s lesi, várja az űrből érkező híreket. A fényképe­ken kívül egy tavalyi em­léket őriz, amikor Somló- hegyalján — Farkas Berta­lan apósának szőlőjében a présházban — találkoztak az egykori iskolatársak. őriz egy másik emléket is: a Csillagvárosból érkezett új­évi üdvözletét. Az aláírqjc: Ani — Farkasné, Aida — a kislány, és Berci; Kubászov és Rjumin űrhajósok’. A tavalyi somlóhegyaljai találkozón ott volt Kertész Mihály százados is. — Nagyszerű embernek, jó katonának, barátnak is­mertem meg. Berci szavait amelyek az űrhajó fedélze­téről érkeztek, magnetofon­szalagra rögzítettem ... Széles Béla üdvözlőtávira- tot küldött a jó barát fele­ségének. Egységük többi ka­tonája is küldött annak az egységnek táviratot, ahol Farkas Bertalan teljesít szolgálatot. < Sz. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom