Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
Második nap a világűrben KA P n g, ■ I r u 0 VILÁGPROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 XXXVI. évfolyam, 123. szám 1980. május 28., szerda PeikészBIiek az összekapcsolásra h Nagytakarítás” volt a Szaljut—6=on A Szojuz-36 űrhajósai hajnalban, moszkvai idő szerint kedden 6 órakor fejezték be első kozmikus munkanapjukat. A szovjet- magyar nemzetközi űrexpedíció tagjai, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, az éjszaka folyamán úgynevezett megközelítési manővert hajtottak végre: magasabb keringési pályára irányították űrhajójukat, hogy közelebb kerüljenek a Sza!jut~6 űrállomás pályájához. Az űrhajósok keddi munkanapja moszkvai idő szerint 12 órakor kezdődött. Ébresztő után tovább készülődtek az űrállomással való összekapcsolásra, s újabb pályamódosítást hajtottak végre. A Szojuz-36 fedélzetén minden a legnagyobb rendben, a programnak megfelelően folyik. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a délutáni órákat a rendszerek ellenőrzésével töltötte, a programmal ismerkedett, majd a földi irányító központ vezetőjével, Alekszej Jeliszejevve! részletekbe menően megbeszélte az esti közelítési manőverek lebonyolítását A repülésirányitási központ hasonló koordinációt folytatott a Sza!jut-6-5xojuz-35 űrhajó komplexum személyzetével is. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a Szojuz—36 felbocsátása után ellenőrizte az űrhajó helyiségeinek hermetizáltságát, a fedélzeti rendszerek működését, majd újabb pályamódosítást hajtottak végre. A Szaljut—6 állandó személyzete, Popov es Rjumin keddi programjában legfontosabbak az összekapcsolás előkészületei, de ezenkívül folytatják a magasabb- rendű növényekkel végzett biológiai kísérleteket, a föld vizuális megfigyelését és fényképezését is. A földi irányítóközpont legújabb jelentése szerint a Szaljut—6 — Szojuz—3 űrkomplexum és a Szojuz—36 űrhajó valamennyi fedélzeti berendezése kifogástalanul működik. Leonyid Popov, Valerij Rjumin, Valerij Kubászov es Farkas Bertalan közérzete jó. Farkas Bertalan es szovjet kollégája budapesti idő szerint délután hat órakor ebédeltek, majd megkezdték az előkészületeket az újabb közelítő manőverekre. Felöltőitek a szkafandert, ami biztosítja életfenntartó funkcióik autonómiáját az összekapcsolás és az átszállás időszakában. A Szojuz—36 éjszakai két impulzusos manővere révén az űrhajó 50—60 kilométerrel magasabb pályára került, keringési ideje — változatlan pályasík mellett — 88,8 percről 90 percre emelkedett. Az űrkomplexum pályaadatai alapjan nagyjából hasonló nagyságrendű pályamódosításra lehet számítani a kedd esti manőverek során is. Míg a Szojuz—36 indításakor az űrhajó és az űrkomplexum közötti távolság mintegy 12 ezer kilométer volt, kedd délután 6 órára 1400 kilométerre, csökkent, s az esti manőverek eredményeként nem haladta meg a 19— 20 kilométert. A Szaljut—36-ról érkezett jelentés szerint Leonyid Fo-' pov es Valerij Rjumin — a vendegeket várva — „kitakarította” az űrkomplexum helyiségeit és előkészítette a televíziós kamerát Valerij Kubászov és Farkas Bertalan átszállásának, közvetítésere. Vendégvárók a kozmoszban — Ä szovjet űrexpedícióknál már hagyomány, hogy az újoncok egy-egy tapasztalt űrhajós társaságában hajtják végre első Űrutazásukat. így a Szaljut—6 űrállomáson a jelenlegi, negyedik állandó személyzet parancsnoka, Leonyid Iva- novjcs Popov, először van a világűrben, fedélzeti mérnöke, Valerij Viktorovics Rju- min viszont az űrutazás abszolút vílágcsúcstartója. Popov alezredes, a Szojuz—35 és. a Szaljut—6 parancsnoka még nem töltötte be 35. életévét. 1945. augusztus 31-én született a Kirovográdi terület egyik kisvárosában. 1968-ban végezte el a Csernyigovi repülőtiszti iskolát, majd va~ dászrepülő-pilóta lett. Két évvel később, 1970-ben került az űrhajósok egységébe, s kiváló eredménnyel végezte el a Szaljut—Szojuz- programban való részvételhez szükséges tanfolyamokat. Már az űrhajós-egység tagjaként 1976-ban elvégezte a Gagarin Repülő Akádémi- át. Parancsnokai véleménye szerint Popov kiválóan képzett űrhajós, mindenekelőtt kezdeményező képességéről ismert. A korábbi években részt vett több űrutazás földről történő irányításában. Az űrállomás fedélzeti mérnöke, Rjumin, az űrutazás abszolút világrekordere: most vesz részt harmadik űrutazásán, s május 26-án töltötte 225. napját a világűrben. 193Ö augusztus 16án született az Amur-menti Komszomolszk városában. Technikumot végzett, majd katonai szolgálata letöltése után a moszkvai er- dömérnöki főiskola számítástechnikai karának hallgatója lett. Tanulmányai befejeztével űrhajók és űrállomások tervezésével foglalkozó tervezőintézetben dolgozott. A tehetséges, nagv műszaki tudású fiatal mérnöknek hamarosan felajánlották, hogy vegyen részt az űrhajós-kiképzésben, így Rjumin 1973-ban belépett az űrhajósegységbe. A tanfolyamok elvégzése után több űrrepülés földi irányításában vett részt, majd 1977. október 9-én sor került első rajtjára. A Szojuz—25 fedélzetén Vlagyimir Kovaljonokka! fedélzeti mérnökként indult el a Szaljut—6 űrállomásra, amellyel azonban az űrhajó — meghibásodása miatt — nem tudott összekapcsolódni. Nem egészen másfél évvel később, 1979. február 25- én Rjumin ismét elindult a világűrbe a Szojuz—32 jelzésű'©hajón. Pkrançsnoka. Vlagyimir Ljaho'v tprsasagá: ban végrehajtotta a világ eddigi leghosszabb időtartamú, 175 napos űrutazását Alig több, mint hét' hónappal a leszállás után, 1980. április 9-én pedig harmadszor is útnak indult, s a Szojuz—35 fedélzetén Leonyid Popov vezetésével ismét visszatért az űrállomásra. A Szaljut—6 negyedik állandó személyzetének tagjai másfél hónapja folytatják ^ kutatási és kísérleti programot, s a körülményekhez való gyors alkalmazkodásukban, a tervezettnél gyorsabb munkájukban nagyobb szerepe van Rjumin helyismeretének. Leonyid Popov 1971, Valerij Rjumin 1972 óta tagja az SZKP-nak. Rjumint korábbi űrrepüléseiért a Szovjetunió Hőse címmel és két ízben Lenin-renddel tüntettek ki. 32 hónap tapasztalata Összekapcsolási gyakorlat a ioldës— A Szaljut—6—Szojuz program minőségi változást jelentett, a Szovjetunió és az egész világ űrkutatása történetében. A több mint kilenc éve, 1971. áprilisában meg- kezűctf.program, lényegében a világűr ,-,benépesí lésének ", az ember huzamosabb kozmikus . tartózkodásához szűk? séges feltételek megteremtésének első szakasza. A Szovjetunióban az elk múlt 19 év alatt összesen 53 űrhajót bocsátottak fel, s há-- romféle személyszállító ©- hajótípust hoztak létre. Az első hat. űrhajós — köztük Valentyina Tyereskova, az első és eddig egyetlen űrhajósnő — 1961 és 1963 között Vosztok típusú űrhajón repült. Ennek továbbfejlesztett változata, a már több személyes Voszhodok fedélzetén 1964—1965-ben öt űrhajós hajtott végre két expedíciót. A Szojuz típusú ©'hajók továbbfejlesztett változata, a Szojuz-T is az első pilótanél- küli próbarepülés után készen áll a további próbákra. Viszonylag újdonságnak számit még a Progresaz teher- szóllitóűrha jó-sorozat is : az 1978. januárja óta felbocsátott kilenc ilyen űrhajó csaknem annyi terhet' juttatott mar a Szaljut—6-ra, mint amennyi az űrállomás teljes tömege. A hosszú távú űrexpedíciók ott-tartózkodásra alkalmas Szaljut-űrállomások fejlesztésének sikerét mutatja az a tény, hogy míg az első, 1971- ben felbocsátott Szaljuton három űrhajós 23 napot töltött, addig a Szaljut—4 kétszer kéttagú személyzete már összesen 91 napig dolgozott az állomáson, s a most már néhány nap híján 32 hónapja keringő Szaljut—6 eddig 460 napig adott otthont ©hajósoknak. A Szojuz űrhajó a világ első komplex, önálló manőverezésre alkalmas háromszemélyes ©hajótípusa. Tömege csaknem hét tonna, hossza 7,5 méter, s három fő részre tagozódik. Központi része a csonkakúp alakú parancsnoki-visszatérő fűik« vagy vezérlőhelyiség — ifi kaptak helyet az űrhajósok ülései és a repülést : ellenőrző műszerek, s az expedíció végeztével ez a rész tér vissza a földre. Ehhez csatlakozik egyik oldalon a henger alakú úgynevezett műszaki egység (hajtóanyag, oxigén tartályok, levegő-regeneráló berendezés. ha.Uóm.p.yek; .«tűi,: ^ Az önálló' repülésié1' téivéz^it Szojuz űrhajónak 'ebre á ré; szére, a’ ’külsejére erősítették az áramot szolgáltató n<j.p- elem-lablákat is’. A pilótafülke másik. oldalán! .. .egy . kör alakú ajtón át a gömbformájú orbitálig fülke található. A műszaki egység és'az orbi- , tális fülke, nem tér. vissza a földre, hanem lassan a légkörbe süllyedve megsemmisül. Valamennyi Szojuz-©- hajót összekapcsoló berendezéssel szerelték fel. A Szojuzok háromlépcsős, mintegy 330 tonna induló tömegű hordozórakétája a szovjet űrkutatás klasszikus rakétatípusának továbbfejlesztett változata. Legnagyobb átmérője 10,3 méter, magassága az ©- hajó nélkül 35 méter, s hét tonna tömegű hasznos teher földkörüli pályára állítására alkalmas. A Szaljut—6 a szovjet űrállomások második nemzedékének első képviselője. Mint felbocsátásakor a szovjet űr- program vezetői elmondták, ez a jövő ©állomásának alapja. Legfontosabb tulajdonságai közül csak néhány: alkalmas arra — amint az eddigi tapasztalatok mutatják —, hogy igen hosszú ideig föld körüli pályán keringjen, rendszeres utánpótlást kapjon a földről, személyzetét meghatározott időközönként váltsák. , Két „bejárata”, azaz két összekapcsoló berendezése van, így egyidejűleg két űrhajó fogadására képes. Irányító rendszere alkalmas a két hozzákapcsolt űrhajóval megnövelt tömegű állomás irányítására is. Tágas helyi* ségeiben jelentős mennyiségű víz. élelmiszer, műszer és tudományos berendezés kapott helyet, ami a tartós munká-- höz létfontosságú, Fedélzfeti rendszereinek jelentős, tartalékai vannak, levegő-: és v,í*- regeneráló berendezései folyamatosan működnék, számos fedélzeti berendezése (Folytatás a 2. oldalon.)
