Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Beszámoló a KGST VB üléséről Az osztrák államszerződés 25. évfordulójának ünnepsé­geivel párhuzamosan foly­nak a bécsi külügyminiszte­ri találkozó előkészületei. Az osztrák kormány meghívása alapján összesen 11 ország diplomáciájának vezetőjét várják Becsbe. Szerdán este megérkezelt Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter. Rövid re­pülőtéri nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Ausztria nemzetközi tekintélye na­gyot nőtt az államszerződés aláírása óta. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet al- kancellár és külügyminisz­ter, aki csütörtökön délelőtt érkezett az osztrák főváros­ba, nehéz nemzetközi körül­mények közötl létrejövő, fontos eseménynek nevezte az államszerződés ünnepség­sorozatát. Ugyancsak csütörtökön délelőtt szállt le a Schwecha- ti repülőtérre az új ameri­kai külügyminiszter, Edmund Muskie különgépe. A brüsz- szelből érkező amerikai kül­ügyminisztert Bruno Kreisky szövetségi kancellár és Wil­libald Bahr^ külügyminiszter JlA, ’ Az amerikai külügymi­niszter megérkezésekor Gro- miko szovjet külügyminisz­terrel péntekre tervezett ta­lálkozójáról csupán annyit mondott, hogy konstruktiv megbeszéléseket remél, és kiemelte annak fontosságát, hogy a kot vilaghatalom ko zötti párbeszed ezzel újból folytatódik. * * * Az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulójának központi rendezvényeként csütörtökön délután díszün­nepséget rendeztek a bécsi Hoíburgban. Bruno Kreisky kancellár megnyitó beszéde után előbb Fritz Bock egy­kori alkancetlar. majd Ge­rald Slourzh történészpro­fesszor tartott megemlékező beszedet. A jubileum ünne­pi szónoka Rudolf Kirch­schläger osztrák szövetségi elnök volt. — »Olyan széppé tettük Ausztriát, amilyen korábban sohasem volt« — hangoztat­ta bevezetőjében a köztár­sasági elnök, és kiemelte, hogy az eredmények nem egyes pártok, hanem az egesz nép érdeme. Aus/t'ia örökös semleges­ségéről, nemzetközi tevé­kenységéről szólva a szövet­ségi elnök emlékeztetett ar­ra, hogy az osztrákok jól tudják: 1955-ben sem vol­tak, a világpolitika megha­tározói & ma sem tulajdo­nítanak maguknak ilyen sze­repet. Népünk — mondotta — felismerte az osztrák po­litika határait és helyét a világpolitikában. \és elfogad­ja ezt a behatároltságot. — »Az osztrák örökös semlegesség nemcsak az európai államok közösségé­nek érdekeit szolgálja, ha­nem más, a földrészen kívü­li országokét is« — mond­ta. Az osztrák államfő a to­vábbiakban elismeréssel adó­zott az államszerződést alá frÓ nagyhatalmak előrelátá­sának as köszönetét mon­dott az Ausztriának előlege­zett bizalomért.. Rudolf Kirchschläger vé­gül meleg szavakkal méltat­ta Kreisky kancellár érde­meit. Púja Frigyes külügymi­niszter az osztrák szövetsé­gi kormány meghívására, az osztrák államszerződés 25 évfordulójának ünnepségein, aia Becsbe utazik. (Folytatás az 1. oldalról) kiemelt feladatnak tekinti, s megbízta a érintett szerve­ket, hogy az ülésszakon meg­fogalmazott feladatokra ké­szítsenek intézkedési tervet. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a népgazdasági terv végrehajtásának I. ne­gyedévi tapasztalatairól szó­ló jelentést. Megállapította, hogy az ev első három hó­napjában a gazdasági folya­matok összességükben össz­hangban voltak az éves terv irányvonalával, ebben nagy szerepet játszottak a kor­mányzati szervek összehan­golt intézkedései. Felhívta a figyelmet: fontos feladat, hogy továbbra is folytassák a gazdasági folyamatok elemzését, tegyenek meg mindent a tervben foglaltak szigorú és következetes vég­rehajtása érdekében. A kormány tudomásul vet- ri miniszter előterjesztése alapján — rendeletet foga­dott el a gazdálkodó szer­vekre vonatkozó energiagaz­dálkodási bírság rendszeré­nek bevezetéséről. Az ener­giahordozók ésszerű felhasz­nálására vonatkozó előírások megszegéséért kiszabható bírság megállapításakor fi­gyelembe kell venni a nép­gazdasági veszélyesség mér­tékét. A munkaügyi miniszter és a SZOT előterjesztése alap­ján a Minisztertanács hatá­rozott arról, hogy az 1979- ben bevezetett rendszernek megfelelően az 1980. július 31-e után nyugdíjba kerü­lők részére is megállapítják és folyósítják eltartott há- zaslársuk (élettanuk) után a 180 forint havonkénti jöve­delempótlékot. A kormány tudomásul vet­te a mezőgazdasági és élel­mezésügyi riiiniszter jelenté­sét a takarmánygazdálkodás javítására tett intézkedések­ről, valamint a KNEB elnö­kének beszámolóját a ta­karmánytermelés -ellátás és -felhasználás utóvizsgálatá­ról. Megállapította, hogy a kezdeti eredmények ellenére még számos összehangolt in­tézkedés szükséges az állati termékek gazdaságosabb ter­melésére, a takarmánygaz­dálkodásban rejlő belső tar­talékok intenzivebb kihasz­nálására, egyebek között a takarmányként is felhasz­nálható mezőgazdasági hul­ladékok és melléktermékek hasznosításának javítására. Kröteljesebben kell javítani — többek között — a mező­gazdasági nagyüzemi keve- réklakarmány gyártását, a takarmánytermelés és -fel­dolgozás gépi eszközökkel való ellátását, a háztáji és kisegítő gazdaságok takar­mány ellátását. A Miniszter- tanács felhívta az. Országos Tervhivatal elnökét és a végrehajtásban érdekelt mi­nisztereket. hogy dolgozza­nak ki a VI. ötéves tervbe beilleszthető komplex takar- mánygazdálkodási programot és intézkedjenek a takar­mánygazdálkodásra vonatko­zó határozatok következete­sebb megvalósítására. fl Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata egészen teljes megsem­Választási nagygyűlés Szombathelyen, Szolnokon és Veszprémben (Folytatás a 2. oldalról) finnepe] y esen. Ez mindenek­előtt’ azokra az elvekre vo­natkozik, amelyek megtartá­sára az összeurópai értekez­leten résztvevő államok kap­csolataikban kötelezettséget vallattak. Harmadszor. Az lOHO-as esztendő vegére tervezett madridi .találkozó sikeres megtartása érdekében tegyék intenzívebbé és mélyítsék el az eszmecseréket két- és többoldalú alapon, hogy még a találkozó előtt alapvetően közös egyetértés alakuljon ki azokban a kérdésekben, ame­lyekben a találkozón megál­lapodásra lehet jutni a záró­okmány ■‘meg teljesebb meg­valósításához vezető gyakor­lati lépésekről. Negyedszer. Meg kell gyor­sítani az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívásának, előkészítését, erősíteni kell a kétoldalú vé­leménycserét az előkészítés konkrét kérdéseiről. A konfe­rencián résztvevő államok képviselői tartsanak sokolda­lú előkészítő konzultációkat azzal a céllal, hogy a madridi találkozón gyakorlati dönté­sek szülessenek a konferen­cia feladatairól, idejéről, he­lyéről, munkarendjéről, töb­bek között az első szakasz napirendjéről, úgy. hogy an­nak munkája a bizalomerő­sítő intézkedésekre összpon­tosuljon. ötödször. Erőfeszítéseket kell tenni abbTú a célból, • hogy a fegyverkezési verseny korlátozásainak és megszünte­tésének különböző kérdései­ről folyó tárgyalásokon mi­előbb megállapodások szüles­senek. Haladéktalanul fel kell újítani azokat a tárgya­lásokat, amelyeket szünetel­tetnek vagy megszakítottak. A fegyverkezési hajsza megszüntetését szolgáló gya­korlati intézkedések terén a legközvetlenebb feladatnak keir tekinteni a ' hadászati fegyverzetek korlátozásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződés, a SALT—II. élet- beléptetese mellett azt. hogy mielőbb sikeresen beíejződ- jenek a tárgyalások: — A nukleáris fegyverkí­sérletek általános és teljes betiltásáról; — A sugárfegyverek be­tiltásáról; — A vegyi fegyverek be­tiltásáról es készleteik megsemmisítéséről : — Arról, hogy nem alkal­maznak nukleáris fegy­vert a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező és azt területükön nem taroló államok ellen és nem helyeznek el nuk­leáris fegyvert olyan álamok területén, ahol jelenleg nincs. Hatodszor. Haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kell kezdeni a fegyverkezési haj­sza megszüntetését es a há­ború veszélyének kiküszöbö­lését szolgáló olyan időszerű intékedesekröl. amelyekért szüntelenül sikraszállnak a szocialista országok és ame­lyek mellett az Egyesült Nemzetek Szervezete is ál­lást foglaít, de róluk eddig nem kezdtek tárgyalásokat: — Egyetemes szerződés megkötése az erőszakról történő lemondásról: — A nukleáris fegyverek gyártásának megszün­tetéséről és a nukleáris fegyverkészletek fo­'' kozatos csökkentéséről, misttésükig; — Üj tömegpusztító fegy­verfajták és rendszerek létrehozásának megtil­tásáról: — A katonai költségveté­sek csökkenteséről, mindenekelőtt a nagy­hatalmak esetében. Hetedszer. A beke és a nemzetközi helyzet megszilárdítása, valamint a fontos nemzetközi ten­geri útvonalak megbízha­tó és akadálytalan használa­tának szavatolása érdekében meg kell vizsgálni — például az ENSZ keretében — a kato­nai jelenlét és tevékenység korlátozásának és szintje csökkentésének kérdéseit az olyan térségekben, mint az Atlanti-, az Indiai-' és a Csendes-óceán, a Földközi­tenger vagy a Perzsa-öböl­ben. A Varsói Szerződés tagál­lamai, miközben e javasla­taikat előterjesztik, kifejezik reményüket, hogy Europa és a világ minden államának kormánya kedvező szellem­ben fogadja és figyelmesen tanulmányozni fogja ezeket, s a javaslatok széles körű tá­mogatásra talaínak mind részükről, mind Europa és a világ társadalmi erői részé­ről. A Varsói Szerződés tag­államai készek érintkezésije lépni és párbeszédet kezde­ni valamennyi érdekelt állammal e javaslatok lényé­géről. » • • A Varsói Szerződés tag­államai a Politikai Tanács­kozó Testület ülésén átte- kinlették az európai enyhü­ltsert és biztonságért, a vi­lágbéke megszilárdításáért ' vívott harc időszerű felada­tait és megerősítik megin­gathatatlan elkötelezettségü­ket a béke, az európai és a nemzetközi biztonság politi­kája iránt. Szilárd eltökéltségük, hogy i minden területen erősítik a testvéri barátságot és együtt­működést egymással» és más szocialista országokkal, fej­lesztik kapcsolataikat, foly­tatják és mélyítik a párbe­szédet valamennyi állammal. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezik szilárd meg­győződésüket, hogy a világ államai és népei magas fo­kú felelősségük szellemében cselekedve képesek megőriz­ni és megszilárdítani a bé­két, képesek megvalósítani az emberiség törekvését a szabadságra és a haladásra. Varsó, 1980. május 15. Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön a Szom­bathelyi Művelődési és Sport­házban. A nagygyűlést, amelyre Vas megye egész te­rületéről elküldték képvise­lőiket a választók, dr. István Lajos, a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, a megye 6. számú választóke­rületének országgyűlési kép­viselőjelöltje mondott beszé­det. — Rendezni közös dolgain­kat, ez a mi munkánk, és nem is kevés — kezdte be­szédét József Attila gondola­taival Sarlós István, majd arról szólott, hogy nemcsak országon belüli, hanem a vi­lág egészét érintő közös dol­gainkat, gondjainkat is ren­deznünk kell. Sarlós István ezután arról A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) elnöksége csütör­tökön, Belgrádban, Lazar Kolisevszki elnökletével megtartott ülésen elnökévé a következő egyéves időszak­ra megválasztotta Cvijetin Mijatovicsot, Bosznia—Her­cegovina küldöttét, atelnöké- vé pedig Szergej Kraighert, Szlovénia képviselőjét. A JSZSZK elnöksége tes­tületi államfő. Nyolc tagját öt évi megbízatási időre az ország hat köztársasága és két. autonóm tartományának képviselőh ázai választják meg, amelyek így közvetle­nül és egyenjogúak részt vesznek az államfő funkció­jának végzésében. A JSZSZK elnöksége sa­ját tagjai közül választja meg felváltva egy-egy évre elnökét és alelnökét, a kö­vetkező sorrendben : Mace­dónia, Bosznia—Hercegovi­na, Szlovénia, Szerbia, Hor­vátország, ' Crna Gora, Vaj­daság és Koszovo. Joszij) Broz Tito örökös köztársasági elnök egyben a JSZSZK elnökségének elnö­ke is volt. Május 1-en bekö­vetkezett halálakor, a folya­matosság biztosítása végett az elnökség megválasztotta elnökévé addigi alelnökét, Luzar Kolisevszkit (Macedó­nia), alelnökéúó pedig Cvi­jetin Mijatovicsot (Bosznia— Hercegovina). Az alkotmá- lyos rendelkezéseknek meg­felelően azonban most új »alaszlat! tartott. beszélt, milyen óriási felada­tokat oldottunk meg ezzel az összefogással azalatt a 35 év alatt, amely gyötrelmes múl­tunktól elválaszt bennünket. Ezután Szalai Lászlóne, a szombathelyi munkásnő, a Lakástextil Vallalat Szövő- és Fonógyárának brigádveze­tője, Vas megye 3. számú vá­lasztó körzetének országgyű­lési képviselőjelöltje szolalt fel. A képviselőjelöltek után felszólalt a nagygyűlésen Horváth Lajos, a jánosházi Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke. Petró János, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója, dr. Schmidt József kanonok, a Katolikus Papi Békebizott- ság megyei elnöke. Kiss Zsu­zsanna, a Szombathelyi Ta- nárképiő Főiskola hallgatója pedig az első választók ne­vében beszélt.­• • • Választási nagygyűlést tar­Cvijetin Mijatovics Ovijetin Mijatovics, a »Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Allamelnökségének má­jus 4-én megválasztott új alel- nöke 1913-ban Kopárban (Bosz­nia) született. 1933 óta tagja a JKP-nek. Tuzlán járt gimnáziumba. s illegális kommunista tevékenysé­gért már ott letartóztatták. Később, belgrádi egyetemista korában is többször volt letar­tóztatásban, majd pedig a vi­segrádi gyűjtőtáborba zárták, ahonnét 1935-ben szabadult. Cvijetin Mijatovics a felszaba­dulás után számos felelős poli­tikai tisztséget töltött be. Hu­zamosabb ideig a Bosznia—Her­cegovinái KP KU szervező tit­kára, majd a Komm unt s/t, a JKSZ KB hetilapja főszerkesz­tője. Később szövetségi oktatá­si miniszter, majd a bosznia- hercegovina! köztársasági kor­mány alelnöke. Ezt követően Jugoszlávia moszkvai nagyköve­te lett. 1964-ben a JKSZ KB VB tagjává választották. Szergej Kraiyher Szergej Kraigher 1914-ben a szlovéniai Postojnán született. Ejubljanában érettségizett és a Zágrábi Orvostudományi Egye­temen szerzett diplomát. 1960-tól a szövetségi külkeres­kedelmi bizottság elnöke, majd a szövetségi kormány külkeres­kedelmi minisztere. 1967-ben megválasztották a szlovén köz­társasági kepviselóliáz elnökévé, 1971-ben pedig a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnöksége tagjává. 1974 májusá­ban a Szlovén Szocialista Köz­társaság elnökségének elnökévé lett. 1979 májusa óta a JSZSZK el­nökségének tagja a Szlovén Köztársaság képviselőjeként, most pedig megválasztották az elnökség alclnökévé. 1945 óta a Szlovén Kommunis­ta Part (szövetség), 1952 óta pe­dig a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottság UBj*. tótták csütörtökön Szolnokon, a MÁV Járműjavító Üzem személykocsi » csarnokában, ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője mondott beszé­det. A jelenlegi helyzetben — mondotta többek Között — különösen nagy jelentősége van mindazon erők összefo­gásának, amelyek készek és képesek megvédeni az eny­hülést. örvendetes tény, hogy ezek az erők nemcsak meg­őrizték, hanem az adott hely­zet követelményeihez igazod­va növeltek akcióképességü­ket. Ezután Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, Szolnok megye országgyűlési képvise­lőjelöltje szólt a nagygyűlés résztvevőihez. A választási nagygyűlésen felszólalt még Szurgyi Ist­vánná, a Rákóczifalvai Álta­lános Iskola igazgatója, or­szággyűlési képviselőjelölt, Herényi István, a Kőolajku­tató Vállalat műszerésze és Kozma Tibor, a Beton- és Vasbetonipari Művek Szol no- i ki Gyárának igazgatója. ... Tegnap választási nagygyű­lést tartottak a Veszprémi Petőfi Színházban. A megye- székhely mintegy 600 válasz­tó polgárát Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem rektora, a Hazafias Nép­front megyei Bizottságának elnöke köszöntötte, maja Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára mondott be­szédet. — A választási előkészüle­tek — mint többek között hangsúlyozta — bonyolult nemzetközi helyzetben ko­moly erőfeszítéseket igénylő hazai feladatok közepette zajlanak. Népgazdaságunk­nak minden korábbinál szi­gorúbb követelményeknek kell eleget tennie. Maróthy László részlel csen szólt az elmúlt öt évben Veszprém megyében elért eredményekről, megemlítve, hogy bár a megye nagyságái tekintve a kilencedik, lako­sainak számát tekintve a ti­zenkettedik, gazdasági jelen­tősége az ország életében be­töltött szerepe ennél lénye­gesen nagyobb. Felszólalt a nagygyűlésen Angyal Imre, a balatonfüre­di választási körzet ország­gyűlési képviselőjelöltje is. Szól Kért és kapott a nagy­gyűlésen Király Emőke, a Veszprémi Vegyipari "Egye­tem másodéves hallgatója, továbbá Csaba Imre, a me­gyei lap, a Napló nyugalma­zott főszerkesztője és Marót! Rezső, a Veszprémi Városi Tanács elnöke. Leonyid Brezsnyev aláírja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén elfogadott okmányokat. A 25. évfordulón Díszünnepség a Hofburgban t Púja Frigyes ma utazik Becsbe A JSZSZK elnökségének új elnöke: Cvijetin Mijatovics

Next

/
Oldalképek
Tartalom