Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Díszünnepség Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) megalakult; a politikai helyzet Európában — és nemcsak Európában— rendkívül feszült volt. A földrész felett a „hi­degháború” szele fújt. Már lét­rehozták a NATO tömbjét — az imperializmus fő katonai eszközét. A nyugaton egyes politikusok a „hidegháború”, „forró háborúvá” változtatásá­val fenyegetőztek. A „háború szélén” való egyensúlyozást az imperialista tábor külpolitiká­ja majdhogynem legfőbb elvé­nek kiáltották ki. A szocializmus hajnala azon­ban, amely a negyvenes évek második felelően sok ország fe­lett felvirradt, egyre fényeseb­ben ragyogott. Az NDK meg­alakulása és megszilárdulása a szocializmus és a béke ügyé­nek új, hatalmas, valóban tör­ténelmi jelentőségű győzelme volt. Egyre . inkább eltávolodunk 1945-től, amikor itt, Berlinben, befejeződött az emberiség tör­ténelme legvéresebb háborújá­nak utolsó aktusa. Ma Berlin, a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosa jó hírnévnek örvend.' A néoek hálásak a Német Szocialista Egységpárt­nak, az NDK kormányának és dolgozóinak azért, hogy kate­gorikus „nem”-et mondtak a fasizmusnak-és a militarizmus- nak, hálásak azért, hogy iga­zolták a Hitler-eílenes front harcosainak reményeit. Minden állam politikájának tartalmát könnyű megérteni a következő egyszerű kérdésekre válaszolva: mit ad állampol­gárainak, mit nyújt szomszé­dainak és az egész világnak? A Német Demokratikus Köz­társaságban, csakúgy, mint a többi szocialista országban, valóban átfogóan gondoskod­nak a dolgozók jólétéről, arról, hogy a társadalom minden egyes tagja magabiztosan te­kinthessen a jövőbe, őrzik és továbbfejlesztik a német mun- . kásmozgalom legjobb hagyo­mányait, valóra váltják a ne­mét forradalmárok, humanis­ták, gondolkodók nagyszerű csapatának eszméit. Szomszédaival az NDK ba­ráti kapcsolatokat tart fenn. kész az együttműködésre, a kölcsönös megértésre. A szo­cialista közösség többi orszá­gával együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy az em­beriség ne sodródjék ismét a háború pusztító örvényébe. Mindez mély tiszteletet vált ki. Ebben gyökerezik az NDK állandóan növekvő nemzetközi tekintélye. Az NDK nemzetközi jogi el­ismerése lényegében az euró­pai biztonság megszilárdulásá­nak fordulópontjává vált. Mint azt önök jól tudják, ez egyál­talán nem volt könnyű. Az el­ismerésért, a hetvenes évek ismert szerződéseinek megkö­téséért, a háború utáni reali­tások figyelembe vételéért, az össz-európai konferencia meg­tartásáért a szocialista közös­ség országainak évtizedekig kellett harcolniuk. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia elfogadta a záródokumentu­mot: az európai népek bizton­ságának egyfajta ‘chartáját, a ekés élet, az államok közötti íkés kapcsolatok okmányát lő óhajunk, hogy ez a charta teljes egészében valósággá vál­jék, A szavakból ítélve úgy tű­nik, mintha a nyugati állam- ■ férfiak is ezt akarnák. Sajnos azonban partnereink tettei meglehetősen gyakran más irányba mutatnak. Nem huny­hatunk szemet a valós tények előtt: a fegyverkezési hajsza hívei bármilyen, sőt mondhat­ni, akár nem létező, kiagyalt ürügyet is felhasználnak arra, hogy kiélezzék a helyzetet, szítsák a háborús előkészülete­ket. Ami Európát illeti, itt a béke épületét, annak alapját próbálják aláaknázni. Komoly aggodalomra adnak okot azok a veszélyes tervek, amelyek az amerikai nukleáris rakéta fegyverek új típusainak nyugat-európai területen tör­ténő elhelyezésére vonatkoz­nak, amiről most az egész nyugati progapanda harsog. Mondjuk meg nyíltan: ezek­nek az elképzeléseknek a való- raváltása ^lényegesen megvál­toztatná a kontinensen kiala­kult stratégiai helyzetet. E tervek célja az, hogy szétzúz­zák az európai erőegyensúlyt, és megpróbálják biztosítani a NATO katonai fölényét. A katonai fölény kérdésével kapcsolatban azt mopdhatom: a dolog majd elválik. A szo­cialista országok természetesen nem szemlélnék közömbösen a NATO militaristáinak erőfeszí­téseit. Ebben az esetben meg kellene tennünk a szükséges intézkedéseket biztonságunk megszilárdítására. Más lehető­ségünk nem marad. Az azon­ban tökéletesen világos, hogy a NATO terveinek valóravál- tása elkerülhetetlenül kiélezné a helyzetet Európában, és nagymértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. Nem titok, hogy e veszélyes tervek előkészítésében az Egyesült Államokkal együtt nem kis szerepet szántak a Német Szövetségi Köztársaság­nak. Őszintén szólva azok, akik ennek az országnak a politiká­ját meghatározzák, most na­gyon komoly választás előtt állnak. Dönteniük kell, hogy mi jobb az NSZK számára: hozzájárulni az európai béke megszilárdításához, az európai államok békés, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztéséhez a jószomszédság 1 és a fokozódó kölcsönös bi­zalom szellemében, — vagy beleegyezni abba, hogy terüle­tén olyan amerikai nukleáris rakéta fegyvereket tároljanak, amelyek a Szovjetunió és szö­vetségesei célpontjaira irá­nyulnak. Világos, hogy a má­sodik esetben jelentősen rosz- szabbodna az NSZK helyzete is. Nem nehéz megérteni, mi­lyen következményekkel járna az NSZK-ra nézve, ha ezt az új fegyvert gazdái valaha be­vetnék. . Az imént mondottak termé­szetesen a többi európai NATO-tagországra is vonat­koznak, amelyeket abban akar­nak „szerencséltetni”, hogy te­rületükön amerikai középható- sugaru nukleáris rekétaíegy- vereket helyeznek el. Ami a Szovjetuniót illeti, új­ból megismétlem, hogy mi nem törekszünk katonai fölényre. Sohasem volt és nem is lesz szándékunk egyetlen ország vagy államcsoport fenyegetése. Stratégiai doktrínánk kizáró­lag védelmi jellegű. Semmi kö­zük sincs a valósághoz azok­nak az állításoknak, amelyek szerint a Szovjetunió, úgy­mond, védelmi szükségleteit meghaladóan fokozza katonai erejét az európai kontinensen. Ez a közvélemény tudatos be­csapása. Mind Európában, mind a vi­lág minden más térségében békét, tartós békét akarunk. Ez külpolitikánk alapja és ge­rince. Ezt a politikát követke­zetesen és ingadozás nélkül folytatjuk. Mint a Szovjetunió Honvé­delmi Tanácsának elnöke, tel­jes határozottsággal kijelent­hetem: 10 év óta a Szovjetunió európai részének területén a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverhordozók mennyiségét egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növeltük. Ellenkezőleg, valamelyest még csökkentettük is a közép-ható­távolságú rakéták inditóberen- dezéseinek mennyiségét, épp­úgy, mint e rakéták nukleáris tölteteinek hatóerejét. Csök­kentettük a közép-hatótávolsá­gú bombázók számát is. De a Szovjetunió más államok terü­letén ilyen eszközöket egyálta­lán nem helyez el. Már évek óta nem növeljük a Közép- Európában állomásozó csapa­taink létszámát sem. Többet mondok. Készek va­gyunk a jelenlegi szinthez ké­pest csökkenteni a Szovjetunió nyugati területein telepített közép-hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét, de ter­mészetesen csak akkor, ha Nyugat-Európában nem he­lyeznek el további, közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zöket. Szeretném ünnepélyesen ki­jelenteni, hogy a Szovjetunió sohasem fog alkalmazni nuk­leáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásá­ról és vásárlásáról, s területü­kön nincsenek ilyen fegyverek. Attól a7. őszinte óhajtól in­díttatva, hogy az európai ka­tonai enyhülés elérése érdeké­ben tett több éves exőíesateser Kádár János, az MSZMP KB els' titkára Berlinben Erich Ho- necker társaságában. (Teleíotó — ADZN/ZB — MTI — KS) két kivezessük a zsákutcából, példát mutassunk a szavakról a reális tettekre való áttérésre, az NDK vezetőségével történt egyeztetés, valamint a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott konzultációk után úgy döntöttünk, hogy egyolda­lúan csökkentjük a Közép- Európában állomásozó szovjet csapatok létszámát. Az elkö­vetkező 12 hónap során a Né­met Demokratikus Köztársaság területéről 20 000 szovjet kato­nát, 1000 harckocsit, valamint meghatározott mennyiségű ha­ditechnikát vonunk ki. Meggyőződésünk, hogy Euró­pa és az egész világ népei he­lyeselni fogják a Szovjetunió és szövetségesei békeszereteté- nek és jószándékának ezt az újabb, konkrét megnyilvánulá­sát. Felhívjuk a NATO-orszá- gok kormányait, hogy értékel­jék kellően a szocialista álla­mok kezdeményezését, és kö­vessék a jó példánkat. Országunk amellett van, hogy tovább kell szélesíteni az európai bizalmat erősítő intéz­kedéseket. Mi egyebek között készek vagyunk megállapodni abban, hogy a nagyobb száraz­földi hadgyakorlatok előzetes bejelentése — amit a Helsin­kiben hozott záróokmány elő­irányoz — a jelenleginél ko­rábbi időpontban, és nem a mostani 25 000 fős szintnél, ha­nem kisebb, mondjuk 20 000 fős szintnél történjék. Kölcsö­nösségi alapon arra is készek vagyunk, hogy ne tartsunk olyan hadgyakorlatot, amelyen 40—50 000 főnél többen vesz­nek részt. Természetesen továbbra is érvényes a szocialista orszá­goknak az a javaslata, hogy be kell jelenteni minden na­gyobb légi, és olyan haditen­gerészeti gyakorlatot, amelyet a helsinki konferencián részt vett államok felségvizeinek közelében tartanak. Még azt is szeretnénk java­solni a nyugatnak, hogy a hel­sinki záróokmányban megha­tározott térségben idejekorán jelezzük, ne csak a hadgyakor­latokat, hanem a 20 000 főnél nagyobb alakulatok szárazföldi mozdulatait is. Megvizsgálhatunk más el­képzeléseket is. amelyek az ál­lamok közötti bizalom erősíté­sére, az európai háború veszé­lyének csökkentésére irányul­nak. Az európai katonai eny­hülést célzó intézkedések szé­les kérdéskörének megvitatá­sára a legalkalmasabb fóru­mot továbbra is a politikai szintű össz-európai konferen­ciában látjuk, amelynek előké­szítése és összehívása rendkí­vül időszerű, mondhatni, meg­érett feladat. Mint ismeretes, fontos tár­gyalások várnák ránk a SALT—IH-mal kapcsolatban is. Mi amellett vagyunk, hogy ezeket a tárgyalásokat a SALT—II. hatálybalépése után azonnal elkezdjük. E tárgyalá­sok keretében készek vagyunk megvitatni nemcsak az inter­kontinentális, hanem az egyéb fegyverfajták korlátozásának lehetőségeit is, természetesen minden erre vonatkozó ténye­ző figyelembe vétele és a felek azonos biztonsága elvének szi­gorú megtartása mellett. Ily módon a Szovjetunió, az NDK és a többi európai szo­cialista ország világos pers­pektívát javasol: valamennyi európai nép biztonságos és békés életének reális szavato­lását. Most a nyugati országokon van a sor. Válaszuk megmu­tatja majd: készek-e számolni a népek akaratával és létérde­keivel. Reméljük, hogy a rea­lizmus, az államférfiúi bölcses­ség, azaz végülis a józan ész, kerekedik felül. A mai forrongó világban a szocialista közösség szilárd ta­lajon áll. Ezt mi magunk te­remtettük meg. elérvén, gaz­daságunk szakadatlan fejlődé­sét, tökéletesítve a szocialista demokráciát, biztosítva né­peink életszínvonalának állan­dó emelkedését, közös erővel szilárdítva honvédelmünket. Kapcsolataink mélyen gyöke­reznek és sokfelé ágaznak és mind jobban működünk együtt. A szocialista internacionaliz­mus az a politikai és erkölcsi erő, amely lehetővé tette szá­munkra, hogy győzelmeket arassunk a békéért és a társa­dalmi fejlődésért vívott harc­ban. Nagyszerű dolog, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság a valódi internacionaliz­mus légkörében ünnepel. Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, a béke és a szo­cializmus megbízható bástyája Európában! Szüntelenül erősödjék a megbonthatatlan barátság a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság között, marxista—leninista pártjaink között! Éljen a szocialista államok dicső közössége! Éljen a béke és a kommu­nizmus ! Leonyid Brezsnyev nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéde után a díszünnepség az Intemacionáléval ért vé­get. « • « Este a berlini Unter den Lin- denen — ugyanott, ahol 1949. október 7-én a fiatalok a né­met munkás—paraszt állam megalapítását és az NDK el­ső elnökét. Wilhelm Piecket köszöntötték — az NDK fia­taljai látványos, lelkes han­gulatú felvonulást rendeztek, amelyet megtekintettek az NDK vezetői és a jubileumi ünnepségek külföldi vendégei is. Ma délelőtt katonai dísz­szemlét tartanak a berlini Karl-Marx-allen. Az NDK megalapításának jubileumi ünnepségei október 7-én este az államtanács nemzeti ünne­pi fogadásával fejeződnek be. * * « A Német Demokratikus i Köztársaság megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból tegnap délelőtt koszorú­zás! ünnepségeket tartottak Berlinben, az NDK-főváros sok ezer lakójának, az NDK párt- és állami vezetőinek, s a jubileumra az NDK-ba ér­kezett nagy számú külföldi küldöttségeknek a reazvételé- i vei. t Magyar vezetők üdvözlő távirata az NDK jubileumára ERICH HONECKER elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, WILLI STOPH elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Berlin Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a szocialista német állam valamennyi dolgozójának, a Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az első munkás-paraszt állam megalakulása német föl­dön mélyreható változásokat fejezett ki és indított el Európa népeinek életében. A Német Demokratikus Köztársaság kö­vetkezetesen végrehajtotta az antifasiszta demokratikus át­alakulást, szembehelyezkedett a német militarizmus felélesz­tésének kísérleteivel. A kommunisták által vezetett dolgozó nép rálépett a társadalmi haladás, a szocializmus építésének útjára. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével történelmi jelentő­ségű sikereket ért el az elmúlt három évtizedben. A fejlett szocialista társadalom építése az ország anyagi és szellemi felemelkedését eredményezte. A Német Demokratikus Köztársaság az európai béke és biztonság fontos tényezője. Aktív békeszerető külpolitikáját méltán övezi széles körű nemzetközi elismerés és tisztelet. A szocialista országok közösségének tagjaként a Német De­mokratikus Köztársaság nagy és felelősségteljes szerepet tölt be a nemzetközi enyhülés megszilárdításában, a béke biztosí­tásában Európában és az egész világon. Örömmel tölt el bennünket, hogy pártjaink és országaink bizalomteli kapcsolatai, a marxizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei és közös céljaink alapján minden téren dinamikusan fejlődnek és erősödnek. Nagyra értékel­jük, hogy országaink együtt 'küzdenek a szocialista közösség összeforrottságának erősítéséért, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért, az egyetemes békéért, az enyhülés elmélyíté­séért és a társadalmi haladásért Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepükön, e jelentős történelmi évforduló al­kalmából szívből kívánjuk, hogy a testvéri Német Demokrat tikus Köztársaság népe a Kémét Szocialista Egységpárt veze­tésével érjen el újabb kimagasló eredményeket bel- és kül­politikai céljainak valóra váltásában, a fejlett szocialista tár­sadalom építésében, a béke védelmében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmá­ból táviratban üdvözölte Horst Síndermannt, az NDK népi kamarája elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa, a Partizán Szövetség és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság szintén táviratban köszöntötte partnerszervezetét. (MTI) Közlemény a Finn Szociáldemokrata Párt küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 1— fi. kozott Magyarországon tar­tózkodott a Finn Szociálde­mokrata Párt küldöttsége. Viekk-o Hellének, a párt el­nökhelyettesének vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Allan Rosas, a külügyi bi­zottság tagja és Arne Heik- kilái az FSZDP Vaasa körze­tének titkára. A küldöttséget fogadta Ap­ró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja. A vendégekkel megbeszéléseket folytatott Győri Imre, a KB titkára, Berecz János a KB osztályvezetője, valamint a KB több más vezető munka­társa. Az FSZDP delegációja látogatást tett a Hazafias Népfrontnál és Heves megyé­ben. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélések során a két párt képviselői tájékoztattak egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről és áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Egyetértéssel állapították meg, hogy az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia óta a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolataiban bekövetkezett előrehaladás továbbra is fon­tos, eiőre mozdító tényezője az enyhülésnek, a népek biz­tonságának, a békés egymás mellett élés gyakorlati érvé­nyesítésének. Ugyanakkor egybehangzóan úgy vélték, hogy a helsinki záróokmány szellemében elért eredménye­ket az enyhülési folyamat kedvező kibontakozását mind inkább veszélybe sodorja a | fegyverkezési hajsza fokozó­dása. amely óriási anyagi ter­heket ró a világ népeire, nö­veli a fegyveres konfliktusok lehetőségét és tragikus követ­kezményekkel járhat az em­beriség létére és jövőjére nézve. Az MSZMP és az FSZDP nagy fontosságot tulajdonít az 198ü-ban tartandó madridi konferenciának. Szükséges­nek tartja annak gondos elő­készítését és azt, hogy a részt vevő államok konkrét eredményekre jussanak a földrész államai és népei kö­zötti együttműködés, a kölcsö­nös bizalom és jó viszony erősítése érdekében. Ehhez jelentős mértékben hozzájá­rulna a közép-európai haderő és ''fegyverzetcsökkentési tár­gyalások sikeres lezárása >s Fontosnak ítélték meg, hogv a leszerelési tárgyalások körét terjesszék ki azokra a fegy­verekre is, amelyek nem sze­repelnek a jelenlegi, tárgya­lások napirendjén, s Európa békéjét és biztonságát veszé­lyeztetik. A tárgyalásokon hasznos­nak ítélték a két párt között rendszeressé vált kontaktuso­kat, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös tájékoztatást, egy­más tevékenységéről, a nyílt és őszinte véleménycseréi a nemzetközi,, helyzet idősze­rű kérdéseiről és törekvéseik összehangolását a két ország népei közötti barátság erősí­tésében. Megállapodtak abban, hogy tovább fejlesztik együtt­működésüket a magyar—finn kapcsolatok kölcsönösen elő­nyös kiszélesítése és elmélyí­tése, Európa békéjének és biztonságának javára. A finn küldöttség elutazott Budapest­ről. .(MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom