Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

Energiatakarékos terménytárolás A SZOMSZÉD RÉTJE... A közelmúltban ju­goszláv cégek mutat­ták be építőanyag- ipari termékeiket Pé­csen. A bemutatóra meg­hívták a dél-dimántúli vállalatok képviselőit. *A lá­togatók — Ahogy ilyenkor szokás- — végignézték a kiál­lítást és nyilatkoztak: dicsér­ték a jugoszláviai gyárakban készített homlokzatfestéke­ket, a beton szilárdulását gyorsító anyagokat — csak­nem mindent, amit bemutat­tak. A véleményüket sem hallgatták el: jó lenne nálunk is használni ezeket vagy az ehhez hasonló termékeket. A szakemberek között ott sétált Szabolcs Pál, a Kemi- kál barcsi gyárának igazgató­ja is; örült és mérgelődött. Örült, mert bizonyítva látta, hogy szükség van a gyárban készített termékekre, hiszen a jugoszláv kiállítók által be­mutatott anyagokat — vagy azokhoz hasonlókat — készí­tenek a Práva-parti üzemben is. (Olyan cikkeket állítanak elő tehát, amelyekre igényt tart a magyar épitőipar. A mérgeiődésre pedig az adott okot, hogy ezeket a cikkeket a szakemberek azon a kiállí­táson fedezték föl és nem tud­tak róla, hogy gyártják már Magyarországon ... Könnyű lenne levonni a kö­vetkeztetést: 'nem elég csu­pán elkezdeni az új termékek készítését, hanem a felhaszná­lókkal meg js kell ismertet­ni. Csakhogy ez a következte­tés- Ihamis: a Kemikál jelen­tős költséggel állandóan csi­nál reklámot a termékeinek. Az idén bemutatták őket a pécsi ipari vásáron, a tavaszi és az őszi BNV-n, szakembe­reket hívtak meg a gyárba. Létrehoztak egy alkalmazás­technikai csoportot is, amely­nek nemcsak az a feladata, hogy ez; újdonságokat kipró­bálja, hanem az is, hogy mun­katársai járják az országot és bemutassák, mit készítenek az üzemben, hogyan kell bánni az új ‘anyagúkkal. A gyár ha­tását- azonban Barcson is alig lehet észrevenni. Ha valaki — miután eldöntötte, hogy felújítja a lakását vagy a családi /házat — elmegy a vá­ros tüzép-telepére, nem kap Kemikál-lerméket. Ott rak­tározási gondokra hivatkoz­nak. Ezek az új anyagok ugyanis megfelelő tárolást igényelnek: nem lehet oda­rakni őket az udvarra, a szén mellé. Lehet, ez az oka an­nak, hogy a megye több épí­tőanyag-telepén is csak el­vétve találhatják őket? Nem valószínű. A megszo­kottat, az ‘’ismertet újjal he­lyettesíteni kockázattal is jár. Ezt pedig nem mindenki vál­lalja. S mi lesz akkor, ha az építőanyag-telep nyakán ma­rad az új és korszerű cikk? Mi történik akikor, ha az újí­tást végző vállalat, szövetke­zet vagy maszek kőműves »befürdik« az anyaggal? Ezért tartja magát a szemlélet: »kí­sérletezzen más, és ha majd beválik, akkor jövök én is«. Az idő pedig közben halad. Ha újat akarunk, inkább »jöj­jön a külföldi", amelyet másutt mindenbizonnyal ki­próbáltak már. Az sem mel­lékes, hogy külföldit ajánlani, használni — mert jó szakmai tájékozottságra vall — egy kicsit még mindig sikk. A szomszéd rétje egyébként is mindig zöldebb. Furcsa helyzet csak akkor áll elő, ha a szomszéd is ugyanolyan rétet gondoz. A Kemikál Jugoszláviába is szállít — megelégedésre — terméket, készítményeihez on­nan származó importanyagot, technológiát is használ. Az általa forgalomba hozott áru agv részére rá került már a szakmai rangot is je'entő megkü’önböztető háromszög: a Kiváló Áruk Fórumának emblémája. A z érdektelenség okát másutt kell keresni. Abban, hogy vélt jó tájékozottságuk ellenére, gyak­ran tájékozatlanok a szakem­berek. Nem ismerik, hogy mit készítenek szűkebb környeze­tükben, és mi az, amiért nem kell — nem szabad! — az or- S7.ág más vidékeire, vagy kül­földre utazni. Maradjunk csak a barcsi gyár példájánál: mi­közben itthon alig ismerik termékeit, külföldön •— Ju- gostzláviában — szívesen ve­szik. Biztos, hogy nemcsak azért, mert a szomszéd rétje ... Dr. K. 1. Holnaptól szabad szombat a tanácsokon Megszervezték az ügyeletet Csak sürgős ügyekben! van általános ügyfélfogadás. Az ügyfélszolgálati irodai’min­dennap fogadja a feleket, hét­főn és szerdán este hatig. Szombattól a népességnyil­vántartó csoport tart ügyele-i tét. Ez várhatóan november közepéig lesz így. Ezt az in­tézkedést az indokolja, hogy a megyeszékhelyen még több mint tízezer állampolgár nem vette át a személyi számát. Sőt még vasárnap reggel 9-től 10-ig is tartunk ügyeletet, hogy azok, akik máshol dol­goznak, s a hét végén tartóz­kodnak Kaposváron, eljöhes­senek a személyi számért. Kérjük a kaposváriakat, hogy éljenek ezekkel a lehetőségek­kel. — Mikor változik meg ez az ügyeleti szolgálat? A legszebb csomagolású ivóié, a Sióié tette »híressé« a megye, s talán az ország egyik legsajátosabb gazdasá­gát, a Siófoki Állami Gazda­ságot, amelynek össztermelé­sében korántsem játssza a legnagyobb szerepet az egyre mépszerűsödő üdítő ital. A túl­nyomórészt belföldi forgalom­ba kerülő ivóié példája azon­ban mégis jellemző, mert a siófokiak megvalósították ter­mékükben a kezdettől vég­pontig tartó termelés—feldol­gozás láncot. * : A saját fákon — és most már a zöldségtáblákon is — termett gyümölcsöt, zölascget saját konzervüzem col pózzá föl, és palackozza is. százezer- számra. A közepes — ihu.t- egy 250 millió form* terme­lési értéket létrehozó — gaz­daság ugyanis igen sok és sokféle konzervet állít eló, s ezek egy részét küllődön is értékesíti. Konzervvel ma betömi a világpiacra igen nehéz. An­nál népszerűbbek viszont a dísz- és gyümölcsfajsemeték A csemetéket előáüíto üzem­ág tehát az. egyik legnagyobb exportlehetőséget íejti — az átlagosnál jobb értékesítési árral. Mégis épp ez az <v. üzemág, amelynek íej’esztése a legnehezebbnek látszik. Pedig a jelenleg érvényes — A személyi számok ki­osztása után nálunk is egy érdemi ügyintéző- fogadja majd az ügyfeleket. A bejá­rat a Noszlopy Gáspár utca felől lesz, s az ügyeletes a telefonközpont helyiségében található. Rendszeresen figye­lemmel kísérjük a szabad szombatos szolgálat tapaszta­latait. s ha szükséges, akkor menet közben is módosítunk az ügyelet rendjén. Szombaton tehát pihennek a tanácsi dolgozók, s ez min­den két hétben így lesz. Bi­zonyos, hogy az ügyfelek fi • gyelembe veszik az új hely­zetet, s valóban csak a ha­laszthatatlanul sürgős ügyek­ben mennek páros szombato­kon a tanácsházára. t, G. Megmosolyogták, most „fölfedezik 59 Az utóbbi hónapokban több­ször is hallhattunk az ener­giatakarékos terménytárolás módszereiről. A gazdaságok­ban tartott bemutatókról vagy a hozzájuk kapcsolódó szak­mai tanácskozásokról olvasva akár azt is hihetnénk, hogy valamiféle újdonságról van szó, hogy a 24 óránként vo- natszerelvénnyi kukoricát szá­rító alumínium óriások kora letűnt, hiszen itt a »még kor­szerűbb« módszer. Ezt látszik megerősíteni, hogy az energia- takarékos terménytárolást több tudományos intézet is fölvette kutatási programjába. A Somogy sámsoni Marót­völgpe Tsz vezető szakemberei alighanem mindannyiszor fej­csóválva fogadják az ezzel kapcsolatos híreket. — Több mint tíz éve kény­szerűségből kezdtük alkal­mazni a gödrös, fóliás mód­szert — mondta á termelési elnökhelyettes, i— Nem volt elég pénzünk nagy szárító épí­tésére, így más megoldást kellett keresni a tárolásra, il­letve a szárítási idő megnyúj­tására. Éveken át mint afféle szegény rokont megmosolyog­tak bennünket más gazdaság­beli kollégák ... Mostanában azután meglepetten látjuk, hogy mint jövőbe mutató, energiatakarékos módszert »fölfedezik« a fóliás tárolást. Úgy gondolom, a kutatóinté­zeteknek fölösleges azt »kikí- sér létezni ük«. amit az or­szágban néhány gazdaság már egy—másfel évtizede eredmé­nyesen használ. Inkább csak az eredmények ellenőrzése és mind szélesebb körű megis­mertetése lehet feladat. — Néhány gazdaságban hal­lottam, hogy inkább egy 5—7 milliót fölemésztő második nagyszárító építését fontol­gatják, (mintsem a fóliás eljá­rásra gondolnának. Voltakép­pen egy-két kivételtől elte­kintve a nagyüzemek máig is húzódoznak e tartósítási mód­tól. Mi lehet ennek'iaz oka? — A legkézenfekvőbb ma­gyarázat az újtól való idegen­kedés. Ennél is lényegesebb, hogy eddig különösebb érdek vagy kényszerűség a legtöbb tsz-ben nem szólt a fóliás módszer mellett. A beruházá­si lehetőségek szűkülése és az energiaárak rohamos növeke­dése most megteremti az »ér­dekeltséget«... A harmadik ok. hogy bár tucatnyi gazda­ságban már külön közgazda- sági csoport működik, a szak­emberek — és a felügyeleti szervek — egy részét még mindig jobban érdekli a ho­zam, mint a költség. — A húzódozás okai közé tartozhat, hogy iá gazdaságok félnek: kereskedelmi partne­reik nem veszik majd át az így tartósított és »silószag ú- nak« minősített kukoricát. — Tavaly 100 vagon ilyen kukoricát adtunk el, s tény, hogy ez nem ment minden zökkenő nélkül. Az idén fő­ként saját állattenyésztésünk részére tárolunk. — 750 hektáron termelünk kukoricát az IKR termelési rendszerben — tájékoztatott a tsz elnöke. — A hét elejéig » terület egyharmadával végez­tünk. A kombájnoktól 15 va- gonnyi jön be naponta, ugyan­akkor a Sirokkó szárítónk a legjobb esetben sem képes 11 vagonnál többet végezni 24 óra alatt Mi legyen a fenn­maradó mennyiséggel? Vigyük el bérszárításra? Nemcsak a bér, hanem a szállítási költ­ség i- tűrhetetlenül drágává tenné ezt a megoldást. Épít­sünk nagy száritót? Ez több évi lekötöttséget jelentő mil­liós beruházást igényelne. Miarad a jól bevált, és ered­ményes fóliás tárolás. — Készültek-e gazdaságos­ságot szemléltető számítások? — Egy mázsa 30 százalékos nedvességtartalmú kukorica szárítása 22 forintba kerül, verities tartósítása 5—6-ba. Utóbbi nem igényel beruhá­zást, energiát, s a szemek bio­lógiai értékét csökkentő ha­tása sincs. Nagy öröm &zá-„ munkra, hogy a balatonszent­györgyi gazdaság szakembe­reit nemrég sikerült meggyőz­ni az eljárás ésszerűségéről. A jövőben kísérletképpen már a sertéstelepen is hasz­nálják majd a »tartósított« kukoricát a sámsopi tsz-ben. Kitartanak tehát kényszer szülte, a körülmények válto­zása folytán példamutatóvá és korszerűvé lett módszerük mellett. B. F. Ellentmondó érdekeltségek szabályozók a gazdaság.« —> azaz: jövedelmező — exportra szorítják az üzemei»:, igen helyesen. A húsz forintért egy dollárt előállítani képes facsemeteágazat azonban a külkereskedelmet lebonyolí­tó országos vállalat forgalmá­ban elenyésző százalékban szerepel, s a vállalat1 — ért­hető — nem fordít ra na­gyobb figyelmet. Míg az országos viszonylat­ban valóban nem túl íelen- tős, évi mintegy hárommilliós tőkésexportforgalom nem ke­csegteti a külkereskedőket, o sok élőmunkát igénylő cseme­teelőállítás versenyképes le­het a nyugati — drága bér­munkával dolgoztató piaco­kon. A ellentmondás látszó­lagos, mert ha igény voina rá. a gazdaság képes tonne évi egymillió dollaios lom elérésére, a szocialista kapcsolatokat is nyírván meg­tartva. Ekkora összeg mar figyelmet érdemel. A népgazdaságnak sem mindegy: a húszmillió forint­ért egymillió dollárt hozó termelés alighanem a legjobb arányú ágazatok közé tarto­zik. A megoldás természetesen a gazdaságtól is függ, ámbár az egyébként önálló export­joggal rendelkező Siófoki Ál­lami Gazdaság aligha . lenne képes üzletkötő hálózat fönn­A Csepel Művek bemutatkozása Moszkvában tartására, ez meghaladná a pénzügyi lehetőségeit Meglé­vő és fokozatosan bővülő partnerkapcsolatai révén to­vábbi kapcsolatokra, újabb partnerekre tehet szert. Ilyen tárgyalások ma is folynak a gazdaságban, s ezek eredményét a külkeres­kedő vállalattal tudatta már »a maga hivatalos útján« jö­vedelmező üzleti kapcsolatok fejlődhetnek ki. A siófokiak megtalálták a maguk útját s ha nem is zökkenőmentesen, de haladnak rajta. Csupán egy kérdés marad megvála­szolatlan: vajon hány hason­ló gazdaság van még. amely aránylag szintén csekély há­nyáddá! jelentkezik — vagy nem jelentkezik — a kútre- reskedőnél? És vajon — fo­rintban, devizában ■ kifejezve — mekkora még a kihaszná­latlan exportlehetőségük? Bizonnyal nem kell kül­kereskedőinket okítani, de ér­demes felhívni a figyelmet arra: bőven akadnak még föl nem tárt vagy éppen látszó­lagos egyedi helyzetből adó- ! dó »-szerény« források, ame- 1 lyeknek »összefolyása« akár »folyót« is eredményezhet. I Olyan folyót, amelyen lehet — és kell is — hajózni. ». A. I Oktróber 22-e és 29-e kö­zött a Csepel Vas- és, Fém­művek, immár második al­kalommal, önálló kiállításon mutatkozik be Moszkvában. A nagyszabású rendezvény prog­ramjáról, a 30 ezer dolgozót foglalkoztató gyáróriás szovjet kapcsolatairól nyilatkozott az MTI-pek Ernszt Antal a, Cse­pel Művek pártbizottságának első titkára. — Moszkva központjában, az Ekszpocenter kiáll ítási csarnokban, mintegy 1000 négyzetméter területen állít ki a Csepel Művek vala­mennyi vállalata. Legújabb termékeinket. a nagyobb gyártmányokról készült tab­lókat, maketteket mutattunk be, érzékeltetve a gyár fejlő­dését. a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Gyárt­mányaink közül automata esz­tergákat, gumivulkanizáló- lót, szabászgépet és kerékpá­rokat is el viszünk Moszkvába. A kiállítás egy hete alatt nemcsak a csepeli üzemek I és a termékeiket exportá­ló -külkereskedelmi vállalatok I vezetői adnak szakmai tájé­koztatókat, hanem élenjáró 1 csepeli munkások is. 1 Emészt Antal elmondta még: — Kapcsolataink; a Szovjei­unióval, a szovjet vállalatok­kal, dolgozókkal sok évtizedes múltra tekintenek -vissza, egé­szen a fiatal szovjet állam létrejöttéig. A második világ­háborúban a német megszál­lók lerombolták, kifosztották a csepeli üzemeket, s csalt szovjet segítséggel. szovjet megrendelésre indulhatott meg a munka. Azóta a szovjet vállalatok a legjelentősebb kereskedelmi partnereink. A csepeli gyárakban felhasznált alapanyagok 80 százalékát a szocialista országokból Im­portáljuk, ezek nagy részét is a Szovjetunióból. , A csepeli kollektíva ered­ményes munkáját, egész for­radalmi múltját elismerve, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki vállalatunkat. Ez a kitüntetés kötelez a tervekben kitűzött célok megvalósítására, még fegyelmezettebb, céltuda­tos munkára, a termékék mi­nőségének javítására, a párt XII. kongeresszusára és fel- szabadulásunk évfordulójára tett újabb munkaverseny- vállalásaink teljesítésér«. 9 Az export is több lehetne Holnaptól megváltozik a tana%Si'-i" szervek dolgozóinak munkaidő-beosztása. Eddik az appae^us egyik fele a páros, másik fele a páratlan szom­baton dolgozott. A Miniszter­tanács most módosította az államigazgatás szerveiben dol­gozók munkaidő-beosztását, j s október 20-án először a tel-1 jes ■ apparátus a páros héten! lesz szabad szombatos. Dr. Tóth. Sándortól, a me­gyei tanács szervezési osztá­lyának vezetőjétől azt kér­deztük, miként intézik a me­gyében ezután az ügyeiket a páros heteken. ■ — Ezt a módosítást egy- ’ ■részt az indokolta, hogy aita- 1 Iában kevés ügyfél kereste föl a tanácsokat szombaton­ként. S mivel csak az appará­tus egyik fele dolgozott, nem mindig voltak bent azok a. társak, akik az ügyfélnek el-1 intézhették volna az ügyét.' Másrészt a takarékosság is indokolja azt, hogy a taná­csi dolgozók egyszerre vegyék ki a szabad szombatot, mert ugyanúgy kell fűteni, világí­tani akkor is. amikor csak az apparátus fele dolgozik. — S mi lesz azokkal az ügyfelekkel, akik valamilyen halaszthatatlan elintézniva­lójuk miatt mennek az ál­talános szabad szombaton a tanácsházára? — Somogy minden tanácsán lesz ügyeleti szolgálat a páros szombatokon. Egy ér­demi intézkedésre jogosult dolgozót osztanak be szolgá­latra. Azt kérjük az állam­polgároktól, hogy elsősorban a soron kívüli elintézést | igénylő ügyekben — mint például egy hirtelen elemi kár stb. — keressék föl a ta­nácsokat a páros szombato­kon. Fontos tudnivaló, hogy a családi, társadalmi ünnepsé­gek — házasságkötés, névadás — szervezésében a tanácsok változatlanul rendelkezésre 'állnak e szombatokon, vasár­napokon is. A kaposvári ügyeleti szol­gálat megszervezéséről, a no­vember közepéig tartó eltérő ^ helyzetről dr. Balogh János i vb-titkárral beszélgettünk, j — Az ügyfélfogadás rendje változatlan a hét egyéb nap-1 jainj hétfőn délután, szerdán I egész nap, pénteken délelőtt I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom