Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 236. szám 1977. október 7., péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, Szaddam Husszeinnek, az Ira­ki Köztársaság forradalmi pa­rancsnoki tanácsa alelnökének meghívására Irakban tett hi­vatalos. baráti látogatásáról szóló tájékoztatót. Az igazságügy-, az építés­ügyi és városfejlesztési, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter javaslatára a kormány rende­lettel szabályozta az állam elővásárlási jogát az ingatlan- forgalomban. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a munka­ügyi miniszternek az állam- igazgatási és igazságszolgálta­tási szerveknél bevezetett cím­rendszer tapasztalatairól szó-: ló jelentését és a továbbfej­lesztésre tett javaslatait. A kormány ezután egyéb ügyeket ^árgyalt. Nagyköveti megbízólevél Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön fogad­ta Salaheddin Hassan Bas- s ounil, az Egyiptomi Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Az Elnöki Tanács elnökének ugyancsak csütörtökön átad­ta megbízólevelét Sahr Tho- rms Matturi, a Sierra Leone-i Köztársaság új magvarországi í agykövete. A megbízólevelek kiadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Ülnöki Tanács titkára és Ros- ka István külügyminiszter-he­lyettes. (MTI) Plenáris ülés a belgrádi találkozón Kedvező légkört teremt KüldöttségvezetSk felszólalása — Jurij Yoroncov beszéde Márkus Gyuda és Nyárádi Róbert, az MXl tudósítói je­lentik Belgrádból: A küldöttségvezetők felszólalásaival folytatta tegnap munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdései­vel foglalkozó belgrádi találkozó. A csütörtöki nyilvános plenáris ülésen a luxemburgi, majd a lichtensteini. a spa­nyol és a görög küldött után a Szovjetunió delegációjának vezetője is felszólalt. A délutáni ülésen felszólaló Jurij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője egye­bek között a következőket mondta: — Bár Helsinki óta csak rövid idő telt ei, mégis meg­állapíthatjuk, hogy az ott el­fogadott alapelvek gyakorlati megvalósítása konstruktív eredményeket hozott. Az euró­pai béke szilárdabb, azt mond­hatjuk: tartósabb lett, álla­maink kapcsolatai pedig je­lentősen bővültek és gazda­godtak. Ez az egész folya­mat az enyhülés konszolidá­ciója és megszilárdulása irá­nyába hat. Ez a tendencia az uralkodó a nemzetközi kap­csolatokban, mert korunkban nincs más ésszerű alternatíva. A szovjet küldöttség veze­tője az elmúlt két esztendő számottevő eredményeként említette, hogy gyakoribbá váltak a különböző társadal­mi rendszerű országok állam­férfiadnak személyes találko­zói, egész sor új gazdasági, kereskedelmi, tudományos- műszaki és kulturális megál­lapodás került aláírásra, meg­élénkültek az emberek kö­zötti személyes kontaktusok. «•Ugyanakkor ez alatt a két év alatt az is világossá vált, hogy a helsinki záróokmány ajánlásai végrehajtásának az ütemére visszahat az általá­nos enyhülés és a dokumen­tumot aláírt országok kapcso­Ovári Miklós látogatása Pest megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Pest megyében. Szerdán részt vett a megyei párt-végreliajtóbi- zotíság ülésén, amelyen érté­kelték a XI, pártkongresszus határozatainak tükrében a megyei pártértekezlet óta el­telt időszak munkáját, az el­ért eredményeket és felada­tokat. Csütörtökön — Cservetika Fercncnének, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titká­rának és Mondok Pálnak, a megyei tanács elnökének tár­saságában — a gödöllői já­rásba látogatott. Délután a megyei pártszékházban a pártbizottság osztályvezetőd, a járási és a városi pártbi­zottságok első titkárai részé­re tartott tájékoztatót Övári Miklós. Hazautaztak a Csepelen dolgozó moszkvai szakmunkások Csütörtökön elutazott ha­zánkból — Pavel Bikov álla­mi díjas vezetésével — a moszkvai köszörűgépgyár 10 szakmunkása, aki a Csepel Művek vendégeként égy hó­napig a szerszámgépgyárban dolgozott, viszonozva 10 csepeli szakmunkás moszkvai látoga­tását. A múlt egy hónapban meg­ismerkedtek Csepel életével, a munkás hétköznapokkal, a szerszámgépgyáriak munká­jával, az ott dolgozók életkö­rülményeivel és családjával is. Mint elutazásuk előtt el­mondták: a nyelvi akadályok sem befolyásolták gyors be­illeszkedésüket az új környe­zetbe. és számos személyes barátságot kötöttek a magyar munkásokkal, s bár a moszk­vai köszörűgépgyár jóval na­gyobb. mint a csepeli szer­számgépgyár, gazdag tapasz­talatokkal térhetnek haza Cse­pelről. Ugyanakkor sok új öt­letet. ésszerűsítési és egysze­rűsítési javaslatot is tettek csepeli vendéglátóiknak. A moszkvai köszörűgépgyá­ri szakmunkásokat magyar- országi tartózkodásuk során fogadta Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A vasas szakszer­vezetben találkoztak Borovsz- ky Ambrus elnökkel és Méhes Lajos főtitkárral, Csepelen pedig a tröszt vezetőitől kap­tak tájékoztatást a nagyválla­latnak népgazdaságunkban be­töltött szerepéről, a jubileumi munkaverseny eddigi sikerei­ről. A két vállalat brigádjai, dolgozói között már korábban kialakult közvetlen baráti kapcsolatok a mostani köl- ! csönös látogatással tovább ! erősödtek. Elhatározták, hogy J rendszeressé teszik a csepeli I és a moszkvai munkáskollek­tívák találkozásait, m közös imunkák latainak helyzete és fejlődé­se.« A leszerelés kérdésére át­térve — egyebek között — emlékeztetett rá: a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének tavaly decemberi bukaresti ülése javasolta, hogy az euró­pai országok kössenek szer­ződést, nem alkalmaznak egy­más ellen elsőként atomfegy­vert. — Meggyőződésünk, hogy egy ilyen szerződés aláírása fontos lépés lenne a termo­nukleáris t háború veszélyének kizárásához vezető úton és hozzájárulna a kölcsönös bi­zalom megszilárdulásához — mondotta. — Mert ha nem lenne olyan állam, amely el­sőként alkalmazza az atom­fegyvert, akkor nem akadna második, harmadik, negyedik és ötödik sem, amely ezt megtenné.« Voroncov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió — a töb­bi szocialista országgal együtt — alapvetően érdekeit a nem­zetközi viszonyok normalizá­lásában. Emlékeztetett a szo­cialista országoknak az utób­bi években tett számos béke- kezdaményezásére. — Az elmúlt esztendőkben több mint hetven javaslatot tettünk a béke és a leszere­lés biztosítására, az enyhülé­si folyamat erősítésére — mondotta. Hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió véleménye sze­rint a belgrádi találkozó épí­tő jellegű kezdeményezésekkel pozitív szerepet tölthet be a haderőcsökkentés és a lesze­relés problémájának megol­dásában. Az európai gazdasági együttműködésről szólva ki­fejtette: — Helsinki óta a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok bővültek, mélyül­tek és gazdagodtak. Az euró­pai államok közötti kereske­delem gyorsabb ütemben, nö­vekedett, mint a világkeres­kedelem. A Szovjetunió és a nyugati országok közötti áru­forgalom a legutóbbi két esz­tendőben ötven százalékkal bővült. Az eredmények azon­ban még nagyobbak lehettek Haderőcsökkentési tárgyalások volna, ha az összes részt ve­vő országok egyformán tar­tották volna magukat a hel­sinki ajánlásokhoz, amelyek hangsúlyozzák a kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlődé­sének útjában álló akadályok eltávolításának szükségessé­gét. — Kedvező eredményeket értünk el — folytatta — a humanitárius és egyéb terü­leten is az együttműködés fejlesztésében, s ez kétségkí­vül elősegíti a béke, a népek közötti megértés erősítését és az emberek szellemi gazdagí­tását. — Megelégedéssel állapít­juk meg, hogy az utóbbi idő­ben az európai országok ál­lampolgárai kölcsönös látoga­tásainak száma, ezen belül a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti utazá­sok száma megnövekedett — mondotta. Jurij Voloncov végül hang­súlyozta : — Az európai népek két világháborút éltek át; éveken át érezték a hidegháborút és továbbra is fenyegeti őket a termonukleáris háború veszé­lye. Ezeknek a népeknek jo­guk van a békére, s e jog va­lóra váltásához jó példát ad­hatnak a tartós békére épülő államközi kapcsolataik fej­lesztésével. Meggyőződésünk, hogy a belgrádi találkozó eredményes munkája kedve­ző légkört teremt a jövőt il­letően, elősegíti az európai biztonság és együttműködés létfontosságú kérdéseinek megoldását. (Folytatás a 2. oldalon) Gierek és Jaroszewicz befejezte tárgyalásait Közös közleményt adtak ki Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának e!ső tit­kára csütörtökön a Központi Bizottság székházában folyta­tott eszmecserét. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hi­vatalában Piotr Jaroszewicz- csel, a LEMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökével találko­zott. A megbeszélésen részt vett Drecin József, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se, Madej Wirowski, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa tervbizottságának elnökhelyettese és Stefan Jed- rych.owski budapesti lengyel nagykövet. Gj)enes András, az MSZMP Közpoti Bizottságának titkára R)/szard Frelekkel, a LEMP Központi Bizottságának titká­rával folytatott eszmecserét. Edward Gierek és Piotr Ja­roszewicz, valamint kísérete csütörtökön a kora délutáni órákban elutazott Budapest­ről. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Politi­kai Bizottság tagjai: Gyenes András, Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkárai: Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Katona Ist­ván, a KB osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai ; Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Rác z Pál, a KB tagja, külügyi ál­lamtitkár és Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese. Jelen volt Stefan Jedry- chowskl, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Magyarországi látogatása befejeztével tegnap hazaérke­zett Varsóba Edward Gierek. a LEMP KB első titkára és . Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök. A lengyel és a magyar ve­zetők budapesti tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. Az osztrák fővárosban csü­törtökön megtartották a had­erőcsökkentési tárgyalások 147. plenáris ülését. À Hof­burg konferenciatermében fo­lyó tanácskozáson ezúttal Gordon E. Cox nagykövet, a kanadai küldöttség vezetője elnökölt. V. J. Vos van Steen- wejk nagykövet, a holland de­legáció vezetője felszólalásá­ban mindenek előtt a földraj­zi tényező jelentőségével fog­lalkozott és azt bizonygatta, hogy ez a szocialista országok szempontjából kedvező, a NATO-országok számára vi­szont hátrányos. Ebből \ kiin­dulva a holland delegátus a szocialista országok részéről többszórte nagyobb mértékű csökkentést követelt. mint amekkorát a NATO-országok UajUnak végre. A legfelsőbb tanács rendkívüli ülésszaka Minden egyes cikkelyét áthatja a nép jövőjéről való gondoskodás Befejezték a vitát a tervezetről Csütörtökön délelőtt tíz órakor a nagy Kreml-palotá- ban a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács külön ülé­sével folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Tegnap délutánig 92 felszólalás hang­zott el. Délután 5 órakor Leonyid Brezsnyev elnökletével összeült a szerkesztő bizottság. Huszonkilencen szólaltak föl a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa hetedik, rendkívüli ülésszakának csütörtök dél­előtti ülésén, ahol az ország leendő negyedik alkotmányá­nak tervezetéről folyt a vita. A vita befejezése után csü­törtökön a Kremlben megtar­totta ülését a legfelsőbb ta­nács által megválasztott 163 tagú szerkesztő bizottság, amelynek feladata a- Szovjet­unió új alkotmánya végleges szövegének kidolgozása. Az ülésen Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségé­nek elnöke, a bizottság elnöke mondott megnyitó beszédet. Mint mondotta: az alkotmány- tervezet megvitatása a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságában éppúgy, mint a legfelsőbb ta­nácsban, optimizmussal tölt el mindenkit. A legfelsőbb ta­nács ülésének felszólalói egy­öntetűen támogatták az al­kotmánytervezetet, * ugyanak­kor a képviselők néhány mó­dosítást és kiegészítést is ja­vasoltak a szerkesztő bizott­ságnak. Ezekről, egyben az al­kotmánytervezet végleges szö­vegéről a bizottságnak 'kell döntenie, elő kell terjesztenie azt elfogadásra a legfelsőbb tanácsnak. Borisz Ponomarjov, ' az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a központi bi­zottság titkára összefoglalta a beérkezett módosításokat, amelyeket az ülésszakon a képviselők terjesztettek elő. A bizottság megvitatta ezeket és elfogadta velük kapcsolatban a megfelelő ajánlásokat. A szerkesztő bizottság egy­hangúlag úgy határozott, hogy az alkotmánytervezet szöve­gét — az ajánlott módosítá­sokkal és kiegészítésekkel együtt — a legfelsőbb fanács ülésszaka elé terjeszti elfoga­dásra. A Szovjetunió új alkotmá­nyát a szovjet nép és az egész haladó emberiség nagv ünne­pe, az októberi forradalom 60. évfordulója küszöbén fogadják el. azokban a napokban, ami­kor a föld első mesterséges holdjának felbocsátásával kap­csolatos évfordulót is ünnep­ük. Az APN szovjet hírügynök­ség e kettős évfordulóval kap­csolatban készített interjút több szovjet űrhajóssal. — tJgy vélem, nem egysze­rű időbeli egybeesésről van szó — jelentette ki Vitalij Szevaszlyjanov űrhajós. A két eseményt és a két dátumot a történelem logikája fűzi egy­be. Elmaradott iparú agráror­szágunk történelmileg rövid idő alatt ipari nagyhatalom­má vált, amely képes az em­beriség legmerészebb álmá­nak, az űrrepülésnek a meg­valósítására. Alekszej Leonov szovjet űr­hajós pilóta megállapította: — Az új alkotmány minden egyes cikkelyét a nép jólété­ről és jövőjéről, a haladás és a béke biztosításáról való gon­doskodás hatja át. A Szovjet­unió tovább folytatva békepo- litikájét, földünk és az embe­riség holnapjára is gondolva, a jelen és a jövő nemzedéke érdekében tesz intézkedéseket a föld védelmére, kincseinek tudományosan megalapozott és ésszerű kiaknázására, s ezt belefoglalja alkotmányába. Pjotr Klimuk űrhajós nyi­latkozatában emlékeztetett, hogy Konsztantyin Ciolkovsz- kij, az űrhajózás elméleti megalapozója, a szovjet hata­lom második évtizedében ra­kétatechnikával és bolygóközi repülésekkel foglalkozó összes munkáit a párt és a szovjet kormány rendelkezésére bo­csátottá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom