Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

Városi-járási páríértekezlet Marcaliban Megválasztották a városi, a járási pártbizottságot Négy héttel ezelőtt avatták megyénk új városát, Marcalit A városi tanács már előző nap megalakult a két pártbizott­ság pedig tegnap hívta össze a járás, a város pártalapszer- vezeteinek küldötteit beszá­molóra és választásra. A művelődési központ nagy­termében reggel kilenckor kezdődött meg a városi—já­rási küldöttértekezlet. Király Ferenc járási első titkár nyi­totta meg a tanácskozást, s üdvözölte Tanai Imrét, a me­gyei pártbizottság titkárát, Tolnai Sándort, a megyéi pártbizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályának veze­tőjét. Szokola Károlyné dr., a pártértekezlet elnöke megnyi­tó szavaiban elmondta, hogy Marcali városi rangra emelé­se tette indokolttá, hogy két járási jogú ■pártszerv alakul­jon. Király Ferenc ezután beszá­molt a küldötteknek a járási pártértekezlet óta végzett munkáról. Leszögezte, hogy tovább erősödött a párt veze­tő szerepe, a párttagok poli­tikai, szervezeti, cselekvési egysége. A járási pártértekez­let határozatai összhangban vannak a XI. kongresszus, a ntegyei pártértekezlet határo­zatával, a járás lakosságának érdekével. A beszámoló mérlegre tette a párt-, 4z állami élet, a tö­megszervezetek és mozgal­mak, a gazdasági munka ered­ményeit, s úgy mutatott rá a hibákra, hiányosságokra, hogy a küldöttek — majd tolmá­csolva a hallottakat — moz­gósítsanak odahaza a pártha­tározatok végrehajtására, az V. ötéves terv teljesítésére. Hangsúlyozta: a most megala­kuló városi, járási pártbizott­ságnak tartalmas együttműkö­dést kell kialakítania. Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára hozzászólásá­ban felhívta a figyelmet arra, hogy a járás, a város ezernyi szállal kötődik egymáshoz. Éppen ezért föltétien szüksé­ges kidolgozni az együttműkö­dés területeit. A küldöttek elfogadták a beszámolót a két és fél éves munkáról, azzal kiegészítve, I hogy a városi, a járási pártbi- I zottság készítsen intézkedési \ tervet a XI. kongresszus hatá- I rozatainak végrehajtására. A járási és a városi küldöt­tek ezután külön-külön ülé­sezve megválasztották a két pártbizottságot. A két testü­let ezután megtartotta első ülését, s megválasztotta a titkárokat, a végrehajtó, a fe­gyelmi bizottságot, a munka­bizottságokat. A járási pártbizottság első titkárának Király Ferencet. titkárának Eredics Károlyt választották meg. A végrehaj­tó bizottság további tagjai : Bognár László, a szőcsény- pusztai erdészeti szakmunkás- képző tanára, Czink Gyula balatonmáriai áfész-elnök, Gael Ferencné böhönyei bolt­vezetőhelyettes, Hederics Fe­renc, az MNB járási fiókveze­tője, Hesz Mátyás, a Kapos­vári Mezőgép lengyeltóti gyár­egységének igazgatója, Kovács Nándor, a járási hivatal elnö­ke, Mura József fonyódi tsz- elnök, Szabó Sándor, a járási rendőrkapitányság vezetője, Szokola Károlyné dr., a me­gyei tanács fonyódi tovább­képzési intézetének igazgatója. A városi pártbizottság első titkárának Csala Józsefet, tit­kárának Bodó Ferencet vá­lasztották meg. A végrehajtó bizottság további tagjai : Serv­ices László rnesztegnyői tsz- elnök, Bojtor Ferenc, a Május 1. Ruhagyár gyáregységének igazgatója, Demkó János áfész-elnök, Nemecz Zoltán, az Óbudai Gépipari Szövetke­zet telepének művezetője, Papp János OTP-fiókvezető, Pintér Lajos, a Mechanikai Művek gyáregységének műve­zetője, dr. Ress Zoltán tanács­elnök, Varga István gimná­ziumigazgató, Véghelyi Ist­vánná, a Rákospalotai Bőr- és Müanyagfeldolgozó Vállalat fcelepémek pártlátkára. ünnepség a megyei pártbizottságon Lenin tanítása ielenti számunkra 99 a biztos iránytűt Gyári tapasztalatok Őszinte beszélgetés a kemérrol Több mint két éve üzemel Kaposváron az új, nagy tel­jesítményű kenyérgyár. Az 1975. január 1-i indulás óta a kaposváriak többé-kevésbé megszokták a gyár termékeit: a kilós kenyeret, a zsemlyét és a kiflit. Itt készül még a zsemlecipó, a zsemlevekni, a nagykifli és a rozskenyér, amit tatai rozsos néven ismer a szakma. Két év. Elég idő arra, hogy a tapasztalatokat összegezhes­sük. Ezért kerestük föl Bangha János termelési osztályvezetőt. A jelenlegi munkaerő-szűké­ben az új gyár beindulása a sütőipari vállalatnál igen ked­vező volt A nagy termeié kenységü gépek mellé minde­nekelőtt jóval kevesebb ember kell. A regi üzemben egy mű­szakban 5—7 mázsa kenyeret tudott megsütni egy-egy pék, itt 20-at. Gyökeresen átalakult a munka is. A hagyományos, kemény fizikai igénybevétel itt minimális: az embereknek jobbára csak kapcsolókkal, viliódzó lámpákkal van dolguk. A derékroppantó és kart lan- kasztó mozdulatok helyett eber figyelemre van szükség. i Megváltozott az irányítás jellege is: hihetetlenül meg­nőtt a gyár vezetőinek fele­lőssége. A termékek minősége ugyanis — az adott technoló­gián belül — nagyrészt attól függ, hogy milyen technoló­giai programot állítanak ösz- sze. S, hogy egy-egy ilyen program megfelel-e, az rend­szerint 50—60 mázsa kenyér kisütése után dől el. A kísér­letezés tehát nem kis kocká­zattal jár ... Nőtt a gépekkel törődő műszaki-technikai sze­mélyzet munkájának fontossá­ga is. Állandó karbantartásra van szükség, hogy a gépek mindig üzembiztosak legyenek. A gyárból szállítják a ka­posvári boltokba a megyeszék­hely mindennapi kenyerének 80—90 százalékát és az összes kiflit, zsemlyét. — Kétéves tapasztalatunk, hogy ez a kenyér, zsemlye és kifli nem mindig friss. Elég sok termék külseje, minősége rongálódik a szállítás során. Pedig — joggal gondolhatnánk — ilyen nagy tömegű pékárut készítő gyárból állandóan kap­hatnánk friss árut. Bangha János hallgat egy keveset Majd a válaszhoz «►fegyverkezik-«: kimutatásokat, új adatokat szed elő. — Igen, a minőség — mondja. — Ez nemcsak ka­posvári, országos gond. Miért lehet az üzletekben néha har­madnapos kenyeret kapni? Ennek még viszonylag egysze­rű a magyarázata. Mi mindig az előző nap délutánján, il­• letve éjszaka sütjük a kenye­ret, s ezt hajnalban visszük a boltokba. Ünnepek előtt elősütést is végzünk: tehát, mondjuk péntek este, vagy szombat reggel készül a hús­vét másnapi kenyér. Mi har­madnapos kenyeret soha nem szállítunk. Ha elvétve mégis kapni lehet, ennek oka, hogy a szükségleteket pontosan föl­mérni igen nehéz. Országos összehasonlító vizs­gálatok szerint Somogybán a legrosszabbak a lisztek sütési tulajdonságai. Itt a legkeve­sebb a sikértartalom. A tava­lyi szárazság miatt enzimsze- génvebbek is lettek a lisztek és csökkent vízfelvevő képes­ségük. A mintákból végzett sütéspróbáknál a somogyi lisztekből készült a legkisebb térfogatú termék. Sütőipari nyelvre lefordítva: a kenyér­tészta térfogata sokszor na­gyobb, mint a készterméké És a sornak még nincs vé­ge. 1975-ben és részben tavaly jónéhány termelőszövetkezet nem teljesen érett állapotban aratta le a gabonáját. Ezért a tárolás előtt megszárították. Kukoricaszárítón, szakszerűtle­nül. A nagy hőtől elpárolgott ugyan a fölösleges víz, de — a tojásfőzéshez hasonlóan — denaturálódott a szem fehérje- tartalma. és döntően károsod­nak a liszt sütési tulajdonsá­gai. — Vajon csak a gyengébb liszt az oka mindennek? Az új gyár technológiájával nincs semmi baj ? — Természetesen nem há­ríthatunk át mindent a lisz­tek minőségére és a kereske­delemre. Tény, hogy a jelenlegi körülmények között — nagy mennyiségű kenyér, sütemény- készítés — az új gyár nagyon megfelelő. A folyamatos tész­takészítő vonallal és széles körű gépesítéssel lehet csak az igényeket kielégíteni. Erre szorít bennünket a szakem­ber- és munkaerőhiány is. A munka első szakasza a da- gasztás: ezt intenzív gép vég­zi. Kitűnő tésztát dagaszt, jobbat, mint kézzel valaha is lehet. A jó kenyérhez azon­ban idő is kell, hogy kialakul­jon a szükséges sikérváz. Et­től lesz magas és rugalmas bélezetű. A hagyományos pék­szakmában kétezf éves mes­terség fogásai, tapasztalatai alapján a tésztát kézzel for­málják, míg a kemencébe ke­rül. Nálunk azonban más a helyzet. Az intenzív dagasztó- ból kikerülő tésztát különböző gépekkel osztjuk, formázzuk. S a gépek beavatkozása ront­ja a sikervázat, oz osztógép például legalább harminc szá­zalékkal. E gépekről azonban — a munkaerőhiány miatt — nem tudunk lemondani. A mostani technológiában tehát alaposan csökkent a beavatko­zási pontok száma, s ez a késztermék minőségén is lát­szik. — A zsemlye- és a kifli­sütésnél, azonban még van kézierő. — Igaz. E termékek azon­ban — sütőipari jellemzőik miatt — igen hamar öreged­ni kezdenek. Nem így volna, ha adalékanyagot — öregedés- késleltetőt — használhatnánk, a legtöbb európai ország gya­korlata szerint. Erre anyagi okokból egyelőre nincs lehető­ség. S így, amit este sütünk, másnap délelőtt az üzletekben már egy kicsit szíjas, és ke­mény nem annyira élvezhető. A vállalat jelenleg termék- váltási kísérletbe fogott. Tíz­millióért gyártósort rendelt az NDK-ból, s ezt a siófoki gyár rekonstrukciója során telepítik le. A soron zsemlyét helyette­sítő termék készül majd, ada­lékanyaggal. Sikere dönti el, érdemes-e nagyobb mennyisé­get sütni az új süteményből. Szép hagyomány megyénk­ben, hogy születésének évfor­dulóján ünnepségen emlékez­nek Leninre azok. akik hosz- szú évek óta fáradhatatlan ter­jesztői a marxizmusnak—leni- nizmusnak. Tegnap Kaposvá­ron a megyei pártbizottságon Leninre emlékezve köszöntöt­ték a kiemelkedő munkát vég­ző propagandistákat. Az ünnepség Túri Éva sza­valatával kezdődött Dr. Hor­váth Sándor, a megyei pártbi­zottság propaganda- és műve­lődési osztályának a vezetője köszöntötte a propagandistákat és az elnökségben helyet fog­lalókat: Varga Pétert, a me­gyei pártbizottság első titkárát, Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság titkárát Dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója tartott ünnepi megemlékezést. — Mint sok éve mindig, ösz- szejöttünk most is, hogy meg­emlékezzünk korunk egyik legkiemelkedőbb emberének, V. I. Lenin születésének év­fordulójáról. Ezekben a na­pokban nincs a világnak olyan része, ahol a haladó emberek nyíltan, és ahol ez nem lehet, titokban meg ne emlékeznének az évfordulóról. Emlékeznek, mert Lenin volt az a férfi, aki Marx és Engels halála után elméleti és gyakorlati téren a legtöbbet tette a proletariátus, az összes elnyomott osztályok felszabadításáért. Élete, elmé­leti munkássága és egész for­radalmi tevékenysége kijelölte és megvilágította az emberi társadalom fejlődésének főirá­nyát az utána következő nem­zedékek számára is. Az előadó arról is szólt, ho­gyan ismerkedett meg Lenin — egészen fiatal korában — Marx és Engels tanításaival, s hogy azokat műveiben mikén fejlesztette tovább. Hangsú lyozta : — Lenin zseniális előrelátá­sával jelezte korunknak leg­alapvetőbb sajátosságait, leg­főbb tendenciáit, s emellett megmutatta a marxizmus al­kotó alkalmazásának módsze­rét is. Ezért mondhatjuk teljes joggal, hogy a leninizmus mint élő és szüntelenül fejlődő ta­nítások korunk marxizmusa. A továbbiakban arról a munkáról beszélt, amit Lenin az orosz munkásosztály győze­delmes forradalma után az új állam építése érdekében kifej­tett: részletesen kidolgozta a szocialista építés főbb kérdé­seit, azok gyakorlati megvaló­sításának módozatait, a fejlő­dés fő irányát és annak üte­mét. Kijelölte és megmutatta azt az utat, amely a szocializ­mushoz vezet — Napjaink történelme — emelte ki dr. Nagy Lajos —, a világban végbemenő változá­sok igazolják és bizonyítják a leninizmus igazát, életrevalósá­gát; azt, hogy a világ dolgozói előtt álló nagy társadalmi és szociális kérdések megoldásá­hoz egyedül ez a tanítás ad megfelelő útmutatást és eliga­zítást. A lenini tanítás sem időszerűségéből, sem fényéből nem vesztett az elmúlt évtize­dek folyamán. Ellenkezőleg, maga a történelem szolgáltatja a bizonyítékot, hogy nemcsak az elmúlt évtizedek, de a jö­vő még inkább a leninizmu- sé. Dr. Nagy Lajos emlékeztette a propagandistákat pártunk XI. kongresszusának határoza­taira, valamint a Központi Bi­zottságnak tavaly októberi ha­tározatára; szólt a felelősség- teljes pártmunkát végzők elis­merésre méltó tevékenységéről — s arról, hogy a pártszerve­zeteknek, pártbizottságoknak minden segítséget meg kell adni e munka végzéséhez. Majd ezeket mondotta: — Lenin elméleti öröksége a mi hazánkban is a korszerű politikai oktatás legfontosabb forrása, a különböző oktatási formák tananyaga volt, és az marad a jövőben is. Lenin ha­gyatékából merítünk erőt nagy, történelmi feladataink valóra váltásához; Lenin tanítása je­lenti számunkra azt a biztos iránytűt, amely mutatja az utat a szocializmus építésében. E hagyatékból tanulunk elvhűsé­get és következetességet. Ezután — a megyei párt- végrehajtóbizottság, valamint a propaganda- és művelődési osztály nevében — köszönetét mondott a propagandisták lel­kiismeretes, áldozatos munká­jáért. Ezt követően Klenovics Im­re, a megyei pártbizottság tit­kára kitüntetéseket nyújtott át Kiemelkedő propagandamun­kájáért a Kulturális Miniszté­rium Szocialista kultúráért jel­vénnyel tüntette ki Hencz Jó­zsefet, a kőröshegyi általános iskola igazgatóhelyettesét. Ta­más Lajos nagyatádi testneve­lőtanár az Oktatási Miniszté­rium által adományozott Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta meg. Megju­talmazták azokat a propagan­distákat is, akik több mint 20 esztendeje, illetve 20 és 15 éve tevékenykednek. A kitüntetettek nevében Ta­más Lajos mondott köszönetét, majd a tanítóképző főiskola kamarakórusa köszöntötte — Ileisz Károly karnagy vezény­letével — az ünnepség részve­vőit. A szocialistabrigád-vezetők- nek a múlt vasárnap zárult ta­nácskozásáról, a mozgalom to­vábbfejlesztéséről elfogadott állásfoglalásról e héten sok szó esett az üzemekben és a gaz­daságokban. Az országos ta­nácskozáson résztvevő tizenki­lenc somogyi küldött is beszá­molt már brigádjának és üzemrészének. A részletesebb tájékoztatóra természetesen még csak a jövőben készülnek föl. Minden üzem igényt tart rá, hogy az összes brigádveze­tő előtt adjanak számot arról, miképpen teljesítették megbí­zatásukat. Az első negyedév eredmé­nyeit is több helyen mérlegre tették, a Központi Bizottság határozatának szellemében. Néhány szakszervezeti bizott­ság a jóléti és a kulturális ala­pok felosztásával is foglalko­zott e héten; jó tapasztalat, hogy most már a felhasználha­tó pénzt valóban a dolgozók közművelődésére, oktatására, szebb és emberibb életére for­dítják. Már a tanácskozásokon alaposan megvizsgálják azokat a rovatokat, amelyeken eddig fölöslegesen folyt el a közös­ség pénze. Az időjárás állandó téma — elsősorban a mezőgazdaság szempontjából. Örömmel ta­pasztaljuk, hogy jóra fordult az idő, s most már megkezdő­dött a kukorica vetése. A szö­vetkezetek, a gazdaságok a munka jobb megszervezésével, a gépek ésszerűbb kihasználá­sával hozzák be a késést. A szövetkezetek tevékenysé­gével függ össze, hogy a tsz- szövetség tanácskozást tartott a termelésirány í lóknak. Az atádi és a kaposvári megbeszé­lés középpontjában az idei fel­adatok álltak. A Teszöv a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályával karöltve évenként kétezer hívja össze azokat, akiknek a kezében összponto­sul a szakmai irányítás. A keszthelyi továbbképzés óta több határozat született, újabb testületi ajánlásokat fogalmaz­tak meg a növénytermesztés­sel, az állattenyésztéssel kap­csolatán. Az idei első tanács­kozáson ezeket is megbeszél­ték. és a szövetkezeti gazdál­kodás tavalyi eredményét is mérlegre tették. Országos jelentőségű mező- gazdasági tanácskozásnak adott helyet a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola: a fehérjeta­karmányozási szemináriumon az amerikai szójatársaság elő­adói ismertették kísérleti ered­ményeiket. Az ismertetett módszerek révén növelni lehet a termelékenységet a baromfi- tenyésztésben és a tejtermelő I tehenészetben is. Somogybán most még kevés helyen termel­nek szóját, pedig ez nagy hasz­not hajt. Több testvérmegyével tartja Somogy a kapcsolatot. A bjelo- vári területtel való kapcsolat­nak most tizenkét éves múltja van. A jugoszláv pártmunkás­küldöttség háromnapos látoga­tása azt is példázta, hogy ilyen fórumokon és találkozó­sokon is fontos téma a világ- politika. A megyei pártbizott­ságon lezajlott fogadáson az is szóba került, mint készül Ma­gyarország és Jugoszlávia a belgrádi találkozóra. A bjelo- vári delegáció vezetője el­mondta: a jugoszláv nép sokat tett és sokat akar tenni azért, hogy Helsinki szelleme meg­valósuljon. E kérdésekről ké­sőbb. az üzemekben, a gazda­ságokban és az intézmények­ben is sok szó esett. A hét végén ünnepeltük Le­nin születésének 107. évfordu­lóját a megyében is. Száznyolc­van somogyi propagandista ka­pott kitüntetést, jutalmat, elis­merést. A politikai oktatást társadalmi megbízatásként vállalók fontos szerepét, mun­kájuk elismerését mutatták a pénteki és szombati ünnepsé­gek. A május elsejei ünnepségtől még egy hét választ el ben­nünket. A vállalati, szövetke­zeti kitüntetésekről szóló tu­dósítások azonban már a mun­ka ünnepét jelzik. Lajos Gcza

Next

/
Oldalképek
Tartalom