Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

ÉRETTSÉGI—HOLNAPTÓL Mit mutat a statisztika? Holnap megkezdődnek az érettségik a megye középis­koláiban. A négyéves közép­iskolai tanulmányok hagyo­mányos befejezése ez a vizs­ga. azonban már a múlt tan­év végén is tapasztalhattuk, hogy változott e hagyomány. Arról sokat lehetne vitatkoz­ni, hogy csökkent-e a jelen­tősége; hogy jellege rugal­masabb, emberségesebb — az vitathatatlan. Az érettségi egykor félelmetes és nagy jelentőségű vizsga volt. eg­zisztenciális alapot is adott. Ma sem könnyű, az bizonyos, de a változások többnyire azt mutatják, hogy jobban alkal­mazkodik a diákokhoz, a fé­lelmetes kockára tétel helyett közvetlenebb, emberibb. A múlt évi érettségi szem­beötlő új vo­nása volt az összevont érettségi és felvételi vizsga matematikából. Mondjuk ki kereken: nem volt népszerű. A Felsőoktatási Kutatóköz­pont jelentéséből idézek, mely A matematikai érettségi és felvételi vizsgák összevonásá­ról alkotott előzetes tanulói vélemények címet viseli. »Függetlenül attól, hogy a szóban forgó rendelkezések tényleges hatásaikban kedve­zőek voltak-e vagy sem; az a tény, hogy a tanulók több­sége hátrányosnak érezte, mindenképpen figyelm H ér­demel« — vonja le a jelen­tés a következetetést már elöljáróban. A statisztika sze­rint a tanulók több mint fele hátrányosnak érezte. A Művelődésügyi Miniszté­rium két statisztikai kiadvá­nya — nemrégiben jelent meg — válaszol kérdésünkre. Somogybái 855 tanuló tett fel­vételi vizsgát, ebből az idei és a jövő tanévre felvettek 358 tanulót felsőoktatási intéz­ménybe. Az ország tizenkilenc me­gyéje közül a felsőoktatású intézménybe jelentkezők szá­mát tekintve a 15. helyen ál­lunk, a jelentkezők és a fel­vettek arányát tekintve pedig a 6. helyen, s ez rendkívül nagy erény. Jelzi a középis­koláinkban folyó munka szín­vonalát, egyben jól szemlél­teti azt is. hogy gyümölcsözik az a kapcsolat, amelyet me­dvénk vezetői különböző egye­temekkel és főiskolákkal épí­tettek ki a tehetséges, első­sorban fizikai dolgozó szülők gyermekeinek továbbtanulása érdekében. A balatonboglári szakkö­zépiskolában 25 tanuló érett­ségizett, ebből 5 felvételizett, felvettek 4 tanulót, a barcsi gimnáziumban és vízügyi szakközépiskolában 50 tanuló érettségizett, 18 felvételizett, felvettek 6 tanulót, a csurgói gimnáziumban 88 tanuló érettségizett, 41 felvételizett, felvettek 13 tanulót, a fonyódi gimnáziumban 101 tanuló érettségizett, 50 felvételizett, felvettek 23 tanulót, a kapos­vári kereskedelmi szakközép- iskolában 55 tanuló érettségi­zett, 8 felvételizett, felvettek 6 tanulót, a kaposvári Tán­csics Gimnáziumban 180 ta­nuló érettségizett. 113 felvé­telizett, felvettem 58 tanulót, a kaposvári Munkácsy Gim- 'náziumban 169 érettségizett, 96 felvételizett, felvettek 47 tanulót, a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakkö­zépiskolában 129 tanuló érettségizett, 29 felvételizett, felvettek 14 tanulót, a kapos­vári Kinizsi Pál Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában 26 tanuló érettségizett, 10 felvé telizett, felvettek 4 tanulót, a kaposvári Gépipari Szakkö­zépiskolában 80 tanuló érett­ségizett. 43 felvételizett, fel­vettek 23 tanulót, a kaposvá­ri Móricz Zsigmond Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában 52 tanuló érettségizett. 33 felvé­telizett, felvettek 16 tanulót, a marcali gimnáziumban 117 tanuló érettségizett, 33 felvé­telizett, felvettek 18 tanulót, a nagyatádi gimnáziumban 53 tanuló érettségizett, 26 felvé­telizett. felvettek 9 tanulót, a siófoki gimnáziumban 162 tanuló érettségizett, 71 felvé­telizett. felvettek 20 tanulót, a tabi gimnáziumban 58 tanuló érettségizett, 24 felvételizett, s felvettek 17 tanulót. adnak osztályzatot. hanem minősítést: megfelelt, dicsé­rettel megfelelt, illetve nem felelt meg formában. A gim­náziumokban két tárgyból kötelező az érettségi, magyar­ból és matematikából, két tárgyat pedig választani kell. Magyarból kötelező írásban és szóban is vizsgázni, mate­matikából választhat a tanuló az írásbeli vagy a szóbeli vizsga között. A szakközépiskolákban a vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll. Itt a kötelező vizsgatantárgy a maygar nyelv és irodalom, továbbá szakmai elméleti tan­tárgy és szakmai gyakorlat, s emellett egy további tantár­gyat kell választani. A fentiekben természetesen korántsem ismertettük az új érettségi teljes rendszerét, amely sok egyéb változást mutat a korábbival szemben. Hausz Gyulával, a megyei ta­nács művelődésügyi osztály­vezető-helyettesével inkább a mostani érettségit megelőző tapasztalatokról beszélget­tünk. Az osztályfőnököknek köte- leségük volt az iskolatípus­nak megfelelően ismertetni a Művelődésügyi Minisztérium által megjelentetett Szakkö­zépiskolai Érettségi Vizsgasza­bályzatot és a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzatot. S nemcsak a tanulókkal, ha­nem szülői értekezleteken a szülőkkel is ismertették ezt. Az Idén összevont írásbeli és felvételi lesz matematiká­ból és fizikából, 28-án és 29-én a kaposvári Munkácsy Gimnáziumban és a közgazda- sági szakközépiskolában. Fel­vetődött tavaly, hogy sok vi- i felkelés miatt fáradtan ült le megoldani az amúgy sem könnyű írásbelit. Az említett időben a kaposvári kollégiu­mokban biztosítanak helyet már előző este. hogy az érett­ségiző felvételizők kipihen­ten kezdjenek munkához. Az írásbeli feladatok is differen­ciáltak nehézségi fok szerint, annak megfelelően, hogy ki milyen főiskolára vagy egye­temre jelentkezett. Sok tapasz­talat figyel­meztet arra is. hogy né­melyik érett­ségi elnök —1- volt már olyan is. akinek még a diplomája is hiányzott — maximalista módon, vagy túlságosan is kí­vülről látva a dolgokat végez­te dolgát. Hausz Gyula el­mondta. hogy a gimnáziu­mokba csak egyetemi diplo­mával, tanítási gyakorlattal rendelkező elnököket külde­nek. s hasonló végzettségű, jártasságú elnökök kerülnek a szakközépiskolákba is. Ért­hető — hiszen idézve a gim­náziumi érettségi szabályzat­ból —: “Az elnök biztosítja a szóbeli vizsga nyugodt, sza­bályos menetét és tárgyila­gosságéit.-“ Nem biztos, hogy ' ez az érettségi forma a végleges, lehet, hogy a tapasztalatok alapján módosul még. jobban alkalmazkodik az iskolai de­mokratizmushoz és az élet igényeihez Alapjában véve alkalmas arra, hogy nyugodt medrű. emberséges értékelést biztosítson a középiskolákban. Tröszt Tibor A magyar közélet festője volt Egy ismeretlen Sárközy-portré Olyan értékre sikerült rá­találni, amelyet az utókornak őriznie kell. Azt hiszem, ez alkalommal fölösleges Sárkö- zy Istvánról részletesebben szólni, elég ha annyit mon­dunk: nagy szerepet játszott a XVIII. század végi Somogy­bán. A »Bajomi Helikonnak« — ahogy Takáts Gyula említi — fő oszlopa volt: mecénás és műfordító, nagyszerű gondol­kodó. Sárközy Istvánnéról is van maradandó emlékünk Csokonai jóvoltából. A költő 1798 július 7-én írta a szüle­tésnapi köszöntőt a ház asszo­nyának, ahol egy esztendőt ‘öltött. Imre gondos szorgalommal ál­lított össze, ezt a képet hozza. A Kaposváron látott festmény is ezeket a vonásokat őrzi. semmi kétség, hogy a portré Sárközy Istvánról készült. A kép fölkeltette a kíván­csiságomat. Mikor tüzeteseb­bed megvizsgáltam a festmé­nyeket, Sárközyné portréján Sárközy István. »Az ÉSZTER egészségéért, Gyermekiért és férjéért Most már egyet hörpin- tiink .. « Sárközy Istvánról a Schmitt készítette rajzot régóta ismer­jük; a család történetéről szó­ló könyv, amelyet Sárközy Sárközyné Chernél Eszter. megtaláltam az alkotó szignó­ját. A tulajdonos — Sárközy István leszármazottja — ugyan “Donaldóról« beszélt (így em­lékezett a festő nevére), jó megvilágításban viszont tisz­tán olvasható a képen: Donat. Donat? Lexikonok sora áll előttem, régi és mai. Minde­gyikben több-kevesebb adat szól Donát János Dániel festő­ről. A Révai Nagy Lexikona ötödik kötetben ez áll róla: »Született 1744. dec. 21. Klos­ter Neuzellben, megh. 1830. máj. 11 Pesten. Festészeti ta­nulmányait a bécsi akadémi­Privátok és utazók Meaifttt a Scala Hölgyeim és uraim! A Scala — Hol van jó közönség egy rle8lu cirkusz műsorát élvezhették, kis társulat számára? Itt a cirkusz. Dzinn! Dzinn! Csengenek a cintányérok. Duhh! Duhh! A nagydob. Tisztelt nagyérdemű, amit itt ma este látnak . .. Pereg a műsor. Éles kések cikkannak villámként, s peng­ve megállnak a fában. Millimé­ter pontossággal a csillogó­villogó kosztümös nő mellett. Mosoly. Taps. Alisabeth asz- szony csókokat hint a közön­ségnek. Két, falatnyi emberke — törpék— klecnínekkel, fakoc­kákkal lépnek fel. Kézen egyensúlyoznak a gúlába ra­kott rekviziteken. Brávó! Zúg a taps. Bohócok. A clown min­dig alulmarad, az auguszt ki­kenve, kifenve mindig győz, s ezt még a stallmester sem tud­ja megakadályozni. Mégis: a clown “hozza be« a nevetést. Kopfon-kopf. Egyensúlyozó akrobaták; az unterman fején a másik. De már jön a handa- patid-szám. Aztán egy zsong­lőr labdákkal. Voilá! És leng a trapéz. Pisztonon felzendül a dal: »Oh. mein pa­pa. ..« Azaz: »Az én apukám egy olyan híres bohóc volt...« Pedisz tálon, körasztalon kézen áll a tornász. Most egy vékony pálcát tesz az asztalra. Kézen- állása ilyen ingatag alapokon »nyugszik«. És sikerült! Har­sog a zene. A publikum hálá­in tapsol. cirkusz műsorát élvezhették. Arra kérjük önöket, hogy a kö­vetkező előadásra küldjék el hozzátartozóikat is! A viszont­látásra! A viszontlátásra bará­taink! Az igazgató — bűvész, akro­bata, késdobáló is egyszemély- ben — hajlong. Ha kiürül a nézőtér Cirkuszelőadást idéztünk fel. Egy vándorcirkusz képzeletbe­li előadását. De nyissunk most szemet! Bokros, gizgazos terü­leten, a vasútvonal mellett két árva lakókocsi áll Siófokon. És egy színes traktor. A lakóko­csikban emberek élnek. “Uta­zók«, így mondják magukat. A nem szakmabelieket meg így: «privátok«. Egy világ választ­ja el őket egymástól. A több száz személyes sátor- ponyvát mostanában nem fe­szítik ki. Nincs társulat. A Nagy család egyes tagjai kü­lönböző vándortársulatokkal járják az országot. Az apa, a direktor nyugtalan. Régóta áll már ez a két lakókocsi egy helyben. Még az idén szervez egy truppot. Az anya. Nagy Györgyné. azaz: Alisabeth he­lyesli ezt Mióta eszét tudja a cirkusz volt az otthona Az anyjának, a nagyanyjának is. Utazók voltak mind. ö még is­merte a nagynevű Schnellere- ket. Czája nénit. Mindenkit, i aki számított a szakmában. kis társulat számára? — Az Alföldön. Több okból. Ott kíváncsibbak az emberek. S a vándorlás könnyebb, mint a hegyes-völgyes vidékeken. Az előadásokon — ha jól megy a dolog — ámulás fo­gadja produkcióikat. De amíg nincs előadás, addig gyanak­vás. Jött-ment emberek; ki tudja mit visznek el? Soha nem vitek el semmit. Égy íz­ben őket lopták meg. Szegeden pedig suhancok provokáltak verekedést velük; a hatóság nem őket marasztalta el ter­mészetesen, hanem a támadó­kat. Kellemetlen és kellemes emlékeket tudnak idézni Hat Nagy testvér. Szerte az országban, távol a szülőktől. Csak egy van itthon. A négy lány közül az egyik. Tünde, a »kaucsuklány«. A Tünde Nagy Ibolyát »takarja«. — 1967-ben mentem férjhez, itt Siófokon. A férjem. Burai István, »privát« volt. Nem is akartak beleegyezni a szüle­im a házasságba. Utazó az uta­zóval. Inkább ez a szokás. És az 6 szüleinek sem tetszett, hogv engem vesz el a fluk M,égis megtörtént a házasság­kötés. Most már hét éve. — Hogyan alakult további sorsuk ? — A férjem velünk jött. Ve- ette a traktort Az előadáso­kon dobolt, és fellépett az ent­■ rében. a bohócszámban. Az idei érettségi és felvételi is részben mó­dosult. A >i vizsgán nem Ez így megy egy ideig. Aztán hogy újra Siófok határában, az Aradi Vértanúk útján állt meg a »karaván«; Burai István na­gyot gondolt. »Privátban« ma­iad: ezt határozta el. Munkát vállalt a magas- és mélyépí­tőknél. Azóta náluk dolgozik Korábban már letette a gépke­zelői vizsgát, melynek az árát most is vonják tőle. Akkor, “Utazó« korában nem tudta megfizetni. Lesz-e Burai Istvánból újra „privát”? Nem könnyű »utazóból« új­ra »priváttá« vedleni. Négy kisfiúk van. Hatéves a legidő­sebb, öt a következő, s az ik­rek négyesztendősek. Övódába járnak. — Nagyon a sarkamra kel­lett állnom, hogy befogadják őket — mondja a fiatalasszony S mindennap tisztát adott rájuk, nehogy megszólhassák őket. Nehogy kivetnivalót ta­láljanak rajtuk. — A legnagyobb ügyes lesz a szakmában. Már fellépett a nagyapjával. Burai István büszke erre. mégis: — Ki akarok szabadulni a lakókocsiból! Nem akarom ott leélni az életem! Állandó lakásaként a szülei­nél van bejelentkezve még mindig. A felesége egy nagyné­ninél. Lakást szeretne. Ügy volt. hogy benevez egy OTP- társasházba, de nem gyűlt ösz- sze elegendő pénze. — Akkor kértem, hogy te­gyenek át a tanácsi lakást ké­rők közé. Négy gyerekünk van. az elsők között lehetünk, akik rászorulnak. Számoltak avval, hogy ide­genkedés fogadja őket. A »pri­vátok« idegenkedése. — Nem lehet hat személy­nek égy szűk lakókocsiban él­ni! Segítséget várunk. Nagy az akarás a letelepe­désre. A tanácson egyelőre nem sok jóval tudják biztani őket. Burai István nagy családos építőipari dolgozó lehetőséget kér ... Leskó László Kazinczy Ferenc. án végezte, ahol Coblenz gróf révén kapta az első nagyobb szabású megrendelést a tesche- ni békekongresszus hét dip­lomatájának arcképeire, ezek Teschenbe kerültek, s szerző­jük nevét csakhamar ismertté tették. 1810-ben Bécsből Pest­re költözött, s ettől fogva két évtizeden át a magyar közélet jeleseinek nagy soráról fes­tett s rajzolt arcképeket. így festette 1812 Kazinczy Feren­cet, 1815 Virág Benedeket (Szépművészti Múzeum)... Sok oltárképet is festett Sel­mecbányái, zágrábi, tatai, bé­csi templomok számára. II. Józsefet ábrázoló nagy képei közül egy Milánóba, egy Ame­rikába került.« A lexikon hűvös tárgyilagos­ságánál többet mond nekünk Kazinczy Ferenc levelezése. Donáthoz írott levelet ugyan nem találtunk a vaskos gyűj­teményben. ellenben sok uta­lás történik a bécsi festőre. Mi­ért volt fontos Kazinczynak, hogy kortársairól is. önmagá­ról Is portré készüljön? Hel- meczy Mihálynak írott levelé- bén (1812. dec 26. Széphalom) erre is feleletet kapunk: •Ne hidd. hogy nem kell ma­gadat Donát által festetned. Édes barátom. Te is kihalhatsz minek előtte nagy czéljaidat elérnéd. Hadd bírják akkor ba­rátaid képedet.» Kazinczyról — egyik levelé­ben említi — huszonhárom portrét készítettek! Kazinczy 1812 októberének utolsó nap­ján ült modellt Donát János­nak De az egyszeri alkalom nem lehetett elég a kép elké­szítéséhez. ezért Donát a Ka- zinczy-arcképhez Kreutzinger festményét használta föl a to­vábbiakban Széphalomról 1815. július 9- én kelt levelében Sárközy Ist­vánnak így ír Kazinczy: »Ké­peitek annál kedvesebb (!) ne­kem. mivel tulajdon kezed mű­ve. Nagyon köszönöm azt, igen nagyon Tiszteletre méltó lel­kek árnyai! Ha Pesten lé­szesz Donátnál, mulattasd meg vele magadnak az én képei­met.« Donát 1819-ben készítette el Sárközy István és Sárközyné Chernél Eszter arcképét. Örömünk a két festmény felett kettős lehet. Nagyszerű portré állhat rendelkezésünk­re Sárközy Istvánról — és ne­jéről —, s két Donát János- festmény van Somogybán ma­gántulajdonban. Akár Sárközy. akár Donát oldaláról vizsgál­juk a kincseket, mindenképpen azt kell mondani: ezeknek a festményeknek a Somogyi Képtárban lesz a méltó he­lyük. Művelődéstörténeti érté­kük van. s ezeket a nyilvános­ság elpl nem szabad elzárni. Művészettörténeti értékük sem kisebb Torányi Barna Somogyi Néplap B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom