Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
MEGJELENT A KÖNYVHÉTEN Rivalda 71—72 H agyományos antológia, amely könnyen félrevezeti az embert, a szerkesztő akaratán kívül. Hogy miért? A 71—72-es színiévad kilenc magyar színműve ez. | Tegyük hozzá mindjárt, hogy jó színműve. S itt a »félrevezetés- első forrása, mert ha csak a Rivaldából ítélnénk a színiirodalom-termést, azt hinnénk, hogy a »bőség kosarából- választották a legjobbakat. (Természetesen nem egyformán jókat.) Sajnos antológián kívül tudjuk, hogy változatlanul kevés a mai magyar dráma, a vígjáték pedig egyenesen ritkaság. Dicséret tehát a szerkesztőnek — Kardos Györgynek —, amiért a kevésből jó szemmel válogatott. Félrevezető ez az antol- lógia azért is, mivel a megjelent kilenc drámából csak nyolc került színre, s ez megint azt sugallja, hogy annyi a friss termés, hogy egyet nyugodtan félretehettek. (Csak ne hallaná az ember a sok panaszt a darabhiányra.) A Cserepes Margit házassága című Fejes Endre-színműről van szó. Izgalmas, mai. ' s nem könyvdrámának íródott műről. Róla azért sem szolunk többet, mert méltattuk már a Somogyi Néplapban. délyi író, Páskándi Géza Ven- [ dégsége Békéscsabán került színre, Áprily Lajos A bíboros f című műve pedig a gyulai várszínházban, egyrészt békéscsabai színészek előadásában, és a békéscsabai Miszlay István rendezésében. A Huszonötödik Színház mu- , tatta be Fekete Sándor Hőség hava című darabját, a Vígszínház Galambos Lajos Fegyverletételét, a József Attila j Színház Kertész Ákos Makráját, az Irodalmi Színpad pedig Karinthy Ferenc két egyfelvo- násosát Pesten és Budán címmel. A Rivalda vaskos kötet, de az lenne jó igazán, ha a színháznéző és drámaolvasó magában még összeválogathatna két Rivaldára valót... a z antológiaszerkesztőt tehát nehéz lenne hibáztatni azérti hogy nagyjából hasonló hangulatú, műfajú, s részint hasonló problematikájú müveket szedett csokorba. Ez volt. Látszatra határt lehet vonni a mai életről szóló és a történelmi darabok között. Ezt a határt azonban szétmossa a mondanivaló, az izgalmas társadalmi érdeklődés, s ezért bizony a francia forradalom »thermidori« napjait bemutató Hőség hava sem kevésbé célzatos, mint Kertész Ákos j A további nyolc darabból | négyet vidéki színház mutatott be először, s ez már önmaga- | ban is sokat mond, jelzi a vál- [ lalkozó, ösztönző kedvet, különösen a veszprémi Petőfi Színházét. Ott vitték színre a két \ élő klasszikus író. Illyés Gyula Különc es Németh László Győzelem című darabját. A má- ■ sík két vidéki bemutató is egy 1 színházhoz kapcsolódik. Az er- , vagy Fejes Endre rokonszen vesen nagyszerű munkásda- rabja. Azt viszont nem szabad szem elöl téveszteni, hogy milyen hatást vált ki egy intellektuális történelmi miliőbe ágyazott politikai játék, és egy közérthető, de nem kevésbé izgalmasan politizáló munkásdarab. Bizonyos, hogy Kertész Karsztvizek után kutatnak — ipari sóval A miskolci Herman Ottó barlangkutató csoport tagjai a részben már ismert barlangok további feltárása és a földalatti járatrendszerek összefüggéseinek vizsgálata mellett kaisztvizek után is kutatnak, hogy segítsék a nagy iparváros vízgondjainak enyhítését. Az idén — a Miskolci Vízművek megbízásából — a Diósgyőr környéki források járatainak összefüggéseit tanulmányozzák. A munka máris szép eredményt hozott. Az elmúlt héten a diósgyőri Vári hegy melletti Fényeskő-völgyi ! hideg forrásba húsz mázsa | ipari sót helyeztek. E forrás vize egy víznyelőn keresztül ismét a földalatti rendszerbe jut. A sós oldatot három nap múlva —- s nem kis meglepetésükre —, a diósgyőri strand j feletti Szentgyörgy és a vár alatti tavi meleg forrásokban észlelték. Ebből arra következtetnek, hogy a felülről jövő hideg és az alulról feltörő meleg források a hegy belsejében egy bizonyos szinten keverednek. és Fejes az élvonalban áll, s nemcsak a téma, az érthetőség miatt. Az eredeti helyzetépí- ! tés. nagyon sok megdöbbentő ; erejű, őszinteség-hitelű dialó- í gus, konfliktusábrázolás miatt ; is. Hasonlóan Karinthy két egyfelvonásosa különösképpen a Budán című. Az említett történelmi té- j májú, de mai mondanivalójú darabok némelyikénél (Fekete 1 Sándor Hőség hava, Gálám- bős Lajos Fegyverletétel, Pás- j kandi Géza Vendégség) érződik a mai európai — vagy inkább nevezzük világirodalomnak — politikai dráma áramlása, s nemcsak a fölvett jellegzetes történelmi köntös j miatt érződik. Ez a legkülsőbb forma, amely legföljebb jelez | valamit, de nem árulkodik: ! sokkal többet mutatnak a bel- : ső megformálás jegyei. Ez a jelenkori áramlat kétségkívül . rendkívül izgalmas, jóllehet j arányaiban korántsem egyfor- i ma a három darabban. Ezáltal ! éppen az eredetiség kérdője- : lezhető meg; Peter Weiss, j Sartre és mások hatása érez- ! hető. A zt viszont el kell ismerni, hogy mindhárom | darab azt bizonyítja; a | szerzők politikai ítélőérzéke, a j történelmi erővonalak megragadása. az egyedi események korba ágyazása mellett filoló- j giai ismereteik is »laposak. Páskándi Vendégségét érezzük a leginkább s-ellemesnek még ar.akron'zmusában is. a legtöbb eredeti vonást és drámaírói tehetséget viszont Gajam- ; bős '18-as témájú Fegyverletétele mutatja. Áprily Lajos A bíboros című színműve ízig-vérig történelmi játék, mély lírától átitatott, borongós hangulatú ! »színi-ballada«, egymást pusz- j ti tó székelyekről, a XVI. szá- i zad végén. A sorsprobléma j vezette Illyés Gyula tollát is a Különc megírásakor. Már a , Kegyenc is ekesen bizonyította, mennyire érdekli őt Teleki László sorsa; ez a színmű hűséges történelmi-lélektani 1 drámában mutatja be a vívódó, öngyilkosságba menekülő, s nem megalkuvó hősét. Németh László Győzelem : című művének veszprémi bemutatóját közvetítette a televízió is.. Családi, társadalmi dráma, ha nem is vetekszik a Matthiász panzióval, emléke- j zetes marad a nézőknek, és az : marad az olvasónak is: hiteles, igaz társadalomrajzú kép. Tröszt Tibor 1. GOLOVANOV | i A Jezsu bukása ita 4. Vorogyin — az oktató — egy bizonyos fehérgárdista emigráns, volt cári pilóta, érthetetlen rokonszenvet tanúsított iránta. Annál is különösebbnek látszott ez, mert Vorogyin mindenkit gyűlölt: a lengyeleket azért, mert elszakadtak Oroszországtól, a németeket azért, mert megtámadták Oroszországot, az oroszokat azért, mert eltűrték a bolsevizmu6t, most pedig ellenállnak. és nem adják meg magukat a németeknek Még II. Miklós cárt is gyűlölte, mert hagyta, hogy agyonlöj- jék. Vorogyin skizofrén volt, de az autókhoz nagyon értett. S Prohorovot a legjobb tanítványai közé számította. Anatolij részt vett erődítmények és utak építésében Rómánál. Genovánál, Milánónál, Firenzében, s több tonnás teherautókat vezetett Franciaországban. Bordeaux-ban bunkereket épített a tengeralattjárók elleni védekezés céljából. 1942. december 20-án levelet írt Szergij atyának Rigába: »Szeretnék sokat szenvedett hazánk javára dolgozni.« Még Szergij is elcsodálkozott egykori háziszolgál jának képűn utalásán. Az egyházfő mar Párizsból kapta Anatolij következő üzenetét: »Azt tervezik, hogy a Vlaszov-hadsereggel Moszkvába irányítanak a patriarchátusra !« Moszkvába, amikor ebben az időben a Volga és a Don között Paulus huszonkét hadosztálya esett gyűrűbe és semmisült meg? De ezek a szavak talán nem is tűntek különösnek, elolvasva Anatolij levelének egy másik sorát: »Párizsban a Gestapo halójaba kerültem.« Tapasztalt »halászok« szőtték a hálót. Bizonyos Cebrikov segítette hozzá Anatolij t. hogy Bordeaux-ból Párizsba jusson. Ennek az embernek érdekes élete volt. Oroszországban született 1919-ben, Belgiumba disszidált. Franciaországban tanult; szolgált a Vatikánnál, majd Becsben, azután pedig, hogy Franco megfojtotta a köztársasági Spanyolországot, Madridban bukkant föl. S alighogy fölhúzták a nácik a horogkeresztes zászlót az Eiffel-toronyra, Cebrikov már Párizsban termett, ö hozta össze Anatolijt Gehringer kollégájával, Fischerrel, az SD vezetőjével. Tőle kapta Prohorov első párizsi megbízatását: figyelje a fehér emigránsok hangulatát. Prohorov hamarosan munkához. látott. Igaz. eleinte nem nagy sikerrel. Első párizsi ismerőse Szerafim metropolita lett. az a figura, aki Fischert egyáltalán nem érdekelte. Köztudott volt ugyanis, hogy Szerafim — pontosabban Vlagyimir Rogyionov — a fasiszta érzelmű fehér emigránsok fejeként mérhetetlenül gyűlölte a Szovjetuniót, az ö hangulatára tehát Fischer korántsem volt kíváncsi. Szerafim atya vitte a fiatal légionáriust a Gestapóhoz, és ott bemutatta dr. Reichlnek. A doktor elragadóan udvariasnak mutatkozott: itallal és olcsó szivarral kínálta, és amikor a felbátorodott Prohorov agyba-főbe dicsérte Szergij exarchál. felkiáltott: »Ilyen metropolita kellene nekünk!« Az elbűvölő dr. Reichl természetesen tudott arról, hogy partizánoknak álcázott Gesta- po-emberek a Kaunasi utcán tizenkét golyót eresztettek az egyházatya testébe és hogy a nyomokat eltüntessék, egyúttal útitársait is agyonlőtték. a gepkocsivezetővel együtt, sőt egy véletlenül arra járó kislányt is meggyilkoltak. Persze fölösleges tudnia erről a fiatal légionáriusnak, ezért hát búcsúzás közben dr. Reichl mindössze annyit jegyzett meg. Grafikai kiállítás nyílt a Vaszary-teremben Csurgói Máté Lajos műveiből Tegnap megnyílt Csurgói Máté Lajos — somogyi születésű — grafikusművész kiállítása a Képcsarnok Vállalat Vaszary-termóben. A kiállítást Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg. A képek világának szemlélése előtt Csorba István Jászai-díjas, a Csiky Gergely Színház tagja a grafikus egyik írását olvasta föl. Űj rézkarcainak »névjegyét« már a télen megküldte a művész a Képcsarnok Vállalat kaposvári üzletébe, — a Kos- suth-teret ábrázoló színes rézkarcot mi is bemutattuk olvasóinknak. A művész kötelességének érezte, hogy szülőföldjének ilyen kiemelkedő eseményéhez. mint a megyeszékhely centenáriumi évfordulója, maga is méltókéopen hozzájáruljon művészetével. A színes rézkarcok tegnap megnyílt bemutatója távolabbi vidékekre is elkalauzolja a nézőt. Hollókő romjaihoz. Szigliget lankáihoz. Tihany i csodálatos mediterrán vidékéhez többször is visszatér a grafikus, drámai erejű képpel érzékelteti a sümegi golgotát. Hangulatunkat oldja ezután és új élményeket szül a siófoki kikötő, a balatonföld vári móló, a fonyódi partról elénk táruló túlsó parti látvány Badacsonyával — megannyi képe a mű- ; vésznek. Láthatunk még egy színes rézkarcot Kaposvárról, mely látképszerűen mutatja be az épülő, fejlődő megye- . székhelyet új épületeivel, építkezéseivel. A meghitt hangulatú leilei öböl képe a nagy tereket összefogó művész intim hangulatot is érzékelő képességéről győzi meg a látogatói. ! Balatoni útirajzait a bélatele- pí strandot ábrázoló képve zárja. A földrajzi helyekhez kötődő színes rézkarcok mellett olyan »elvont« témákkal is találkoztunk. mint a Téli udvar, : az Olvadás, a Parasztudvar. A meghívóban közreadott 1 hitvallását teljesen fedik essék J a képek. Hogyan is fogaim*« j Csurgói Máté Lajos tollal a j kezében? — Tájképieket hoztam. Ha valaki színes rézkarcaimat böngészgeti, ezt kérdezheti tő- ; lem: nekem minden ilyen fon- | fos? Igen. Az udvarokon az öreg fatuskók. s az istállók faiának támasztott kocsirúdnak I valók éppúgy, mint egy-egy félrecsúszott tetejű szénaboglya, vagy a szilvafa alatt felejtett ikékköves hordó . .. i Nyílt, tiszta vallomásához nyílt, őszinte képveket illeszthetünk. Élményeket rendszerező 'képvein keresztül igyekszik j hatni a nézőre. Nem elég csak a technikai tudását dicsérni, mert a fcép- ailakítás, a színvilág eredeti ■ művészi látásban rejlik. 195á-ban »örömteli (géreá ként« mutatta be Oelmacher Anna Csurgói Máté I»ajffs fiatal grafikusművészi. M4 érett művész áll előttünk; ff ff. Petőíi-könyytár Balatonkeresztúron FELAVATTÁK a megye legfiatalabb könyvtárat szerdán este Balatonkeresztúron. A Petőfd-évfordulóhoz kapcsolódó ünnepi esemenyre emlékeznek majd a kései utódok is, mivel az új létesítmény a költő nevét viseli. A százötven éve született forradalmár költőre emlékezett avatóbeszédében Németh Ernő, a járási hivatal osztályvezetője, majd az ötszáz éves magyar könyvnyomtatás és az ünnepi könyvhét jelentőséget méltatta. Az ünnepségen részt vett Szokola Karolyié dr., a járási pártbizottság első titkára is. A falu olvasóinak régi óhaja teljesült. A keresztúri iskolában és a balatonmáriai strandon elhelyezett fiók- könyvtárak már nem teljesíthették hivatásukat, nem felettek meg a követelményeknek. Ezért gondoltak arra, hogy az új tanácsszékházzal együtt könyvtár is épüljön. Arról, hogy mit jelent az új könyvtár a falunak. Bárdos János tanácselnökkel beszélgettünk először. Meggyőzei erővel mutatta be Balatomke- resztúr, Balatonmória és Újlak közművelődési helyzetét. Első tanácselnöki értekezletének is ez rótt a témája. El- J A mintegy kétmillió-nyolcai mondta, hogy az új könyvtár hogy beszélgetésükkel »fehér folttal« területen. Az i átadásával egy ,. , ,, 1®eni kevesebb van a elegedett, s remeli, Prohorov» . , , úr a jövőben is jóindulat-» olvasok száma a lakossághoz 1 p-ks. a fipslarxi syprpnv > lr£nps,t. a iárási át.laff alatt, van I tál lesz a Gestapo munkatársai iránt. Hiányos Különö- í szerény , képest a járási átlag alatt van j f még a községekben. De nem- I Prohorov hamarosan állandó# csak az olvas óm ozg a lomban látogatója lett a teher emig-# érezhető a lemaradás, hanem ráns szalonoknak. Epházi is-# a2 önművelésben is meretsegei természetesen nemf . . korlátozódtak Szeraíin atyára.# az ■ ismeretterjesztes. Az emigráns egyházi emberek-# sen hiányolja a tanácselnök, nek értésére adta. hogy kap-# hogy nincs egyetlen műkedve- csolatal a moszkvai papsággal# lő együtteBe ^ a haroTn köz. igen melyek es sokoldalúak.? , A pravoszláv egyház sokat* segnek. mely közigazgatasilag szenvedett harcosnak adta ki# Balatomkeresztúrhoz tartozik, magat, s utalásokat telt a* Feltétlenül fejlődést jelent, Konspii ációra. Égy ideig szí-» hogy ezután együtt készítik vesen látott, divatos vendeg# „ ....................... . , v olt: »Gondoljátok csak el, ki-J el a közművelőd esi tea-vet. tört a bolsevikok mancsaiból!«» Bárdos János a helyf ter- , herceg-, melőszövetkezet agronómusa nek, íróknak, művészeknek és más ismert emigráns személyeknek. Különösen házában volt Jelena Milleri volt idáig, ismeri, hogy a könyv nélkülözhetetlen az ember életében. gyakori vendég'.# — A könyvvel mindig jó aki a Darut utca 12. számú# barátságban voltam — mondta, s hozzátette, nyilván an# nak köszönheti, hogy a tanu# lás sók minden iránt — alső- Ez az egykori földbirtokos-f nó, akinek férje a cári házban, az orosz templom# mellett lakott. Jelena Miller# elragadó háziasszony volt. , sorban a sajat szakmájában hadsc , — fölkeltette az érdeklődését. reg tisztjeként szolgált s annak, A szaku.odalom _____________ fölfrissíti a 1 i dejen Varsóban magas beosz-# ^^ Aszlaliin azonban mo&t lásoaii működött, gyűlölte a# egy regényt la6tam. Zimre Szovjetuniót, de azért - haj-j péte(. Az oroszlanstmogato cí_ lőtt kora ellenere is - mindig# mű müv6t zilt)re Péter irovaI tett szívességeket honfitársai-# , , # találkoztak olvasoa az up nak. # (Folytatjuk.) # könyvtárban először, a kömyv- laravatas mám., százezer forintért épített tanácsház és könyvtár hosszú időre megoldotta á tanács gondját, és a könyvkölcsönzés is kulturált körülmények között folyhat. Tulajdonképpen a tanácselnök szavait támasztotta alá dr. Szekeres László körzeti orvos is, amikor arról kérdeztem, hogy miben látja az új könyvtár jelentőségét? — Az új könyvtár nekünk, TIT-eséknek is fontos. Itt szeretnénk megtartani az előadásainkat. Azt hiszem, arról nem is kell beszélni, hogy milyen nagy szerepe van az ismeret- terjesztésben a könyvnek. Minden előadás után könyvet is adhatunk az emberek kezébe. AZ ÍRÓ—OLVASÓ találkozó után megkérdeztem az egyik részvevőtől, hogy ismert-e mindenkit, akä eljött;? — A körülöttem ülőket igen, másokat látásból — felélte. Az új könyvtár arra ** jó lesz, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz Megismerjék egymást. Köbe« is segít a könyv. Rorarwi Ban» Somogyi Néplap Ü
