Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

Tanácsülés ingujjban Kitüntetés és oklevél a kiemelkedő munkát végzőknek Új tanácselnök-helyettest választott a megyei tanács Nagyon ünnepélyesen kez­dődött a megyei tanács teg­napi ülése — amelyet ez egy­szer a városi tanács nagyter­mébe hívtak össze —, noha a nagy meleg miatt ingujj­ban ültek a férfi tanácstagok. A terem végében elhelyezett három asztal körül, Kossuth Lajos nagyméretű képe alatt annyi meghívott vendég fog­lalt helyet, mint ritkán. Az elnökségben ott volt Bíró Gyu­la, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Sólyom, Gábor, a BM Somogy megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője, Kocsis László, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályvezetője, a megyei párt- vb tagjai, Beregszászi Ilona, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnökhelyettese. Böhm József megyei tanács­elnök nyitotta meg az ülést,, majd dr. Kassai János vb-tit- kár köszöntötte azokat, akiket a Tegyünk többet Somogyért! jelvénnyel tüntettek ki, vala­mint a településfejlesztési ver­senyben helyezést elért közsé­gek megjelent vezetőit. Gra­tulált mindnyájuknak, akik az átlagosnál többet tettek két­kezi és szellemi munkájukkal a megye fejlődéséért. . - Böhm József ezután át­nyújtotta a Tegyünk többet Somogyért!-jelvényeket, majd az okleveleket a településfej­lesztési versenyben legjobb eredményt elért községek ve­zetőinek. A tanácsülés ezután tárgyal­ta a végrehajtó bizottságnak a megválasztás óta végzett mun­káját, a zöldség-gyümölcster­mesztés helyzetét (erre a té­mára holnapi lapunkban visz- szatérünk), az 1971. évi taná­csi költségvetés fejlesztési alapjával való gazdálkodást. A tanács elfogadta a Népi El­lenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, valamint a tavalyi bevételi többletek felosztását. A megyei tanács ezután sze­mélyi ügyet tárgyalt. Dr. Vár- konyi Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, aki augusz­tus elsejétől a Kaposvári Ta­nítóképző Intézet igazgatói tisztét látja el, saját kérésére, érdemei elismerése mellett fölmentette a megyei tanács­elnök-helyettesi tisztségből Böhm József előterjesztésére. A megyei tanácselnök ismer­tette a megyei választási el­nökség jelentését, amely sze­rint dr. Várkonyi Imre lemon­dott megyei tanácstagságáról a csokonyavisontai tanács június 19-i ülésén, s helyére a tanács Kocsis Lászlót, a megyei párt- vb tagját, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztályvezetőjét választot­ta meg. A tanácsülés az ügy­rendi bizottság jelentése alap­ján megállapította a választás törvényességét. Beregszászi Ilona, a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­Korszerű bútorok, élelbemutaló Kereskedelmi hetek Marcaliban (Tudósát önkt 0*0 A művelődés helyett egy másfajta kultúrának adott ott­hont a marcali művelődési ház. A lakossági ellátás javí­tására lakberendezési, hír­adástechnikai és háztartási ki­állítást rendeztek itt. Június 14-től 31-ig az impozáns lak- berendezési kiállítást mintegy 1500' látogató tekintette meg. A rendezők jó ízlését dicséri a bemutatott nyolc lakószoba, a modern konyha, a szovjet importból származó háló, füg­gönyök, szőnyegek. Megtud­tam, hogy a legnagyobb sike­re a Kaposvári Bútoripari Vállalat Boglárka I. és II. el­nevezésű lakószobáinak volt. Ebből adtak el legtöbbet. Ezenkívül a Budapesti Bútor­ipari Vállalat Napfény, a ba­jai Bútoripari Vállalat Bácska nevű bútora kapott elismerést. A vevők néhány nap alatt fél­millió forint értéket vásárol­tak. A szövetkezet kedvez­ményt is nyújtott vevőinek. Akik 30 kilométeres körzeten belül laktak, azoknak ingyen, a 30—50 kilométeres körzetig 50 százalékos fuvarkedvez­ménnyel szállították haza a megvásárolt bútorokat. A klubterem híradástechni­kai kiállítási részén az ipari televízió szerzett meglepetést. A rejtett kamera segítségével saját magukat láthatták a képernyőn a vendégek. Tíz­fajta televízió, négyfajta mag­nó, a rádiók tömege biztosí­totta a választékot. A háztar­tási gépek széles skáláját ugyancsak megtalálták itt a kiállítás látogatói. A szaküz­letben pedig megvásárolhattak minden kiállított tárgyat. Ér­dekes volt a divatbemutató a Tgvasz presszóban, és jelenleg is sokan látogatják a nyári di­vatcikk- és fürdőruha-bemu­tatót, mely a ruházati áru­házban a mai napig tart. Június 26-tól 29-ig olyan be­mutatókat tartanak egymás után a kiállítótermekben, amelyeken megismerhetik a látogatók az élelmiszerek, konzervek, italok, édesipari cikkek, kávé, keksz- és fél­kész ételek, főzelékek, befőt­tek, húskonzervek, sütőipari áruk, tejtermékek, húsipari készítmények széles skáláját. Az áfész nőbizottságának és a marcali nőszervezetek tag­jainak kérésére 27-én délután 2 órakor szaktanácsadást tar­tanak. Az áfész a Budapesti Konzervgyár szakembereit hívta meg. Tájékoztatják az asszonyokat, hogyan lehet gyorsan, szakszerűen kon- zervből, kész- és félkész éte­lekből finom ebédet, vacsorát készíteni. • Megtudhatják itt, hogy mi a jó kávé titka. Mind­ezt kóstolással is egybekötik. Erre az eseményre a környező községekből is meghívják az asszonyokat. gának alelnöke a népfront ne­vében Kocsis László megyei tanácstagot, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét java­solta tanácselnök-helyettes­nek. Elmondta, hogy Kocsis László 1946 óta dolgozik So­mogybán, tíz éve a megyei pártbizottságon, s az egész me­gye művelődését, politikai, tár­sadalmi, gazdasági életét jól ismeri. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára a megyei párt-vb nevében elmondta, hogy e testület egyetértett dr. Várkonyi Imre kérésével. A népfront jelöltje, Kocsis Lász­ló 1962 óta osztályvezetője a pártbizottságnak, hosszabb ideje tagja a párt-vb-nek, s elvhűség, pártszerűség', nagy munkabírás jellemzi. Eddig is sokat tett a párt művelődés- politikájának valóra váltásá­ért. A megyei párt-vb azt vár­ja Kocsis Lászlótól: a tőle megszokott elvhűséggel, igé­nyességgel dolgozzon azon, hogy a már elfogadott kon­cepciók sikerrel megvalósul­janak. Bíró Gyula a megyei párt-vb nevében azt javasolta, hogy a tanács válassza meg Kocsis Lászlót a megyei ta­nács elnökhelyettesének. Böhm József ezután szava­zásra tette föl a kérdést, s a tanács egyhangúlag megvá­lasztotta Kocsis Lászlót. Egyet­értettek a tanácstagok azzal is, hogy vegye át a művelődés- ügyi, valamint az egészség­ügyi-szociálpolitikai bizottság elnöki tisztét, dr. Várkonyi Imre pedig kapjon helyet mint szakember a művelődésügyi bizottságban. Kocsis László ezután letette az esküt, majd megköszönte a megtisztelő bi­zalmat, s kérte, hogy támogas­sák munkájában. Böhm József, a megyei tanács elnöke gratu­lált a megválasztott új tanács­elnök-helyettesnek. A tanács ezután elfogadta a március 24-i ülésen elhangzott két interpellációra adott vá­laszt. Négy tanácstag: Bazsár Sándorné, Sasvári Ferenc, Horváth Ferenc és Berki Jó­zsef interpellációjával fejező­dött be a tanácsülés. Lu G. Gyorsabban az Adriára Közös határállomást avattak Gyékényesen Gyékényes az első magyar— jugoszláv közös határállomás. Tegnapi üzembe helyezése után jelentősen gyorsul az Ad­ria felé tartó forgalom. A ma­gyar és jugoszláv vasutasok, vámosok együtt végzik mun­kájukat, így a Jugoszláviából érkező tehervonatok 123 perc­cel kevesebbet időznek az állomáson. A hazánkból kül­földre induló vonatok pedig 445 percet takarítanak meg. A 145 millió forintos beru­házás első — 23 millió forint értékű — üteme határidőre megvalósult. Felújították a vágányhálózatot, két új. sín­párt építettek, korszerű tér- világítást szereltek föl Gyé­kényesen, s a jugoszláv személyzet részére meg­felelő elhelyezést biztosítottak. Az idén százéves fennállását |f ..s S pV*« Blagoj Popov. ünneplő vasútvonal megfiata­lodva, a gyékényesi vasútállo­más pedig ünnepi díszbe öl­tözve fogadta tegnap vendé­geit. Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter különvonata fél tizenkettőkor futott be az állomásra. Ne­gyedórával később érkezett meg Blagoj Popov jugoszláv közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár különvonata. Az ün­nepségen részt vett dr. Mészá­ros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója, Rácz Sándor, a belügyminiszter el­ső helyettese, Bálint József, a Központi Bizottság tagja, a KB gazdaságpolitikai osztály- vezetője, dr. Terpitkó András vezérőrnagy, a vám- és pénz­ügyőrség országos parancsno­ka, Novics János, a Baranya megyei Pártbizottság első tit­kára, Bogó László, a Somogy megyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei és Sugár Imre, a So­mogy megyei Tanács elnökhe­lyettese. A jugoszláv küldött­ség tagja volt Merahm Saic miniszterhelyettes, Nikola Gyűl, Horváthország közleke­dési minisztere, Vanja Vran- jics, a jugoszláv vasutak ve­zérigazgatója. Részt vett az ünnepségen dr. Ziga Vadusek, Jugoszlá­via budapesti és Tóth Elek, hazánk belgrádi nagykövete is. Lapunkban is hírt adtunk róla, több mint százezer ház­tartás .pedig közvetlenül is ta­pasztalhatta a megyében, hogy ebben az évben hazánkban álr talános mezőgazdasági össze­írást végeznek. Ez a részletes statisztikai fölmérés különbö­zik minden eddigitől, kiterjed minden szektorra, az összege­ző adatok biztonságosabb ala­pot adnak az elemzéshez, a tervezéshez. A nagy munkát több lépcsőben végzi el a sta­tisztikai hivatal, éppen ezért az összegező elemzések, a kü­lönböző szempontok szerint csoportosított adatok csak a jövő évben látnak napvilágot. Az egyes szakaszok utáni elő­zetes feldolgozások viszont le­hetővé teszik, hogy már most a korábbiaknál részletesebben megismerjük megyénk .mező- gazdasága egy-egy területének részadatait. A közelmúltban elkészült az áprilisi felmérés után a megye állatállományának alakulásá­ról, ezen belül is főként a kis­üzemi gazdaságok állattartásá­ról szóló részösszegezés. Ezek az adatok igen sok figyelemre méltó tényt közölnek, s a tel­jesség igénye nélkül, néhány főbb vonásra szeretnénk a figyelmet felhívni. Az összegezés megerősítette, hogy megyénkben, a kisüzemi gazdaságok (háztáji, kisegítő) állatállománya, az innen szár­mazó termelési érték igen szá­mottevő. Jól bizonyítja ezt a tényt az, hogy a megye szá- mosallat-áiiomanyának négy­Az első tapasztalatok A nagyüzemek és százezer háztartás részadatai ven százaléka itt található, de utal az is, hogy a megyében levő 110 000 háztartás 70 szá­zalékában foglalkoznak állat­tartással. A háztáji gazdálko­dásra ösztönző intézkedések hasznát, a közös és a háztáji egységének helyesen alkalma­zott elvét igazolja az a körül­mény, hogy megyénk szövet­kezeti tagjainak 95 százaléka állattartó, illetve tenyésztő. Természetesen ez az átlag szó­ródásokat takar. A legtöbb háztáji gazdaság — s ez a te­rületi adatok miatt érthető — a kaposvári járásban ta­lálható, s itt a legmagasabb az aránya (96,2 százalék) az állatot is tartó háztáji gazda­ságoknak. Ha viszont állatfa­jonként vizsgáljuk a helyze­tet, akkor arányaiban a leg­több szarvasmarhatartó gaz­daságot a marcali járásban ta­láljuk, sertéstartásban pedig a kaposvári járás háztáji gaz­daságai vezetnek. Elgondolkodtató és figyel­meztető, hogy a megyében az állatállomány csökkenő ten­denciát mutat. 1960-ban 171 600 számosállat volt a me­gyében, az áprilisi felmérés pedig csak 153 800-at talált. Ez a múlt évhez viszonyítva is mintegy ötzeres csökkenést je­lent. Természetesen összefügg ■ez áznál a Lennyel, hogy bar jelentős a megyében a háztá­ji és a kisegítő gazdaságok ál­lattenyésztése, de arányuk mégis csökken, és a nagyüze­mek, elsősorban a termelő- szövetkezetek nehezen képesek ellensúlyozni ezt a csökkenést. Magáért beszél az a tény, hogy 1960-ban a termelőszövetkeze­tekben 43 700, ma 75 300 szá­mosállat van. Ez alatt az idő alatt a háztáji és a kisegítő gazdaságokban 104 200-ról 61 800-ra csökkent a számosál­latra átszámított állomány. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése országos program. Néhány gondolat erejéig érde­mes foglalkozni azzal, hogy az áprilisi fölmérés milyen ta­pasztalatokat hozott ennél az ágazatnál. Az első szembetű­nő tény, hogy mind kevesebb a megye szarvasmarha-állo­mánya. Nem utalunk korábbi évekre, csupán a tavalyi és az idei esztendő tényeit vetjük össze: 113 000-ről 111 000-re csökkent a megye szarvasmar­ha-állománya. Ezen belül kis mértékű csökkenés mutatko­zik az állami gazdaságoknál, számottevő a visszaesés a ház táji és a kisegítő gazdaságok­nál, a termelőszövetkezetek közös állományáoan viszont ezerdarabos növekedés tapasz­talható. Bizonyos mértékig enyhíti ezt a kwrűiménjet es­a jövőt illetően biztató, hogy az összes állományon belül nö­vekvő tendenciát mutat és számszerűen ismét gyarapodik a tehenek és az elöhasi üszők aránya. Ez a körülmény a te­nyésztési kedv fellendülésére utal, amiben kétségtelenül ré­szük van a készülő és a már napvilágot látott országos in­tézkedéseknek is. A teljesség igénye nélkül elemeztünk néhány tényt a mezőgazdasági összeírás rész­összegezésének tapasztalatai­ból. A nagy munka még nem fejeződött be, hiszen még több kiegészítő fölmérést végez az év folyamán a statisztikai hi­vatal. A folyamatos munka eredményeként ebben az év­ben még kiértékelik a kisüze­mi gazdaságok személyi ada­tait, a használatukban levő földterület, épületférőhely és fölszereltség jellemző muta­tóit. Annyit azonban már most mindenképpen szükséges meg­jegyezni, hogy ez az első rész­letes összegezést igen sok fon­tos, és az eddiginél pontosabb tapasztalatot hozott, a számok, az adatok megérdemlik a ve­lük való elmélyült foglalko­zást. Nemcsak átfogó képet adnak, hanem segítséget is je­lentenek a mindennapi mun­kában. M, Ünnepi beszédében dr. Csa­nádi György többek között azt hangsúlyozta, hogy a mai napot a két állam között foly­tatott közlekedési tárgyalások készítették elő. Ennek ered­ményeként írták alá március 16-án Budapesten a két kor­mány között létrejött — a ha­tárforgalom gyorsítását célzó — egyezményt, s május 10-én Belgrádban a két vasút kö­zött a megállapodást, E két okmány alapján létrehozott első közös határállomás —tíz évvel azután, hogy Gyékénye­sen a Dráva-híd újjáépítésé­vel megindult a nemzetközi forgalom — új korszak kez­detét jelenti. Hazánkban — földrajzi fekvésénél fogva — jelentős szerepe van a kör­nyező országok áruszállításá­nak lebonyolításában is. 1963-ban mindössze 11 ezer utas lépte át Gyékényesen a magyar—jugoszláv határt, a múlt évben már elérte a 113 ezret az utasforgalom. A Drá- va-hid újjáépítését követő év­ben még csak 61 ezer teher­vagon haladt át Gyékényesen, a vasutasoknak a múlt évben már kereken 127 ezer vagon továbbításáról kellett gondos­kodniuk. Dr. Csanádi György Blagoj Popov azt hangsú­lyozta, hogy a két ország gaz­dasági együttműködésének je­lentős fejlődésével párhuza­mosan a postai szolgáltatás, a hírközlés, a vasúti és a köz­úti forgalom is gyors ütemben fejlődött Az első közös ha­tárállomás forgalomba állítá­sa csak a kezdetet jelenti, hi­szen a következő években más határállomásokon is megvaló­sul ez a kapcsolat. Az ünnepségen — jelképe­sen — dr. Szabó Tibornak, a MÁV Pécsi Igazgatósága ve­zetőjének adta át a két mi­niszter a gyékényesi közös ha­tárállomást K. L Spmogyi* Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom