Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

11H111 V elkoztetés Irigység — Miből telik egyeseknek — Miből utaznak egyesek melaszra? Olaszba? Kocsihelyzet Könnyű neki, kocsija van!— Könnyű neki, kocsija van! Ami nem változott PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 2 éves szakosító tanfolyamaira A felszabalilási képes reitvénplyázat eredménye A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága az 1970/71-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 2 éves szakosító tan­folyamaira: a filozófia, a szo­cializmus politikai gazdaság­tana, a magyar munkásmoz­galom története és a nemzet­közi munkásmozgalom törté­nete szakon. A szakosító tanfolyam hall­gatói eredményes osztályvizs­gák után a marxizmus mind­három ágáiból államvizsgát te­hetnek, és a 17/1963. (VII. 2.) korm. sz. rendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhet­nek. A tanév szeptember 1-tól június 30-ig tart. Minden tan­folyamon hetenként foglalko­zást tartunk (előadás, osztály- foglalkozás), melyen a meg­jelenés kötelező. A Magyar Autóklub és a Balesetelhárítási Tanács kö­zös kezdeményezése alapján április 6-tól 12-ig a városok­ban az eddigi »►városi világí­tás« helyett tompított ország­úti fénnyel közlekednek a magáin- és állami gépjármű­vek. Megyénk két városa, be­jelentette csatlakozását az or­szágos mozgalomhoz. Ez any- nyit jelent, hogy — egyelőre ugyancsak kísérleti jelleggel — a fenti időben a kaposvári és a siófoki utcákon szürkület után a gépjárművek a városi fény helyett a szokottnál na­gyobb fényerővel (tompított fénnyel) közlekednek. — A több fény, nagyobb biztonság — mondta Hoff­mann Sándor, az Autóklub és a Baleset-elhárítási Tanács megyei elnöke. elvégezték a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem 3 éves tagozatát, vagy ennek megfe­lelő felkészültséggel rendel­keznek. Pártonkívülieik is kérhetik felvételüket vala­mennyi évfolyamra. Nem kér­heti felvételét az, aki jelenleg más egyetem, iskola stb. hall­gatója. A pályázat a városi és já­rási pártbizottságokon, vala­mint az MSZMP Somogy me­gyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságán (Kaposvár, Beloian­nisz u. 18.) beszerezhető kér­dőív alapján történik. A pá­lyázatot az Oktatási Igazgató­ságra kell küldeni 1970. május 5-ig. A felvételhez szükséges a munkaadó és a pártalap- szervezet ajánlása. A felvételi kérdőívhez okvetlenül orvosi igazolást is kell csatolni. Fel­vételt nyer az, aki a felvételi vizsgán megfelel, s egyidejű­leg más egyetemre vagy tan­Kiss István rendőr alezre­des, a BM közlekedésrendé­szeti osztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy vég­eredményben a tompított fénnyel való városi közleke­dés nem új, csak szokatlan. A KRESZ kimondja, hogy tompított fénnyel kell a kel­lően ki nem világított útvona­lakon közlekedni. Sokáig vita volt afölött, hogy például Ka­posváron van-e »kellően ki­világított« útvonal Az a hely­zet, hogy még a legjobban megvilágított Május 1. utca sem felel meg az előírt felté­teleknek. Tehát Kaposváron és Siófokon is jogos a tompí­tott fény használata. Az egyhetes prótoaközleke- dés tap' nlatáit a szakem­berek áj s 12-e után meg­vitatják, s az erédményt is­mertetik. A hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkal­mából indított képes rejt­vénypályázatunk befejező­dött. Tíz héten át négy-négy képet közöltünk lapunk va­sárnapi számában. Kétszáz- tizenkét olvasónk küldte be a megfejtést. Ebből három érvénytelen volt, mert nem mellékelték a szelvényeket, tizenöt pedig határidő után érkezett a szerkesztőségbe. Az érvényes százkilencven- négy megfejtés közül negy­venkettő volt hibátlan, s megkapta a maximális negy­ven pontot. Százötvenkét megfejtés 39-től 20-ig ka­pott pontot. öttagú bizottság sorsolta ki a nyereményeket 1970. március 3I-én a szerkesztő­ség klubjában. A negyvenpontos ered­ményt elért versenyzők közül az öt szerencsés: Az I. díjat (ötnapos üdülés Opatijában, május­ban) Esküdt Zoltán, Ka­posvár, Postafiók 205. nyerte. A II. díjat (hétvégi au­tóbuszkirándulás Nyugat- Szlovákiába, júniusban) Somlyai László, Kapos­vár, Petőfi u. 20. nyerte. A III. díjat (hétvégi autóbuszkirándulás az Alacsony-Tátrába, június­ban) Csapó László, Sió­fok, Dankó utéa 1. nyerte. A IV. díjat, a japán zsebrádiót Tóth János, Kaposvár, Kossuth utca 9., III. emelet nyerte. Az V. díjat, az elektro­mos italkeverőt Popp Já­nos, Kaposvár, Tisza utca 17. nyerte. Szépirodalmi könyvet nyert: Virág Ferenc, Nagy­bajom, Jókai u. 9.; Szvo- rony Józsefné, Kaposvár, Latinka Sándor utca 8.; Szabó Béla, Kaposvár, Baj- esy-Zsilinszky : utca •' 48.; Scher Józsefné, Szentbalázs, állomás; Császár La jós, Tab, Mártírok u. 45.; Czuba Ka­talin, Lad, Szabadság tér 15.; Nagy Jenő, Kaposvár Arany u. 8.; Péter Áron, Kaposvár, Erkel utca 10.; Kiss Annamária, Kaposvár, Kertész utca 43.; Lelovics Sándor, Kaposvár, Frankel Leó utca 20. • A Somogyi Néplapra nyert negyedéves előfizetést: Baumgartner Lajos, Segesd, Kossuth utca 90.; Tengerdi Ferenc, Balatonkeresztúr; Törő Károly, Ka.posmérő, Kossuth u. 14.; dr. Kecskés Rezső, Kaposvár, Kassa u. 18.; Hencz József, Siófok, Kele u. 24. A képes rejtvénypályázat helyes megfejtése a követ­kező: I. Dunai Cement- és Mészmű, Sárospataki kollé­gium, Egyesült Izzó Rt. Ka­posvári Elektroncsőgyára, Lengyeltóti KISZ-tábor; II. Miskolc, Tihany, Rippí-Ró- nai Szakmunkásképző Inté­zet, Kalinyin lakótelep; III. Sopron, Műszaki Egyetem diákszállója, Kaposvári Ru­hagyár, Balatonboglári Ál­lami Gazdaság; IV. Televí­zió adótornya, Gellérthegyi felszabadulási emlékmű, KÖJÁL-székház, kaposvári terménysiló; V. Tiszalöki erőmű, Kísérleti Orvostudo­mányi Intézet, Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyára, Kapós-szálló; VI. Szombathely, Inotai erőmű, Latinka Sándor, Nagyatádi Konzervgyár; VII. Szegedi Kenderipar, Sümeg, Felső­fokú Tanítóképző Intézet, siófoki Európa-száűó; VIIL Tiszai VegyikomfoLnát, Bu- dapest-szálíó, barcsi Vörös Csillag Tsz, megyei pártbi­zottság; IX. Józseí Attila lakótelep, Fertőd, Mechani­kai Müvpk, Siófok; X. Ma­gyar Nemzeti Galéria, Zala- szentgrót, Munkácsy Mihály Gimnázium, VBKM Kapos­vári Villamossági Gyára. Gratulálunk a nyertesek­nek, s egyben közöljük, hogy a nyereményeket pos­tán küldjük ki. Akik ne­gyedéves előfizetést nyer­tek, azoknak május 1-től fizetjük elő három hónapra a. Somogyi Néplapot. A felvételi vizsgák május második felében lesznek. Fel- folyamra nem jelentkezett vételüket kérhetik azok, akik egyetemi vagy főiskolai vég­zettséggel rendelkeznek, akik MSZMP Somogy megyei Bizottsága „Több fény, nagyobb biztonság“ Kaposvár és Siófok is csatlakozott az országos mozgalomhoz 16. Szólni sem tudott, amikor fel­kapaszkodott az induló kocsi­ra. Schultz őrmester többször kérdezte: Meghalt? Meghalt? Aliig tudta kinyögni: Nem biz­tos. Eire Schultz őrmester le­hordta mindenféle állatnak, hülyének. Reggel aztán kide- . rült, hogy Urbantsok főmér- J nők meghalt. Azóta üldözik a J vissza-visszatérő képek. Sem ■ aludni, sem ébren maradni nem tud, és undorodik már magától is- a gyengesége miatt. Kezdett örülni, hogy kom­munisták letartóztatása van a láthatáron. Szeretett volna ^igazán áhítozni az alkohol után is. Ivott, ha úgy hozta az «alkalom, de csak hencegésből. ’Valójában közömbös volt a szesz iránt. Ki akarta próbálni, miiyen érzés belemerülni . Weinihoffer szenvedélyébe, mi­' ilyen gyönyöröket él át szaka ­* datlan részeségében ez a ször- / nyeteg, akinek se hő, se barát, * se család nem kell, csak a leg- ” ocsmányabb savanyú borok. ‘Meg az a féltucat gumibot, ' amelyek sorban ott lógnak a fogason, hogy maguk az áldo­zatok válasszák ki, melyikkel verje őket eszméletlenre. t — Szomszéd, ugye Wolf a 4 kutyád neve? — kérdezte Weinhoff er. Az, hogy társát is «szomszéd­nak« szólította, miiként a fog­lyokat és más megvetett embe­ri lényeket szokta, kezdődő ré­szegségére vallott. — Igen — felelte Faragó. — Ügyes dög. Jól hasznát vesszük majd a nyomozásnál. Vagy nem ezért kaptad Volk- hardtól? — De ezért — hagyta rá Fa­ragó. Nem akarta megerősíteni gyanújában Weinhoff ért. Hadd higgye csak, hogy Urhantsok Tibort is a gyűlölt és rettegett Gsstapo-összekötő, Szénási Jó­zsef gyilkolta meg. Kopogtattak. A ritka és nem túlerős kop- panásokból valami jelentékte­len ügyfélre következtettek. — Bújj be! i— eresztette ne­ki rekedt hangját Weinhoff er. Egy nyúlánk, jóképű fiatal tiszt lépett a szobába. Nyilas regula szerint magasba lendí­tette a jobb karját. — Kitartás! — Ha van miből — mérte végig ellenségesen Weinihoffer, mivel irigységből elszántan gyűlölte a hivatásos tiszteket, különösen, ha pompásan fes­tettek az egyenruhában. — Bemutatkoznék: Demeter főhadnagy — mosolygott renT dületlen szeretetreméltósággai a jövevény. Welnhoffer szóra sem mél­tatta, elleniben kétes móká- zással beszélt Faragóhoz; — Épp tegnap rugdaltam meg egy főhadnagyot. Csak azt nem Demeternek hívták, ha­nem Dömötörnek. A fiatal tiszt még mindig őrizte vidám lélekjelenlétét. — De én doktor Demeter holtán csendőrfőhadnagy va gyök. A polgári felderítés megyei Parancsnoka még mindig nem akart felocsúdni részeg szóra­kozottságából. Annyit észre­vett, hogy helyettesét szinte kicserélték a precízebb bemu­tatkozás után. — Parancsoljon, foglaljon helyet, főhadnagy űr. Ha meg­engedi: Faragó Béla. Weiwhof­fer testvér a felettesem. Tüs­kés humorának ne tessék túl-, zott jelentőséget tulajdonítani. Valami kezdett rémleni Weinhoff emek: — A Naphegyen is van egy Demeter főhadnagy. Jelentést küldtem neki a múlt héten. — Megkaptam •— bólintott barátságos eleganciával a csendőrtiszt. Kiteregette Welnhoffer szutykos íróasztalára pompás, merített papírra gépelt meg­hatalmazását. A megyei felderítőparancs­noknak még az üvegszeme is tágra meredt a csodálkozástól. Látogatóját többé nem bevesz­hette össze akármiféle főhad­naggyal. A kellemes, ápolt tiszt nem volt más, mint a Nem­zeti Számönkérő Szék politikai osztályának személyes megbí­zottja. Weinihoffer kirúgta ma­ga alól a széket, és vigyázz­állásba merevedett. — Főhadnagy úr, Weinhof- fer Jenő, Györ-Moson-Pozsony egyelőre egyesített vármegyék polgári felderítésének parancs­noka szolgálatára állok. — Pihenj! — legyintett szí­vélyes hanyagsággal a csend­őrfőhadnagy. — örülök, hogy önbizalmuk tökéletes. Remé­lem, ehhez joguk is van a vég­zett munka alapján. Befogad­nak körükbe? — örülnénk, ha ilyen meg­tiszteltetés érne bennünket — sietett Faragó megelőzni Wein- hoffert. — Ugyanis van szerencsém i tudomásukra hozni, hogy sztályom Győrbe költözött a budai Naphegy utcából. Innen, ebből az épületből folytatjuk tevékenységünket. Közvetlen munkatársaimon kívül rendel­kezésünkre áll egy harminc fős csen dőrkülöní tmény. Elhelye­zésükről már gondoskodtam. Weinhaffer zsibbadt fejéről nem akart elmúlni a kábulat — Mindenben számíthat ránk, főhadnagy űr. — Köszönöm. Máris otthon érzem magam. Éppen ezért kezdjük mindjárt a munkával Weinhoff er testvér említette azt a levelet. Szeretném érté­sükre adni: engem a levélben jelzett ügy érdekel a legjob­ban. Lássuk, miben jutottak előre! — Egyenesen a végszóra ér­kezett, főhadnagy úr — nyerte vissza hangoskodó stílusát Weinhoff er. — Már csak a fel­göngyölítés van hátra. Homlokát kényesen ráncolva figyelt a főhadnagy. —■ Hányán vannak?. — Kilencen, jelentem tiszte­lettel — Név szerint is meg tud­ná nevezni őket? — - Természetesen. Németh János, Kiss István, Balogh Mi­hály, Kacséra László, Juhász Lajos, Baranyai Mihály, Ku- rella Mátyás, Osztenmann László, Bogdanov István. Weinhoffer mohón várta az elismerést. Doktor Demeter Zoltán nem is tagadta meg tőle. — Igazán remek. Ahhoz ké­pest. hogy amatőr besúgó ve­zetett nyomra... Még sokra viheti ez a Nagy Rezső. Soványabb lett az elképe­déstől az amúgy is cingár Weinhoffer. — Ismeri a főhadnagy úr? —• Csak úgy mellékesen... Majdnem pontos a liste. Mind­össze három személy hiányzik róla, noha a három közűi az 'ívik rendkívül fontos. Ez már sok voltWemk off ér­nék. Ültében hevesen asz­talra tenyereit, aztár felpat­tant. — Szomszéd, ez képtelenség! Én csak tudom, hogy teljes a lista. Alig jelezte meglepettségét Demeter a dühös-bizalmas »szomszéd« miatt (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. április i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom