Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
AZ ÜIOLSO NAPOK A Szovjet Tájékoztatási Iroda 1944. december 2-án a kővetkező híreket jelentette: »A Pécs városától északnyugatra működó szovjet csapatok szétvertélC a németek odaérkező tartalék csapatait, ás az erősen tagolt terepen 25 kilométert nyomulva élőre, eljutottak Kaposvár városáig, Magyarország délnyugati részenek fontos vasúti csomópontjáig. A szovjet csa- XHitrészek hirtelen betörtek Kaposvárra és elfoglalták a várost.« j A negyedszázada közölt szűkszavú hadijelentés eny- nyit tartalmazott a több mint liArmincezer főt számláló. városról- amelynek történelmi Sorsfordulóját jelenti azóta e fenti dátum. Nézzük milyen események előzték meg 1944 decemberét Kaposváron? A másfél hónapja német segítséggel hatalomra került helyi nyilas vezérkar november végén egyrészt a zsákmányon való osztozkodással, másrészt pozícióik erősítésével volt elfoglalva, A város lakosságának túlnyomó többsége ideges félelemmel szemlélte az eseményeket, b fasiszták intézkedéseit A lakosság lelkét különböző fasiszta rémhírek ülték meg, melyeket .módszeresen fokozott a magyar és a német rádió, valamint a helyi sajtó. Az állandó légiriadó és légiveszély, amely naponta három- szor-négyszer megismétlődött, még a legkeményebb idegzetűeket ia kikezdte. A mun- kaslakta kerületekben és utcákban egyre gyakrabban hallgatták a Kossuth rádió, valamint az angolszász rádió adásait A nyilas kormány már október végén azonnali kivégzéssé! fenyegette azokat akik lazító, bujtogaíó kijelentéseiket és vészhíreket terjesztenek, vagy röplapokat hoznak, forgalomba. Egy hónap múlva, november végén már kiterjesztik ezt mert »a harc és munkakötelesség alóli kitérés egyenlő a hazaárulással.« Az indokolás fasiszta rövidséggel csupán ennyi: Megsemmisítjük hogy ne semmisüljünk meg.« A baloldali vezetők, * kommunisták nagy többsége akkor már internálótáborban vagy munkaszolgálatos századokban szolgált. A baloldali gondolatot és szellemet azonban, nem lehetett megsemmisíteni. A baloldali mozgalmakat figyelő fasiszta elhárí toszervek november 30-án a kővetkező jelentést terjesztették a belügyminiszter elélT »Országos viszonylatban terjed az a káros ellenséges propaganda, hogy a megszálló orosz csapatok -item ellenségként, hanem a német járom alól való felszabadítás végett jönnek Magyarországra. Ennek a propagandának a kommunisták által kiadott röp- iratok képezik az alapját, de hozzájárul ehhez még az ellenséges államok rádióadásainak hallgatása ts.d Jellemzőek ezekre a napokra azok a jelszavak és feliratok is, amelyekről tudomást szereztek a fasiszták: -Már közeleg az idő nemsokára letűnik a csillagotok! — Nem a németek és magyarok nyerik meg ezt a háborút, hanem az oroszok!« A helybeli fasiszta vezérkar pedig az Utolsó órákban is mindent megtesz, hogy félrevezesse ás becsapja a város lakosságát. 1944 november derekán, amikor az 5". szovjet hadsereg sikeres dunai átkelése után megerősítette hídfőállásait, majd azt kiszélesítve előrenyomult, a következőket jelentette német forrásra hivatkozva a magyar hivatalos hírüg'mök- ség: -A szovjet megkísérelt átkelni a Durántúlra, s ennek érdekében a harcok súlypontját a Baranya megyei Kis':ős~egre helyezte« (Ma Jugoszláviához tartozik Batina néven.) A hír szerint a fasiszták a hídfőt »tökéletesen megsemmisítették« és ezután a szovjetek a »véres veszteségeket okozó har- citény eredményeként a németek állásaikat Kisközségnél a tf-” gáti partra helyezték. Ezekben a napokban az 57. szovjet hadsereg hadműveleti naplójába a következő bejegyzés került november 19-e és 24-e között: »A hadsereg főerőinek átkelése a Duna jobb partjára Batina és Apatin körzetében. Az ellenséges védelem áttörése a Duna jobb partján, valamint a balinai és apatini hídfőállások kiszélesítéséért vívott harc.« A szovjet hadsereg csapatai november végétől a fasiszta ellenállás leküzdése után törnek előre a Dunántúl délkeleti részén. A nyilas vezetők haláltámca Kaposváron elekor még javában folyt November 19-én az egész megyéiből, de még a szomszédos Zalából és Tolnából is összecsődítettek a nyilas sajtó szerint mintegy hatezres tömeget, ahol Vájná Oabor b.-l- ügy miniszter «bölcs szavai minden gondolkodóban visszhangra tálaltak « »Hangoztatta, így látnák a várost a szovjet felderitók ma a délnyugati domkokrdá. összegyűltek négy óra hosszat voltak kénytelenek a városháza 1 égópi récéjében kivárni a fenti épületes eseményt A hatalom árnyékában azok a nyilasok js tartották a markukat akik az elhurcoltak értékeit kaparintották meg. Még október végén közölték a nyilas vezetők, hogy legyenek türelemmel, mert »... súlyos háborús viszonyok közepette nem tudja minden testvér jogos sérelmeit és kívánságát akként és oly gyorsan teljesíteni, mint ahogy azt szeretné.« A kaposvári nyilasszervezet, amely a hatalomátvétel, előtt rémet mrgvmnur'ti'1 <jStyn<viUW v!H( í<| tewter«« h»v<m»k MüfyArfluatjn'R ‘ ■ M$gyyiví*í%n»>- * 5e#ttu*yt4»!- rém: a «rtn« 'kMmUrSgíútM-ue i ladati. A ViM’.'b Í!8t!«-sí'S >imt> ittttrAr •Hvfyto-t, MiiB-yamóZiiit üéhiyngaii iémn' ;< í'tm s-mtöi Miéi»v; «!Wi'- Mit á víxvf laótüriftít'V !iss.’íi» SÍIM! -i »sotjij»,.. ••é! 1.1. viííó «•.•w.-i JtáíWiW I senkiképpen toborozták a Hunyadi SS önkéntes hadosztályba js a fiatalokat Minden kilőtt szovjet páncélosért öt hold földet kapott az, aki »közelhat- ci eszközökkel kilő egy ellenséges tankot és tiz holdat kap a cseléd, ha az illető a harckocsi leküzdésében elesik« — közölték a lapok. A fiúgimná- zlumhan október végétől szünetel a tanitás, majd november elejétől különböző helyeken részlegesen folytatódott. Ezt az időt használta ki a nyilas Czi- nege Imre polgári iskolai tanár a toborzásra- Sajnos né- hányan áldozatul ia estek propagandájának. Ugyancsak ő volt az, aki az SS-től kölcsönkapott liangszörós autóval járta a várost és a végső kitartásra és harcra buzdított. (December elsején a német Gestapó- val elsőként hagyta el a várost.) A leventék kiképzése az iskolai szünet ellenére tölyanxatos volt, sőt a harmadik korcsoportba tartozókat rövidített páncéltörő kiképzésre fogták. N •<; V-< él ' fjVM »»«lrt<. fs -er, ónrrinpí! r.w*i$g*>M>>w h ftt*j-«Miwl»'4t tói ><«•.» 4«iá.írtT M«e\. íiii-í.-í4b->>' :•••» wfyä- ,iw, r»,*.... .■ »Hn-btií >>1. ■ Hr. « réÍ»1Ál?< ír teMSÚT« ͻܫÁ, «)#*»> * ***** --------V íuWíÓÍi \tAev«fi.!>ä«ir<'f íiiíísáiiiííü. twjgsfc*' »*«-1 vtoV- »»kf. . . .... ... i*.......... dl«: s . V.;- > • . t—•«! «K. V-savt®«» «8»*> az ik\ . ******•» ««1? tf*r ** o* V8i.©v4-Viím«á mp™*'*;tó,, v Korabeli rBpla* hogy egyedül azok az eszmék menthetnek meg bennünket, amiket a mozgalom vall, hirdet és vált a magyarság javára cselekedetté.« A nyilas cselekedetek közé tartozott ekkor, hogy ezután felelősségre vonják a katonaszökevények hozzátartozóit «Aki most... kivonja magát a katonai szolgálat alól és megszökik, számoljon azzal, hogy nemcsak saját személyében halálbüntetéssel bűnhődik, hanem hozzátartozóit is a legnagyobb veszélybe dönti.« Megszólalt az Űj-Somogy hasábjain egy ki vénhedt szegedi ellenfor ra dal már is, miután kővel és sárral megdobálta volt vezérét a kormányzót, most nagy hangon kijelenti: »Szerencsénkre mégis volt, aki őrködött a szent lobogó mellett, volt, aki visszarántotta az örök elmúlásból és magyar leikével, szivével visszamentette nekünk.« (Tévedés elkerülése végett ez á személy Szákiján, később Szálasi Ferenc akkori -nemzetvezető- volt!) Másnap ugyancsak Kijelenti a lap oldalain, hogy nem fog elmenekülni a városból, hanem harcolni fog. «Nem érdekel tovább minket az ellenseg győzelmi sikere, közelsége, betörése. — Nem menekülünk, sőt tiltakozunk ellene ... A gyávákat, a kishitűeket félreállítjuk, kidobjuk ebből a szent közösségből « — írja 1944. november 22-én. November hó 20-án iktatták be az új nyilas polgár- mestert aki mindössze kilenc és fél papig bitorolta a polgármesteri széket Már a beiktatását légiriadó zavarta meg. Az ünnepségre összesen alig közelítette meg a harminc főt novemberben fegyveres pártszolgálatosokat toborzott A helyi pártvezetők jnég saját feletteseiket is becsapták, mert a bejelentett kétszáz önkéntesnek még az egynegyede sem volt a valóságban. A nyilas • pártszolgálatosok toborzó felhívásait november elejétől szinte naponta közölte a két helyi lap, de a jelentkezők száma alig növekedett. Haovamber derekán VígJi Imre nyilas főispán (aki azelőtt kocsmáros és déligyümölcs-kereskedő volt, iskolai végzettsége hat elemi) kineveztek Somogy vár. megye hadműveleti kormány- biztosává. A miniszteri hatáskörrel, valamint az összes köz- biztonsági érék feletti rendelkezés tudatában nyilatkozott Somogy megye teljhatalmú ura. -Aki államellenes cselckmenyt\ kövét, el, arra felkoncolds vár., legyen a-z bárki.« — Továbbá megigrei, hogy éaz utolsó csepp vérig küzdeni fogok szúkebb hazám, Somogy ősi földjéért. A küzdelemből nem vonhatja ki magat senki, mert én ott állok az élen és példát mutatok az elszántságban.« (Megjegyzésként csak annyit, hogy Vígh 1944. december 1-én hajnalban a megye piros színű Admirál kocsiján elhagvta Kaposvárt.) Vígh és. a nyilas vezérkar, Kuhl cipész és Varga építési vállalkozó puhatolózni kezdtek a németek lázas csomagolásakor. Kaposvár védelméről volt szó a nemet katonai berkekben, sőt elkészült egy gyors kiürítési terv is, melyet igyekeztek a legnagyobb .titokban tartani. November utolsó hetében már leszereltek, illetve aláaknáztak néhány fontos üzemrészt. A városon egyre több »menekülő« vonult végig. Először a Duna—Tisza köziek és most már baranyaiak is. Megkezdödött az üzletekben a felvásárlás, már amit jegy nélkül kaphatott 1944-ben a városi lak«. A dél felé tartó német páncélos dandár katonái rövid pihenőit alkalmával kiürítették az élelmiszerraktár rakat, es a falvakban fosztogattak. November 14-én a pécsi IV. honvéd kerületi parancsnokság a következő átirattal fordult a megyei nyilas vezetőkhöz: »Az utóbbi időben mind gyakrabban érkeznek jelentések arról, hogy német csapatok... fosztogatnak. Az ellenszegülő lakosságot bántalmazzak es általában olyan magatartást tanúsítanak, mely alkalmas arra, hogy a lakosság ellenszenvét kiváltsa. Ami viszont a magyar— német barátságot is aláássa és így a magyar csapatok harckészségét is csökkenti.« Miközben Kaposváron nagy hangon a város védelméről fecsegtek a nyilasok, Vígh hadműveleti kormánybiztos és főispán megkereste az illetékes német parancsnokot. A BaranyaszenUőrincen székelő 2. páncélos hadsereg parancsnokától, de Angelis tüzérségi tábornoktól mégtudta, hogy »Kaposvár nem fóg elesni, mert az oroszok addig nem jutnak el.« Ez a beszélgetés november 27-én délelőtt 10 óra körül történt Mire Vígh Kaposvárra érkezett a délutáni órákban, már a pécsi Gestapo, rendőrség vezetői, a megyei, varo6i tisztviselők és az elmenekült nyilas vezérkar várta. Másnap a beijedt. Vígh — nyilaspárti testvéréi biztatására— újból felkereste a német tábornokok hogy a város katonai védelméről intézkedjen. Most is megerősítette de Angelis, hogy Kaposvár alkalmas a szovjet' erők feltartóztatására, és hogy a szovjetek a Balatont nem fogják elérni. A következő napon. új!ból felkereste a várost kiürítő tervével a német tábornokot, de ekkor már Sásdon találta — itt £s csomagoláskor. Közben az 57. szovjet hadsereg csapatai a Pécs környéki harcokban Szederkénynél felrrtorzsolták a november 33-án erősítésre érkezett nemét .páncélosokat Másnap, 39-én, felszabadult Pécs is. A megmaradt német erők észak felé és nyugatnak hátrálták a Margit-vonal mögé. Most a nemet tábornok gyorsan elintézte Somogy nyilas főispánját, és egyetlen szóval sem emlegette a város német védelmét G yors és lázas csomagolás kezdődött a városban. Elvonult az aktív tisztikar, a németbarát és nyilas politikusak családja. A városban legutoljára maradó magyar honvédség, * 11. újonckiképző ezred III. zászlóalja november 30-án éjjel 12 és 1 óra körül gyalog indult útnak, jórészt tartalékos tiszták parancsnoksága alatt Útiránya a Nagybajom, Böhonye, Keszthely felé vezető országút November 29-én a nyilas polgármester elrendelte Kaposvár önkéntes kiürítését »Azok a nők és gyermekek, akik a várost elhagyni óhajtják a saját maguk által megszerzendő jármüveken, vagy gyalogosan, ezt minél előbb tegyek meg.« Ugyancsak közölték a forgalmi rend tízparancsolatát, magyarán: az országúti meneküléskor a legfontosabb tudnivalókat. A város fasiszta védelmét sokszor hangoztató nyilas karhatalom is csendben. kereket oldott A néniét hadseregből csak a forgalomirányítók és néhány kisebb biztositó szakasz maradt A város nyilas vezetői ekkor levente- és SAS-behivókkal öez- szeszedték a 15—18 éves itthon maradt fiatalokat. Mintegy 250—300 leventegyereket öltöztettek be november 30-án a Hon véd-laktanyában, és régi kiszuperált gyalogsági fegyvereket, kézigránátot osztottak ki közöttük- A visszamaradt szakasznyi honvéd élére egy taiialékos hadnagyot állítottak a város védő »erők« parancsnokául A szerencsétlen leventegyerekek azonban a város széléről csapatosan hazaszök- dösték. Az odavezényelt és a lövészárkokban tartózkodó öreg baliák nagy része is buzdította őket a szökésre. December elsejei! hajnalban a legtöbbjük hazaszökótt Nyilas pártszolgaiatost még mutatóban nem lehetett látni. A Gestapo tisztjei az éjszakai árakban. a nyilas vezetők a megyeházáról december elsején a hajnali órákban oldottak kereket, élükön az »elszántságban példát mutató« Víg!! Imrével. í » A város december elsején a senki földje; illetve a város iumpenalakjainák a zsákmá nya lett. A délelőtti órákban feltörték az üzleteket, a zsidó- templomból kihordták az elhurcoltak ott levő holmijait. A munkások legjobbjai néhány hátrahagyott becsületes utászkatonával elvágta az aláaknázott objektumok gyújtózsinórjait. Sikerült megmenteni a városi villany- és vizi- műveket, valamint a vasúti és postai berendezéseket. A város lakosságának nagy többsége mentette, óvta nemcsak a saját, hanem munkahelyének értékeit is. Tudata alatt a legtöbb kisember érezte, hogy a munkahelyét, üzemét, kenyerét kell menteni a pusztulás elől 1944. Erről Jöttek s felszabadítók. december 2-án a hajnali órákban az 57. szovjet hadsereg Sarohin altábornagy parancsnoksága alatti 6. gárda lövészhadtestének a 10. gárda lö-< vészhadosztálya délkelet, Illetve délnyugat felöl két irányban harcolva elérte a város kapuját. A délelőtti órákban délkelet felől erkező vöröscsil- lagos katonákat, a későbbi órákban Kaposvár városparancsnokát köszöntötték a me- gyeszekhely lakói. A fiatal, energikus parancsnok sz élet azonnali megindítását, a becsületes emberek biztonságát, a város ellátását garantálta, és ehhez kérte a város vezetőinek, nem utolsósorba!! a munkások segítségét. Ilyen előzmények után köszöntött Kaposvár lakosságára az ásó szabad nap, 1944. december másodika. Andrássy Antal OMOGYI seriáf Vasárnap. 1969. november 3
