Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-29 / 257. szám
Vasárnap, 1967. október 29. 4 SOMOGYI NBPLAr Az első hetek,.. MAA megszokott üzlet megszokott eladója helyett fiatal, kedves arcú lány szolgál ki, a vendéglőben eddig még ismeretlen, kissé bizonytalanul mozgó fiú hozza ki a menüt, az üzemek is tele új arcokkal. Vajon hogyan telnek a jövő szakembereinek első hetei, hónapjai — a munkahelyükön? Elégedettek-e munkájukkal a vezetők? A délelőtti órákban csak néhány vendéget látunk a Béke Étteremben asztalai mellett, majdhogynem kevesebben vannak, mint a pincérek. A fekete nadrágos, fehér kabátos felszolgálók egyre- másra forgolódnak az asztalok körül, már az ebédhez terítenek. Ott, a hátuLsó sarokban valami rendezvény lesz, asztalra keld készíteni a poharakat is. — Mi sohasem pihenhetünk, álldogáló pincért itt ritkán lát Még azoknak is akad állandóan tennivalójuk, akik most ismerkednek a szakmával. Nézze csak, ő is új fiú, aki a nagy csomó üres tányért viszi. Huber János érettségi után az idén szeptemberben került a vendéglátó szakmába. Eleinte bizony szokatlan volt neki a sok szaladgálás, most azonban már észre sem veszt — Nyolc órát dolgozom naponta, előfordul, hogy egy kicsit még itt kell maradni, jobbára csak akkor, ha rendezvény van. Kiszolgálni egyelőre ritkán küldenek, sok szakmai fogást kell még elsajátítanom. — Annak ellenére, hogy kezdők, meg vagyunk elégedve első éves tanulóinkkal. öt érettségizett közülük, nekik az iskola a három helyett csak másfél évig tart. Megértik, milyen felelősségteljes a mi munkánk. Ezerféle ember megfordul itt egy nap, s mindegyikkel bánni kell tudni. S ék'bizony nem könnyű mesterség — mondja Varga József üzletvezető. — Sokat foglalkoznak velünk, de azért még közbe- közbe csúszik valami kis hiba. A múltkor is egyik társam gin helyett zsírt vitt ki a vendégnek. Elképzelheti, hogy a vendég nem nagyon örült neki... Mindketten elmosolyogják magukat, régen volt az eset, az üzletvezető is megbocsátott már azóta. Jancsi fél szeme állandóan az asztalokon, látszik menne már. Vendég érkezik, ö felugrik, köszön, s fölveszi a rendelést Pillanatok múlva megjelenik tálcával a kezében, Nagy nyár után kemény tél? Igazi nagy nyár volt az idei, 70 napos szárazsággal, sok. napsütéssel, tikkasztó meleggel. S ugyan milyen lesz a tél? Van-e alapja a szólás mondásnak: »Nagy nyár után kemény tél járja?« Az évszázados meteorológiai feljegyzések szerint a »farkasordító« hideg telek nem mindig követik a nagy nyarakat. Igaz ugyan, hogy az időjárásnak egyik kemény törvénye a kiegyenlítődós: vagyis az évi hőmérsékleti átlagok alig néhány fokkal térnek el egy - mástól. Tehát amit a tavasz mulasztott, az év folyamán valahol kompenzálódik, s ugyanez vonatkozik a nyárra, az őszre és a télre is. De a tapasztalatok főleg az egymással szomszédos évszako egyenlítő tendenciáira utalnak. Hazánkban a száraz, mele nyarakat rendszerint hűvös csapadékos őszök követik, c telek viszont inkább a napti- vékenység-ciklusok változásaihoz igazodnak. A nagy nyár — hűvös ősz kolerációra jellemző például, hogy az 1952-es,^ rendkívül forró, száraz nyár után kereken négy hónapig tartó hűvös, csapadékos időszak következett, amely enyhe téllel folytatódott. Hasonló volt az 1963 és az 1964-es meleg nyarat követő ősz és tél is. A »nagy nyár — kemény tél« kolerációra viszont az utóbbi évtizedekben csak egy igen frappáns példát jegyeztek föl: az 1928-as nyár rendkívül meleg és száraz volt, s egy szokványos ősz után decemberben beköszöntött az »évszázad tele«, amely 1929 januárjában, februárjában hatalmas durrogások közepette a 'ák törzsét is felhasogatta. Köxiileteh, figyelem ! Hűtőgépét, hűtőkamráját, fagylaltpultját stb. téli karbantartás keretében rövid határidő alatt megjavítja, felújítja a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat, Kaposvár, Május 1. utca 30. (117901) Termelők, figyelem! A Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Szö\etkezet gyümölcsfale -akatát 1967. október :'5 .1 . megnyitotta. A lerakatban minden fajta gyu- mölcsfaoltvány és a legszebb virágú bdkorrózsák őszi szállításra megrendelhetők. M4«l) hozza az ételt. A vendég mosolyog, elégedett a gyors kiszolgálással ... Nagy a forgalom a Csibi Gyermekáruház cipőosztályán, alig győzik az eladók a kiszolgálást. — Jó hogy segítenek a tanulók, már egészen belejöttek. Ugye így van? — kérd: Szabó Istvánná üzletvezető Varga Irénkét. — Csak az első napok nehezek mindenütt, aztán mindenki segít, lassan gyűlik a tudományunk. Egyelőre a munkánk legnagyobbrészt abból áll, hogy rendben tartjuk az eladórészt, közben szakmailag is oktatnak bennünket. Most például az új tornacipőkkel ismerkedünk. — Hogy megy az iskola? — Két négyesem van meg egy hármasom, szeretnék kiharcolni magamnak egy jó falévi bizonyítványt — Nálunk négyesnél alább nem adják a gyerekek. Így megy ez tíz éve — veszi át a szót Szabó Istvánná. Elmond' ja, hpgy a bolt nagy gondot fordít arra, hogy jól képzett eladók álljanak a pult mögött. A cipőosztályon tanulók például elsajátítják nemcsak a gyermek-, de a női és férficipő ismeretanyagát is. Satuba szorítva a munkadarab, az asztalon reszelő, fémvonalzók. Semmi mással nemtörődve, elmélyülten dolgoznak a gyerekek. Egyik-másik szemét összehúzva, sűrű fejcsóválások közepette ellenőrzi a munkáját, aztán nagy lendülettel újra nekifog. — Autószerelők lesznek, de az első félévben az alapismeretekre tanítják meg őket. Meg kell ismerniük a legalapvetőbb munkafolyamatokat. Most éppen egy domborító kalapácson dolgoznak — muta' az egyik satura Török János szakoktató. Jakab Tamás, a 13-as AKÖV tanulója — már a második munkadarabot készíti az első kifogástalanul sikerült. — Csodálatos dolognak tartom, hogy a hideg, kemény anyagiból azt formálhatom amit éppen akarok. Csak igyekezet kérdése.... Az autószerelő szakmában rendkívül fontos a pontosság. Elég egy rosszul beszerelt fék, figyelmetlenül beállított műszer, s máris kész a baleset. — Oktatóink ezt mindig hangsúlyozzák, igyekszünk is szem előtt tartani. Szokatlan volt a szigorú fegyelem, de aztán rájöttünk, hogy csak így lehet. Már alig várom hogy megmutassam; nem hiába tanultunk három évig. Pintér Dezső C/ASBAN B ontják az állványokat arról a mintegy 28 méter magas kéményről, amelyet a jubileumi évforduló tiszteletére Kalamász Ernő tizenegy tagú vegyes brigádja épített föl az ötemeletes szakmunkástanuló-iskolában határidő előtt egy héttel. A kémény csúcsa az ötödik emeletig ér föl. Innen szemlélődtünk. Szédítő a mélység. A karcsú testen, a kéményen dolgozók méginkább érezhették ezt. A szél jobban beléjük kapaszkodhatott, s a hely is kisebb volt, amelyen mozoghattak. Nem lehetett kellemes dolguk azoknak, akik a magasban nem érzik jól magukat. — Azokat küldtem föl, akikről tudtam, hogy helytállnak odafent — mondva Kalamász Ernő brigádvezető. És még hozzátette: — A brigádvezetőnek ismernie kell annyira az embereit, hogy tudja, melyik mire képes, kit hova lehet állítani. Ha például olyanra bízza az elsimítást, akinek ez a munka nem megy, nincs jó teljesítmény. Nehéz, persze, mindig a feladatnak megfelelően embert találni, de arra törekednek, ftogy mindenkit a képességének megfelelően foglalkoztassanak. AZ IDŐ PÉNZ A brigádvezetőnek nem ez volt az első tapasztalatokon alapuló megállapítása. Amikor fölfelé jöttünk, arról beszélt, hogy a kéményt azért tudták habáridő előtt megépíteni, mert az időt jól kihasználták. Ha a kéményhez anyag vagy valami más hiányzott, akkor az épületben dolgoztak. ' — Arra mindig nagyon ügyeltem, hogy egy perc se teljen el munka nélkül. Ez a legfontosabb. Csali így lehet megbirkózni a vállalással és a feladatokkal — mondta. Am az idő kihasználása nemcsak azért fontos. Van egy másik szempont is: a kereset. Ha nem dolgoznak folyamatosan, akkor a hónap végén nagyon vékony a boríték. — Ilyenkor zúgolódnak a brigád tagjai. Az a jobbik eset persze, ha »csak« zúgolódnak. Az is előfordul, hogy veszik a kalapjukat, aztán azzal a megjegyzéssel, hogy nem lehet keresni, továbbállnak. Talán ők nem is tudják, hogy a keresetcsökkenés a szervezetlenségből fakad. Ök csak azt látják, hogy nincs pénzük. Pedig a baj egyetlen okozója a, szervezetlenség ,.rr jegyezte meg Kalamász Ernő. Aztán arról beszélt, hogy a jó szervezés egyik előfeltétele, hogy a brigádvezető legyen önálló. A művezető nélkül is tudja eldönteni, mikor mi a legcélszerűbb teendő. Azok, akik folyton utasításért futkosnak a felvonulási épületbe, sok időt fecsérelnek el. — Én csak a fő feladatot szoktam megérdeklődni a fö- 1 biteseimtől. Hogy ki mikor mit csináljon, azt a helyszínen döntöm el legjobb belátásom szerint Kalamász Ernő szervezési módszereit akár tanítani lehetne a brigádvezetőknek. Hol tanulta? — Már akkor rájöttem a gyors munka titkára, amikor ebben, a bátyám vezette brigádban tagként dolgoztam — mondta. MINDENKINEK MUNKÁJA SZERINT Ahhoz, hogy a brigádvezetőre hallgasson a meglehetősen nagy közösség, elengedhetetlenül fontos a fegyelem. A fegyelmet — ez Borsi Dénes művezető véleménye is — sikerült a brigádban megszilárdítani. Akárcsak egyetlen igazolatlan óráért Is felelősségre vonás jár. A fegyelmezés eszközei persze különfélék. Az egyik legérdekesebb és legfigyelemreméltóbb az anyagi ösztönzéssel való nevelés. Elmondták, hogy a brigád tagjait a bérezés szempontjából kétszer sorolják be. Egyszer a vállalatnál, egyszer a brigádban. Ha például valakit a központban 7,20 forintos bér- kategóriába soroltak, s a brigád úgy látja, hogy az illető nem dolgozik olyan jól, hogy azt megérdemelné, akkor javasolja a központnak, hogy fizetéskor 20 fillérrel vagy többel csökkentse az említett bért. Mihelyt az illető növeli teljesítményét, emelik a fizetését. Az is előfordult, hogy némelyek bérét (akik ezt megérdemlik) növelik. Ez arra ösztönzi a munkásokat, hogy megtartsák a fegyelmet, igyekezzenek minél jobban kihasználni az időt. Annak ellenére, hogy ez néha vitát szül, a brigád tagjai jól érzik magukat. Az egyik legrégibb munkás, Fodor Géza, aki az ötödik emeleten vakolt. s minden szavunkat figyelte, alátámasztotta ezt a megállapítást: — Meg vagyunk elégedve — mondta. — Ernő nagyon jól Egy kis terefere a magasban. Emberi hang, emberi tánás- m d, jó munkaszervezés — ez a brigád eredményeinek titka. Ahogy Kalamász Ernő mondta: »A brigádvezető legyen önálló. A művezető nélkül is tudja eldönteni, mik'r mi a legcélszerűbb teendő. Akik folyjon utasításért futkosnak, sok időt fecsérelnek el.« vezeti a brigádot. A megelégedésnek persze nemcsak a jó szervezés s az ebből fakadó két-két és fél ezer forintos kereset a magyarázata, hanem az a megbecsülés is, amelyben a tagokat Kalamász Ernő részesíti. Az utóbbit bizonyítja többek között a tanulókkal való jó bánásmód. Az ötödik emeleten találkoztam Szabó Gyula harmadéves ipari tanulóval. Szakmunkát végzett SOHASEM ÖNELÉQÜLTEK — Én a tanulókat nem segédmunkásnak tekintem. Éppúgy megbízom őket hozzáértést kívánó feladatokkal, mint a brigád tagjait. Kellő szaktudást és megfeledő bizalmat szereznek így — mondta a brigádvezető. Ennek a közösségnek volna mivel dicsekedni, hiszen csupán tavaly a fö-építésvezető- ségen belül háromszor lettek elsők a versenyben, vállalati szinten pedig a híres Takács- brigád mögött a második helyen végeztek. Ám sohasem önelégültek... A jubileumi évforduló tiszteletére indított versenyben is nagy lelkesedéssel és teljes erővel dolgoznak, az elsők között akarnak lenni. Fő törekvésük a terv túlteljesítése, a minőség javítása, a balesetek számának csökkentése. Hogy mindennek milyen nagy jelentősége van, azt igazán ebben a hatalmas, impozáns épületben lehet átérezni, amely városunk egyik büszkesége, a megye szakmunkás-utánpótlásának fellegvára lesz. Hiszen a brigád jó munkája az iskola mielőbbi elkészítését mozdítia elő. Szegedi Nándor SZERETETTEL GONDOLNAK RÁ... A Somogy megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnál bensőséges ünnepségen búcsúztak el a vállalat dolgozói Pacskó Jánostól. A hatvanesztendős János bácsi — így hívták csak — nyugdíjba megy. Az idős telepvezetőt Horváth Zoltán igazgató ' köszöntötte a vállalat dolgozói nevében. Abból, amit elmondott, kitűnt, hogy Pacskó János mögött egy gazdag munkásélet áll. Harminckét esztendőt töltött el folyamatos munkaviszonyban. Ebből tizenegyet a szik- vízüzemben. Nagy része van abban, hogy a vállalat ma az ország egyik legütőképesebb szikvíz-, ásványvíz- és üdítőital-előállító vállalata. Szívvel, lélekkel végezte el azt, amit rábíztak. Talán nem is csak a fizetésért. Ö nemcsak azt nézte, hanem a rendszert is, amelyért 1928 óta munkásmozgalom harcosaként küzdött. Régen illegalitásban, 1945 óta szabadon ... A munkáért sohase várt kitüntetést. Szerény maradt. Nagyon meglepte a kedves búcsúztatás, a pénzjutalom, a vállalat dolgozóinak ajándéka is. Erre se számított. De nagyon jólesett neki azért a bensőséges elköszö- ilés. Jólesett hallania, hogy a vállalatnál szeretettel gondolnak rá; várják, hogy visszalátogasson abba az üzembe, amelynek tizenegy éven át ő volt a gazdája, továbbá, hogy tanácsaival segítse az üzem dolgozóit. Hiszen mindez egyben bizonyítvány is munkájáról, emberségéről. Érezhette, hogy hiányozni fog. S hiányozni azok szoktak nagyon, akiket szeretünk ... sok meleg pillanatot okozott ,a brigádnak.
