Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

Csütörtök, 1967. február 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Jelentéa n tahi járatiból Jó eredmények a háztáji baromfitenyésztés! és tojásértékesítési versenyben tenyésztés és -nevelés népsze­NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Jól vizsgáztak az utak munkásai (Tudósítónktól.) A közelmúltban értékelték a tabi járás háztáji gazdaságai­nak múlt évi baromfitenyész­tési és tojástermelési verse­nyét Az elért eredményeket a falusi asszonyok népes cso­portja előtt Gróf János, a Szövetkezetek Járási Központ­ja igazgatóságának elnöke is­mertette. Megállapította, hogy a járás asszonyai a múlt év­ben is hasznos segítséget adtak a baromfihús- és tojásellátás biztosításához. Az utóbbi években egyre emelkedik azoknak a terme­lőknek a száma — mondotta —, akik az elöregedett és el- korcsosodott baromfiállomány helyett egyöntetű, fajtatiszta, jól tojó és gyorsan fejlődő állományt alakítanak ki, s akik mindjobban fölismerik a korszerű elhelyezés, a megfe­lelő takarmányozás és gondo­zás jelentőségét. A baromfi­Az 1966—67-es oktatása évre hirdetett középiskolai tanul­mányi versenyek első forduló­ja országszerte február 9-én Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Bala- tonboglári Kirendeltsége ta­lajvédelmi munkák kivitele­zéséhez Sásd telephellyel építésvezetőt, Balatoníwlár telephellyel fő­építésvezetőt fölvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a balatonboglári kirendeltségen (Szabadság Út 69.) (450«) rősegét bizonyítja egyebek kö­zött, hogy például naposcsi­béből — annak ellenére, hogy csupán a karádi fmsz 17 750- nel kevesebbet kapott az igé­nyelt mennyiségből — az 1963. évi 107 000-rel szemben tavaly már 167 500 darabot, kacsából az akkori ezerreí szemben már négyezer dara­bot, libából pedig, aminek ne­velésével akkor még egyálta­lán nem foglalkoztak, 3500-at vettek át a háztáji gazdasá­gok a járásban az fmsz-ektől. A tenyésztési és a termelési kedv fokozódását jelzi az a tény is, hogy a múlt évi ver­senyben egyrészt jóval több asszony vett részt, mint ko­rábban bármikor, másrészt pe­dig, hogy baromfiból az 1963. évi 369 mázsával szemben ta­valy 548,2 mázsát, tojásból pe­dig az akkori 4 442 000 he­lyett már 6 282 623 darabot kezdődik. A nemes vetélkedőn a középiskolák harmadik és negyedik osztályos diákjai ve­hetnek részt. Egy tanuló leg­följebb két tantárgyból indul­hat. A verseny tárgyai: ma­gyar irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, ma­tematika. fizika, földrajz, Ké­mia, biológia, gazdasági szám- ! tan és könyvvitel. Angol nyelvből az idén elő­ször versenyeznék a középisko­lás fiatalok, előreláthatóan mintegy 700-an, kémiából és biológiából a jelentkezők szá­ma együttesen megközelíti a 100-at. A többi versenytárgya+ is hozzászámítva összesen kö­rülbelül 5—6000 fiatal vesz részt az országos versenyen. A második fordulóra ápri- I lisban kerül sor. (MTI) adtak át a járásban a felvá­sárlóknak. A múlt évi baromfitenyész- ési és tojástermelési verseny [járási győztese s az azzal já­ró 1200 forint értékű vásár­lási utalvány tulajdonosa a karádi Markovid Ferencné lett, aki tavaly 470 kg barom­fit és 12 360 db tojást adott közfogyasztásra. A második helyezéssel járó 900 forintos vásárlási utalvány nyertese a leadott 188 kg baromfival és 16 670 tojással a bedegkéri G. Vaskó Jánosné lett, a har­madik helyet és az ezzel járó 600 forintos utalványt pedig a lullai Nagy Imréné érdemelte ki, aki 19 300 db tojást érté­kesített tavaly. A három nyer­tesen kívül még nagyon so­kan értek el kimagasló ered­ményeket, így például a fiadi Rácséi Józsefné, a somogy- meggyesd Horváth Benedekné, a bonnyai Péter Jánosné, a kapolyi Bertalan Jenöné, a bedegkéri Szabó Józsefné és a sérsekszöllősi Sásik Jánosné. Az FJK elnöke elmondta, hogy az eredmények növeke­déséhez az is nagyban hozzá­járult, hogy egyrészt az utób­bi években Zicsen, Bomnyán, Somogyacsán, Törökkoppány- bam, Kapolyon és Zalán rész­leges baromfiállomány-cserét hajtottak végre, másrészt pe­dig, hogy a baromfitenyésztő és tojástermelő szakcsoportok száma is mindinkább növek­szik. A tavalyi eredmények érté­kelése után az FJK elnöke is­mertette az idei verseny föl­tételeit, s kérte, hogy az asz- szonyok az idén is hasonló szorgalommal törekedjenek a minél jobb eredmények eléré­sére mind a maguk, mind a népgazdaság javára. Emellett ismertette az idei szerződések megkötésének le­hetőségeit, és föltételeit, vala­mint a szakcsoportokba való tömörülés előnyeit. Végezetül a háztáji zöldség- és gyü­mölcstermesztés fokozásának különböző lehetőségeire hívta fel az asszonyok figyelmét. Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy a somogyeg- resi Szántó Emöék a 600 négy­szögöl földterületen termelt uborkából, cseresznye- és pa­radicsompaprikából 19 000, az ugyancsak Somogy egresi Ja­kab Ernőék pedig 300 négy­szögöl földterület hasonló ter­méséből csaknem 12 000 forint bevételre tettek szert a múlt A növekvő lakásépítés és bú- . érgyártás faszükségletének el­látása nagy feladatokat ró a kereskedelemre. Erről beszél­gettünk Halász Lászlóval, az ÉRDÉRT vezérigazgató-helyet­tesével, aki a következőt mon­dotta az 1967-ben kereskedel­mi forgalomba kerülő épület­es bútorfaanyagokról. — Az ÉRDÉRT 14 fatelepén tárolja a külföldről bejövő fa­anyagokat, valamint a hazai fűrészek termékeit bányafától a bútorfáig. örömmel számo­lok be arról, hogy mig tavaly húsz faipari cikk tartozott a kötött gazdaság alá, és csak ki­utalásra volt kapható, az idén a zárolt faanyagok listája hat­ra csökkent: már csak a fenyő- deszka, a lemezfélék, a bútor­anyagok, a furnér, a bányató As a ládafa áll kötött gazdál­kodás alatt A többi 14 féle faáru igénylés nélkül kapható Hazai termelésből 146 006 köbméter fenvőfűrészéru* ho­zunk forgalomba. Tavaly 308 000 köbméter fenyftfűrész- ásut importáltunk, az idén A közüti üzemi vÁl­lagát I/l szí építésvezető­ségén tavaly augusztus 12-én az építésvezető a feladatokat osztotta ki: *►... A Horváth- brigád Szentbalázs—Bőszénfa között dolgozik. Hajmás kol­lektívája tsz-'itak~t é'd' majd Nagykorpád térségében a fagy által okozott károkat hozza helyre. A Valkó-brigéd az Igái és Bate között levő útra, on-.an a 66-os útra megy. Nagy László kollektí­vája a somogyvári út elké­szítése után szintén a 66-os úton fog dolgozni. Szász Fe­renc csoportja a bőszánfai híd elkészítése után hozzá­kezd a répáspusztai híd ve­réséhez. Ha itt befejezte a munkát, Somogyszilban lát hozzá a hídépítéshez. A Mo- nos-brigád Göllében csinálja a bekötő utat.. Nem akarjuk leírni, milyen feladatot kapott a többi bri­gád ezen a tanácskozáson. Az idézett részt azért ragad­tuk ki a jegyzőkönyvből, hogy érzékeltessük, milyen sokfelé kell dolgozniuk a Közúti Üzemi Vállalat mun­kásainak. De nemcsak a szétszórtság nehezíti munká­880 000 köbméter lesz a beho­zatal. Ebből a mennyiségből 140 000 köbméter jut a lakos­ság szükségleteire, kilencezer­rel több, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a tavalyinál jóval több ajtót, ablakot és padló: lehet előállítani. A lombos fűrészáruból ké­szülnek a tetőszerkezetek, a szarufák, a parketták, a bútor­anyagok. Ezekből az import ugyanannyi, mint egy évvel nzellőtt: 50 000 köbméter. Vi­szont 8000 köbméterről 156 ezerre tudtuk emelni a hazai termelést. A lemezféléikből 1 600 00C négyzetméterrel többet kap az ipar és a magánosok. A lakos­ság 1 100 000 négyzetméterre számíthat. A lécbetétes bútor- ’ apók mennyiségét 330 ezerrő1 266 000 négyzetméterre növel­tük, a faforgács1 a ta­valyi 1 millió 530 e-errel szemben az idén 1 900 000 né'zvzetmétert hozunk forga­lomba. Nőtt a poz.dorialemez- termelés is, a tovalyi 2 millió ISO ezerből 2 480 000 négyzai­jukat, hanem a terep, az időjárás is. Esőben, hideg­ben, napon helyt kell állniuk, a mai követelményeknek megfelelő, jó minőségű mun­kát kell végezniük. Voltak, akik nem vállalták a feladat végrehajtását, mils területre kérték magukat, vagy elmentek a vállalattól. A dolgozók túlnyomó többsé­ge azonban elvégezte a rábí­zott munkát, sőt a vállalat ötvennyolc brigádja közül hu­szonegy a IX. kongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy feladatánál többet is tesz. A vállalat a terv túlteljesítését, a minőség javítását, a taka­rékosságot, a balesetek szá­mának csökkentését és az általános műveltség emelését tűzte ki célul. A KOLLEKTÍVÁK ko­molyan VETTÉK A VER­SENYT, pontosrn meghatá­rozták, mit akarnak tenni az adott körülmények között. Nagy többségük megtartotta ígéretét. Vass József brigád­ba vállalta a Nagyatádot és Berzencét összekötő út itatá­sát, valamint a t,aranyi, a harkányi út hengerlését. Vállalását teljesítette. Szeke­res István kollektívája fel­200 000 négyzetméterrel lesz több, mint 1966-ban. Import fenyőgömbfából hétféle kerti' beszerzésre: fűrészrönk, bánya­fa, gömbrúd, állványfa, papír­fa, faragóttfa- és ládafa-alap- anyag kerül az párhoz és a lakossághoz, összesen 1 053 000 köbméter, 35 000 köbméterrel több, mint a múlt esztendőben Az építkezéseknél annyin fontos gömbrúdból, faragott- Eából és állványfából 104 000 köbméter jut a k-özületekhe: és 76 000 a lakossághoz. A magánépíttetők 4000 köbmé­terrel több ilyen anyagot kap­nak, mint tavaly. Az a tény, hogy sikerült sza­baddá tenni a faanyagok for­galmának több mint kéthar­madát, nemcsak a lakísénítke- zásoknél, hanem a szövetkezeti s kisiparnál is hamar»-n — eredményekből mutatkozik majd meg — fe’ezte be tájé biztatását Halász László, a? ÉRDÉRT vezérigazgató-helyet­tese. Z. U 1 ajánlotta, hogy június 1-reaa alsó- és felsőgyöngyösi mun­kahelyen a hengerlést befe­jezi. Már május 18-án elvé­gezte a hengerlést. Nagysze­rű teljesítményt nyújtott Jankács István és Horváth József brigádja is. Hasonló ’elkezdéssel tevékenykedett Nemecz János és Nagy László kollektívája. Az előbbi fő­ként a tsz-utak építésében, az utóbbi pedig a felfagyott utak javításában jeleskedett. A legtöbb brigádot elisme­rés illeti. Ezt bizonyítja töb­bek között az is, hogy jócs­kán kaptak pénzt. 140 000 fo­rint jutalmat és 479 640 fo­rint célprémiumot osztottak ki nekik. A legnagyobb elis­merésre azonban a 7-es , út építői szolgálták rá. Különö­sen Ferenczi János brigádjá­nak példás helytállását em­legetik ma is a vállalat ve­hetői. Ha kellett, vagont rak­lak; esőben nem mentek malmozni, hanem dolgoztak. Megfeleltek a követelmé- n yeknek, megtartották a technológiai utasításokat, és az út Balatonföldvár és Ba- latonszemes közötti sz.rf ’^zát az üdülési idényre átadták. (Az eredeti terv szerint őszre kellett volna elkészíteniük.) A ió versenyszellemnek köszön­hető, hogy négy község fel­fagyott útját kiiavították. Ez­zel 24 000 000 forint értékű munkát végeztek terven fe­lül. A sok ki sebb- nagyobb több­letmunka eredményeként si­kerűit a tervet túlteljesíteni. A termelési érték az elő­irányzóit 118 000 000 forint helyett 123 579 000 forint lett. A minőségi kötbért felére szorították le. Csökkentették az önköltséget. Csupán az új stabilizációs eljárás következ­tében (a követ nélkülözni tudták) négyzetméterenként 25—30 forintot takarítottak meg. BÜSZKÉN TEKINTHET­NEK VISSZA 1966-ra a Köz­úti Üzemi Vállalat dolgozói. Az országos és a megyei szervek is elismerően nyi­latkoztak munkájukról. Meg­tették kötelességüket. És ez nagyrészt a versenyben de­rekasan helytálló munkások­nak, műszakiaknak köszönhe­tő. Időnként csúszott hiba is a munkába Például a mű­szakiak a brigádok átirányí­tásakor az új munkának meg­felelően nem módosították a felajánlást. Ennek főként az volt az oka, hogy az 1022-es rendeletben előírt ütemtervet nem készítették el. Am e ki- sebb-nagyobb hiányosságok ellenére (nagyrészt a szét­szórtságból adódtak a fogya­tékosságok) a brigádok és az éoítésvezetőséeek közötti vetélkedés jó volt, meghozta a várt eredményt A vállalat vezetői e hibá­kat az idén ki akarják kü­szöbölni. Azt igyekeznek elő­mozdítani, hogy a dolgozók vállalásaikat még konkrétab­bá tegyék; a munkások és a műszakiak felaiánlása egy meghatározott célfeladat el­végzését segítse elő. E fel­adatok végrehatjása után nemcsak erkölcsi elismerés­ben, hanem megfelelő anyagi ht itatásban is részesülnek. 'Az idén a tavalyinál is több hatalmat, célprémiumot osz- rinak ki.) A mérleg elkészítése után megtartják a termelési ta­nácskozásokat, s felkarolták a. Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. ■''■fordulójá­nak tiszteletére kibontakozó munkaversenyt. Szegedi Nándor IDEGENFORGALMI SZERV beruházásokban ! jártas vagy általános építészmérnököt keres azonnali belépés- I re. Illetmény a 2221. kulcs- j. szám szerint. ! 1 Ugyancsak azonnalra —esünk gyakorlott cím festői is K : CT; Ajánlatokat a siófoki hirdetőbe kérünk, ~ Az ötödik kitüntetés Huszonnyolc éve dolgozik Simon, János a konzervipar­ban. öt éve belső revizor a Nagyatádi Konzervgyárban. Sok munka, tanulás előzte meg a kinevezést S hogy új mun­kakörében milyen precíz, lelki­ismeretes és eredményes mun­kát végzett, bizonyítja az elis­merés: megkapta az Élelmi­szeripar kiváló dolgozója ki­tüntető jelvényt. A kezdés nem volt ilyen de­rűs a múlt rendszerben. Ami­kor leérettségizett a kaposvári felső kereskedelmiben, semmi­lyen állás nem várta a szegény mozdonyfűtő fiát. Elment Dombóvárra, s beállt a Dőry- kanzervgyár kapuja előtt állók közé. A művezetőnek megesett a szíve az érettségizett munka- nélküllin, s bevitte az üzembe. A fiatalember nem félt a fizi­kai munkától, hiszen a szün­időkben hol culágesrként, hol pályamunkáskónt keresett ma­gának ruhára valót. A Dőry- gyárban volt szállítómunkás és ládaszegező. Aztán jött a há­ború. a hadifogság. Negyven­hat őszén került haza. Űj és szabad életet kezdett Vissza­ment a gyárba, s nekilátott a tanulásnak. Három évvel ké­sőbb már tervosztály vezető a paksi, a szigetvári és a nagy­atádi konzervgyárak egyesülé­sében. Később az atódi és a szigetvári gyár közös vállalat­ként működött tovább; oda került tervosztályvezetőnek. Tíz évvel ezelőtt átkerült a nagyatádi gyárba, örült neki,, hisz úgy ismerte az üzemet, mint a tenyerét. Tizennégy évig állt a tervosztály élén egyhuzamban, közben négyszer kitüntették ki vál ódol gozó-j el- vénnyel, oklevéllel. Amikor az igazgatói irodá­ban visszaidéztük a múltat a negyvennyolc éves férfival, el­mondta, hogy haza,jövetele óta állandóan tanul. Életelemévs vált a tanulás. Most például németül tanul, szeretné leten­ni a nyelvvizsgát. Hatvanban elhatározta, hogy megszerzi az iparszakos mérlegképes okle­velet. Nem járt konzultációk­ra, csak bújta szorgalmasan a könyveket. Sikerült a vizsga. — Hát bizony elég nehéz volt megszerezni az oklevelet! Amikor kinevezték belső re­vizornak, száwel-lélekkel, min­den szakmai tapasztalatát fel­használva nekilátott a munká­nak. Mivel a belső revizor a társadalmi tulajdon legfőbb őre a gyárban, az is érdekelte, mi kerül a konzervesüvegek- J>e és mennyi. Tanulmányozta az üzem belső életét, ismerke­dett a gyártástechnológiával. Még a párttaggyűlésen is tar­tott előadást a revízió során fölfedett hibákról. — Körültekintő ember — mondja róla Sasvárí Ferenc igazgató. — Nagyon ismeri a szakmát, mindenben otthon van. S ami ebben a beosztás­ban a legfontosabb, mindent meglát. Sorrendben az ötödik, s egy­úttal a legmagasabb kitünte­téssel jutalmazta a miniszté­rium ezért a mindent látásáért a nagyatádi gyár belső revizo­rát. L. G. Középiskolai tanulmányi versenyek évben. A VAS- ÉS FÉMIPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI TELEPÉN ebben az évben többek között 25 darab LKB szárítót, 25 kemencét, 16 MGF szárítót és 16 kemencét, továbbá 66 si­lótornyot gyártanak. Ezek egy részét a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlovákiába szállítják. Csökkennek a kötöttségek, növekszik az épület- és bútorfaellátás méterre. Szín- és vakiumérbói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom