Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

Kedd, 1966. február 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP MIÉRT CSÍKOSA TV? Furcsa találmány ez a televízió. Nem hiszem, hogy van a világon még egy föl­fedezés, amit ennyi min­denre lehet használni. Talán nem is használni..., de hivatkozni rá, mindenkép­pen. A televízió közvetlen és közvetett kapcsolatba ke­rült mindennapi életlinkkel. A közvetlen kapcsolatról, arról, hogy estéről estére megszállottként nézzük, hogy kitartóan szidjuk a műsort, hogy kívánságain­kat tolmácsoljuk, és inten­zíven beleszólunk a műsor­politikába (legalábbis úgy hisszük) — már nem is be­szélek. De a közvetett kap­csolat! Hát az bizony el­képesztő ... Ha kevés a néző a mozi­ban, akkor nem a film rossz, hanem a tv... közbeszólt Előfordul, hogy egészen ki­vételes helyeken hanyatlik a műkedvelő-mozgalom, s en­nek a tv az oka, hiszen szo­ros kapcsolat van a tv és a műkedvelés között Van, ahol az emberek nem szí­vesen járnak, mondjuk, kó­ruspróbára, mert ahol van, tv-t néznek; utálják az ér­tekezleteket, mert az a ív­ben is van épp elég; nem mennek színházba, mert úgyis közvetíti a tv; nem járnak meccsre, mert mégis jobb egy Vitrayt hallgatni a meccsről, mint az Esti Hírlap vetélkedőjén ... Sőt, még az ismeretterjesztést sem kedvelik úgy, mint ré­gen, mert hiszen a tv ... Szegény televízió! Mennyi baj okozója és hordozója ő! Pedig becsap ám minket néha! Nem rossz szándé- kúan, csak úgy. Közvetett kapcsolatunk a tv-vel alapvető változáson ment át. Eddig legalább saj­nálkoztunk azon, hogy a tv elrabol, kisajátít mindenkit a legkülönbözőbb rendez­vényekről. Sajnálkoztunk, s ez is valami. De most már nem! Most már örülünk a változásnak. Mert íme, a technikai vívmány megköny- nyíti az ember munkáját. Úgyszólván semmit sem kell tennünk, mindent rábízha­tunk a tv-re. Arról kezdünk beszélni tehát, hogy a nép­művelésben, az ismeretter­jesztésben és másutt, mond­juk a tájékoztatásban, a marxista világnézet kialakí­tásában semmit sem kell tennünk, mert a tv — mint egy jó háztartási gép — mindent elvégez helyettünk. No lám, hát ilyen jó ez a tv. Nagyatádon azt kérdez­tem például, hogy találok-e olyan falut, ahol szervezet­ten nézik a tv politikai tan­folyamát. Aznap éppen a munkásosztály vezető szere­péről volt szó. Be kellett látnom, hogy nincs ilyen. Magyarázat viszont van. Egyik népművelő azt mond­ta: az emberek odahaza né­zik a tv-t (sok van már minden faluban), s a ko­rábban tanfolyamon is részt vett vitavezető abba a ház­ba megy vitát vezetni az adás után, ahol a legtöbb embert találja. Lám csak, milyen korszerű elmélete van a pii népművelőnk­nek ... Esküszöm, nagyon jó, hogy van tv. Áldását csak az tudja, aki rendszeresen né­zi, s egyre többen vannak ilyenek. Nem bántani aka­rom hát, ellenkezőleg. Csak eszembe jut egy csehszlo­vák vendégünk kérdése, aki a nyáron — a magyar sa­játosságok után kutatva — megkérdezte: Igaz-e, hogy Magyarországon a lónak nincs háta, csak egyik ol­dala meg egy másik ... ? — Kétségtelen — mond­tam óvatosan —, van ná­lunk ilyen sajátosság. Pe­dig a híres magyar lovak­nak is van hátuk, csak né­ha nehezen találjuk meg e nemes állat oldalai között. No de maradjunk csak a tv-nél. A TIT egyik elnök­ségi ülésén is szóba került ez a nagyszerű technikai csoda, mégpedig úgy, hogy végső fokon nem tudjuk ki­mutatni, mennyien vesznek részt az ismeretterjesztés­ben, mert ugyebár van tv is... S akkor valaki válaszolt. Azt mondta: sokáig nem tudta fölfedezni, hogy időn­ként miért csíkos a tv. De ma már tudja. Valahány­szor tudományos, ismeret- terjesztő műsort sugároz­nak, egyszeriben csíkos lesz a tv. Miért? Rájött. Egysze­rűen azért, mert a szom­szédok akkor kapcsolják át készülékeiket Zágrábra meg Grazra... Mégsem lenne olyan tö­kéletes háztartási gép ez a tv? Ügy tetszik, egy kis ideig még hagy munkát népművelőinknek, propa­gandistáinknak. Hiába, még nem tudtunk tökéletesebb gépet feltalálni. Olyat, ami egymagában vállalná a szo­cialista embertípus kialakí­tását ... Jávori Béla Álarcosbál Eddén Nem akarok hinni a szemem­nek, amikor kitekintek az ab­lakon. Apró királykisasszony tipeg csillogó-villogó ruhácská­ban. Mögötte egy nyalka hu­szár, bajusza kipödörve. A túl­oldalon Hófehérke lohol egy picurka törpével. Emiit ké­ményseprő, amott csúf öreg­asszony. Mintha a mesekönyv­ből léptek volna ki. Utánuk me­gyek. megnézem, hova indul­tak. Hát az iskolába. Víg mu­zsikaszó szűrődik ki a terem­ből léptek volna ki. Utánuk me­sevilág emberkéi. Van itt az igazihoz megszó­lalásig hasonlító Mazsola is. A többiek karja alatt bujkál, s a párját keresi. A lepkeruhás Farkas Katikát azonban csak a szülei segítségével meri fölkér­ni. A jelmezversenyt Hófehérke és a törpe nyeri. A gyerekek jól szórakoztak, s ez a jelmezbált rendező Far­kas Imréné tanítónőnek kö­szönhető. Sziráki Ilona Kaposvár, Irányi Dániel u. 2/a SZABÁLYT ALAN ELŐZÉS következtében árokba fordult a GA 78-93 rendszámú autó­busz. Péntekhelynél egy von­tatót akart kerülni a busz ve­zetője. Mivel nagyon balra húzódott, a nedves útpadka el­húzta a nagy buszt. Szerencsé­re senki sem sérült meg. Felkészültek az egész évi vegyszerezésre Kálmáncsán A gyomirtó és egyéb ké­miai védekezőszerek haszná­lata most már elválaszthatat­lanul hozzátartozik a korsze­rűsödő mezőgazdasági terme­léshez a kálmáncsai Arany­kalász Tsz-ben is. A vegysze­rezés a hozamok biztonságos növelésének egyik fontos té­nyezőjévé vált. A védekezés folyamatos végzésének biztosí­tására vettek még egy nagy­üzemi permetező-porozó gé­pet, s januárban megvásárol­ták az egész évben felhaszná­landó vegyi anyagot. Erre az előrelátó intézke­désre leginkább a múlt évi tapasztalatok sarkallták őket. Egyik fő növényüket, a bur­gonyát nem sikerült teljesen megvédeniük a fitoftórától. Kevésnek bizonyult az egy gép, s a tervezett háromszori védekezés után a sok eső miatt még kétszer kellett per­metezniük. Nagy nehézséget okozott a szer pótlólagos be­szerzése, az egész megyét be kellett érte járniuk. Ez az el­szalasztott rövid idő is ele­gendő volt arra, hogy a bur­gonyavész lábra kapjon. Az idén ettől a kockázattól nem keli tartaniuk, megteremtet­ték a gyors védekezés felté­teleit. A vegyi védekezés méretei­nek jellemzésére lássunk né­hány adatot. A burgonya nö­vényvédelme mellett az ösz- szes búzában és őszi árpában végeznek gyomirtást Dikonirt- tal. Ez legalább egy mázsá­val növeli a kalászosok hol­danként! termését. A kukori­ca vetésterületének egyhar- madát hungazinozzák. Fiatal gyümölcsösük — 106 hold — ugyancsak többszöri permete­zést kíván. Megvették már az őszi gabonavetőmag csávázá- sához szükséges szert is. Tapasztalataik szerint a gyomirtó szerek felhasználá­sának hatására tisztábbak lettek a táblák. Sok gyom te­nyészik azonban a dűlőuta- kon. Az idén itt is permetez­nek; mielőtt a sok gaz magot hozna. Villa uy szerelőket VESZ FÖL az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári, siófoki, nagyatádi és marcali építke­zéseire. Jelentkezés személyesen vagy írásban a Vállalat villanyszerelő részlegénél, Kaposvár, Szán­tó Imre utca 11. és a központ munkaügyi osztá­lyán, Május 1. U. 57. sz. (35477) Előbbre léptek Ságváron NAGY UTAT TETT MEG néhány év alatt a ságvari Egyetértés Tsz. Múlt évi ered­ményeivel a korábban gyen­gén gazdálkodó szövetkezet a jók közé került. Az egy tagra jutó jövedelem az 1963. é'fi 10 735 forinttal szemben ta­valy meghaladta a 14 300 fo­rintot A szövetkezet megerősödé­sét elősegítette, hogy már ko­rábban megfelelő anyagi ala­pot teremtettek. Az állatokat korszerű istállókban gondoz­zák. Gépeikkel a munkacsú­csok idején is képesek meg­oldani a feladatokat. Mindeh­hez természetesen hozzájárult a tagság szorgalmas munká­ja. Barna László agronómus ezt mondja: — Egy nyelven beszéltünk a tagokkal. Anyagilag érde­keltté tettük őket a termelés­ben. Nem is volt fennakadás egész éven keresztül. Régeb­ben hetekig elhúzódott a bur­gonya ültetése, a múlt évben három és fél nap alatt vé­geztünk vele. Pedig kézzel raktuk el mind az ötven hol­dat. Tavaly nem okozott gondot a sarjúszéna kaszálása sem. Azelőtt mindig rajta maradt ennek a takarmánynak egy része. A múlt évben a rossz idő ellenére is betakarították, pedig ekkor sem fizettek na­gyobb bért ezért a munkáért. MINEK KÖSZÖNHETŐ a tagok szorgalma? — Meggyőztük az embere­ket Eddig az a hiedelem élt a faluban, hogy hiába ér töb­bet a munkaegység a terve­zettnél, úgysem fizetjük ki. A mostani tapasztalat meg­cáfolta ezt a helytelen néze­tet. A tervezett 25 forint he­lyett 28 forintot osztottunk. IGAZ, EZÉRT A PÉN­ZÉRT sokat kellett dolgozni. A múlt tavasszal kihordták az évek alatt felgyülemlett is­tállótrágyát. Kiszórták a mű­trágyát is. Ezután láttak hozr- zá a talaj munkákhoz. Két műszakban dolgoztak a trak­torok a nagy munkák idején. Arra törekedtek, hogy minden feladatot idejében elvégezze-; nek. Osuáth Sándor meg Bó- dis József traktoros egyre a váltott műszakot szorgalmaz­ta. Még a járás vezetőinek is bizonygatták, hogy a munka­csúcsok idején milyen nagy szükség van erre. Jó ütemben indultak a munkák a múlt év elején, s jó volt a folytatás is. Emel­lett takarékosan gazdálkod­tak. Csak a traktorosok nyolc­vanezer forint értékű üzem­anyagot takarítottak meg. Ke­vesebb alkatrész fogyott el a tervezettnél, s takarékoskod­tak az állatok takarmányával is. Szinte nem volt egyetlen olyan feladat sem, aminek elvégzése előtt ne tanácsko­zott volna a pártszervezet, a tanács és a közös gazdaság vezetősége. Gib György párt­titkár, Inotai György tanács­elnök éppen úgy részt vett a munkák megszervezésében, mint Hetyei József tsz-elnök és az összes brigádvezető. AZ EREDMÉNY NEM IS MARADT EL. A jól szerve­zett munka gyümölcseként takarították be például cukor­répából 276 mázsás átlagter­mést. A hatvan hold burgo­nya 88,6 mázsás átlaggal fi­zetett. Volt olyan búzatáblá­juk, ami 20,5 mázsát termett Csak kenyérgabonából 13 va­gonnal értékesítettek többet a tervezettnél. Kukoricából — csövesben számítva — 44,6 mázsás átlagtermést értek el. Mindez annak köszönhető, hogy a szövetkezet vezetői és tagjai jól kihasználták a gaz­daság adta lehetőségeket. A korábban megtermett anyagi alap jól gyümölcsözött. Na­gyot lépett előre a ságvári Egyetértés Tsz. Kercza Imre Hizlalda a kórház melleit Ugyancsak meglevődnek azok, akik gépkocsival ét­keznek Kaposvárról Marcaliba. A járási székhelynek csak­nem a közepén, néhány méterre a kórház területétől egy új magán sertéshizlalda »büszkélkedikA tulajdonos 1964 augusztusában kért házépítési engedélyt. Kérelmében a sertésól nem szerepelt. Ez iránti kérését 1964. szeptem­ber elején nyújtotta be, s a községi tanács meg a kör­zeti orvos javaslata alapján engedélyezték az ól fölépíté­sét. S ez az, ami nemcsak a kórház vezetőit, de kívülük még nagyon sok marcali lakost felháborít. 1959-ben je­lent meg ugyanis a községi tanácsnak az állattartást sza­bályozó 2/1959. (I. IS.) számú rendelete, amely többek kö­zött azt is kimondja: »Tilos állatot tartani sűrűn lakott területen.« A múlt év novemberében a községi pártbizottság meg­vizsgálta Marcali állattartási rendjét, s megállapította, hogy a tanács rendeletét nem tartják meg. Elrettentő pél­dának említik a község közepén levő magán sertéshizlal­dát. Marcali szépen fejlődik, központja egyre városiasabb jelleget ölt A modern élelmiszerbolt, az áruház, a ha- - marosan felépülő szálloda és a szomszédságában levő mű­velődési ház, illetve az innen nem messze eső kórház szemléltetően mutatja a fejlődést. S ezt a képet rontja le a három út találkozásánál épített hizlalda. De nem is emiatt, hanem elsősorban a közegészség- ügy védelmében emelünk szót. Mint már említettük, ez a hizlalda csak néhány méterre van a kórház területé­től. A betegeknek viszont egészséges, tiszta levegőre van szükségük. Ezért, m,ég mielőtt a tavasz, a nyár megérke­zik, intézkedniük kell a közegészségügyi hatóságoknak. Szerezzenek érvényt az állattartási rendeletnek! o_ . Már csak öt napig tart az árengedményes TÉLI VÁSÁR Gondoljon a jövő télre is! Traktoroskesztyű Vera és Juci kendő Leányka bundanadrág Női bundanadrág Férfi jéger alsónadrág Férfi jégering Női pamutkuli és pulóver Férfi pamutpulóver Férfi vigonyzokni Fogy. ár: 36,00—59,— 44,— 18,70 50,40 59,— 57,— 120 — 135,— 12,80 Engedm. ár: 25,20—41.30 Ft 26,40 Ft 13,10 Ft 35.50 Ft 41,30 Ft 39,90 Ft 84,— Ft 94.50 Ft 8,96 Ft Düftin, 70 cm széles Férfi gyapjúszövet (m. kék, v. drapp) Takaró 150x210 Takaró Férfi átmeneti kabát Férfi sötétkék öltöny (feles mellényes) Női átmeneti kabát is! Mo F’ogy. ár: Engedm. ár: 84,30 50,58 Ft 439,50 307,65 Ft 366,— 256,20 Ft 270,— 162,— Ft 1450,— 1015,— Ft 915,— 645,50 Ft 1050,— 735,— Ft Most olcsón vásárolhat! Fogy. ár: Női nadrág 300,— Férfi száras (bőrtalpú, 295,— Férfi bundacipő 400,— Női bundacipő 395,— Női félcipő 249,— Gyermek száras cipő 160,— Gyermek durábel >88—240,— Engedm. ár: 130,— Ft 206,50 Ft / 240,— Ft 237.— Ft 174,30 Ft 112,— Ft 131,60—168,— Ft F érfi, női és gyermek házicipő (textil felsőrésszel) 22,00—70,— 15,40—49,— Ft NEM KELL A VÁR OSBUTAZNIA! Keresse föl a balatonszentgyörgyi. homokszentgyörgyi, csokonyavisontai. balatoníenyvesi, somogy sámsoni, balatonszárszói, iharosberényi, balatonboglári, balatonlellei, szöllősgyöröki, balatonmáriai, mezőcsokonyai. somogysárdi, felsőmocsoládi, törökkoppányi, somogyszobi, babócsai, látrányi. szuloki, csurgói, berzencei, inkei, zákányi, gyékényesi, fonyódi, lengyeltóti. somogyvári, göllei, igali, kadarkúti, kaposfői, kaposmérői, toponári, mernyei, nagyberki, böhönyei, tapsonyi, marcali, kéthelyi, nemesvidi. csökölyi, kutasi. lábodi, görgetegi, mikei, háromvízi, kőröshegyi, gamási, karádi, andocsi, tabi, segesdi és ádándi boltjainkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom