Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap. 106(5. január TS. Sok jó labdarúgó még nem jelent jó csapatot Bajnokjelölt volt, és csak negyedik lett a K. Dózsa Esélyeink a labdarúgó-világbajnokságon Jaguar íietedíke óta a labdarú­gást kedvelő órs-zág okba o a sp-at- sajtó szinte .egyébről sem ír, .mint a VB tizenhatos dpntöj.én^k sov- solás%ói és- a' csapatok esélyeiről.' Megnyilatkoztattak", már minden­kit. aki számít, és a szurkolók, az olvasók mérlegre helyezhetik a legeli entétesebb véleményeket. Az érdekelt országok szakveze­tői úgyszólván kivétel nélkül bi­zakodók. Legalábbis a tizenhatból tízeahárom ország képviselőié nyi­latkozott úgy. hogy. igazságosnak és kiegyeiisulyozottmöv tartja a sorsolást. Kivételt csak. három or­szág (jelentett, s nem véletlen, hogy ez a három ország egymás ellen fog harcolni a továbbjutásért. A harr "Lk csonoríról van szó, ame­lyet a 'uírtatl.sh púikért ők a leg- kieg iVyoárrt^rtviiak tá;*i»nák, s ahová n világba htok Brazilba kívül Bulgári, Portugália és Ma­gyarország került. A ti égy csapatból csak a brazi­lok örültek ennek az összetétel­nek Joao Havelange, a brazil sports zö vétség elnöke szerint — ha hinni lehet az angol lapokban megjelent nyilatkozatán.? k: » . . .Brazília kedvezőbb sorsolást nem is kaphatott volna.« A brazilok derűlátását a tények alátámasztani látszanak. Kétszer egymás után nyertek világbajnok­ságot, világszerte elismert extra- klasszisokkal rendelkeznek (Gil- mar. Santos, Pele stb.), 1965-ben nem szenvedték vereséget. Ha azonban alaposabban ,szemügyre pesszük a brazdlo-k és versenytár­saik eredményeit, akko-r a Rímet Kupa védőjének esélyei már nem is olyan nyilvánvalók. íme egy táblázat a négy csapat 1965. évi hivatalos országok kö­zötti mérkőzései alapján: 1. Bulgária 2. Brazília 3. Portugália 4. Magyarország 9711 29:10 15 8 5 3 0 17:3 13 7 4 2 1 9:4 10 6 4 11 lOio 9 Nyilvánvaló* hogy ezt a táblá­zatot nem lehet százszázalékosnak elfogadni, hiszen az egyes orszá­gok más-más csapatokkal mérkőz­tek. Néhány tanulságra azonban föl kell figyelni. A legtöbb gólt a bolgárok lőt­ték. de ők is kaDták a legtöbbet. Ä brazilok 8 mérkőzésen csak 3 gélt kaptak, ami. bizonyítja vé­delmük szervezettségét és meg­bízhatóságát.' tárnád ósoruk gól- képessége azonban elmarad a bol­gárokétól, hiszen az utóbbiaknál S.ÍT gól., az előbsféknél pedig csak 2,1 g51 esik.égy -mérkőzésre. . Vé* delmét tekintve a portugál és a magyar csapat, is meabízhaténak tetszik, támadóik gólképessége azonban alapysan elmarad a má­sik kettőtől. A magyar csapatnál (kerekítve) 1,7. a portugálnál 1,3 gól esik egy mérkőzésre. A szakértők közül sokan az angliai VB egyik meglepetésének ígérik, hogy a 3. csoportból Bra­zília nem jut tovább. Ezt elsősor­ban arra alapozzák, hogy a bra­zil válogatott az utóbbi években már bizonyos mértékben hanyat­ló csapat benyomását keltette. 1965-ben csak három igazán ne­héz ellenfelük volt, s ezek közül Argentínával és Portugáliával döntetlenül mérkőztek, a Szovjet­uniót pedig egyszer megverték, és egyszer döntetlenül mérkőztek vele. Az előző két esztendőben pedig Argentínától háromszor kapták ki, s ezenkívül még hat dél-amerikai és európai csapattól szenvedtek vereséget. A reális esély mégis a brazilok mellett szil. hiszen egy nagy fut­ball kultúrával rendelkező ország legjobbjait tömörítő csapattal vo­nulnak fel, amelyet tudományos alapossággal készítenek elő. Az eddigi hét labdarúgó-világbajnok­ságon a brazilok szerepeltek a legeredményesebben: 29 mérkőzé­sükből 19-et megnyertek, 5 döntet­lenül végződött, és 5-öt elvesztet­tek. Legutolsó világbajnoki vere­ségüket 1954-ben éppen Magyar- országtól szenvedték eű . . . A portugál, a bolgár és a ma­gyar csapat megközelítően azonos játékerőt képvisel. A portugálok mellett szól, hogy jelenleg van néhány extraklasszisuk (Eusebio, Colima, Augusto), hogy először szerepelnek a VB 16-os döntőjé­ben, tehát különös ambícióval in­dulnak küzdelembe. A bolgároké a legküzdőképésebb. legharcosaob csapat, s edzőjük, a csehszlovák Vytlaejl egy nem lényegeden jobb csapatot — Csehszlovákiát — már sikerre vezette Chilében. A ma­gyar együttes elsősorban futbal- lunk VB hagyományaira támasz­kodhat (a világranglistán. Magyar- ország a harmadik, eddig 19 VB- mérkőzést játszott, ll-et megnyert, 2 döntetlenül végződött, és 6 mér­kőzést vesztett) meg arra, hogy bár jelenlegi csapatunkban nin­csenek meg a »-nagy játék« lehe­tőségei, a fontos mérkőzésekre jól tud összpontosítani, és sajá­tos stílusa még a legjobbaknak is kellemetlen percekét tud okoz­ni. A magyar válogatott esélyei rendkívül nvíltak. Szereplése hoz­hat örvendetes sikert, de nagy csalódást is. sok függ attól, hogy a tavaszt miként használják ki a játékosok és a szakemberek. Ha kiváló erőben lévő, taktikailag a szokott gondossággal előkészített és friss játékkedvű magyar csa­pat lép a manchesteri és a liver­pooli pályákra, akkor biztosíthat­ja a legjobb nyolc közé jutását. Ez pedig már Önmagában is nagy j eredmény lenne. Mi magunk is a bajnokeseiye- sek sorában tartottuk nyilván az 1965. évi megyei bajnokság rajtja előtt a K. Dózsa csapatát.. Nem alaptalanul. Amikor annak idején látogatást tettünk a rajtra ké­szülődő lila-fehéreknél, megálla­pítottuk, hogy sok nagyszerű lab­darúgó alkotja az NB III-»at is megjárt csapatot. Molnár II., Molnár III., Csima, Farkas, Nagy réti, Veverán I., Veverán II., Darvas, Deák — mind, mind jól csengő nevek a somogyi labda­rúgásban. Ezek mellett még egy sor tehetséges fiatal állt Radnai Az az érzésünk, a lila-fehérek egy kissé lebecsülték az ellenfe­leket. Valami olyan nézet lett úrrá a csapatnál, hogy a nagy rivális, a Vasas MTE elment, a többi nem számit. Különösen az­után, hogy a Lábocii MEDOSZ rajtja gyengébben sikerült. A ta- száriaktól sem tartottak a Dózsa háza táján. Az önteltség, mint oly sokszor, ez alkalommal is megbosszulta magát. Más magyarázata is van a Dó­zsa balsikerének. Jó pár alka­lommal fölkerestük a dózsásokat edzés közben. Radnai István edző A K. Dózsa 1965. évi csapata* az edzővel, Radnai Istvánnal. István edző rendelkezésére. Ami­kor a rajt előtt a dózsások til­takoztak a bajnokesélyes jelző miatt, ezt csak amolyan köteles udvariasságból tették. Ma is meg­győződésünk, hogy 1965-ben azzal vágtak neki a bajnokságnak, hogy vissza az NB III-ba. Azóta már ismert tény, hogy az ezzel kapcsolatos álmok nem váltak valóra. Nemhogy első nem lett a kaposvári lila-fehér csapat, de még csak dobogóra sem került. Negyedik lett. . . A Dózsa esete mindennél éke­sebben bizonyítja, hogy a sok jó labdarúgó még nem jelent jó csa­patot. Az imént felsorolt játéko­sok egyenként mind megütik akár az NB III mércéjét is. Hogy még­is viszonylag gyengén szerepelt a megyei bajnokságban a Dózsa, annak különböző okai vannak, j mindmegannyiszor széttárta a kar­ját, és a négy-öt edző játékosra mutatott. Bizony nagyon sokszor csak fél csapatra való játékos jelent meg a tréningen. Nem két­séges, hogy a dózsások nincsenek olyan kényelmes helyzetben, mint ahogy azt a kívülállók nemegy­szer hangoztatják. A Dózsa-lab- darúgók kivétel nélkül mind fe­lelős beosztásban dolgoznak, s elsődleges náluk a hivatás, a munka, aztán a futball. Ezzel hivatalosan meg lehet magyaráz­ni az el-elmaradozást, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az edzések gyér látogatottsága olykor nem a szolgálati köteles­ség számlájára volt felírható. Jócskán akadt kényelmeskedés is. Általános jelenség a Dózsánál, hogy igeji korán a visszavonulás gondolatával kezdenek foglalkozr- ni a játékosok. Molnár H. Jó­zsef még ma is a megye legjobb kapusa lehetne. Névrokona, a balszélső Molnár egyáltalán nem olyan öreg, hogy ne a legjobb kaposvári szélsők között foglal­na helyet. Jobb hozzáállással Csi- ma is valóra válthatta volna a vele kapcsolatos Dózsa- és ka­posvári álmokat. Nem a mi fel­adatunk megvizsgálni, hogy ez miért nem így történt. Valahogy baj volt a Dózsánál a csapatszellemmel is. Nem fűtötte ezt a gárdát a bajnokság meg­nyerésének a vágya úgy, mint például a lábodiakat. Nagyon könnyen beletörődtek Csimáék abba. hogy a csapat nem lép előbbre. Ezt ugyan nem mond­ták ki, de érződött, hogy egyik­másik labdarúgónak jobban ízlik a megyei bajnokság, mint az NB ül, mert itt fél gőzzel is el le­het futballozgatni. A szakosztályvezetés sem állt hivatása magaslatán. Belebonyo­lódott a csapat — olykor saját hibáján kívül — egyes ügyekbe. (Babócsai Bányász, Tabi SK.) Az elhúzódó fegyelmi tárgyalások bi­zonytalan légkört szültek. Egy szó, mint száz, 1965-ben nem vé­letlent^ szerepelt a vártnál gyen­gébben a Kaposvári Dózsa labda­rúgócsapata. 1966 új fejezetet hozhat a Dó- zsa-labdarúgók életében. Ha ta­valy volt esélye a Dózsának, hogy visszaverekedje magát az NB Hi­ba, az idén, a jelekből ítélve, még inkább van, hisz most nem egy, hanem három csapat léphet egy osztállyal följebb. Az adott­ságokat figyelembe véve a Dó- zsa-labdarúgóknak minden esé­lyük megvan arra, hogy a velük szemben támasztott, most már Jogos követelménynek megfelel­jenek. Még a nehézségek ellenére is. Hadd tegyük azonban hozzá, hogy amikor 1965 eredményeinek vizsgálatakor inkább a negatívu­mokat gyűjtöttük össze, azért tet­tük, hogy a Dózsánál ne köves­sék el azokat a hibákat, amelyek kétségkívül közrejátszottak ab­ban, hogy igen szerény helyezés­sel kellett beérni a nagy nevek­ből álló csapatnak a múlt évi bajnokságban. Kovács Sándor Sorsoltak a krsárlcbda HB II-ben 1. forduló, március 2o.: Pécsi EAC—Szegedi Postás, Kaposvári Honvéd-Egyesült Gyógyszer, Bu­dapesti Agrárgépész—Csepel Autó, Szekszárdi Petőfi—Pécsi Postás, Kistext—Állatorvosi SE, Kecske­méti Petőfi—Pécsi Tanárképző. 2. forduló, március 27.: Szeged— P. Tanárkénz-ő, Állatorvosi SE— Kecskemét. PEAC—K. Honvéd, P. Postas—Kistext, Csepel Autó— Szekszárd, Egyesült Gyógyszer— Agrárgépész. 3. forduló, április 3.: K. Hon­véd—Szeged, Agrárgép-ész—PEAC, Szekszárd—Egyesült Gyógy szer, Kistext—Csepel Autó. Kecskemét— P. Postás. P. Tanárképző—Állat­orvosi SE. 4. forduló, április 17.: Szeged— Állatorvosi SE, P. Postás—P. Ta­nárképző, Csepel Autó—Kecske­mét. Egyesült. Gyógyszer—Kistext, PEAC—Szekszárd, K. Honvéd— Agrárgépész. 5. forduló, április 24.: Agrárgé­pész—Szeged, Szekrfizárd—K. Hon­véd, Kistext—PEAC, Kecskemét— Egyesült Gyógyszer, P. Tanárkép­ző—Csepel Autó, Állatorvosi SE —P. Postás. 6. forduló, május 1.: Szeged—P. Postás, Csepel Aut'á-r-Állalorvosi SE, Egyesült Gyógyszer—P. Tanár­képző. PEAC—Kecskemét, K. Hon­véd—Kistext, Agrárgépész—Szek­szárdi 7. forduló, májüs 8.: Szekszárd— Szeged, Kistext—Agrárgépész, Kecskemét—K. Honvéd, P. Tanár­képző—PEAC, Állatorvosi SE— Egyesült Gyógyszer. P. Postás— Csepel Autó. 8. forduló, május 15.: Szeged— Csepel Autó, Eevesült Gyógyszer —P. Postás. PEAC—Állatorvosi SE, K. Honvéd—P. Tanárképző, Agrár­gépész—Kecském ót, Szekszárd— Kistext. 9. forduló, május 22.: Kistext— Szeged, Kecskemét—Szekszárd, P. Tanárképző—Agrárgépész, P. Pos­tás—PEAC, Csepel Autó—Egyesült Gyógyszer, Állatorvosi SE—K. Hon­véd. 10. forduló, május 29.: Szeged- Egyesült Gyógyszer. PEAC—Csepel Autó, K. Honvéd—P. Postás, Ag­rárgépész—Állatorvosi SE, Szek­szárd—P. Tanárképző, Kistext— Kecskemét. 11. forduló, június 5.: Kecske­met—Szeged, P. Tanárképző—Kis­text, Állatorvosi SE—Szekszárd, P. Postás—Agrárgépész, Csepel Autó —K. Honvéd, Egyesült Gyógyszer —Pécsi EAC. Ismét Pelé Pelé, a »♦fekete gyöngy« vagy családi nevén Edson \rantes Nascimcnto a világbajnokság előtt európai körutat tesz. »Maszek alapon.« A világ egyik legneve­sebb labdarúgója ugyanis nász­úira jön ifjú feleségével. Esküvő­je február 23-án lesz. Hogy miért éppen ezt a napot választotta, erről így nyilatkozott: »Ekkor van Sao Paolóban a karnevál, és remélem, az emberek mással lesz­nek elfoglalva, mint az esküvőm­mel. Szeretem a népszerűséget, de úgy gondolom, hogy vannak esetek, amikor az is terhes le­het.« — HÉTFŐN TEMETIK KISPE- TER MIHÁLYT. Á Bp. Honvéd tragikusan elhunyt labdarúgó-ed­zőjét, Kispéter Mihályt január 24-én, hétfőn 15 órakor helyezik örök nyugalomra a Farkasréti te­metőben. — A Kaposvári Honvéd Sport­egyesület értesíti Kaposvár sport- kedvelő közönségét, hogy január 24-én 18 órakor a Fegyveres Erők Klubjának (Április 4. u. 4.) szín­háztermében évi közgyűlést tart. Mindenkit szeretettel vár a HSE vezetősége, (x) A barcsi rendelőintézethez felveszünk: egy E 411. ksz. intézeti gondnokot (érett­ségi és KÁLÁSZ-vizsga szükséges), két E. 517. ksz. fűtőt (fűtői vizsga szükséges), egy E. 513. ksz. szakmunkást (vízvezeték-sze­relő és épületlakatos előnyben). A pályázatokat a megyei kórház igazgatójának címezve Kaposvár­ra 1966. év február hó 5-ig keli beküldeni. A gondnok vagy az egyik fűtő részére házfelügye­lői beosztást és szolgálati lakást biztosítunk. A többi álláshoz lakást nem tudunk biztosítani. (35302) A Kinizsi közgyűlésén jártunk A megye egyik legnagyobb sporté gye sülete a Kaposvári Kinizsi, amely például 1965-ben csaknem félmillió forin­tos költségvetéssel dolgozott. A zöld-fehérek különböző szakosztályai megyeszerte igen népszerűek. Nemcsak az a háromezer labdarúgó-szurkoló kíséri figyelemmel a Ki­nizsi futballcsapatának eredményeit, aki rendszeresen el­foglalja helyét a cukorgyári sporttelep nézőterén, hanem megyeszerte is még sok tízezren éreznek együtt a legnép­szerűbb kaposvári csapattal. Pénteken este sportköri vezetőség választó közgyűlés volt a Kinizsinél. Az EDOSZ Művelődési Otthon nagyter­mében gyűltek össze a Kinizsi barátai, hogy számba ve­gyék a múltat, s előre vetítsék a jövőt is. A sablonszerű beszámoló helyett néhány érdekességet jegyeztünk föl a Kinizsi közgyűlésén. »UTOLJÁRA A LABDARÜGÖ- CSAPAT MUNKÁJÁRÓL.« Ezzel a mondattal érkézett el beszámo­lójának végéhez Bodó Károly, a sportkör elnöke, aki előzőleg igen mélyrehatóan vizsgálta a többi szakosztály eredményeit, hibáit. Korábban az volt az általános vé­lemény, hogy a labdarugók ár­nyékában igen szerényen húzód­nak meg a többi sportág kedve­lői a cukorgyári gödörben. Az el­nöki beszámoló és a számvizs­gáló bizottság vezetőjének adatai tükrözték, hogy a Kinizsinél min­den föltétel biztosítva van az asztalitenisz-, a kerékpáros-, az ús2ó- meg a kézilabda-szakosztá­lyok számára is az előbbre lé­péshez. Erkölcsi és anyagi egy­aránt. * * * A KEDVENC LABDARUGÓK életéről a sportköri elnök, majd a közgyűlés harmadik napi­rendi pontjaként — az edző fes­tett hű képet. Részletesen taglal­ták, hogy miként váltotta va­lóra a múlt esztendőben a K. Kinizsi labdarúgócsapata a kitű­zött célokat. Jó középcsapat akart lenni az NB n-be újra feljutott Kinizsi. A közgyűlés is megálla­pította, hogy első ízben a Kinizsi történetében nem volt egy pil­lanatra sem kiesési gondja a csa­patnak. Többre a múlt évben nem futotta a Kinizsi erejéből, még akkor sem, ha egyik-másik lelkes sportbarát fölvetette és fájlalta hazai pálván talán könnyel­műen elvesztett pontokat. * * * A LELKESEDÉS olykor mesz- száre viszi a labdarúgás szerel­meseit. Az egyik — véleményünk szerint túlbuzgó — Kinizsi-hivő kemény szavakkal ostorozta a lab­darúgó-szakosztály vezetőit, amiért a Kinizsi nem tudott ott lenni az elsőségért folyó harcban. Ez a sportbarát elképzelhetőnek tartotta, hogy a cukorgyári csa­pat 1965-ben legalább olyan ered­ményt érhetett volna ei, mint a K. Honvéd. Aki azonban egy kissé a dol­gok mélyére néz, az egyszeriben megállapíthatja, hogy a múlt esz­tendőben a Kinizsi megközelítően sem volt olyan kedvező körülmé­nyek között, mint az NB I B- be feljutott vetélytársa. * * * ÁLTAL AB \N HELYES MEDER­BEN FOLYT a tanácskozás a Kinizsi gyűlésen, ahál 127 szem­Termelőszövetkezetek! Tsz-tagok! Egyéni termelők! Magasabb ár —jövedelmező hizlalás! Értesítjük szerződéses ügyfeleinket, hogy az 1966. január 1. utáni átadásra szerződött állatok felvásárlási árai a kö­vetkezők: A hízott sertés szerződéses felvásárlási árai: Fehér hússertés Hús- és hús jellegű sertés pár irányult az előadóra vagy a felszólalókra. Nem sok, nem is kevés. Igaz, ha a Kinizsit a me­gye legnagyobb sportkörei közé soroljuk, akkor kevés a százhu­szonhét részvevő a közgyűlésen. Viszont éppen ez a közgyűlés mutatott rá, hogy a múlt eszten­dőben milyen kevés igazi tagja volt a cukorgyári sportkörnek. A befolyt tagdíjösszeggel nem na­gyon lehet dicsekedni. Egy-egy járási székhelyen is gyakori a 12— 15 000 forintos tagdíjbevétel, a Ki­nizsinél a múlt évben ez még a négyezer forintot sem érte ei. Ez elgondolkoztató. Vajon csak sza­vakban támogatják a Kinizsi ba­rátai az egyesületet., vagy a szer­vezéssel volt baj 1965-ben ... ? * * * SOK SZÓ ESIK mostanában a kaposvári sportkörök harmóniá­járól, s örömmel tapasztaljuk, hogy ez nemcsak szavakban, ha-> nem tettekben is megnyilvánul.! A Kinizsi közgyűlésén a sport­kör vezetői megerősítették, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy a jövőben semmi se zavar­hassa meg a kaposvári csapatok együttműködését. * * * AKADT AZÉRT DISSZONÁNS HANG IS. Bíró István »megma­gyarázta« a közgyűlés részvevői­nek, mi késztette arra, hogy egyesületét változtasson. Senki nem kérte tőle, Ó mégis elmond­ta. Az az érzésünk, nem elég Őszintén. Az a körülmény, hogy az edző esetleg több mérkőzésen is mellőz egy játékost, még nem lehet jogcím az egyesület elha­gyására akkor sem, ha egyik­másik szurkolói vélemény ezt a íát,ékos-4 Ilás^on tot alátámasztja. Az az Igazság, amit Bodó elnök mondott. Hiába van egy csaoat- nak tizennyolcas. húszas kerete, vasárnap a mérkőzésen csak ti­zenegy labdarúgó játszhat. Hogv melvik ez a tizenegy, azt bízzuk az edzőre. * * * VIHAROSNAK INDULT, végül higgadt, nvugodt, előremutató ta­nácskozássá vált a Kinizsi pén­tek esti közgyűlése, amelyen egy­hangúlag választották meg az új vezetőket. Az új sportköri el­nökség megtartotta első ülését, s ismét Bodó Károly lett a Kinizsi elnöke. Alelnök Tóth Laios és Röhrier Tmre. A számvizsgáló bi zottság elnöki tisztére Albert lm rét kérték föl. &. S. Zsír- és zsírjellegű sertés Tenyésztésbe fogott hízott koca és kanlott sertés 100—115 kg-ig 115 kg felett 100—120 kg-ig 120 kg fölött 120 kg fölött 17,— Ft/kg 16, — Ft/kg 17, — Ft/kg 16,— Ft/kg 16,— Ft/kg 15,50 Ft/kg 170 kg-tól Tsz-eknek a régi föltételek szerint nagyüzemi felárat, háztáji és egyéni termelőknek — ha a takarmány juttatást nem veszik igénybe — 1,50 Ft/kg felárat fizetünk. A süldő szerződéses felvásárlási árai: 1966. 1. negyedévben.! Fajtajellegre való tekintet nélkül 30—60 kg-ig 18,— Ft/kg 1966. II. negyedévben: FajtajeJlegre való tekintet nélkül 30—60 kg-ig 19,— Ft/kg Takarmány juttatás nélkül 2,— Ft/kg felárat fizetünk. A vágómarha szerződéses felvásárlási árai: Hímivarú növendékállati 450—500 kg-ig 501—550 kg-ig 550 kg felett 400—450 kg-ig 450 kg felett 450 kg fölött fiatal tehén 150 kg-tól kifejlett marira »A« Extrém I. o. IX. a minőség minőség minőség minőség Ft/fcg Ft/kg Ft/kg Ft/kg — 16,— 15,50 14,— 19,— 18,— 16.50 14,— 21,50 19,50 17,50 14,— \övendéküaxn: f — 16,— 14,50 13,— — 17,— 15,50 13,— felnőtt marha: 16,­14,50 12,50 Szerződéses tenyészüsző árak: Vemhes üsző -A- minőségben (82 pont) 12 000,— Ft db minőségben (78 pont) 10 500,— Ft/db A fenti árakkal és a szerződés föltételeivel kapcsolatosan az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei és felvásárlói részletes felvilágosítást adnak Somogy megyei Adatforgalmi Vállalat (3552)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom