Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-24 / 299. szám

FAZEKAS ANNA: Karácsonyfa Karácsonyfádra díszeket, ezüstös csillagot, csiklandós angyalhaj-köpenyt, cukorkát aggatok. Az ágak végén jégcsapok szikráznak. Házikó leng hosszú szálon, és ragyog a sok arany dió. A házikóban négy baba, — szülők és két gyerek — karácsonyfáját díszíti, és csókot dob neked. I * I I ♦ * Ravasz kérdés Egy termelőszövetkezet ud­varán az egyik napon össze­gyűlt 3 juhász, 2 csikós, 250 juh, 20 ló, 35 sertés és 5 kutya. Ki tudnátok-e számolni, hány köröm volt összesen az udvaron? Ne hamarkodjátok él a vá­laszt! (•Éjed so ttoA ucojmj sraeXSn iqqoj v ‘aof&isqiu» zb :uojba -pn zb hpa uiqjioj[' zyzs 3{bs0) Könnyű ez á kérdés. Egy pillantás a karóránkra és má­sodpercnyi pontossággal vála­szolhatunk rá Meg is köve­teljük óráinktól, hogy ponto­san járjanak; ha naponta csak néhány percet, vagy másodper­cet térnek el a rádió adta idő­jelzéstől, már szaladunk velük az óráshoz. Csak kevesen gondolnak ar­ra, hogy nem mindig volt Történetek Jókairól MÖR ES LOR $ A múlt század negyvenes éveiben Tóth Lőrinc neves, fiatal poéta volt. Levelet írt Jókainak, aki akkortájt még Móricnak nevezte magát: »Tek. Jókai Mór úrnak« — címezte Tóth a levelet. Szemfülessé*} Amikor Északról kezdett fúj­ni a szél, Szélkakas így üdvö­zölte; — Nagyon helyes! Le kell hűteni a túl forrófejűeket! Ki kell söpörni mindazokat, alak megmelegedtek a jó helyeken! Éljen a frisseség és a serkentő hideg! De egyszer csak Délről kez­dett fújni a SzeL — Éljen a rég várt olvadás! Végre a Nap felé fordulhatunk! Lám, megmozdult nálunk a jég! Most minden forrásba jön! Szélkakas szemfüles volt, mindig rögtön megszimatolta, hogy honnan fúj a Szél. TUDOD-E, — hogy a kosárlabda, — amely egyébként az egyik leg­fiatalabb —, mindössze 71 éves sportág — véletlenül született. 1891-ben az amerikai Springfi­eld főiskola egyik tanára lab­dával a kezében éppen azon törte a fejét, hogyan mozgat­hatná meg valami jó, izgalmas játékkal a sportolókat Hirte­len elhívták a teremből és ő — jobb híján — egy ott álló gyümölcsös kosárba hajította a labdát Mire visszajött egy új sportág bölcsőjénél lehetett jelen... TÉLI JÁTÉKOK CTAZAS VASÚTON A játékhoz szükséges egy térkép. Az első játékos a tér­kép elé áll. A játékvezető megnevezi az indulási állo­mást és a végállomást. A vasútvonal indulástól érke­zésig nagyon sok várost érint. A játékosok az utazónak min­den érintett városnál három kérdést tehetnek fel. Az uta­zónak ezekre a kérdésekre kell válaszolnia. Ha megfelel, to­Pót ló rejtvény — anya i- re 0— yuszi v" tea — iszt — rva mm Ima Ha helyesen pótoljátok a hiány­zó betűket és felülről lefelé össze­olvassátok őket, megkapjátok, hogy mi a diákok legfőbb felada vább megy, ha nem, rossz pontot kap és három rossz pont esetén kiesik a játékból. A győztes az lesz, aki a legto­vább tud a térképen utazni. ORSZÁG, VAROS, FOLYÖ... A pajtásoknak átadunk egy üres papírlapot, és egy ceru­zát. A játék sípjelre indul. Feladat: megadott betűvel, meghatározott idő alatt ki tud több országot, várost, folyót feljegyezni. Például: Korea, Kongó, Kecskemét, Kairó, Kal­kutta, Kiskőrös, Kraszna, Kí­na, stb. Törd fejed! Nézzétek meg figyelmesen ezt a két képrejtvényt. Próbál­játok leolvasni, hogy mit áb­rázolnak. 1. ZI vmn z •ypr í oyjueuiijz ‘I :s^faj3aw — hogy 174 évvel ezelőtt szü­letett a modem fényképezési eljárások egyik úttörője, Lenis Jacques Mandé Daguerre, akit a fényképezés feltalálójának neveznek. Niépc^szel közösen (1829) felfedezte az ezüstjodit fényérzékenységét, később az «előhívást« és «rögzítést« is... — hogy Magyarországon 424 újság jelenik meg. Közülük 24 napilap, (5 országos, 19 me­gyei). A hetilapok száma 71. A többi folyóirat, szám szerint 152. Jókait felbosszantotta a cím­zés, rögtön felelt Tóth Lőrinc­nek, _ hogy őt ugyan senki se titulázza Mórnak, mivel nem szerecsen, s ne sajnálja tőle az ic-et neve végén. A borítékra pedig ezt irta: »Tek. Tóth Lót úrnak.« A KÖSZÖNTŐ Pósa Lajos, a nagy mese­mondó egy banketten felkö- szöntötte Jókait: — Jókai Mór — kezdte — a magyar iradalom királya, ki­nek fején azonban nem koro­na, hanem... — Paróka — szólt közbe Jó­kai, s az ünnepi hangulat azon­nal nevetésbe csapott át. Az agyafúrt kisfiú — Mama, kérek diót. — Jó, vegyél magadnak egy egész marokkal. — Egy egész marokkal? Tu­dod, mit, inkább te adj. A te markod nagyobb! fáid, Ui tud^a meddig..,, El sem tudjátok képzelni, hogy az ember a tüdejében levő levegővel mily nagy súlyt tud felemelni. Egy hosszú­kás, erősebb papírból készült zacskót tegyetek az asztalra' úgy, hogy szája már az asztal szélén túl legyen. A hátsó részére tegyetek könyveket vagy súlyokat Aztán guggoljatok le, úgy, hogy szájatok a zacskó nyílásával egy magasságban legyen, fogjátok meg kezetek­kel a zacskó végét, szorítsátok a szájatokhoz és szép nyu­godtan fújjátok bele a tüdőtökből a levegőt. A könyvek, súlyok fel fognak emelkedni. Rakjatok ezután mindaddig több könyvet vagy súlyt a zacskóra, míg fel tudjátok emelni. Ha most a zacskón volt tárgyak súlyát mérlegen leméritek, meg lesztek lepve, hogy a levegővel mily erőt tudtatok kifejteni. olyan könnyű az órák pontos beállítása. Az első kerekes órák ormótlan nagy szerkeze­tek voltak, melyeket négy-öt métermázsás súlyok hajtottak, kerekeik meg akkorák voltak, mint egy taligakerék. Az első zsebórákat sem lehetett olyan egykönnyen zsebrevágni, in­kább csak amolyan hordozha­tó dobozok voltak, s gazdájuk örült, ha éppen járt. Ezeken az órákon pontatlan­ságuk miatt csak egy mutató volt, a percmutatót még nem ismerték. Sok mindent fel kel­lett fedeznie a tudománynak, amíg ezer meg ezer ember megfeszített munkája nyomán, körülbelül 250 évvel -ezelőtt mai pontos óráink ősei meg­születtek. Ma a tudomány és a technika csodái azok a pontos órák, amelyek évszázadonként legfeljebb két másodpercet késnek és még a Föld forgásá­ban beálló igen csekély inga­dozások megfigyelését is lehe­tővé teszik a tudomány embe­rei számára. Ezek a kvarcórák,; amelyek működését vékony I 'kvarclemezek rózsásé, és az! atomórák, amelyekét viszont | gázmolekulák rezgése szabá | lyozza. ! A két krémes _ atassa éppen egy afri- / V kai útleírást olva- L sóit, Ólja pedig plasztili.g.bői mindenféle fi­gurákat gyúrt. Nem nagy kedvük volt segíteni a ma­mának. Ólja mégis elhatá­rozta, hogy előbb segít, az­tán tovább játszik. és ki­ment a konyhába. Kis idő múlta visszament a szobájá­ba, és megkérdezte Natasát. — Te miért nem jössz? — Nem vagyok itt — fe­lelte fel sem pillantva a könyvéből Natasa. — Most a Kongó folyó völ­gyében bolyongok, körülöt­tem pálmá7:. liánok, papagá- lyok. — S lapozott egyet. Ólja nagyot sóhajtott, és újra kiment a konyhába. Vagy húsz perc múlva be­hozta a tiszta tányérokat és folytatta a játékot. — No, hazaérkeztem — mondta Natasa. Becsukta a könyvet és felnevetett. — Mivel kented be a szád? — Krémmel — hencegett Olga. — Két krémest e tem. Az enyémet, meg a tiédet. — Miért etted meg az enyémet? — Mama ad*a. Azt mond­ta, hogy nem tudni, mikor érkezel meg Afrikából, a krémes addig megromolhat. KARÁCSONY 1 2 3 4 5 6 í 8 l!i ..... 9 aaaa aaaa aaaa aaaa 10 11 12 , aaaa BKMB aaaa aaaa 13 KB aaaa aaaa 14 15 :::: :::! 16 17 ■■•a an«a aaaa aaaa 18 • .... 119 :::: 20 ■•■a ■ . «**■ 21 ESS! eü: 26 “ 22 ■ 23 24 aaaa aaaa aaaa aaaa 25 aaaa aaaa 0 3«« aaaa • 21 :::: :::: 28 aaaa wfiaB aaaa 29 30 aaaa aaaa aaaa aaaa 31 32 aaaa se»a aaii BBBHi 33 !!!! aaaa ■■■■ 34 aaaa aaaa :::: S5 aaaa aacia aaaa aaaa Vízszintes. 1. Ez is a karácsonyi örömök közé tartozik. 8. Téli sporté eszköz. 9. Lefelé tart. 10. EEEEEE 1L Előidézője. 13. Libahang. 14 Szekeres Ilona: DCüMÍCA Ö WpfjáJk... 7/"olt egyszer egy óvoda, ' abban sok vidám kis gyerek, meg egy nagyon ked­ves óvónéni. Csak egyetlen hibája volt az óvodának: kicsi udvarán alig fértek el a gyerekek. Márta né­ni egy szép napon gondolt egyet, s attól kezdve az erdőre vitte ki minden nap a gyere­keket. Kint az erdőn nagy játékot rendeztek, de azért a mókusok, nyuszik sem féltek tőlük, a madarak pedig versenyt dalol­tak velük. Volt közöttük két fiú, Peti meg Pali, akik min­dig együtt kóboroltak. S néha úgy elbarangoltak a többitől, hogy Márta néni komolyan megharagudott rájuk. Meg is ígérték mindig, hogy többé nem mennek messzire, dehát az ígéret csak ígéret maradt. Egy napon elérkeztek egy igen szép tisztásra. Pici zöld fenyők sorakoztak azon rend­ben. — Nicsak, karácsonyfák! — ujjongott Peti és odafutott a fenyőfákhoz. — Viszünk belőle Márta né­ninek! — mondta Pali és azonnyomban kiásott egy szép fát gyökerestől. Futva mentek visszafelé. Persze, megint megszidták őket. Akkor Pali előhúzta a kis fát, amit eddig a háta mö­gött dugdosott, és ünnepélye­sen átnyújtotta az óvónéninek. Az pedig most haragudott csak igazán! összeráncolta a szemöldökét és úgy mondta: — Szívesen fogadott bennün­ket az erdő. Ti pedig úgy há­láljátok meg, hogy gyökerestől kitépitek a kis fenyőt. Hát, aki ilyent cselekszik, annak bizony nem lesz karácsonyfája! S mikor látta, hogy a ké kisfiú mennyire megijedt, ki­csit szelidebben tette hozzá: — Azonnal mutassátok meg, honnan hoztátok! Vissza kell ültetni a helyére, talán meg­gyógyul szegényke.,. A fiúk tüstént megindul- . tak a tisztás felé. Már­ta néni, meg az óvodások csön­desen követték őket. Nagyne- hezen megtalálták a gödröt, amelyikből az imént kiásták a fát. Márta néni maga tette vissza a helyére. Ettől a naptól kezdve mindig a kis tisztásra mentek. Mindj gyerek kiválasztott magának egy-egy kis fenyőt, azt ápolgat- ta, a lányok még nevet is ad­tak a saját fájuknak. A rigók átvették ide a tanyájukat, a nyuszik bujócskát játszottak az apró karácsonyfák között, egyszeriben ez lett az erdő leg­kedvesebb helye. Hanem aztán jött a csúf, esős ősz, és a gyerekek nem mehettek többé az erdőre. Az óvoda ablakán nézegettek arra felé és sóhajtozva mondták. — Vajon fáznák-e a kiesi fák? Peti egyszer azt kérdezte: — Hiányzunk-e nekik? — És ha nem megyünk el hozzájuk, tudják-e, hogy azért szeretjük őket? — aggódott Pa­li, akinek gyakran jutott eszé­be, hogy mekkorát vétett a nyáron o kis fenyők ellen. És titokban arra is gondolt, lesz-e mégis karácsonyfája? Márta néni mosolygott. — Az erdő jó. Biztosan régen — Márta néni kérem... Egy kis fa hiányzik ... — No, majd megkeressük — felelte az óvónéni. Indultak is már hazafelé. A gyerekek egész úton azt várták, mikor keresik már az elveszett fe­nyőt. De ott voltak már az óvodában, s még mindig nem keresték. A konyhából kalácsillat áradt, a nagyszoba a Haján fü­Vlssza: ömleszt. 15. Vesztesége. IS. Nem lángol. 17. Moha tározói név­utó. 18. Juttat. 19. Vonatkozó név­más. 20. Igás állat. 21. Mezőgazda­sági eszközök. 22. Vissza: megelé­gel. 23. Eladásra szánt anyag. 25. AAAAAA. 26. Reggelire való étel. 27. Szovjet folyó. 28. Fedd. 29. OKT. 30. Egyszerű gép. 31. Tiszán­túli város. 33. EA. 34. Számnév. 35. Folyadék. Függőleges: 1. Ilyen szaloncukor is van. 2. Igen szűk utcák. 4. Római ötvenes — kétszer. 4. Felsőfok jelei. 5. Karácsonyfa alatt találhatóit. 6. Gál Tamás névjele. 7. Muzsikál­nak-e? 12. Menyasszony. 14. TMO. 18. Szándékosság. 24. Megelégel. 26. Állóvíz. 31. E nap. SZ. Allatlakás. H. L megbocsátottak nektek, mert ti is jók vagytok.,. 'J1 élapó járta a világot, mi- * kor így szólt a gyerme­kekhez: — Mindenki öltözzék, me­gyünk az erdőre! Lett cr-e nagy öröm! Alig várták, hogy odaérjenek. De bizony a kis fenyvest alig-cilig ismerték meg... Csupafchér hóruha volt a fákon, s a jég­kristályok úgy csillogtak-vil- logtak az ágak között, miní <7 gyémántok a mesebeli ki rálylány aranyhajában. Pali aggódva mondta: zérek „eg-.s,:, ott voltak a szülők is, s mindenki mosoly­gott. Márta néni bekukkantott a nagyszobába, aztán visszajött a gyerekekhez: — Gyertek be, megtaláltam a femünket! A z asztal tetején kis ka- rácsonyfa állt, pompá­san feldíszítve. Kör iVálláJ: boldogan. — Hát eljött hozzánk... — mondta csillogó szemmel Pali. Az erdő küldte, mert szeret­etek ... — felelte Márta néni, •x legszívesebben az összes kis vodást egyszerre ölelte volna meg... Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 1., 5. Beküldési határidő: 1963. decem­ber 29-e, vasárnap délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, S feltűnően írjátok rá: «Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk Helyes megfejtése: Hóiabdázás; Korcso­lyát; Hóember; Sok öröm. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Játék a számokkal A itt látható ábrába írjátok be 1-től 9-ig a számokat úgy, hogy ha függőlegesein, vízszin­tesen és átló irányban össze­adjátok őket, az eredmény mindig 15 legyen. Egy szám természetesen csak egyszer sv.e repelhet a kockában!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom